Az Est, 1919. január (10. évfolyam, 1-27. szám)
1919-01-01 / 1. szám
Előfizetési árak: Egy hónapra.. .* 5.— korona Negyedévre . . ts.— korona Félévre „SO.~ korona Egész évre.. ~ — tfO.— korona* Megjelenik délután ** Egyes szám ára 20 filév*, Minden közleményünk után• nyomása tilos Politikai napilap Felelős szerkesztő: Miklós Sándor Szerkesztőség: OH* kerület, Erzsébet*korút 7 ., Kiadóhivatal: 021., Erzsébet »korút 18—20, Fiók-kiadóhivatalok 10, Vilmos császárját 14, SM* és IV, Váci utca 12, Wienx I.p Kohlmarkt 7, Öt esztendőbe megyünk holnap reggelre, elkerülhetetlenül. A mi mai szilveszteresténket záróra oltja el, az éjfél zendülését ma nem ünnepelik boldog kávéházak és vendéglők felemelt pezsgős poharakkal, édes lármával, kis malac visításával. Kihalt fekete főváros és egy megrettent szomorú kis ország fogadja az időnek ünnepi fordulását. A cégók híján ebben a csendben ma esti vacsoránk után, az esztendőnek utolsó virrasztóján sorunkat kell felgondolnunk. Lássa be mindenki hogy semmit se csináltunk vagy semmit nem csináltunk szerencsésen a magyar forradalom nagy napja óta. Tanácskoztunk és vitatkoztunk és szervezkedtünk és ábrándoztunk. Közben el szaggatták Magyarországot fenn és lenn és jobbról és balról és olyan szűk kis hazánk maradt hogy a jaj egyik határtól elnallatszik a másik határig! A nagy világtól el vagyunk rekesztve, se vasúttal se hajóival se postával nem barátkozhatunk Európa népeivel. És nincsen élő ember, aki a külső világban szót szóljon miértünk. A magyar nemzet egérfogóba van bezárva. Az egérfogóban cincoghatunk magunknak keservesen. A reánk váró nyomor minden nap magasabbra szökteti árnyékait köröskörül. És a jelen zavarában, a jövő ínsége előtt ebben a sárig leszomorodott országban még mindig programbál van, még mindig a plakátpolitika hangversenyez. Értsük meg, az isten izgalmára: nem tudunk ma kiváncsiak lenni rá, milyen párt mit tud és melyik mi szépet akar majd velünk! Mindegy mit beszélünk most itthon össze, jaj de mindegy az! Az nem hallatszik ki abba az Európába, hol lélegzetünket hatalmukban tartják a szigorúak. A munka áll minálunk. Nincs szenünk. Nem lesz kenyerünk a tavaszon. Kapjanak észbe már! Le vagyunk győzve. A győztes népek megértésére, segítségére van szükségünk, mert övék a szó és a szén és az élelem! Elismerés, barátság kell nekünk azért mert letéptük magunkról a háborúzó erőszakos osztrák és német uralmat. Béke és élet kell nekünk. Azután, azután építsenek és boldogítsanak itthon. Az entente védekezése a bolsevizmus ellen Berlin, december 31 (A 3 Est berlini szerkesztőségének telefonjelentése) Rotterdamból jelentik. A Daily Telegraph párisi jelentése szerint a versaillesi haditanács múlt heti tanácskozásán arról volt szó, milyen intézkedéseket tegyenek a megszállt területek határain a német bolsevizmus átcsapása ellen. Elhatározták, hogy az okkupáló hadsereg létszámát négy hadosztálykal emelik. A szerbek kimennek a Bánátból Egy afrikai vadászezred Aradon Arcul, december 31 . (As Est tudíiszójánate. telafonfelvv.résc). Ma éjjel fél egy órakor Temesvárról Aradra érkezett el első afrikai vadászezred, hogy Berthelot tábornok utasításai szerint megszállja a várost. A vasútnál magyar ésromán hivatalos küldöttségek foganták az ezredet, amelyet Martin őrnagy vezetett. Dr. Varjassy Lajos kormánybiztos francia nyelven fordult a parancsnokhoz és közölte vele, hogy a magyar kormány a fegyverszüneti szerződés megsértésének tekinti az entente csapatainak Aradra való bevonulását, mert Arad a demarkációs vonalon kívül fekszik és tiltakozik a megszállás ellen, fegyveresen azonban nem áll ellen. Kérte a parancsnokot, hogy jóindulatúan bánjon a város közönségével. Ugyanilyen értelemben beszélt Lozs Rezső, a város polgármestere is. Martin francia őrnagy, a két beszédre válaszolva, biztosította a polgármestert, hogy" a franciák nem ellenségként jöttek Aradra, hanem kizárólag a rend fentartására. Dr. Nagy Sándor beszélt még a M Magyar Nemzeti Tanács nevében és kérte az őrnagyot, hogy a munkások társadalmi mozgalmát, főleg szervezkedésüket ne akadályozza. Az