Az Est, 1919. április (10. évfolyam, 76-101. szám)

1919-04-01 / 76. szám

2, oldal. Kedd, b. fiz olaszok elfogadták az entente ajánlatát az Jldria partvidékeire Berlin, március 31 rjg Est rendes tudósilójának távirata) Kerülő utón jeientik Rómából.* A minisztertanács arra való tekintette), hogy Olaszország magára hagyatva nem képes érvényre juttatni az Adria partvidékére támasztott igényeit, el­fogadta a szövetségesek ajánlatát, a mely azonban csak ideiglenes rende­zésnek tekinthető. A páncélszekrények felnyitása Végrehajtási utasítás a Forradalmi Kormányzótanács XIII. számú rendeletéhez 1. f. A pénzintézeteknél lévő bérelt 'páncélrekeszek (sale) felnyitása 1919. cvj március hó 31-ik napján veszi kez­detét ; ebből a célból a pénzintézetek­nél délelőtt 8—12 és délután 3—7 •óláig kell hivatalos órát tartani. • 2. >>. A pénzintézeti tisztviselők -országos egyesülete a felnyitást tel­jesítő, bizottságba a maga részéről , megbízottait a Budapesti Giró- és ' P énzláregijlet tisztviselői sorából • küldi ki. , 3. §. A XIII. számú rendelet szerint .külföldnek a korábbi vámkülföldön kívül Horvát-Szlavonországok, Fiume 's az azelőtt a birodalmi tanácsban •képviselt országok (Ausztria) területét ■keil tekinteni. 4. §. A felnyitás időpontjáról a 'rekeszbérlőt a legcélszerűbben a kul­­' csők átvételéről szóló elismervényen lehet értesíteni; a pénzintézet az érte­­isitésban a bérlő részére tűzzön ki nap, tóra és perc szerint megbatározott ’ határidőt azzal, bogy abban az eset­ben,fhá a bérlő a kitűzött időponton lul öt. percnél tovább késik, távol­­maradása a felnyitást n«?n gátólja. 5. $. Belföldi pénzintézet részéről kiállított betétkönyveket a jelenlévő télnek kívánságára lei kell szolgál­tatni. ellenkező esetben pedig a bérlő letétjébe helyezni; külföldi pénzinté­zettől kiállított betétkönyveket min­den esetben a fél letétjébe kell he­lyezni, Külföldi értékpapírok a fél 'lététjébe helyezendők. ; Az "Osztrák-Magyar Bank _ által . kibocsátott és más pénztárjegyek ‘ szintén a bérlő, letétjébe helyezen­dő k és értéküket beváltás után folyó­• számlán javára kell írni 6. §. Betjöldi ezüst érméket név­­; értékben kell a bérlő javára írni; l ezeket a darabokat az intézet további 'rendelkezésig forgalomba nem hoz­• halja. ^ r 7. íj. Aranyérmeket és külföldi , pénznemeket a megállapított árfolyam­jegyzék szerint kell jóvá írni; az ■ árfolyamjegyzéket folyó hó" 29-től • kezdve a Pénzintézeti Központ pénz­tárában, lehet átvenni. , 8. §. Vitézségi és más hasonló ér­meket, valamint rendjeleket, ékszer­ének kell tekinteni;'irományokat csak *a pénzügyi népbizt osság engedélyé­­,.ve) lehet kiadni. í). §. A rekeszben talált lezárt cso­­' magot vagy borítékot fel kell bontani és tartalmát a XIII.szánni rendelet, valamint a jelen utasítás szerint ke­zelni. 10* ?. A személyazonosság mcgálla­­vpimsa tekintetében és egyébként elő­irt óvatossági rendszabályok válto­zatlanul hatályban maradnak. Meghatalmazást altkor lehet figye­lembe venni, ha kifejezetten a rekesz tartalma feletti rendelkezésre szól, a meghatalmazó elhalálozása esetére is hatályos és 1. vagy az intézet két tisztviselője előltemezte; 2. vagy az aláírást állami közjegyző hitelesítette ; 3. vagy pedig a inás alakban kiál­lított meghatalmazás alapján a meg­hatalmazott a képviseleti jogkört már huzamosabb időn át tényleg gya­korolta. 11.$. A kulcsok átadása az 1919. évi március hó 2S. napján kezdődik és nyolc munkanapon át tart. Azokról a rekeszekről, a melyek­nek kulcsa elveszett, az adófelügyriő 3 megbízottjának kell jelentést termi, a ki jegyzékbe foglalja. Ezeknek, valamint oly rekeszeknek a felnyitásáról, a melyeknek bérlői a kulcsot át nem adták, külön rendel­kezés fog történni. 12. §. Az eljárásról bárom példány­ban kell jegyzőkönyvet készíteni, a Pénzintézeti Központ pénztáránál folyó hó 31-ik napján átveendő nyom­tatványok felhasználásával. Egy pél­dányi a rekeszben kell elhelyezni, a másodikat az adófélügyelőnek át­adni, a harmadikat pedig a félnek 13. $. A ládafrczorban lévő érte­keknek, úgyszintén a szabad letét­ben elhelyezett lepecsételt borítékok­nak felbontásáról későbben történik intézkedés. If. §. Az egv napon felnyitásra kerülő rekeszek kulcsait célszerű kü­lön borítékban előkészítve rendelke­zésre tartani. Budapest, 1919. évi március hó 28. A pénzintézetek ellenőrző bizottsága Biermann s. k. Dr. Iván s. k. kiszolgáltatni. A francia szociálisták tiltakoznak a fegyveres beavatkozás ellen Izgalmas vita a kamarában Hern, március 39 Párisi jelentés .szerint Pichon leg­utóbbi beszéde a pártokat nem elé­gítette ki. A szocialisták a szónokot többször megszakították és az orosz expedíció terve heves vitákat idézett elő. Frederic Brunei kijelentette, hogy 5 ugyan nem bolsevista, azonban minden oroszországi katonai interven­ciónak ellene van. A szövetségesek hibát követtek cl, a midőn a herceg­szigeti megbeszélést visszautasították. Marius Moulct megtámadta Pichont és azt mondotta, hogy a míg a kor­mány a bolseviznmst dekadensnek je­lenti ki, addig Magyarország is bol­sevista állammá lett. Magyarország és Oroszország és ta­lán Németország is szövetkeznek Fran­ciaország ellen. Ezzel a mozgalommal szemben hasztalan Tiábornt viselni, mert a fegyverek kiesnek kalóriáink kezéből. Egyik gyarmati századunktól, mon­dotta Moutet, lévelet kaptam, mely­ben visszahívásukat kérik. Mert a katonák nem akarnak többé az oroszok ellen küzdeni. Oroszország irányában csak a tiszta semlegesség politikája követhető. Cachin azt követelte, hogy a kor­mány ne támogassa az ellcnforradal­­márokat. A csapatokat vissza kell vonni s a blokádot meg kell szüntetni. A mind fenyegetőbbe váló forra­dalmi mozgalom már Angliára is ki­terjedt a szocializálás jelszava alatt. .1 kormányoknak sietniük kell a csapa­tokat visszavonni, mert különben a ra­gályt magukkal hozzák. Az egész sajtó elégedetlen Pichon beszédével. Páris, március 30 (Havas.) A kamara tegnapi ülé­sében 411 szóval 97 ellenében elfo­gadta a hadügyminisztérium költség­­vetési provizóriumát a második ne­gyedévre. A bécsi magyar munkások a proletárdiktatúra kikiáltását követelik Becs, március 31 (Az Est bécsi szerkesztőségétől) Tegnap délelőtt a Dreher-termek­­ben a bécsi magyar munkások, szám­ra mintegy kétezren, összegyűltek a magyarországi proletárdiktatúráról szóló hirek meghallgatására és csat­lakozásuk kimondására. A gyűlés elnökéül Goszlonyi Mária elvtársnőt kiáltották ki. Benedikt elvtárs (Bu­dapest) német nyelven részletes jelen­tést tett, a melyben kifejtette, hogy Oroszország mellett eddig Magyar­­ország az egyetlen állam, a mely cl van határozva arra, hogy szembe­száll az entente kapitalista imperia­lizmusával. Ezután a Vörös Hadsereg szervezéséről beszélt, majd így foly­tatta : — Németország és német-ausztriai elvtársak, tőletek függ, vájjon a szo­­ciálizmus Európában győzni fog-e, vagy megsemmisülni. Két napi bécsi tartózkodásom alatt sok elvtárssal beszéltem és mindenütt azt hallot­tam, hogy az .ententetal nem lehet kikezdeni, mert szükség van a tőle kapott élelmiszerekre. Mi Magyar­­országon szintén folytonosan azt hal­lottuk. hogy rá vagyunk utalva az entente szén- és nyersanyagszállitá­­saira és hallgattuk ezt addig, a míg egy szép napon azt mondottuk, hogy most már elég! Nálatok, osztrák­­német elvtársak, ugyanez a helyzet. Német-Ausztria még nincs egészen az entente zsebében, de r.apról-napra jobban hatalmába keríii. A mi ke­nyeret az entente nektek szállít, azt a magyar proletariátus is meg­adhatja nektek. Mi, a forradalmi Internaeionálé tagjai, inkább éhe­zünk, semmint megengedjük, hogy a nemzetközi imperializmus, hacsak hónapokra is, győzzön. (Hoch­­éljen-kiúltá.ok.) Pór elvtárs a szociáldemokrata és a kommunista párt összeolvadását fejtegette. Elvtársak, a kik itt Bécsben vagytok, a kik éheztek, a kik munkanélküliek vagytok, lépjetek be a magyar Vörös Hadsereg soraiba, mutassátok meg ezzel, hogy igazi szociálisták vagytok. Arról van szó, hogy a szoci álizmus győzzön, vagy pusztuljon. Le a burzsoáziával! Él­jen a nemzetközi proletariate dik­tatúrája ! (Élénk Hoch- és éfjcn-kiál­­t&sok.) Barabás (Budapest), Deutsch (Bu­dapest) elvtársak és több más szónok magyar és német nyelven propagál­ták ezután a Vörös Hadseregbe való belépést, mire Benedikt elvtárs a következő határozati javaslatot ter­jesztette elő : >.-l gyűlés szívből fakadó lelkesedéssel veszi tudomásul, hogy a magyarországi öntudatos proletariá­tus hatalma tudatára ébredj^és pro­­klamalta a tanácsdiktaturát.mint ma­gyarok és mint proletárok minden tekintetben csatlakozunk a magyar tanácsköztársaság követeléseihez.ügy látjuk, hogy a szavak ideje elmúlt, és a tettek koja következett el. Ezért követeljük a német-ausztriai szervezett proletariátus azonnali fegyveres hatal­mát, a tanáesdiktatuw azonnali kikiál­tását, azonnali csatlakozást a magyar tanácsköztársasághoz. Ki jelent j ük, hogy méltó tagjai akarunk lenni a harmadik forradalmi ínlernacionálé­­nak és inkább meghalunk, semmint hogy további habozással árulói le­gyünk a kommunista Intcrnacionális proletariátus ügyének, * A határozati javaslatot viharos éljen- és Hoch-kiállások közben egy­hangúlag elfogadták. Ezután válasz­tások utján kiegészítették a bécsi magyar munkástanácsot. A szomszédos házakban elhelye­zett nagyszámú rendőrnek semmi dolga sem akadt, a gyűlés teljesen zavartalanul folyt le. Aproletárüi. túra eredményei vegő népbiztoshelyettes beszéd«' az orosz tanulságokról — ’Az Est tudósítójától — A fuvarozási, szállítási és közieke-j dési munkások vasárnap délután kéfcj órakor gyűlést tartottak az Andrássy­­ut végén levő milleniumi emlék előtt; a melyen az esős, hideg idő ellenére is több ezer ember jelent meg. Elő-1 szőr egy munkásokból alakitott da­lárda elénekelte az Internationalst; majd Gabonái Sándor, a fuvarozó munkások szakszervezetének elnöke üdvözölte a megjelenteket s Vágó Bél* belügyi népbiztoshelyettest, a ki r* gyűlés szónoka volt. Ezután Vágó Béla mondott hosszabb beszédet. — A háború előtti gazdasági vál­ságok — mondta — és a háború be­bizonyították, hogy a kapitálist* termelési rend többé nem képes fen­­tartani a világot. A háború azonban lehetségessé tette, hogy a munkásság kezébe vegye a hatalmat, mert el­pusztította a burzsoázia legerősebb erőszak-szervezétét, a hadsereget. Ok­tóber 31-ikén nálunk a munkásság nem vette kezébe a hatalmat, nem törte össze a burzsoázia minden be­rendezését, sőt megvédte a burzsoázia magántulajdonát. Megmaradt tehát a tőkés erő is a munkásság ereje mel­lett és ez a két erő örökösen keresz­tezte egymást. De a tőkés társadalom többé nem volt képes a hatalmat megtartani és a termelést szervezni .és ebből a helyzetből nem volt máss menekülés, csak az, hogy a munkás­ság átveszi a hatalmat. Nekünk, mikor átvettük a ha­talmat, első dolgunk volt a burzsoázia erőszak-szérvezdeit megsemmisíteni. A vallásnak az állammal való minden kapcsolatát megszüntettük. Kezünkbe vettük az iskolát, megszüntettük a régi közigazgatási rendszert, a vidéken mindenütt munkástanácsok és direk­tóriumok vették út a hatalmat. Bur­­zsoá-sajlö nincs többé, elvtársaink akármilyen lapot olvasnak, abban csak szociálista cikket találhatnak. — A bíráskodást megszüntettük* most már csak forradalmi törvény­székek fognak bíráskodni. Eltörültiinh minden butzsoá-inlézméngt, megszün­tettük a magánuagyont. A mi pénzt elrejtettek a burzsoák, azt is el fog­juk venni tőlük, elvettük ékszerei­ket, házukat. Több történt a prole­tariátus érdekében, mint eddig ezer esztendő alatt. A burzsoázia egy része azonban kétségbeesetten fo­gadja a sorsol, a mely reájuk vár és a melyet ők rettentőnek tartanak: a jövendő társadalomban dolgozniok kell majd, hogy megélhessenek! Ez sokakat ellenforradalmi mozgolódá­sokra fog kényszeríteni, ellenforra­dalom van most is és lesz ezután is. Ezt az ellenforradalmat le fogjuk verni. Nagyon valószínű, hogy az enten­­te-tal háború nélkül úszhatjuk meg a dolgot. Mi őket bántani nem akar­juk, de lehet hogy mégis meg fog­nak támadni minket. De ha jönni fog az entente, itt szervezett vörös hadsereget talál és ha győzni akar, legalább egy­néhány millió embert hozzon magá­val, mert minden magyar vörös ka. tona oroszlán bátorsággal Veti majd magát a harcba és fel fog érni húsz ellenséggel is. A magyar proletariátus meg fogja védeni az országot. Hadi­­helyzetünk jó. — Küzdelmünk sorsára igen fon­tos os élelmezés kérdése is. Az élelme­­zést aligha iehet úgy szervezni, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék