Az Est, 1919. február (10. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-18 / 42. szám

a- oust « Démarkáción innen és fül — Az Est kiküldőit munkatársától — Hát semmi sem olyan, a. minő­nek az ember előre képzeli. Most vasárnap utat tettünk a demarká­ciós vonalig’, meg azon is túl. Sze­retnék híradással lenni erről az utazásról. Nyolc órakor reggel léptünk fel Pogány kormánybiztos urnák két autójára a Rákóczi-uíon, az Újság­írók Egyesületének a kapuja előtt. Négyen mint meghívott kirlap­­irók, dr. Moór főhadnagy ur a Ka­tonatanács részéről, As Est íilmis­­tája nyurga gépjével és Präger ti­zedes ur, bikáim if ér fi, ki negyven liónapot nyomott muszka fogság­ban és háromszor ment átal nagy­­nagy Szibérián. Pogány kormány­­l)iztos urnák ez az útja a pesti egyes honvédeknek szól, azoknak a kik Hont vármegyében a («éhsé­gét a demarkációs vonalon túl tart­ják. Az egyes honvédek Hontban yárják a látogatást. Gyorsan, mint- az a két fóka tülkü autó! A templomos Vácon átal, mákonyos vasárnap reggeli falukon átal, libás, juhos mezők kö­zött, hóval meszelt hideg tájon átal, ábrándos halmos magyar me­gyén átal, fél tízre Rétság község piacán voltunk» Ránk trombitált egy cigány katona. A községházá­nál egy század honvéd sort állva, fehér ruhás leányok karéjban, pa­raszt emberek, asszonyok, sok kiesi fiú, egy féltucat fekete öltönyös úriember. — Éljen éljen éljen! Kiszállás. A filmista. kiáll, már csavar is. A kormánybiztost szives szép magyaros mondatokkal iid­­yözlik sorjába a föbiró ur, a. jegyző ur. a Néptanács elnöke. Pogány kormánybiztos ur, Kerenszki for­ma megjelenés, székre állott, erő­sen, kéjesen szól az emberekhez. Néma télben fatálisán zeng beszó­lásé: — hogy nincs semmink, semmink, hotry innen busz kilométerre de­markációs vonal szalad, az ország­ban, az mind annak a múltnak a. í)üno — Egy honvéd fiú megcsinált eiga­­rrfttjét nyalja el a nyelvén, ngy figyel fel jó hü szemeivel a kor­mánybiztos urra. Háromszoros nin­jas éljen! a beszéd után. Hr. Moór főhadnagy ur áll a székre. Ő a fővárosi katonatestvé, zek üdvözletét adja átal. Ezek a honvéd fiuk, tisztjeikkel, mind pesti fiuk. Bétságon van most az egyesek törzs századja. Rétság mi falu. A járás hivatalai Hátsá­gon vannak. A háztetők nemzeti zászlósak. Géppuskás lovak a ke­rítésnél. Az 1316. számú ló lehaj­totta fejét, a hóról némi szalmás szénát kosztol. A beszédeket nyi­tott ablakokban fehér arcú kisasz­­szonyok hallgatják. Szilvórium, pogácsa a körjegyző ur házában. Az autók röfögnek. A század ke­ményen ellép. Éljen. Indulunk Ba­lassagyarmat felé. Ebédelni Rút­ságon ebédelünk majd visszafele jövet. Balassagyarmaton megál­­lanak a fő utcán a két autó után, úgy mint megállották Vácott Ba­lassagyarmaton a nemes megye­háza előtt csendes séta korzó. Kis pihenő. Az egész városban csend rend, vasárnap. Szügy községben vár ág egyesek­hez beosztott .tüzérség. Sziigy köz­ség öt kilométerre van Balassa­­gyarmattól. Az országúton egy ál­mos szekér A-két ló félreránt, vé­res szemet mutat. Messzéig tanyái­kra nagybirtok. Felvidékhez húzó ábrándos sáppadt vidék. Szügy község. Sajkát vivő katonák. Cini­­'cini. Egy kapu előtt uászos esőd il­lés. Gyormeka.rcu házak, nemzeti zászlóval, a kormánybiztosi látoga­tás miatt. Abból az udvarból száll kifele a násznép, bokázó kurjantó kevés uj legénység, kettő pántlikás bottal, sok fekete asszony, sok fe­hér leányzó szallagokba rejtett ág hajakkal, olyan riszálással mintha pávát mutatnának minden lépten sok fehér szoknyájukkal, mert elő­re riszálnak, nem féloldali. De gyö­nyörű! A hangászok sétálnak útó­nok. a bőgős zöld köpönyegben Imkasipkában bogozik. Még nem szerelt la A parancsnokság a Hánzélj -féle kastélyban van. A kastély fepyös udvarán a tüzérkapitóny jelentést ad a kormánybiztos urnák. Őszinte könnyű kungon, nem, olyan ugatás katonásan. Azután a kapitány be­mutatja a bizalmi tüzéreket nevük szerint A kormánybiztos ur leke­zel velők, kérdi polgári foglalkozá­sukat Vasmunkás, kereskedő, hi­vatalnok. A, filmista operál. Ezek is -fink. Az első bizalmi gyermek elszántsággal rá kezdi, hogy az egész tüzérség legfőbb vágya, hogy mentét kapjanak köpönyeg helyett és hogy a hajtó tüzé­reknek csizmát, küldjenek, ne ba­kancsot Meglesz, ha csak lehet. Azután elvezetnek az utca végire egy nagy udvarba, ott. a tüzérek az ebédet főzik. Jóféle bableves szag, vigság, játszás. Egy tucat kis palóc­­gyerek is kap a menázsiból. Ott Vannak, várnak. Egy kicsi leányt megkérdeztek, micsoda ő tót vagy magyar? Azt mondta: — Fele tót fele mágyaar. Az ágyukat megvizitálják ott az udvaron. A csöveket felfele csa­varták. Nagyszerű. Az ágyuk el­kezdik a kék eget bámulni. Hát most már ki a demarkációs vonalra. Az Ipoly folyó, az a de­markációs vonal. Oda gyalogolunk. Honvédek sétálgatnak, állongauak az ország utján, piros meg nem­zeti szallagos sipkákkal. Karabély szorul a hátukon. Két hadnagy fin előjön, jelenteni. Bátrak, bizalma­sak. Kedves fiuk,'mint ifjúsági re­gényben. A honvédek szalutálnak, tovább cigarettáznak. Itt az Ipoly. Sovány finom, álmodozó kis vidéki folyó. Demarkációs vonal. A hídon túl nem volna szabad mennünk. Azok a magos házak ott, azok a váz fák, az Kővár palóci falu, az már a csehség alatt vap. De csend vau, semmi cseh nem látszik, egy kiöntés jegóp egy vastag klapeu korcsolyázik ott fél korcsolyán. Fél lábbal hajtja magát, úgy élvez. A filmista nekiállott a fölvételnek. Ez a klapee is rájön tpu a képre. Hát átalséfáltunk a hídon. Sem­mi nesz. Úgy yan az hogy most két hetes fegyverszünet van. Azon kívül pedig a pajkos honvédfiuk átüzentók a minap, hogy azért is támadni fognak. A cseheknek gyi­­lókra adott fiai erre megszöktek Kővárról, ebből a hallgató kis köz­ségből. Egy községgel feljebb van­nak. Az egész tág tájon tói, tótá­gast álló cirokseprőforma fák, itáliW varayiik, letejjM köd. Ez it­tea a demarkációs vonal Hét hete pedig Balassagyarmaton utcai bare volt Vér folyt. Cseh vér, ma­gyar vér. Vér. Fiuk estek el ha­lállal. A diák erűi honvédek jókedvüék. Jó kosztjuk van. Jól fel vannak szerelve. A kis tisztek mutatják a honti katonai térképet. Piros kari­kával kerítették be azokat a falu­kat, városokat, a hol magyar ka­tonacsapatok vigyáznak. így lát­ni az ujmódi frontot. Lövészárok sehol sincsen, azt mondják. Mink is csak Balassagyarmat alatt lát­tunk egy kurta lövészárkot az or­szágút alatt. A tiszt ifjak, akti vök és itt ma­radt jogász, medikus, technikus kis tisztek, mind jól érzik ezen a cseh fronton magukat. A közhon­véd fiuk, azok is. Azt mondják nem kell a. hazát, a cschektől fél­teni. Oís kedv«* könnyen tárgyal» nak. akár iskolaudvart hallanánk zendülni üzpercbetu Csak unatkoznak estefele. Sze­retnének Pestre jönni, színházba menni! Egy hadnagy gyerek así kérdezte tőlem: mi újság a szín­házak körül® Én nem tudom. Me­sélték hogy megalapították a Szoli­­dák Klubját. A tagok este nyolc órakor lefeküsznck. Ez az egész klubéletük. Ebéd után egyszer­­másszor szekéren elhozatják a te­reskei bandát, egy kis bort isznak, danolgatnak. Meg huszonegyeznek sokáig, kicsibe. Nők itt nincsenek és nagyon csendes a tél. Bár a tavasz is csendes volna majd, bár csuda mód menne majd minden, csuda értelmesen, gyengé­den. No («no egy csepp piros vér se, egy csepp se több, de sóba. * Haép .EruS M ssodálisták győztek a oémet-ausztrla! váiaszlásokon Bécs, február 27 (As Esi bécsi szerkesztőségétől) Jegnap ment végbe Xémet-Auszí- 1‘iábaii az alkotmány ózó nemzetgyű­lés képviselőinek megyálasztása.Bécs­­ben a szociáldemokrat a és a keresz­tényszociálist a párt állott egymással mint főellenfél szemben, közöttük hét polgári párt kisebb árnyalatokban eltérő programmal igyekezett kép­viselethez jutni. Bécs nyagodt A választási