őrnagy erre azt felelte, hogy társadjárai kérdésekbe nem akar beavatkozni és a szervezkedés ellen semmi kifogása Sittes. Végül dr. Marsó Jusztin, a román nemzeti tanács képviselője, ajánlotta a város román lakosságát a francia katonák jóindu, Lilába. A legénység az éjszakát a vasúti kocsikban töltötte, ára reggel szállásolták el őket és pedig — mivel körülbelül száz lovat is hoztak magukkal — a huszárlaktanyában. Ma délután még egy francia csapat fog Aradra érkezni. Ezek a francia csapatok mindössze egy hétig maradnak Aradon, azután román csapatok váltják fel őket. A francia katonaság átmegy a Bánátba, ahonnan a szerbek elvonulnak. Mióta a román gárdát lefegyverezték, Aradon kizárólag magyar fegyveres erő volt. Ezt a fegyveres erőt mostanig nem fegyverezték le. A katonák a mai feszült viszonyok között nem szívesen vonulnának fel Aradról, annál is inkább, mert az aradi helyőrség szinte kizárólag aradi lakosokból áll, sőt attól lehet tartani, hogy esetleg a lefegyverzés sem fog teljesen simán végbemenni. Előbb az aradi rendőrség fogja megkísérelni a csapatok lefegyverzését ésak ha ez nem sikerülne, lép közbe a francia megszálló csapat. Pichon beszéde a monarchia felosztásáról Nem engedik, hogy Ausztria a németekhez csatlakozzék Genf, december 30 . Az Est kiküldött tudósítójának távirata Szombat déltől vasárnap délig, teljes huszonnégy órán át tartott a francia képviselőháznak az az ülése, amelyen a legújabb háborús költségvetési indemnitásról szóló javaslatot tárgyalták. Az ülésen szocialista részről erős támadások érték a kormányt, és a támadások végül mégis arra késztették Pichon külügyminisztert és Clémenceau miniszterelnököt, hogy felszólaljanak. Piehon külügyminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy a francia kormány Elzász-Lotharingia tekintetében teljes szabadságot kíván biztosítani magának, Németországról szólva pedig annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Németország le van győzve,de nincs leverve s a német katonai oligarchia még nem tett le arról a reményről, hogy visszaállítsa a porosz militarizmust. Szerinte a német szociális forradalom is csak felszínes jelenség, melynek célja az, hogy Németország megmentse hatalma roncsait. Magyarországról és Ausztriáról szólva Pichon eztmondotta : — A habsburgibirodalom megérdemelte sorsát. Ez a birodalom 19015-ban csaknem háborút idézett elő és Ausztria volt az, amelynek az 1915. évi háborút köszönhetjük, a titokzatos szerajevágyill. -ág miatt. Ne szánakozzunk Ausztrián, ne fájjon eltűnése a történelem színpadáról. A régi Ausztriából új államok keletkeznek, mint a minő Lengyelország osztrák része, mely a porosz részekkel egyetemben csatlakozik a régi Lengyelországhoz. Mi váltunk azok, a kik elsőknek proklamáltuk Lengyelország létjogosultságát, a kik elismertük a lengyel nemzeti tanácsot és megteremtettük a lengyel hadsereget. Mi vittük ki, hogy Pilsudzki megbízottja idejöjjön és reméljük, hogy nemsokára megszületik az összes lengyelek egysége.— Mi voltunk azok, akik a cseh-szlovák államot, e háború legrendkívülibb eredményét megalapítottuk. Barátaink, a délszlávok is egyetértésre jutottak. Ez három állam, mely a biztonság alapfeltételeit megadhatja. Ezzel szemben Németország erőit csökkentettünk kell és meg kell akadályoznunk azt a békét veszélyeztető lehetőséget, hogy Ausztria Németországhoz csatlakozzék. 15en auder: És ha Ausztria csatlakozni akar ? Piehon : Azt hiszi, hogy a háború nem biztosít jogokat nekünk ? tiachinile bismarcki formulákat nem ! Felkiáltások a középen: sícra felejthetjük el, mit tettek velünk ! Beszéde további részében Pichon Törökországgal foglalkozott és jelezte, hogy Franciaországnak kétségbevonhatatlan jogigénye van ázsiai török területekre, majd hosszan foglalkozott az oroszországi bolseviki uralom ellen szükséges intézkedésekkel, véres színekkel ecsetelve a moszkvai kormány rémtetteit, melyekről Lvov herceg volt miniszterelnök tájékoztatta. Végül foglalkozott a francia hadsereg odesszai akciójával, melynek célja szerinte egy egészségügyi kamion fel-, állítása, K.MV