Az Est, 1919. február (10. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

3. oldal J-­ Csendes-óceán északi szig­geteinek birtoka hatalmi kér* dés A Amerika és Japán között 1­­ocerdam, január 30 Edit Est rendes tudósítójának távirata) A párisi tanácskozáson a német gyarmatok kérdésében Wilson volta­képpen az egyedüli képviselője, annak a MZ elvnek, hogy a volt német gyar­matokon ellenőrző bizottságok mű­ködjenek, Franciaország, Olaszország, Japán és az angol gyarmatok ellenzik ezt az elvet, de a gyarmatok heves állásfoglalása ellenére is az angol hadikormány Wilson mellé állott. En­nek a következménye az, hogy An­golországnak Japánnal kötött szer­ződését, a­melynek értelmében a Csendes-óceán északi szigetei japán uralom alá kerülnek, meg kell semm­i­­síteni, vagy legjobb esetben revi­deálni. A japán küldöttek ragaszkodnak követelésükhöz és az egész gyarmati kérdésnek ez az egyetlen kritikus és nehéz pontja- Wilsont erre vonat­­kozólag nem hagyhatja kétségben Amerikát és a március 4-iki kon­gresszus elé nem léphet, a­m­íg az Egyesült­ Államoknak ez a presztízs­­kérdése nincs elintézve. V. 14. Bourgeois a népek szövetségéről Géntr január 31 (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A Petit Journal közli Bourgeois nyilatkozatát a népek­­szövetségéről. Bourgeois, a­ki tudvalévőleg Francia­­országot képviseli a békekonferen­ciának a népszövetség szervezésére választot­t bizottságában, a következő­ket mondotta : — A népek szövetsége már meg­született és most alakul ki. Meg va­gyok győződve róla, hogy hamarabb megkezdi működését, mint hiszik. A szövetséges kormányok először az alapvető szabályokat fogják meg­állapítani és a békésdiördek egyike az lesz, hogy a központi hatalmak kötele­sek lesznek a népszövetségre vonatkozó szabályokat elismerni. Ilyen lesz első­sorban a kötelező döntőbíróság és a fegyverkezés korlátozása. A volt köz­ponti hatalmaknak azonban bizonyí­tékot kell adniuk arról, hogy már nem törekszenek többé hódí­tásokra és jóvá teszik az okozott károkat. N­. M. Lenyomják a mun­kabereket a mepalíoil német területeken Bernin, január 31 (Az Est berlini szerkesztőségének telefon jelentése­) Dr. Müller Ágost,­­, birodalm­i gazdasági hivatal államtitkára­ elő­adást tartott a szocializálásról és N­ém­et­ors­zág gazdasági politikájá­ról. Elmondta, hogy jászban a franciák máris erőseg kiaknázzák a káliműveket. Német munkások kénytelenek naponta tíz órán át dolgozni és óránkint mindössze 35 pfennig bért kaptunk. Természete­sen a legnagyobb­­elégedetlenség uralkodik a német munkások kö­zött a v­isszasóvárog­ják « regi fé­rges munkaviszonyokat, a­melyek­nek ideje letűnt Németországban. Ha ilyen fel­tételek mellett megta­gadják a munkát, akkor színes francia katonák viss­zakergetik őket. A megszállott területeken az ellenség­ hatalmába vette a nagy vegyigyámaikat, átkutat mindent és különösen a német vegyészek sza­badalmait igyekeznek a franciák kifürkészni. Ke. A Máv­ vizsgálatot indított a román­ok kegyetlenkedései ügyében — Az Est tudósítójától — Hiteles adatok alapján tudósítást közöltünk azokról a rettenetes ke­gyetlenkedésekről, a­melyeket a ro­mán megszálló csapatok az erdélyi magyarokon elvégeztek. Dr. Erdélyi­­János budapesti román követ nyilat­kozatot tett közzé, a­melyben a ke­gyet­lenkedésekhez méltó hangon ta­gadja ezeknek a híreknek a valódiságái. Egyszerűen kijelenti nyomban a hí­rek közlése után, hogy az erdélyi vasutasokon és katonákon elkövetett barbárnál­ barbárabb kegyetlenkedé­sek, a brsózások és az árnyékszékbe­­fullasztások nem igazai­. Ez a leg­egyszerűbb módja a­­MWnak- Er­délyi úr bizonyára a 48-iki román kegyetlenkedéseket is letagadja és fényképfelvételeket kért magyar asz­­szon­yok meggy­alá­zásáról, mert más­képp m­m hiszi el. Az Est teljesen megbízható for­rásból mentette értesüléseit és a durva kifejezésekkel megerősített le­­tagadással szemben azokat a leghatá­rozottabb formában feltartja. Azt a bi­zonyítási módot, a­melyet az egyszeri tétlenért betörő használt, a­ki le­tagadta a betörést és sok ezer tanúra hivatkozott, a­kik nem látták, ---nem honorálhatjuk. Hogyan tudhatja Er­délyi János úr, mi történt Kiesebes és Csúcsa között, holott a menekült vas­úti alkalmazottak is megerősítették, ezeket a híreket" .­ Értesül­ésünk szerint az államvas­utak igazgatósága az alkalmazottain esett sérelmek orvoslására vizsgálatot indítált, hogy elégtételt szerezzen a magyar vasutasságnak. A Máv. igaz­gatósága a megszállás előtt felhívta a vasutasokat, maradjon mindenki a helyén, teljesítse kötelességét, lássa el a szolgálatot, és őrizze meg a köz­vagyont. A Máv. igazgatósága jó­­hiszen n­el bízott a fegyverszüneti szerződés feltételeiben, a­melyek csu­pán ellenőrzést biztosítanak a meg­szálló csapatoknak, a­melyek azon­ban a vasutak ellenőrzése helyett azokat egyszerűen birtokba vették,­­ kü­lönösn a cseh-szlovákok és a ro­mánok. Sehonnan­­sem jött azonban, olyan kegyetlenkedésekről hír, mint a ro­mánok által megszállott vonalakról. A Máv­ igazgatósága, mint halljuk, gyűjti a személyzetén, eseti barbárságok­ról szóló adatokat és a kormány útján a felizgatott személyzet megnyugta­tására megtorlást kér az égbekiáltó kegyetlenkedések ellen. Megjegyezzük, módunkban volna kétségbevonhatatlan adatok alapján részleteket közölni az elkövetett rém­ségekről, de éppen a vizsgálat érdeké­­ben azt tartjuk­­helyesnek, ha a to­vábbi részletek közlésétől egyelőre elállunk. Az eperjesi polgármestert és felisgiviselete lesartóztatták a csehek Sárosban bezártál­ a magyar iskoláat — Az Est tudósítójától — A­míg magyar uralom almi volt a Felvidék, a tótok minden hivatal­ban beszélhettek anyanyelvükül­, nem is szólva arról, hogy a magán­életben úgy beszélhettek, a­hogy akartuk. Nem ilyen előzékeny a cseh­-szlovák uralom. Egyes vasúti vonalakon a cseh-szlovák katonák inzultálják, sőt le is tartóztatják a magyarul beszélőket, a nagyobb váro­sokban pedig minden hivatal ajtaján nagy betükkel ékeskedik a felírás : Hovgr­ie po slovenski! (Tótul beszél­jetek !) A csehek fő célja, hogy a legna­gyobbrészt már elmagyarosodott la­kosságot ismét szlávvá tegye és erre legalkalmasabb eszköznek vélik az iskolái. Minthogy pedig a tanszemély­zetet még nem bírják felváltani, napirenden van az összeütközés a magyar tanító- és tanári kar és az idegen parancsnokságok között. Ked­den, január 20-án Gálló Pál sárosi tót tanfelügyelő magához rendelte a megye összes tanit­óit. Csupán három­százan jelentek meg és ezektől tót nyelven azt követelte a tanfelügyelő, hogy t­egyék le a cseh-szlovák államra az esküt. Feleletül a ház­afias tanítók rá­zendítettek a Hininimz-i'4■ Galló meg­torlásul rögtön letartóztatott s­zern­él tanítás, néhány óra múlva pedig még huszonkilencet. Másnap, 21-én a kato­likus főgimnázium került sorra. Dél­előtt 11 órakor egy tiszt vezetésével 1­zuronyos katonák törtek be az épü­letbe és osztályról osztályra menve, felszólították a tanárokat, hogy az előadást szakítsák félbe és gyűljenek össze a tanári szobában. 1s a cseh tiszt közölte, hogy pa­rancsa van a tanári kar fegyveres elő­vezetésére. A tímárok felajánlották, hogy önként vele mennek, mégis a hadnagy tizenkét fegyveressel kísér­tette őket végig a városon a tüzér­lak­tanyáim. Itt egy kapitány fejükre olvasta a vádakat, hogy nemzetiségi izgatást űznek, előadásaikat a Him­­nus­­szal kezdik és a Szózat­ tal vég­zik, hogy olyan kijelentéseket tesz­nek, a­melyek megbotránkoztatják a jó szláv érzésű diákságot, a török ellen tűzetik a magyar fiúkat, letépik a szláv tanulókról a Lót nemzeti sza­lagokat és kijelentette, hogy mind­ezek alapján a tanári kart csehszlovák témánkkal váltja fel, ezek megérkezéséig pedig bezárja az iskolát, Deg is akarta támasztatn­i a tanári kart, azonban dr. Tóth Sándor igaz­gató tiltakozott a vádak és külö­nösen a letartóztatás ellen. A kapi­tány el is állott a letartóztatástól, de Tóth igazgatóit és Kasch Rezső tanárt túsz gyanánt internáltatta és az intézetet valóban bezárta. Másnap a cseh parancsnok ren­deletére Eperjes tizenkét vezető állásban levő emberét tartóztatták le, köztük Faragó József polgár­­mestert, Bánó Aladár főjegyzőt, az összes felekezetük papságát, dr. Mikl­er Károlyt, a jogakadémia dé­kánját, Frop­per József, Müller Ber­talan, Rosenberg Tepal ügyvédeket. Székely Adolf és Vojtovics tanítókat azonnal Kassára szállították, alábbi­­­eket pedig ma viszik Kassára. Az atlétből kifolyólag a cseh parancsnokság négy napra elrendel­te az összes eperjesi iskolák bezárá­sát, egyben rendeletül adott ki, hogy Szombat, 2019 február 1 február 15-é15l kezdve az összes isko­­lákban csakis tót nyelven engedi meg a tanutást. Az eperjesiek budapesti megbízottaik útján sürgős orvoslásért fordultak ma a kormányhoz. Nagy csalódást okozott a sárosi gentryk magatartása. Jóformán az összes hivatalokban ők ültek. És mikor a csehek felszólították őket, hogy tegyék fe a fogadalmat a cseh-szlovák ál­lam iránti hűségre, jórészük eleget tett a felhívásnak. Említésre érde­mes kivétel a Bánó-család, a­mely­nek valamennyi hivatalnoktagja in­kább lemondott hivataláról, semhogy hűséget esküdjön a cseheknek. Vizelettartály J/SS) tér fiak résére gyári áron kapható Neymann spananats.1* javító _____ Vf. Ováru. t. (bejárat 15-n 51. oldal üst) ELVESZETT Egy 1:is bim toro« raffcley-BKuSjgifi*,, fekete és sötét­­bar­na, szőrű, hegyestül«, elveszett. A megtaláló furak­nzi mellett adja át Schönwald Ink­'' üzletében Bécsi-u­t. lápoíif, moterola), l­iprelaf, ííízsiaf, astösísi kiás üzentek részeire — ktm­­as zárm­a is kapható —­­elsőrendű minőségbeli, jutányos áron, úgyszintén pannái] minden ráta WoftialaSüSíS­S* Tóízsia wt, rf* V. kér, Vilm­os császár-ut 76. sz-Ma reggel Komáromból jövő vonat első os lá­gu tüsk­­ében egy úrral együtt mazva én Kele­földön kirzáritam és tévedésből két taskást­­­eüríttem én ő ftz­enyésn­él. Kérem az illető urat, szí eskedjék táskámat kicserélés végett a keleti pályaudvar ér- fíüzö oldatost levő raklicfonaki irodába elhozni. s összes jogi v­lgSora elismerten legsikeresebben késett elő Szentajja-szeminárium Budaitest. IV. Váci-utca 51. sz. iAz iirtfcet ég­sz nap müV.ödill. — Jegyzetkör-' (neönzés. — Egyedü­l bészelle'­nek re-apitulálás, /A£s*q4tzt1Q?9i*ntKt Andrdiwsii’Ut és Csengery-utca sarok, Megnyitó­ műsor Berky Lili felléptével. b,mket a ylwsUr és a Stiah&U Élet bútja irta» w ■'vtta&-ses3M3sxaituxmni**xit3r­ii3imiiM^'r.-^jK^litt?BZzamBmmaa­wmaaz »■nncaavaN«»TJ^janiMBacmjBimiGjimo^rr.Trii'.ca.TiM.ntvy-Tt--v.­.v... a Weisz Manfred Részvénytársaság tisztviselőt fs'anyis, angol és szaru fivelrek tanítá­sára aistrsnp mestereket karasítéki! A tan­it is hetenként a-szer—3-szor a csepeli kaszinó helyiség­ben tárténnék. Francia és angol Honosok elányjaen részesülö­k. A jájs­­latok fizetési igényikkel február 3-ig Rad­­vány Jenő igazgatóhoz, Csepel­iniszíndfik. A msgy. ISMmiveltsilgyi miniszter xn. évi ruáju­s író 3S-m­i SZ662)IX. fő-,3* '1 ■ o. 1917. szám alatt kelt és a ezéke,főváros tani. csin­oz Budapestre interect IXL ro*u itéletá. k­és. másolata. i ezékesfőváros tanárvának múlt évi augusztus 1ró 17-én 1SC7 616. kiír. VIII. szám alatt hozott és a múlt évi deecrubos hó us-án 3375'1918. kill. ViH. SZ. a., illetve az általam ell­endelt pótelláik­ után uivó évi március hó 11-én 527/917. kih. Vih­. Sz. a. Íroit jelentésével felterjesztett azt a másod­fokú ítéletet, m­elylyel e. hatodik kerületi elöl­járó 3375'911, kih. ez. elsőfokú ítéletét a tizet: tistyé­z idilebez«.-.. folytán molé-áltz». tatott, ErőS Ignác budapesti (Sorok­sári-utc 92. sz.) U­ juaegkevektzenöt 40% vízzel vanú a Bitutli tej forgalom­ kiahozatala által elkövetett kihágásért az 1995. évi XLVI. t.-c. 3. §-ának c) pontja alapján a kih. Mi­. 31. isk alkalmazátára.1 10 (d­zs capi elzárás helyett 200 (k­ettó-záz) korona pénzbü­ntetésre és további 200 (kettSsZís!) korona, azaz A hajt­­hatatlanság esetén 10—10, összesen 20 (hum) napi elzáráasa! helyett a filmbe 100 (négyszáz) korona pénzbüntetésre ítélve és a felmerült 9 (nyolc) korona vegyvi­zsgálati díj megték­í­tuséra kötejezte és elrendelte, hogy a joge­rős ítélet marasztalt költségén egy ízben a »Ma­­gyarbrsnás.. és az »Az üst« c­ínü lapokban közzététessék marasztalt félnek valamint a thz. ügyésznek felebbezése folytán felül, bírálat alá vettem és annak eredm­ényéhez képest következőleg írott föl. Az Uélesejt he­lyes indokainál fogva h­ely­ben hagyom, annál is inkább, mert. mfttasztaltnak alkalmazottal ellenőrztse talán tetében a megnyilvánult nagy­­fokú ímult­atásait szót­ígtelent­l bebeitozottnak láttam. Mirt hogy azonban a kihágia tárgyát képezd cselekmény rdkövetésével ram­aezialt jészűrö! csupán aondatlansátrat líttarp fenn­ forogni, u,­ú ügyész tdebberése dacáre neo­­ialíttam az elsirtst alkalmazenddnak, sem a pénzbüntetttet feleni­lindenck. idezott je* lpnt 6*0 m­Allárd­Mtnlt Idezárt­an vis­zalUUdöm nízsak hö­zi jelen­­tése?euirót ftz érdekeltek c-tssitendörc. A. miniszter rendeletébőll: Ben­­dényi Béla. 9. k. uibiizzterl taalmfts.

Next