Az Est, 1919. február (10. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

3, oldal Szombat, 30i9 február l J-} Csendes‘Oceán északi szi* %etemek bittoka hatalmi kér* dés Jlmerika és Japán között 1' oUordam, január 30 Edit Est rendes tudósítójának távirata) A párisi tanácskozáson a német gyarmatok kérdésében Wilson volta­képpen az egyedüli képviselője, annalf MZ elvnek, hogy a volt német gyar­matokon ellenőrző bizottságok mű­ködjenek, Franciaország, Olaszország, Japán és az angol gyarmatok ellenzik ezt az elvet, de a gyarmatok heves állásfoglalása ellenére is az angol hadikormány Wilson mellé állott. En­nek a következménye az? hogy An­golországnak Japánnal kötött szer­ződését, a melynek értelmében a Gsendes-oceán északi szigetei japán uralom alá kerülnek, meg kellsemnii­­siteni, vagy legjobb esetben revi­deálni. A japán küldöttek ragaszkodnak követelésükhöz és az egész gyarmati kérdésnek ez az egyetlen kritikus és nehéz pontja- Wjjsoj* erre vonat? kozqlag nem hagyhatja kétségben Amerikát és a március 4-iki kon­gresszus elé nem léphet, a inig az Egyesült-Államoknak ez a presztízs­­kérdése nincs elintézve. V, 14. Bourgeois a népok szövetségéről Géntr január 31 (As Est kiküldött tudósítójának távirata) A Petit Journal közli Bourgeois nyilatkozatát a népek .szövetségéről. Bourgeois, a ki tudvalévőJcg Francia­­országot képviseli a békekonferen­ciának a népszövetség szervezésére választót í bizottságában, a következő­ket mondotta : — A népek szövetsége már meg­született és most alakul ki. Meg va­gyok győződve róla, hogy hamarabb megkezdi működését, mint hiszik. A szövetséges kormányok először az alapvető szabályukat fogják meg­állapítani és a békcjdiéldek egyike az lesz, hogy a központi hatalmak kötele­sek lesznek a népszövetségre vonatkozó szabályokat elismerni. Ilyen lesz első­sorban a kőtelező döntőbíróság és a fegyverkezés korlátozása. A volt köz­ponti hatalmaknak azonban bizonyí­tékot kell adniok arról, hogy már nem törekszenek többé hódí tásokra és jóvá teszik az okozott károkat. II. M. Lenyomlak a murikabereket a mepalíoil neme! terűieteken Béniin, január 31 (Az Esi berlini szerkesztőségének telefon jelentése') Dr. Müller Ágopt, y, birodaírni gazdatógi hivatal államtitkára) elő­adást tartott a szocializálásról és N érne! őrs rág gazdasági politikájá­ról, Elmondta, hogy jászban a franciák máris erőség kiaknázzák a kálimüveket. Német munkások kénytelenek naponta tíz órán át dolgozni és óránkint Mindössze 35 pfennig bért kaptuik. Természete­sen a legnagyobb .elégedetlenség uralkodik a német munkások kö­zött a v isszaaóvárog'ják « regi fé­rges imnkavissonyokat, a melyek­nek ideje letűnt Németországban. Ha ilyen lel tételek mellett megta­gadják a munkát, akkor színes francia katonák visa jakergetik őket. A megszállott területeken az ellenség- hatalmába ^ette a nagy vegyigyáTíikat, átkutat mindent és különösen a német vegyészek sza­badalmait igyekeznek a franciák kifürkészni. Ke. A Máv. vizsgálatot Indított a romáitok kegyetlenkedései ügyében — Az Esi tudósítójától — Hiteles adatok alapján tudósítást közöltünk azokról a rettenetes ke­gyetlenkedésekről, a mejyeket a ro­mán megszálló csapatok az erdélyi magyarokon elvöyctlek. Dr. Erdélyi .Jánoa budapesti román követ nyilat­kozatot tett közzé, u melyben a ke­gyet lenkRdósckbez méltó hangon ta­gadja ezeknek a híreknek a valódiságai. Egyszerűen kijelenti nyomban a hí­rek közlése után, hogy az erdélyi vasutasokon és katonákon elkövetett barbárnál-barbórabb kegyetlenkedé­sek. a brsózások és az árnyékszékbe­­íuliasztások nem igazai;. Ez a leg­egyszerűbb módja a «MWwak- Er­délyi ur bizonyára a 48-iki román kegyetlenkedéseket is letagadja és fényképfelvételeket kért magyar asz­­szojiyok meggy alá zásáról, meri más­képp m m hiszi el. At Est teljesen megbízható for­rásból mentette értesüléseit és a durva kifejezésekkel megerősített ]e­­tagadással szemben azokat a leghatá­rozottabb /ormában jeidartja. Azt a bi­zonyítási módot, a melyet az egyszeri tétlenért betörő használt, a ki le­tagadta a betörést és sok ezer tanúra hivatkozott, a kik nem látták, ---nem honorálhatjuk. Hogyan tudhatja Er­délyi János ur. mi történt Kiesebes és Csúcsa között, holott a menekült vas­úti alkalmazottak is megerősítették, ezeket a híreket' ‘l Éltesül étünk szerint az államvas­utak igazgatósága az alkalmazottain esett sérelmek orvoslására vizsgálatot indilalt, hogy elégtételt szerezzen a magyar vasutassúgnak. A Máv, igaz­gatósága a megszállás előtt felhívta a vasutasokat, maradjon mindenki a helyén, teljesítse kötelességét, Jussa el a szolgálatot, és őrizze meg a köz­vagyont. A Máv. igazgatósága jó­­hiszen ü ni bízott a fegyverszüneti szerződés feltételeiben, a melyek csu­pán ellenőrzést biztosítanak a meg­szálló csapatoknak, a melyek azon­ban a vasutak ellenőrzése helyett azokat egyszerűen birtokba vették, — kti'önösn a cseh-szlovákok és a ro­mánok. Sehonnan (sem jött azonban, olyan kegyetlenkedésekről bír, mint a ro­mánok által megszállott vonalakról. A Máv. igazgatósága, mint halljuk, gyűjti a személyzetén, eseti barbárságok­ról száló adatokat cs a kormány utján a felizgatott személyzet megnyugta­tására megtorlást kér az égbekiáltó kegyetlenkedések ellen. Megjegyezzük, módunkban volna kétségbevonhatatlan adatok alapján részleteket közölni az elkövetett rém­ségekről, de éppen a vizsgálat érdeké­­ben azL tartjuk -helyesnek, ha a to­vábbi részletek közlésétől egyelőre clállunk. Az eperjesi polgármesteri és folisgfvlselote lesarté^tattá& a cseheK Sárosban bezártál* a magyar jsKoMKat — Az Esi tudósítójától — A mig magyar uralom almi volt a Felvidék, a tótok minden hivatal­ban beszélhetlek anyanyelvűkul), nem is szólva arról, hogy a magán­életben úgy beszélhettek, a hogy akartuk. Nem ilyen előzékeny a cseli-szlúvák uralom. Egyes vasúti vonalakon a cseh-salovák katonák inzultálják, sőt le is tartóztatják a magyarul beszélőket, a nagyobb váro­sokban pedig minden hivatal ajtaján nagy belükkel ékeskedik a felírás : Hovgriie po slovenski! (Tótul beszél­jetek !) A csehek fő célja, hogy a legna­gyobbrészt már elmagyarosodott la­kosságot ismét szlávvá tegye és erre legalkalmasabb eszköznek vélik gz iskolai. Minthogy pedig a tauszemély­zetpt még nem bjfiúk felváltani, napirenden v%n az összeütközés a magyar tanító- és tanári kar és az idegen parancsnokságok között. Ked­den, január 2á-án Gállá Pál sárost tót tanfelügyelő magához rendelte a megye összes tahit óit. Csupán három­százan jelentek meg és ezektől tát nyelven azl követelte a tanfelügyelő, hogy t egyék le a cseh-szlovák államra az esküt. Feleletül a ház alias tanítók rá­zendítettek a Hiniiimz-i'4■ Galló meg­torlásul rögtön letartóztatott iizerü.él tanitál, néhány óra múlva pedig még huszonkilencet. Másnap, 2S-cn a kato­likus főgimnázium került sorra. Dél­előtt 11 órakor egy tiszt vezetésével í.zuronyos katonák törtek be az épü­letbe és osztályról osztályra menve, felszólították a tanárokat, hogy az előadást szakítsák félbe és gyűljenek össze a tanári szobában. 1H a cseh tiszt közölte, hogy pa­rancsa van a tanáéi kar fegyveres elő­vezetésére. A tímúrqk felajánlották, hogy önként vele mennek, mégis a hadnagy tizenkét fegyveressel kísér­tette őket végig a városon a tüzér­lak tanyáim. Itt egy kapitány fejükre olvasta a vádakat, hogy nemzetiségi izgatást űznek, előadásaikat a Him­­nusz-szal kezdik és a Szózat-tál vég­zik, hogy olyan kijelentéseket tesz­nek, a melyek megbotránkoztatják a jo szláv érzésű diákságot, a tötök ellen tűzetik a magyar fiukat, letépik a szláv tanulókról a Lót nemzeti sza­lagokat és kijelentette, hogy mind­ezek alapján a tanári kart csehszlovák témánkkal váltja fel, ezpk megérkezéséig pedig bezárja az iskolát. ke, is akarta táHójzíótiif a tanári kart, azonban dr. Tóth Sándor igaz­gató tiltakozott a vádak és külö­nösen a letartóztatás ellen. A kapi­tány ej is állott a letartóztatástól, de Tóth igazgatóit cs Kasch Rezső tanárt túsz gyanánt internáltatta és az intézetet valóban bezárta. Másnap a cseh parancsnok ren­deletére Eperjes tizenkét vezető állásban levő emberét tartóztatták le, köztük Faragó József polgár­­mestert, Bánó Aladár főjegyzőt, az összes felekezetűk papságát, dr. Miki er Károlyt, a jogakadémia dé­kánját, Frop per József, Müller Ber­talan, Rosenberg Teoül ügyvédeket. Székely Adolf és Vojiovics tanítókat azonnal Kassára s?álliíották, alábbi-­­eket pedig ma viszik Kassára. Az atlérbőí kifolyólag a cseh parancsnokság négy napra elrendel le az összes eperjesi iskolák bezárá­sát, egyben rendeletül adott ki, hogy Vizeleflartály J/SS) tér fiák résére gyári áron kapható Neymann jpanaűats.í* javító _____ Vf, Ováru. t. (bejárat |5-u 51. oldal üst) ELVESZETTEgy 1:is bim toro« raífcley-BKuSjgifi*,, fekete és sötéí­­bat-na. szőrű. hegyestül«, elvészétf, A megtaláló fuialcnzi mellett adja át Schönwald Inir'' üzletében Bécss-u 5. lápoíif, moterola), liiprelaf, ííítsiaf, astösísj kiá^ üzenjek részéire — ktm: as zárnia is Kapható —­­elsőrendű minőségbeli, jutányos áron, vgysíinién panrái] minden ráta WoftiaíaSüSíS S* Tóírsia wt, rf* V. kér, Vilinos csáazár-ut 76. sz-Ma reggel Komáromból jövő vonít első os iá yu tűik lében egy «rral együtt mazva én Kele földön kirzáJiiam cs tévedésből ké^Haskájí 1 eüvíitem éü ő ftz enyéfiiéi, Kérem az illető urat, szí eskedjék táskámat kicserélés végett a keleti pályaudvar ér- Jíüzö oldatost levő raklirfonaki irodába elhozni. f összes jogi vEigS&ra elismerten legsikeresebben késeit elő Szontajja-szeminárium Budaitest. IV. Váci-utca 51. sz. iAz iirtfcet ég sz nap müV.ödilí. — Jcgyzetköl-' (üeönzés. — hgyediil bészőite' nek re-apitulátás, A msgy. fSMmiveKsilgvi miniszter xw. évi ruájiis író 3S-nii S7ő62)IX. íő-,3* '1 ■ o. 1917. szám alatt kelt és a ezék«,íőváros tani. csiiioz Bndapestre iatezect IXL ío*u itéletá. liéi. másolata. i ezúkesfővároa taná<vápak múlt évi augusztus Író 17-éa 1SC7 616. kiír. VIII. azám alatt hozott és a múlt évi dcecrubof hó xs-áu 33za'1918, kill. VíH. SZ. a., illetve az általam elirendelt pótelláiir után uiyó évi március hó 11-én 527/917. kih. Vili. ez. a. Íréit jelentésével felterjesztett azt a másod­fokú ítéletét, nielyiyel e. hatodik kerületi elöl­járó 3375'911, kih. ez. elsőfokú ítéletét a tizet: iisryé-z ichbbez«.-:o folytán moKé-áltz». tatvft, EíÖS Ignác hudapesti (Sorolcsári-ufc 92. ez.) U'juaeykcveKÍreüöt 40% vízzel ^auú> Biíutii tej forgaioniLiahozatéla által elkövetett kihágásért az 1S95. évi XLVI. t.-c. 3. J-ának c) pontja alapján a kih. Mi:. 31. isk alkalaazátáva.1 10 (cizf capi elzárás helyett 20u (ireftó-záz) korona pénzbiiutotésre és további 2ÖÖ {keitSsZís!) korona, azaz U hajt­­hatatlanság esetén 10—10, összesen 20 (hum) napi elzaráasa! helyectasilmdő 100 (négyszáz) kprona pénzbüntetésre Ítélve és a felmerült 9 (nyolc) korona vegyvi ssgálati díj megtéri, tuséra kdteiezte ás elrendelte, hogy a jog< rds Ítélet maraaztalt költségén egy ízbon a »Ma­­gjarbrsaás:. és aa »Az üst« oiínü lapokban kózzétéiessók marasztalt félnek valamint a thzU agyésznek íelebbezése folytán felül, bírálat alá vettem é- annak credniónyóhez képest következőleg ííütí.öl; Az Uélefejt he­lyes indokainál fogva liely ben hagyom, annál is inkább, meri. mftrasztaltnak alkalmazottal éflenőrztse taiántetében nscguyiivánult nagy. fokú ínulíMZtásait Jtót-ígteleatll bebirozoltnak láttam, Mbit hogy azonban a kibágiű tárgyát képezd cselekmény rdkOvetö»éuól ranraezialt jészűrö! csupán aondatlansájrat líttarp fenn. forogni, u, ú ügyész tdebberése daoáre ueo) ialíitam az elsirtst aikaimazenddnak, sem a pénzbüntAtttet feleniclindönck. idezott je* lpnt 6*0 niAlláJtlMtiit Idezárt an vis zalUUdöm nízsak ho'zr jelen )iéie?euiróí ftz érdekeltek c-tssitendöfc. A. minSszter renáelotébfll: Bea­­dényi Béla. 9. k. uibiizztcrl taalmfts. február 15-6151 kezdve az összes isko* Iákban csakis tát nyelven engedi meg q laniiást. Az eperjesiek budapesti megbízottaik utján sürgős orvoslásért fordultak ma a kormányhoz. Nagy csalódást okozott a sárosi gentryk magatartása. Jóformán az összes hivatalokban ök üllek. És mikor a csehek felszólították őket, hogy tegyék fc a fogadalmat a cseh-sziovák ál­lam iránti hűségre, jórészük eleget tett a felhívásnak. Említésre érde­mes kivétel a Bánó-család, a mely­nek valamennyi hivatalnoktagja in­kább lemondott hivataláról, semhogy hűséget esküdjön a cseheknek. /A£s*q4tzí1Q?9i*ntKt Andrdnsii’Ut és Csengery-vtca sarok, Megnyitó-műsor Berky Lili felléptével. b,mkét a ylwsUr és a Stiah&U Élet bútia irta» w ■'vtta&-ses3M3sxaituxmni**xit3r>ii3imiiM^'r.-^jK^litt?BZzamBmmaa>wmaaz »■nncaavaN«»TJ^janiMBacmjBi>iGjimo^rr.Trii'.ca.TiM.ntvy-Tt--v.(.v... a Weisz Manfred Részvénytársaság ti.vtviselőt fs'anüis, angol és szaru fiveSvek tanítá­sára aistrsnp mesíereköí karasíiékj! A ta_ itis hetenként a-szer—3-szpr a csepeli kaszinó helyiség ben táiténnék. Francia és angol Honosok elánvjaea jvszesülö.k. Ajájj­­latok tfzatési igényikkel február 3-fg Rad­­vány Jenő igazgatóhoz, Csepel iniszíndfik.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék