Az Est, 1919. április (10. évfolyam, 76-101. szám)
1919-04-06 / 81. szám
4 oldal A nemzetközi forradalom feltételei — Mi a nemzetközi forradalom sziklájára építettünk, — mondotta Lenin azt oroszországi tanácsok Valamelyik kongresszusán — ami nem egyéb, mint világos felismerése és őszinte bevallása annak, hogy egy kommunista állam nem létezhet elszigetelve, kapitalista államoktól körülvéve. Az osztrák-magyar és német forradalomra épített Trockij, amikor az 1918 januárjában a központi hatalmaknál kitört sztrájk hatása alatt minden módon húzta-halogatta a breszt-tltovszki béketárgyalásokat. Megtévesztette őt az a körülmény, hogy a három fővárosban és a nagyobb városokban munkástanácsok alakultak, mert az orosz köztudatban a tanár, szovjet megalakítása csak forradalmat jelenthetett. És mikor reményeikben csalódva kénytelenek voltak aláírni —meg sem nézve, mit írnak alá— a breszt-litovszki békeszerződést. Lenin fenti mondásával kezdte hirdetni, hogy a breszt-litovszki béke nem végleges béke, csak fegyverszünet, csak pihenő a felszabadult orosz népnek, hogy magához térjen és megkezdhesse a harcot a világ imperializmusa, a világkapitalizmus ellen, lángra lobbantva az egész világon a tömegek lappangó forradalmi hangulatát. Vizsgáljuk meg, mennyiben vannak meg a jelen pillanatban mindazok a körülmények, amelyek kedveznek a forradalom kitörésének az egész világon ? A forradalom gazdasági alapja, amelynek folyománya minden egyéb, ami forradalmat felidézhet, a bérmunkarendszer, a tőkés kizsákmányolás megvan az egész világon. A kapitalizmusnak az a fejlődési foka, amikor már nem tud úrrá lenni a benne rejlő ellentéteken, vagyis az egész gazdasági berendezkedésnek érettsége a szocializálásra a nagy nyugati államokban sokkal előrehaladottabb, mint akár nálunk, akár Oroszországban. Mindez megvolt azonban már a háború előtt is és akkor még sem lehetett világforradalom kitörőire még csak gondolni sem. Miért ? — A forradalom néhány lelkes idealista műve — írja valahol Radek — és sikere attól függ, hogy mennyire bírja magával ragadni a tömegeket. A tömeg cselekvésre bírásához, a szociális forradalom kitöréséhez azonban nem elégséges a tömegeknek szóval vagy írásban való felvilágosítása a mai társadalmi berendezkedés tarthatatlan voltáról. Szükséges, hogy a tömeg mindennapi életében a legnagyobb mértékben, lépten-nyomon érezze az égbekiáltó társadalmi igazságtalanságot, szükséges, hogy a lelkekben szilárd gyökeret verjen az a meggyőződés, hogy helyzetükből nincs más kivezető út, mint a forradalom. Csak ha ez a meggyőződés él a tömegek lelkében, képes tettre bírni őket az a néhány lelkes idealista. Az uralkodó osztály azonban fegyveres erőre támaszkodik. Erőszakkal csak erőszakot lehet szembeállítani, fegyveres hatalmat csak fegyveres hatalommal lehet megdönteni. Az uralkodó osztály fegyveres ereje szervezett és központilag vezetett erő lévén, — amiről a forradalmár tömegnél természetszerűleg szó sem lehet — szükséges, hogy a forradalmárok fegyveres ereje túlnyomó legyen, vagy pedig hogy az uralkodó osztály hadseregének szervezettsége, fegyelme felbomoljon. És éppen ennek a lehetősége nem volt meg a háború előtt. Az uralkodó osztály élősdi volta nem volt annyira szembetűnő, hogy általános elkeseredést, forradalmi elszántságot idézett volna elő. A nagy tömegek nem fegyverkezhettek fel és a hadsereg fegyelmének felbomlásáról, általános »zendüléséről« szó sem lehetett. A világháború azonban az egész világon egyforma hatásokat váltott ki és mindenütt egyformán előkészítette a talajt a gazdasági forradalomra, megteremtve a forradalom lehetőségét. A harcoló csapatok szenvedései, a vérözön és a drill tűrhetetlen volta elkeseredetté, lázongóvá tette a nagy katonatömegeket. A gazdasági élet megbénulása, a megfelelő élelmezés, ruházat hiánya, a hivatalos szervezet nemtörődömsége, a tőkések dúskálása minden jóban, vagyonuk hallatlan szaporodása, a korrupció, a felmentések a háborúban közvetlenül részt nem vett néprétegekben is felkorbácsolták a szunnyadó indulatokat, a legnagyobb mértékben fogékonyakká tették őket a forradalmi eszmék iránt. Az általános mozgósítás a proletár tömegek kezébe adta a fegyvert és a hosszú hadjárat folyamán eltűnt a katonatömegek vas fegyelme. A világháború mindenütt megteremtette tehát azokat a körülményeket, amelyek a forradalmat felidézik és azokat is, amelyek a forradalom győzelmét lehetségessé teszik. Soha még a világ proletárságának ilyen kedvező alkalma nem volt arra, hogy végleg lerázza magáról az élősdiek parányi hadát, amely eddig igájába hajtotta. A tüntetések, sztrájkok, a katonák türelmetlensége, újabb harcoktól való vonakodása, a zendülések, amelyekről egyre sűrűbben érkeznek jelentések, előjelei annak a viharnak, amely nemsokára végig fog zúgni az egész világon. Az erjedés, a bomlási folyamat megindult és ha a proletár-tömegek felismerik, hogy most van az egyetlen kedvező pillanat, amelyet ha elmulasztanak, talán évszázadokig kell ismét várniok, nem is fog megállani, amíg célhoz nem ér. D. B. «■a Az Est telefonszámai: 70—92-től 70—99-ig — Toboroznak a színészek. A főváros legkitűnőbb színésznői, színészei vesznek részt abban a toborzó menetben, amely vasárnap délután két órakor indul a budai Lánchídfőtől. Az Opera előtt, az Oktogon-téren és a Milleniumi oszlopnál Fedák Sári, Paulay Erzsi, Váradi Aranka, Góthnél Kertész Ella, Bajor Gizi, Hettyey Aranka, Beregi Oszkár, Góth Sándor, Fehér Artúr, Papp János, Zsoldos Andor és a Martinovich-laktanya színházának művészei toborzó dalokat és verseket adnak elő. A színésznők és színészek lelkes készséggel sietnek szolgálni a Vörös Hadsereg ügyét. A jövő heti toborzómenetben Jászai Mari, Márkus Emma, Medek Anna, Medgyaszay Vilma, Rózsa Lajos, Környey Béla, Rózsahegyi Kálmán, Kürthy József, Körmendi Kálmán, Gyárfás Dezső, Huszár Károly és Szirmai Imre vesz részt. A Lovagló zenészeket keresnek. A hadügyi népbiztosság felhívja mindazokat a rézfúvós zenészeket, akik lovagolni tudnak, vagy lovagolni akarnak tanulni, jelentkezzenek naponta 10- től 5 óráig Vár, Disz tér 2., Vöröskereszt-épület III. emelet, 11. ajtó. Az illetmények azonosak a többi vörös zenekarbeliekével. — A Vörös Hadseregbe belépő tanulók bizonyítványa. A közoktatásügyi népbiztosság rendeletet adott id, amely szerint mindazoknak a tanuulóknak, akik igazolják, hogy a Vörös Hadseregbe beléptek, annak az iskolai osztálynak elvégzéséről, amelybe jártak, az osztálybizonyítványt azonnal ki kell adni. Ha az osztálybizonyítvány alapján a tanuló már az érettségi vizsgálat letételére is jogosult volna, az osztálybizonyítványnyal együtt az érettségi bizonyítvány is azonnal kiadandó. — Szállítási engedélyek kiadása. Az szállító felek nagy tömegben fordulnak szállítási engedélyek kiadása végett közvetetlenül a belügyi népbiztossághoz, vagy az annak vezetése alatt álló közlekedési és forgalmi szakcsoporthoz. Figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy szállítási engedélyek kiadása végett minden esetben az államvasutak igazgatóságának szállítmányozási osztályához forduljanak, ahol a belügyi népbiztos megbízásából adják ki az engedélyeket. — Kik jöjjenek el kedden a lakásbiztossághoz ? Akik 1—1000-ig terjedő sorszámot kaptak ezen a héten a lakásbiztosságtól, azoknak ügyét kedden, április 8-án intézik el. A hivatal 7,9-től V12-ig áll a felek rendelkezésére. — Véletlenül elsült revolver. Csacsányi János villamosszerelő a Lázár utca 9. szám alatt lévő lakásán revolverét tisztogatta, amely e közben elsült. A golyó Csacsányi tíz éves Hona leányát találta, aki súlyosan megsérült. A mentők a központi közkórházba vitték. — A. 32-es vörös gárdisták üdvözlete. Két levelezőlap és egy távirat érkezett ma hozzánk a frontról, mind a hármat 32-es vörös gárdisták küldik. Az egyik egyszerű, kék levelezőlap, a dátuma *Unalomfészek MD, az aláírás pedig csak ennyi rajta: Üdvözlet a mindig víg 32-es elvtársaktól. A lapra egy nagy vörös szivet rajzoltak a jókedvű 32-esek és föléje odaírták : A szivünk Pesten maradt — pesti kislányok, kérjük vissza! A szív és a levelezőlap tele van írva aláírásokkal, a demarkációs vonalat őrző 32-esek aláírásával. A másik lapon Sopronból küldik üdvözletüket a 32-es vörös gárda egy másik századának tagjai, a sürgönyt a 32-es műszaki bakák küldik az északi demarkációs vonalról. A 32-esek tehát mindenütt ott vannak, ahol szembe kell állni a magyar proletár -köztársaságot fenyegető burzsoá hadakkal, új, öntudatos büszkeséggel és kitartással. De közben errefelé száll minden gondolatuk, minden vágyódásuk, felénk, Budapest felé, a város, a nép felé, amelynek ők harcolják ki most az ij boldog jövőt! . . . — A cipész- és szíjgyártó-üzemek leltár-bejelentése. A szociális termelés népbiztossága rendeletet adott ki, amely szerint valamennyi cipész-, szíjgyártó-, bőröndös- és rokonszakmabeli kis üzem, amely 20-nál kevesebb ráunkáét foglalkoztat, köteles folyó hó 9-éig üzemi leltárt felvenni és azt a Szociális Termelési Népbiztosság bőripari szakosztályához (V., Aulich utca 5.) benyújtani. A leltárban fel kell tüntetni az összes üzemi gépeket, termelőeszközöket, anyagokat, a munkások létszámát, azok szakmaszerinti megjelölésével, végül a kész árakat. Leltározás alatt az üzem nem szünetel. — Elítélt makaó játékosok. Füredi Kornél magánhivatalnok Aradi utca16. számú lakásában még februárban nagyobb társaság záróra után makaót játszott. Feljelentés folytán az ügy a rendőrségre került. A záróra túllépése és a világítási rendelet megszegése miatt Füredi Kornélt egy hónapi elzárásra és 200 korona pénzbüntetésre, Szász Kornél mérnököt, Mezei Emil magánhivatalnokot, Weisz Emil katonát, Spilmann József főpincért, Dénes Leó magánhivatalnokot, Ungvári Jenő ügynököt, Róth Arnold kávést, Róth Aladár hivatalnokot, Becker Miklós