Az Est, 1919. március (10. évfolyam, 52-75. szám)

1919-03-01 / 52. szám

2. óidat. # Szombat, 19/9 március 1, A katonai bíróságokat be akarják olvasztani a polgári bíróságokba- Az Est tudósítóidtól — A katonai bíróságok mostani osz­­szetételükben egyáltalában nem ma­radhatnak meg és felmerült az a terv, hogy beolvaszszák őket a polgári bíróságokba. A hadügyminiszter eb­ben az ügyben ankétot hivott össze, a melyen a hivatalos téityezők szinte egyöntetűen a katonai birósáyok fen­­tartása melleit foglaltak állást, a had­ügyminisztérium képviselője azonban a beolvasztást javasolta és az elnöklő Pete Márton államtitkár megjegyezte, hogy ő más állásfoglalásra volt elké­szülve az ankét részéről. Hamarosan újabb ankét lesz, a melyen az elő­jelekből ítélve erősebben ki fog dom­borodni a katonai bíróságok meg- * szüntetésére vonatkozó javaslat. A katonai szakértők maguk sem idegenkednek az eszmétől, minden­esetre kívánják, hogy a polgári és ka­tonai biróság között legalább egyön­tetűség legyen, de hangoztatják, hogy egyes tisztára katonai termé­szetű ügyeket a polgári bíróságok nem tudnak elintézni és úgy képzelik a megoldástj hogy ezekre a speciális ügyekre valamiféleképpen katonai cr­­küdtszéket kellene megszervezni. Ilyen körülmények között a had­bíróságon nem' igen vannak tárgya­lások- és csupán a legsürgősebb ügye­ket intézik el. A bíróságok tárgyalá­sainak megtartását még az is akadá­lyozza, hogy polgári törvényszékek számára az amnesztia-törvény már megjelent, á katonai amnesztia-tör­vényt azonban még nem bocsájlpt­­lák ki. A nagynehezen kitűzött tár­gyalások részint a vádlottak, részint a tanúk meg nem jelenése miatt nem tarthatók meg, de volt olyan eset is, a mikor a biróság tagjai sem jelenlek meg. A katonai törvények . sokkal szi­gorúbbak, mint a polgáriak és e miatt sok delinkvensnek hátránya szár­mazik. így nemrégen elítéltek egy fiatalembert, ki megszökött ezredé­től, rossz társaságba keveredett, be­tört a Belváros egyik üzletébe és 15.000 koronát ellopott. Az érték megkerült, károsodás nincs, a üatal­­ember őszinte megbánást mutat és büntetlen előéletű, ennek ellenére öt éy| súlyos börtönt kapott. Rendes bíróságoknál enyhe büntetéssel sza­badult volna, sőt az amnesztia-tör­vény értelmében talán még kegyelmet is kapott volna. A katonai biróság nem Ítélkezhetett másképpen, meri erre a bűncselekményre a katonaság­nál az öt évi súlyos börtön a mini­mum. 'A Margit-Körúti katonai börtönről a legrémesebb liirek volt ak forgalom­ban, holott a fogda vezetője, Kiss százados mindent megtesz a rend érdekében és semmiféle komolyabb haj valójában nem merült fel. A fog­házhoz még a békében egy épület­­szárnyai csatoltak, amely olyan sze­rencsétlenül van épitve, hogy a mennyezeten keresztül könnyen a lapos tetőre juthatnak a foglyok és lepedővel leereszkedhetnek az utcára. A betörők"még a békében többször áttörték a falat és így könnyen meg­menekülhettek. Erre a százados egy őrt állított a lapos iclőre, a ki állandóan ügyeli a környéket. Néhány nappal ezelőtt mozgolódás volt észlelhető' a foglyok közölt és a tetőn posztóid őrre rálőttek. Bizalmas utón arról értesült a vezetőség, hogy a foglyok a régi recipe szerint át akarnak törni a mennyezeten és az őrt ártalmatlanná téve el akarnak menekülni. A foglyok állítólag azt is elhatározták, hogy balsiker esetén felgyújtják a fogházat és a zűrzavarban kereket oldanak. A rabokat összehívták és nyuga­lomra intették őket . A rabok nagyon engedelmesen viselkedtek és maga­tartásukból arra lehet következtetni, hogy inkább a pletyka dolgozott és a szervezkedésük nem volt komoly. Kiss Százados mindenesetre intézke­dett, hogy az őrséget megerősítsék, de eddig még semmi jel sem mutat arra, hogy valami komolyabb baj készült volna. Néhány nappal ezelőtt húsz kom­munistát vittek be a katonai fogdába és hamarosan újra suttogni kezdték, hogy a kommunisták egy levelet csempésztek ki á fogdából és már érte­sitést is kaptak, hogy kommunista ka * tonák ki fogják szabadítani őket. Erre megint'megindult a vizsgálat, de kiderült, hogy komolyabb moz­galomról szó sincs, mindenki csak mástól hallotta a rémhírt. A katonai fogdában nevezetesebb emberek is vannak, igy két rabló­­gyilkos, Búzás és Ebcrling, valamint Heltai Viktor, az egykori város­­parancsnok. Ellenforradalmi mozgal­makban is nyomozott a katonai ügyészség és néhány tisztet letartóz- L attak.Az egyikilyen cllcni'orradalmár Heltai Viktorhoz került és néhány napig együtt voltak. A katonák ellen­forradalmi mozgalma az eddigi vizs­gálat szerint semmiesetre sem az államforma ellen irányul, hanem apró személyi ellentétek miatt támadt. rám szociáldemokratára különö­sen kötelező. Csak a mikor a Versenyügyi Ta­nács életbeléptetésével, de különö­sen a versenyrendezési jog meg­adásával a földmi vei ósügyi kor­mány szándéka olyannak látszott* hogy a rversenyfogadásokat mégis óhajtja, szükségesnek tartottam* hogy elvi álláspontom teljes fen­­tartása mellett olyan lehető meg­szorításokat javasoljak, a melyek] a versenyfogadásokat csak a v'a­­nyouosok úri mulatságává teszik* de egyben megakadályozzák, hogy a tudatlanság és a szegénység ki­fosztásával járjanak. Miután tudomásom van róla* hogy a ma esti minisztertanács ezen kérdésben állást foglal, mé(f pedig a r er sen 1/jo g adások teljes, eltörlése formájában, természet­szerűleg elesnek a megszorítások­ra vonatkozó javaslatok és elérjük] azt a célt, hogy a versenyfogadá­sok kiküszöbölésével a lótenyész­tésnek nem áldoztuk fel az ember­­nemesités lehetőségét. ,! Vagyok szerkesztő urnák tiszte­lettel Kondor BernátJ Búza Barna miniszter a lóversenyfogadások szigorú korlátozásáról, esetleges megszüntetéséről Ma dönt a minisztertanács — "Az Est tudósítójától — Az istállótulajdonosok és lóver­­sonyjátékosok világában ma a leg­fontosabb kérdés a lóversenyfoga­dások korlátozásának az ügye. Ma­holnap megkezdődik a lóversenyek ideje és sürgősen intézkedni kell a lóversenyfogadások dolgában. Évek óta harcolunk a lóverseny­­fogadások romboló hatása ellen, a mely csak sikkasztókkal és para­zitákkal, inunkátlan naplopókkal tölti meg a fővárost. Most hogy a forradalom ökle szétzúzta a, régi rendszert, a lóverseny sem kerül­heti el sorsát, és ki kell gyomlálni belőle minden gazt, a mely csak ártalmas és kártékony. A lóver­senyfogadások legszigorúbb kor­látozását követeli mindenki, a ki szemmel kisérte azt a rettenetes pusztítást, a mit a lóverseny az utolsó tizenöt esztendő alatt vég­zett a munkáskörökben, a keres­kedelmi alkalmazottak és tanulók között. Pályákat tört deré*kon, csa­ládi életeket dúlt fel és szaporí­totta a börtönök lakóinak szá­mát. Ma délután foglalkozik a mi­nisztertanács ezzel a kérdéssel. Ha­tározata kétségtelen. A lóverseny­fogadásokat a legerősebb korlátok közé kell szorítani és el kell tö­rölni a városi fogadóirodákat, annyi romlás tanyáit. A lóversenyfogadásokra vonat­kozólag kérdést intéztünk Búza Barna földmivelósügyi nüniazter­­• kéz, a kinek ügykörébe tartozik elsősorban ez a kérdés. Á miniszter válasza: — Az ’ én elvi álláspontom — mondotta a miniszter — nagyon egyszerű: ellensége vagyok min­den szerencsejátéknak, tehát a lóversenyen űzött játéknak is, Viszont azonban tudom, hogy a versenyeket a játék jövedelmé­ből tartják fenn és azzal is tisz­­ban vagyok, hogy a játék betil­tása a versenyen keresztül- eset­leg kárt okozhat lótenyésztésünk­ben is. Méltánylöudónak tartom ezl a kárt, valamint azokat a további hátrányokat, melyek Budapest fővárosra abból származnának, ha kiesnék a lóverseny zéssel járó nemzetközi társadalmi kapcsolat­ból és ha éppen akkor szüntetné he a maga futtatásait, a mikor nemcsak Becs. de Prága és Bu­karest, sőt Belgrad és Zágráb is nagyszabású versenyek megren­dezésére készülődik. Bár elvi meggyőződésemben ez sem ingat' meg, mégis valamennyi felsorolt szempont egy’- vetésiéből Fogom kialakítani ve. rcs elhatározá­somat. Arra nézve azonban már­most is megnyugtathatom a köz­véleményt, hogy vagy egyáltalá­ban nem fogok játékengedélye­ket kiadni, vagy pedig olyan ko­molyan és hathatósan fogom korlátozni a fogadást, hogy az ezentúl igazán csakis az úgyne­vezett gazdag emberek drága szórakozása lesz. Meglehet, hogy egynéhány könnyelmű ember rossz néven fogja venni, ha ezzel meg lesz fosztva léha •• mulatságától, de, ezeknek. . valamint, az