agitáció után, mely különösen a legutóbbi napokban való­sággal izzó volt, maga a választás napja szinte nyugodtabban folyt le akármelyik közönséges vasár- vagy ünnepnapnál. Ez főleg a céltudatos adminisztratív intézkedéseknek, a szavazási helyek erős decentralizá­lásának köszönhető. .Minden szavazó­helyiségre ilvmódon körülbelül csak ezer szavazó jutott. A választók iga­zolását igen szigorúan vették és nem mentették fel alóla a patrícius kerü­letek válasz tóhelyiségeiben megjelenő, országszerte ismert arisztokratákat sem. A nők, a kik Ausztriában most je­lentek meg első ízben az urnánál, annyi komolysággal és méltósággal teljesítették ezt a polgári kötelessé­güket, hogy megszégyeníthették vele a legmegrögzöttebb feministát is. A választók között számos papot, apá­cát és aktiv tisztet is lehetett látni. Az utca nyugalma egyáltalában nem tükrözte vissza azt, hogy valósággal Kémei-Ausztria jövőjéről történik meg a döntés. JVfég a Ring­es á Härtner-Strasse hires korzója is ugyanoly látogatott volt, mint más napokon, csak a sok plakát, de főleg a sok röpcédula, melyet fürge rikkan­csok mindenfelé terjesztettek, árulta el a folyamatban lévő választást, A pártok agltáciőja Repülők is cirkáltak a város fölött és röpcédulákat dobtak le. Ezek a röp­cédulák nein annyira a terjesztők saját pártját kellették,hanem az ellen­pártot igyekeztek meztelenre vet­kőztetek így a kereizlényszoeiállstáknak szemére vetették, hogy ők azok, a kik a Cotter halte-1 isméi he akarják vezetni, az iskolákba, hogy még mindig hívei Lipól főhercegnek, a fenséges főzelék­­spekulánsnak, Frigyes főhercegnek, a dicső vajküpülönek és a Habsburg-Parma-ház szípszáraa főhercegeinek. főhercegnőinek. Föliunést keltett, hogy 3 választás előtti napon /;«­­bella főhercegnő megjelent a Máltai« lovagrend hadikórházában és min­den katonának egy-egy csomag ci­garettát nyújtott át. A katonákat az­­után fölvilágosították, hogy össze­függés van a látogatás és a választás agitáció között. A rendőrség és népőrség emberei készenlétben voltak, de nem került a sor beavatkozásra, bár a választá­sokban való részvétel négyszer, sőt ötször akkora volt, mint előbbi évek­ben. A nyugalom egyik oka a válasz­tás titkossága volt, mert igy senki sem volt tájékozva a számarány időnkénti változásairól, a mi előző esztendőkben annyi intenzív agitáeióra adott alkal­mat. A hatóságok a szeszes itatok ki­mérését betiltották és pedig nemcsak tegnapra, hanem mára is, hogy az eredmény kihirdetése se szolgáltasson okot az esetleges győzelem korcsmái megünneplésére. A választás reggel 7 órától este 7 óráig tartott, ekkor megkezdődött a szavazatok meg» olvasása. A sseciäitfemoferatSk győznek A választás legjelentősebb ténye a szociáldemokrata párt hatalmas vá­lasztási győzelme és a keresztény­­ssociálista mandátumok erős mogcsök­­kenése, úgy hogy ennek a pártnak uralmától Bécs alighanem végleg megszabadult. Aránylag szépszámú mandátumot kaptak a német nem­zetiek, a csehszlovák jelöltek, a zsidó nemzetiek, de mégis valósággal meg­szégyenítő az úgynevezett polgári pártokra, milyen kevés mandátumot tudtak végeredményben összehúzni, Az eddigi számlálás szerint a szociál­­demokraták magában Becsben leg­alább kétharmad többséget értek el, a 48 mandátum közül 32-őt kaptak. A keresztény-szocialisták talán 12—13 mandátumot kaptak. Megválasztot­tak továbbá Bécsben egy polgári demokratát, egy német nemzeti, egy zsidó nemzeti és egy vagy két cseh­szlovák jelöltet. Az ismert politikusok közül man. dátumot kaptak : dr. Baner Ot tó kül­ügyi államtitkár, Austerlitz, az Arbeiter-Zeitung főszerkesztője, Lea­ner Károly, a,z Arbeiter-Zeitung szer­kesztője, dr. Hartmann berlini őszI ­­rák-német követ. dr. Olöcld alóllam­­t it kár, Seitz, n nemzetgyűlés elnöke, clr. Ellenbogen áfiamtanácsos, áet <

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék