Az Est, 1919. április (10. évfolyam, 76-101. szám)

1919-04-01 / 76. szám

010 * Kedd * április 1. eoro korona is — korona . 30.— korona . 60.— korona Egyes szánt ára 20 fillér. Politikai napilap MEGJELENIK DÉLUTÁN Szerkesztőség: VII. kerület, Erzsébetikörat 7, Kiadóhivatal: VII., Erzsébetikor at IS­ 70.sz., Flókikiadó hivatalok / II­, Vilmos császárait 14. szám és IV., V debate a 12. Wien: 1, Kohlmarkt 7. Orosz testvérek, a­kiket eddig hadifog­­lyoknak neveztek, jelentkeznek csapatostól a magyar vörös had­seregbe, román, szerb, tót mun­kások és parasztok állanak a nemzetköziség és világszabad­ság vörös lobogója alá... Jön­nek önként, boszu sodorja őket, az az ellenállhatalan láng, a­mi­­csak proletárszivekben izzik s melynek kohójában a világ meg­váltása, ujraszületése készül. Az orosz vörös hadseregnek pedig már kezdettől fogva magyarok voltak a legjobb katonái... Irtózatos elgondolni, hogy ezeket a testvérnépeket, a föl­dek és gyárak szegény gyerme­­­keit éveken keresztül egymás gyilkolására hajtotta a kapita­lista és imperialista állam. El­lenségnek nevezték ki őket és millió proletár sírral kellett be­borítani a világ minden táját, m­ig az Oroszországból jövő vi­lágosság fényénél egymásra is­mertek az emberek s felujjon­gott bennük a tudat, hogy ők mind testvérei egymásnak s csak egy ellenségük van, a csá­szárok, királyok, tőkések és hi­vatalnokok régi állama, melyet pozdorjává kell zúzni, hogy romjain megépítsék a proletá­rok igazi államát, mely a dikta­túrán keresztül fog elvezetni az igazi egyenlőség és szabadság közös, emberi birodalmába. Soha, a­mióta a világ fennáll, ilyen nagy gondolat testet nem öltött és a régi államszervezetek hatalmasai még mindig azt hi­szik, hogy ezt a folyamatot ta­lán fel lehet tartóztatni. Végző­dés vakságukban nem látják, hogy itt nem gépi hadseregek állanak már szemben egymás­sal, hanem az orosz és magyar felszabadult proletárság, mely édes testvére a német, francia, angol, román, szerb, olasz — minden nép proletariátusának és csak az érlelő idő kérdése, hogy azok is öntudatra ébredve test­vérkezet fogjanak velünk. Szí­vükben és érzéseikben már úgyis velünk vannak s ha még nyögik elnyomóik hatalmát, az orosz és magyar példa megmu­tatta nekik, hogy mi a szabadu­lás útja. Ma a vörös hadsereg az egyetlen, a­melyben lélek van és tudja miért harcol, lehetetlen, hogy előbb vagy utóbb még ne hódítsa, a világot. Az aranytárgyak és ékszerek be­szolgáltatása A Forradalmi Kormányzó­tanács XXV. sz. rendelete 1. §. Azokat az aranytárgyakat, ékszereket és drágaköveket, me­lyek jelenlegi értéke darabonkint 2000 (kettőezer) koronát meghalad, a szociális termelés névbiztosa ál­tal kijelölendő helyen és napon elismervény ellenében be kell szol­gáltatni. A beszolgáltatási kötele­zettség azokat is terheli, a­kik málnák tulajdonát képező ily ér­téktárgyakat tartanak birtokuk­­stt­t. Az érték megállapítása végett az aranytárgyakat, ékszereket, vagy drágaköveket a szociális termelés népbiztosa által kijelölendő becslő­­helyeken be lehet mutatni. E becslőhelyek a becslés eredményé­ről tanúsítványt adnak A beszolgáltatott értéktárgyakért meg­térítés nem jár. 2. §. Ez a rendelet nem terjed ki az aranytárgyak, ékszerek és drá­gakövek darusításával foglalkozó üzletekre. 3. §. A forradalmi törvényszék ítél azok felett, a kik e rendelet sza­bályait megszegik. Budapest, 1919 március 30. A Forradalmi Kormányzó­tanács Garbai s. k. elnök. Böhm s., k. szocializálási népbiztos.. Nem­ lehet szocializálni a templomokat Félhivatalosan jelentik: A köz­oktatásügyi népbiztosig tudatja m­indenkiv­e­l, h­o­g­y a templomoknak más mint vallási célokra való igény­bevétele nem áll szándékuk­b­a­n.Ennélfogva mindazo­k, a­kik egyes templomos­ba a szocializálás ürügye alatt behatolnak, önhatal­múan járnak el. Minden ilyen egyéni akcióval szemben a vírosparaacs­­nokságtól karhatalom kér­­­h­e­t­ő. F­a­n­asz sz­a­l Fa­bér Oszkár e­l­v­t­á­r­s politikai m­e­g­b­í­zotthoz 1 ezrel fordulni. (Or­szág­h­á­z V. k­a­p­u.) Archangelsk­ben vonatkodnak a csapatok a bolsevisták ellen harcolni Moszkva, március 30 (A M. T. 1. szikratávirata) Tegnap Moszkvába érkezett egy nagy csapat francia katona, a­kiket a legutóbbi harcokban fog­lyul ejtettek. A katonák elmondották, hogy a fegyverszünet megkötését a­­ parancsnokság előttük, a­míg csak­­ lehetett, eltitkolta. Azt beszélték­­ nekik, hogy a háború a németek el­­l­len, a­kik Oroszországot megszállták, tovább folyik. A­mióta az igazság kiszivárgott és mindannyian tudják, hogy a háborút a szovjet kor­­mány békeszeretete ellenére és kizárólag a szövetséges kormányok parancsára foly­­tatják tovább,Arh­angelszk­­ben már vonakodnak a csa­patok a bolsevisták ellen harcolni. Egy francia század for­málisan megtagadta, hogy a frontra menjen. Egy olasz csapat hasonlóan nem volt rábírható az ellenségeske­désre. Az erőszakosan fegyverbe szólí­tott oroszok tiltakoztak az ellen, hogy őket a bolsevisták ellen felhasználják. Az utolsó harcok, a­melyek különö­sen hevesek voltak, nyilvánvalóvá tették a szövetséges csapatok előtt, hogy a vörös hadsereg vesze­delmes fölényben van. A külföldiek­ elutazása A belügy­i népbiztos 1818 rés. 1919. számú rendelete a kül­földiek magyarországi tartóz­kodása vagy elutazásáról Az itt t­art­ózkodó külföldi állampol­gárok köréből ismét eltett kérdést intéz­tek, vaj­jon külföldieknek itt tartózko­dása vagy elutazása tekintetében a forradalmi kormányzótanács korlátozó intézkedéseket tesz-e.Mint illetékes hely­ről közült, a külföldi állampolgárok­nak az ország területén tartózkodá­sára vagy elutazására nézve újabb intézkedések nem léptek életbe és így ez idő szerint is az eddigi jogszabá­lyok vannak változatlanul hatályban. Ezek szerint minden külföldi ál­lampolgár (osztrák is) köteles be­utazásakor tartózkodási helyének il­letékes elsőfokú rendőrhatóságánál, Budapesten a budapesti vörös őr­ség központjánál (a régi főkapitány­ságon) megérkezését bejelenteni. Az a külföldi állampolgár, a­ki az ország területét elhagyni óhajtja, köteles ezt a szándékát ugyancsak a tartóz­­­kodóhely szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóságnál bejelenteni. A rendőrhatóság a távozni óhajtó kül­földi útlevelét (igazolójegyét) ebben az esetben megfelelő záradékkal látja el. Ilyen záradékkal ellátott útlevél (igazolójegy) birtokosa az ország te­rületét­ akadálytalanul elhagyhatja. Ha valaha oly külföldinek útlevele (igazolójegye) nincsen, ilyennek ki­állítása végett forduljon saját államá­nak ottlévő külképviseleti hatóságá­hoz (követséghez, konzulátushoz), vagy ilyen hatóság hiányában annak az államnak itteni külképviseleti ha­tóságához, a­mely állam az illet­ő állampolgár érdekeinek képviseletére Magyarországon ez idő szerint hiva­tott. Az ekként beszerzett útlevelet (igazolójegyet) elutazás esetében zá­radékolás végett természetesen szin­tén be kell mutatni az elsőfokú rendőrhatóságnak. Minthogy pedig előfordulhat az az eset is, hogy valamely külföldinek útlevél (igazolójegy) beszerzése az erre illetékes külképviseleti hatóság hiányában nem áll módjában, ennél­fogva intézkedés történt arra nézve, hogy ilyen külföldi állampolgár ré­szére, a­mennyiben állampolgárságát hitelt érdemlően igazolja, a tartóz­­kodási hely szerint illetékes elsőfokú rendőrhatóság állítsen ki igazoló­jegyet külföldi állampolgárságának feltüntetésével. Ilyen igazolójegy bir­tokosa az ország területét szintén akadály nélkül elhagyhatja. Az elsőfokú rendőrhatóságnak a fentiekben említett tennivalóit Bu­dapesten a budapesti vörös őrség köz­pontja (a régi rendőrfőkapitányság) látja el. Landler Jenő, belügyi népbiztos. X. évfolyam *76. szám. A h­adsereg szállí­tók folyószámlái A­­pénzügy­i népbiztos rende­lete valamennyi népbiztosi ellenőrzés alatt álló pénz­intézethez A budapesti katonai élelmezési raktár által hadsereg szállítók ja­vára folyószámlán átutalt összegek külön számlára vezetendők és­ az illető számlatulajdonosok egyéb számláján követett lombard-tarto­­zásainak törlesztésére nem fordít­hatók. Budapest, 1919. március 31. Varga Jenő, pénzügyi népbiztos.

Next