Az Est, 1918. december (9. évfolyam, 282-306. szám)

1918-12-29 / 305. szám

2. oldal ­ Választáson lesznek a román területen Gyulafehérvár lesz a kormány és a parlament székhelye Arad. december 2. (Az Est tudósítójának telefonjelentése) Dr. Suciu János, a nagyszebeni retm­án kormány választójogi mi­nisztere tegnap Aradra érkezett és Az Est tudósítójának ezeket m­on­­­­dotta a romániai választásokról:­­ — Romániában néhány nappal­­ ezelőtt oktroj útján életbeléptették­­ az általános, egyenlő, titkos vá­lasztójogot és a nagyszebeni kor­mány szintén elkészítette a román importum­ alá kerülő területre néz­ve érvényes választójogi rendel­kezéseket. Ez a törvény általános, egyenlő, titkos és nőkre is kiter­jedő választójogot biztosít. Mimién huszonegyedik évét betöltött férfi választójogot, kap.­­ Számításnnk szerint minden 30.000 lélekre egy képviselő jut és hat millió lakost véve alapul, en­nek a területnek kétszáz képvise­lője lesz. A statisztikusok számí­tása szerint a román képviselők többségben lesnek. Francia min­tára szenátust is alakítunk. A sze­nátus tagjait is választani fogják, még pedig atlag minden 70.000 lé­lekre jut egy szenátor, kinél fő fel­­tétel, hogy negyvenedik évét betöl­tötte. A szenátus'85—90 tagból áll. A választás hasonló lesz a most megtartandó magyar választáshoz, mert mi is úgynevezett közös sza­vazólapokat fogunk nyomtatni. A választásokat törvényszékek fog­ják ellenőrizni. Arra a kérdésemre, hogy mikor és hol fog összeülni az új román képviselőház és szenátus, ezt a vá­laszt kaptam: — A külpolitikai esseményektől és a belső viszonyok­tól függ, hogy a nagyszebeni kormány fogja-e el­rendelni a választásokat, vagy pe­dig Ferdinand király. A parlament­ azonban sem­miesetre sem fog Nagyszebenben működni, mert a kormány a közel­jövőben eltávozik Nagyszebenből és Gyulafehérvárra költözik. Nagyszeben ugyanis régi fészke a szászoknak és mi nem akarjuk a szászok érzékenységét megbántani, azért átengedjük ne­kik Nagyszebent és mi Gyulafehér­várra teszszük át székhelyünket. Lovászy válaszol Kunfinak — Az Est tudósítójától — Politikai körökben rendkívüli fel­tűnést keltett Kun­fi Zsigmond nép-­­ jóléti miniszternek egy ma megjelent nyilatkozata, a­melyben Lovassyék­­nak a polgárság megszervezésére irá­nyuló mozgalmát támadja. A moz­galom célja, mondja többek között Kimil, a régi magyar osztályuralom­­nak vé­n támasztása, ezt a szociál­­dem­okrata párt minden eszközzel meg fogja akadályozni s minden olyan ábrándozás, hogy a szociáldemokrata párt bárminő támogatása bárki szá­mára lehetővé fog tenni a mainál kevésbé merészen haladó kormány­zást, igen világos és kézzelfogható módon fog meghiúsulni. Minden tisz­tára polgári alakulás teljesen erőtlen és hatalomnélküli s az a meggyőző­dése, hogy ily kormány háromszor huszonnégy óráig sem tudna megállni, még akkor sem, ha m­egszállócsapa­­tokat hívna Budapestre. Gyorsítani kell a választásokat és addig is minisztereiben és állam­titkáraiban egységes kormánynak kell alakulni. Függetlenségiek, a­kik­nek megbízhatósága megegyezik Ká­rolyiéval, azután radikálisok és szo­ciáldemokraták koalíciója a legalkal­masabb a nemzetgyűlési választáso­kig a kormányzásra, s ha ez nem lehetséges, — mondja Kunfi — akkor nézetem szerint kikerülhetetlen a nyílt polgárháború. A szociáldemokrata­párt eddig rendet tartott, de ezt nem azért tette, hogy írnek örve alatt visszaállítsák a kizsákmányolás és elnyomás régi világát. Az Est munkatársa megkérdezte Lovásziy Mártont, hogy miképp ítéli meg Kunfi miniszter nyilatkozatát. Lovászy kérdésünkre a következőket mondta : — Kunfi miniszter úr nyilatko­zata elébe vágott ,minden meg­egyezi­k kísérletnek. Ennélfogva nincs más halra, mint hogy a szo­ciáldemokrata párt vegye át a kor­mányt, annál is inkább, mert nem hiszem, hogy polgári miniszterek szolgálhassák azt az immár nyíltan bevallott célt, hogy Magyarország szocialista állammá alakuljon.­­ Remélem, hogy a szocialista uralom nem fogja azt jelenteni, hogy a polgárságtól megtagadtassék a szervezkedés joga. Azokat a sza­badságjogokat, a­melyeket a forra­­dalom az ország számára kivívott. Vagyis a sajtó, gyülekezési és egye­sülési szabadságot és általában a teljes gondolatszabadságot a polgár­ság a maga részére is igényli. Azt hiszem ennélfogva, hogy Kunfi miniszter úrnak forradalommal való fenyegetőzése csupán egy pol­gári kormány megalakítására vo­natkozik, nem pedig a polgárság szervezkedésére. Mert ez különben annyit jelentene, hogy egyik osz­tályuralom­ helyébe egy másik osz­tályuralom­ lép. — Csodálom, hogy Kunfi mi­niszter úr, a kit én jótelésü ember­nek ismerek, engem a Weisz Man­­frédok és herceg Esterházyak pártfogójának akar feltüntetni. Er­ről Kunfi miniszter úr senkit sem tud meggyőzni, a ki engem ismer. wvvww­vvv\ww­ e.­/wwv Franchet d'Espérey tábor­­­okot Parisba hívták Döntés a megszállott magyar területek sorsáról Genf, december 27 -ra Est kiküldött tudósítójának távirata­ Mint az Echo de Paris jelenti, Franchet d’Espérey tábornokot, az entente keleti haderejének parancs­nokát Páriába hívták. A francia kor­mány megbeszéléseket akar folytatni a tábornokkal az új keleti problémák tárgyában, melyek az által jöttek létre, hogy az entente hadereje bol­gár, török és magyar területeket, nemkülönben orosz kikötőket szál­lott meg. Franchet d’Espérey már a közeli napokban Párisim érkezik. B. M. Vasárnap, 1916. december 29. Az aradi román püspök panaszt tett Berthelot tá­bornoknál a szerbek­ ellen Arad. december 2. (Az Est tudósítójának telefonjelentése) Az Est jelentette hogy a roma nők és a szerbek között viszály ke­letkezett a Bánát miatt. Ez a vi­szály napról-napra élesebbé vált, a­mit bizonyít a Románul­nak, a román kormány hivatalos lapjá­nak ma megjelent vezércikke is. A­­ vezércikk címe Káin és a közle­mény a szerbeket nevezi Káinnak. Elmondja a vezércikk, hogy a bá­náti Vermes községben szerb csa­patok lemészárolták a román lakos­ság els részét és ezért szemrehá­nyást tesz a szerbeknek. Emlékez­tet arra, hogy a­mikor Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából Magyar­­országba hurcolták a szerb foglyo­kat, akkor Pop. C­s. István közben­járására sikerült ezeket kiszabadí­tani Elmondja még a cikk, hogy teg­napelőtt este Eszthelot francia tá­­bornok Temesváron keresztül uta­­zott , ugyancsak az állomáson tar­tózkodott Pap I. János aradi ro­mán püspök, a­ki felhasználta a® alkalmat, hogy a francia tábornok­nak bemutatkozzék s a románok számára védelmet, kérjen a szer­bekkel szemben. A tábornok, a­ki különben vasárnap reggel Aradra­ érkezik, a püspöknek megnyugtató kijelentést tett. * Az orosz kormány békét ajánl az entense-nak? London, december 27 A Heuter-ü ügynökség értesü­­lése szerint az orosz bolsevista kor­­mány karácsony után béke­­ajánlatot tesz az M2 eme összes kormányainak. (Már néhány héttel ezelőtt is ha­sonló hír terjedt el, akkor azonban alaptalannak bizonyult. A Reuter­­ügynökség mostani hírét is fenntar­tással kell fogadni.) A központok államosítása — Az Est tudósítójától — A háború egész tartama alatt ál­talános követelés volt a központok feloszlat­ása. A háború véget ért és az eredmény az, hogy a központokat nem fogják, mert állítólag nem lehet feloszlatni, sőt ellenkezőleg, intéz­kedések történnek, hogy a közpon­tok nagy része még továbbra is fenn­­állh­asson. Ennek egyik fő oka az érdekeltek szerint az, hogy a nagy nyersanyag-hiány miatt csakis köz­ponti ügykezelés útján lehet olcsó beszerzésről és igazságos elosztásról gondoskodni és hogy a meglévő kész­letek szabaddá tétele az ország nagy részének megszállása folytán olyan zavart idézne elő, a­melynek csakis a fogyasztó látná káros következ­ményeit. A központok tehát megmaradnak, és már csak arról van szó, hogy a központok szervezetét fogják átala­kítani, némelyek szerint az állam, némelyek szerint az érdekeltségek javára. Arról van ugyanis szó, hogy ha már a központokat bizonyos ideig fenn kell tartani, úgy az egész haszon legyen az államé, ne pedig az érde­keltségeké. Ennek folytán azt terve­zik, hogy a részvénytársasági alapon szervezett központok részvényeit az állam fogja átvenni s ezzel magának biztosítja a központok várható nyere­ségét. Ez a gondolat tetszetősnek látszik, azonban úgy halljuk, hogy ez egyes érdekeltségek kezdeményezésére tör­ténik. A központok hosszabb időre szóló igen terhes szerződéseket kötöt­tek a nyersanyag beszerzésére vonat­kozólag. Ezek a szerződések, mint például a pamutközpontnál a papír­beszerzések, súlyos veszteségekkel jártak. Egyes központok ezeket a veszteségeket az államra szeretnék hárí­tani és szabadulni igyekeznek a vál­lalt kötelezettségek alól. Azonkívül lényegesen megkisebbedik a közpon­tok forgalma, mert a megszállások következtében lényegesen kisebb kész­letek felett fognak rendelkezni, tehát kisebb lesz a forgalom, kisebb a ha­szon, az érdekeltek tehát szívesen szabadulnak részvényeiktől is. Csakhogy a központokban el he­ly­erződöt­t érdekeltségek nem azt keresték, a­mit osztalék fejében kap­tak, hanem, a­mit a központ­ban el­foglalt vezető szerepeimél fogva az előre való értesültség, a pajtáskodás és a kéz kezet mos se­gi cégével össze­harácsolhatt­ak. A részvények utóla­gos átvállalása tehát már nem szün­tetheti meg az elkövetett visszaélése­ket és a­mi haszon ez utánra várható, az már egészen minimális. A köze­pontok ügykezelésének és az egyes üzletkötéseknek visszafelé menő eré­lyes elbírálása sokkal jobban meg­­nyugt­at­hat­a volna a közvéleményt, mint a készülő félrendszabály, a­mely, reméljük, nem fog soha valóra válni. Antik műtárgyak képeit, metszetek, órák, parcellát!, , , , , ezüst, miniatűrok nifllyfifto állal Öiäilätf­äk Tek­fau 129-50 Ü-J f fn nsb y «*66 26-án 1/,2 és 2 közén hz 61. W*A..SI villámokon egy csomag, melyben 14 db. féláru jegy váltására jogosító i­szol­­vány volt. Kérem a megtalálót, h­ogy ezt s más ré­szére teljesen értéktelen csomagot jutalom ellenében Linot-köml IS, fldsz. 1. alatt leadni méltóztassék Bőrcipők fatalppal egy darabból szabva, valódi, erős barna tehénből bőr Nagyság 27-29., 31—33, 35—39 Korona 20.—, 24.— 26.— minden mennyiséget azonnal szállít Perényi és Krausz cipőgyár, Budapest, Király­ utca bö. az. Telefon 10—98. _ KI Ind­usla? Olasz fronton volt Schlesinger Sándor sanítárs-tizedes (K. u. K. Hu­sarenre*.. No. 1. M. G. Esk. IV., Feldpost 387.) november 1. óta nem adott életj­ót magáról. Aki ind róla értesitse Schlesinger Ármim, Buda­pest, gróf Zichy Jenő­ni­a 39. Balsai J­énes nyolcas huszárezred zászló** az októbervégi tréltb­oli harcok óta nem irt. Kérem bajtársakt, szíveskedjenek holléteiól fel­világosítást adni. _ Rozsa Ferenc, Dalnok­ u. 2. Fémirugyár r­endeléseket keres Sodogas Lakatos Ctziersl­lyos Mar* Fimnyomi­­ Ah­ogenhagesxtS és préselS-munkák­ra „N. fi. r. A.“ tints- «S Fémérinyér Rt. Budapest, Vill., Szigony­ u. 12. Telefon Józs 26-91 Eladó vámörlömalom másfél vagyonos, kitűnő jövedelmezőségű, színtiszta magyar vidéken, nagy körzettel. Értesítést ad: Weicher* Lajos, Szeged, Nádor­ utca 12. szám. Bok­od­fil­ert keres jegyzői teendőkben jártas, lehetőlégg nőtlen írnokod. Az állás rendszeresités alatt 4SZ.

Next