hivatalnokot, Sepel Henrik ügynököt, Sánta Lajos egyetemi hallgatót, Salgó Béla ügynököt, Wald Miksa ügyvédjelöltet, Schenk Sándorüzletvezetőt, Molnár Lajos magánhivatalnokot, Einfeld Simon kereskedőt és Raud Nótán kereskedőt 100—100 korona pénzbüntetésreélték. — A lakásrekviráló bizottság Blahónénál. Erzsébet körúti kis otthonában csendesen, emlékeinek éldegélve, húzódik vissza a világ zajától Blaha Lujza. Szeretettel gondol mindenki a nagy művésznőre, a kinek kivételes tehetsége független volt koroktól, áramlatoktól, a ki gyönyörűsége volt minden idők proletárközeliségének, felderítője, vigasztalója, feledtetője a napi keservnek. Ma a lakásrekviráló bizottság megjelent Blaha Lujzánál. Szeretetteljes, bájos hangján szólalt meg Blaha Lujza: — Hozta Isten, jóemberek. Mivel szolgálhatnék ? A lakásbizottság tagjai meghatva álltak Blaha Lujza előtt, kezet csókoltak neki és csendesen elköszöntek. A nép kegyelettel tekint a népdalok nagy asszonyának hajukára. Nála nem rekvirálnak. — Házasság. Róth Béla és Lanner Adélka e hó 3-án házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Dr. Bojár István és Lénával Margit házasságot kötöttek. Dr. Irsay Jenő eljegyezte Itkovits Józsát. (Minden külön értesítés helyett.) Csák István eljegyezte Kemény Rözsit, Kemény Zsigmond leányát, Budapesten. Bauer Irénkét, Bauer Ferenc fűszerkereskedő leányát eljegyezte Herskovits József Budapest. (Minden külön értesítés helyett.) Eisenbach Erzsikét eljegyezte Gál Géza Budapesten. (Minden külön értesítés helyett.) Spitzer Jenő eljegyezte Sporer (X'tickt Újpestről. Sándor Jenő Budapest és Weisz Ihm Szeged e hó 6-án házasságot kötöttek, és Váradi Imre Budapest eljegyezte Weisz Józsáf Szeged. (Minden külön értesítés helyett.) Kurer Jolánka és Kugel Berthold jegyesek. , Glück József és Laendler Rnika jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Képes László, a Haditermény rt. főtisztviselője és Deutsch Elvira e hé 8-án házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Kántor Miksa és Klein Anna ma házasságot kötnek. Gonde (Goldfinger) Miksa és Uhrin Anikó házasságot kötnek. (Minden külön értesítés helyett.) König Frieikét eljegyezte Weinberger Jenő. (Minden külön értesítés helyett.) Behberger Samu Szilsárkányról eljegyezte Fischer Sárikát Budapestről (Minden külön értesítés helyett.) Radó József, a Kormányzótanács elnökségének hivatalnoka és Kranz Szidónia házasságot kötöttek. Koós Gyula eljegyezte Geiger Honkát, Székely Jenő Geiger Ernát, özv. Geiger Vilmosné leányait. (Minden külön értesítés helyett.) Pfeffer Vilmos és Schmidek Katé jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Dr. Gádor Miklós és Wittenberg Emmi házasságot kötöttek. — Árdrágítók büntetése. A VI. kerületi kapitányságon elitélték Hegedűs Dezső Andrássy rrt 55. szám alatti csemegekereskedőt, mert a mogyorónál kilorramját 14 korona helyett 26 koronáért árusította, két hónapi ébzásásra és 100 korona pénzbüntetésre Kramer Jenőnét, a Kairó-kávéház tulajdonosát cukorral való lánckereskedés miatt egy hónapi elzárásra és 201 korona pénzbüntetésre, Hlatky Károlynét, a Vörösmarty utca 23. sz. alatti tejcsarnok tulajdonosnőjét pedig tejdrágításért három hónapi elzárásra és 1000 korona pénzbüntetésre. Vasárnap, 1919 április 6.