érdekelt elemeknek haragját szívesen el-' viselem, ha ezzel szemben a ser­dülő generációt biztosan megóv­hatom a játék romboló hatásától. Végleges állásfoglalásom előtt fontolóra fogok venni minden el- ' lentétes álláspontot is, de annyi már most is bizonyos, hogy a já­ték eddigi módon való folytatá­sát nem fogom megengedni soha­sem. A föhlmivelés ügyi miniszter a maga álláspontjának ismertetésé­vel ki fogja kérni ma délután a minisztertanács határozatát és csak ezután következik bo döntés. A földmivelósügyi miniszter fogja megállapítani a korlátozást és a pénzügyminiszter a megadóztatás mértékét. Úgy tudjuk, hogy a kor­mány szocialista tagjai a lóver­senyfogadások ellen vannak, a mi­nek a versenyügyi tanács leg- i utóbbi ülésén a szocialista párt képviselője, Kondor Bernát is han­got adott. A lóversenytér ne legyen többé mágnások, futtató kupecek és játékosok üzlete, a hol a nép csak arra való, hogy kizsákmányolják és megrontsák. * A következő nyilatkozatot kap­tuk : Tisztelt szerkesztő ur! A 1 «ver­senytér bérlete és a vorsenyforga­­dások korlátozása dolgában meg­jelent tegnapi közlemény olyan Műben tüntetett fel engem, mint­ha ón a versenyfogadás elvi állás­pontján állanék és csupán annak megszorítására fektettem volna a fősnlyt. Miután ez a megállapítás nyilván jóhiszemű tévedés, kérem szíveskedjék tudomásul venni, hogy én n Versenyügyi Tanács ülé­sén, a hol a főváros tanácsát kép­viseltem, a leghatározottabban ál­lási foglaltam a versenyfogadások ellen, még pedig azon az alapon, n mely minden teljes erkölcsű ember előti eléggé .ismeretes .és a mely. üakf árfi@i;p$é§|' udvari vágj' utcai, akár souterrain vagy, mearzanm, lehetőleg az V-ik kerületben vagy környékén keresietilt! Köz*eíitök dijaztalnak. Alpakka- és kinaezüstmiivek, V., Erzsébet-íér 4. sz. Elsőrangú üzletünk részére két női fodrászsegadeí keresünk magas fizetéssel. Egy férfi és egy női munkaerőt. Fehér Testvérek, Arad, Andrássy tér. Három legújabb sző: Nálam olcsón vásárolhat szép feKele borsot! László Sándor nagykereskedő Budapest, VI. kér., * Eotvös-utca 42, Sürgönyeim: Portus. Telefon 13-25. £ .. n *■ mu11-iinaunRmimwmnwvHmwKnr.í Árverés. Az Uránia Művészi Szalon Erzsébct­­tér 16. sz. félemelet helyiségében március l-én d. e. 9—1-jö, d. u. 3—6-ig állami közjegyző jelenlétében Árverésre kerülnek: Nagyértékü iparművészeti búto­rok, rem8kmüvU hálószobák, szalonok, uriszcba, bőrgarnitúra, vitrinek. Bel- és külföldi mesterek eredeti olajfestményei, miniatűrök, bronz- és márványszobrok, 500 drbból álló nemes porcellán­­gyüjtemény. Tömérdek nipptárgyak» perzsaszőnye­gek, kelengye. A műtárgyak becsáron alul is eladatnak. feiles M^lg9srei8«Sexis j zeneautomatával egy üt t Teher- cfí km megyében elkölti) zltödésmiatt «SSfWliäiäre Helyiség esetleg bérbeadó. Érdeklődni ­­lehet Soroksárí-ut IS. sz., Mellinger, j ELVESZETT ít NópszinháK-uU'űUan, Teloky-tőriól, Négy«» iuvaros-utcáig ogy nyest gtaSlorün. M ujtuiálót kérem, hogy illő Jutalom mellett Népszín­ház-utca 50. szám íuszorüzlctben adja át. Elsőrangú droguistátl keres í helybeli forgalmas drogueria. Csakis komoly reflektánsok küldjék * latiskat xJövö 5.964« jeligére, a kiat Minden kátün gyft?y,jetentéQ holyat*. Dr. Királyfi Árminná szül. Sänger Etelka úgy a maga, mint gyermekei Gyula, 3éla, Gáza, Bianka és Vilma. valamint' menyei, unokái, testvérei és az összesroUonounevébsa fái dalomtól megtört wjjjÉM forrón szeretett terjeszívvel tudatja, hogy családfának és orvosi hivatásának szén félt mim ás élete 71-ik, boldog házasságának 41-ik évében február hó 27-én, délután 2 órakor hirtelen elhunyt. Drága halottunk töfdi maradványait már­cius hó l-é:i, szoüibatonvdélelőtt 11 órakor a kerepesi-uti temető halóiiasházábol a róni. kith. vallás szertartásai szerint be­szentelve, az ugyanott levő családi sír­boltban helyezzük örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise-áldozat az el­hunyj lelki üdvéért a Szent István (Bazilika) plébániatemplomban március hó 4-én, dél­előtt 10 órakor fog az Egek Urának be* mutattatni. Budapest, 1910 február 27. Áldás emlékére!

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék