Az Est, 1919. április (10. évfolyam, 76-101. szám)
1919-04-01 / 76. szám
P£edd, 1919 április 1. ahogy szeretnénk, de az biztos, hogy ha koplalni kell, először nem mi togánk koplalni, hanem azok, akik eddig minket koplaltattak. Bízzunk tehát, a jövendőben, fel a nagy teremtő munkára és gondoljunk mindig arra, hogy nemcsak magunkért küzdünk, hanem egész Európa munkásságának sorja is a mi harcunktól függ. —Magyarország proletár-diktatúrája nemcsak azért kecsegtet a legszebb reménységgel a jövőre nézve, mert van erőnk azt megvédelmezni, hanem azért is, mert mindazokat a hibákat, amelyeket a kezdeményezés vont maga után Oroszországban, el tudjuk kerülni és ezáltal sok nyomorúságtól és sok csalódástól tudjuk megóvni Magyarország proletariátusát és eredményesebben tudjuk szervezni a termelést. Mi nem ígérünk Eldorádót. Előkészítjük a munkásságot nélkülözésre, szenvedésekre és harcra is. Miután a diktatúra és a szocializmus történeti és gazdasági szükségszerűség, mégis diadalt fog aratni és elkerülhetetlen úgy Magyarországon, mint az egész világon. Az összegyűltek a beszédet óriási lelkesedéssel fogadták és Vágó elvtársat lelkesen megéljenezték. Ezután a munkásdalárda elénekelte a Marseillaiset, majd a gyűlés szétoszlott. A Kormányzótanács a székely katonák között „Oroszországgal kell keresnünk a lelki kapcsolatot“ Garbai elnök beszéde —Az Est tudósítójától • Garbai Sándor, a magyar forradalmi kormányzótanács elnöke hétfőn érkezett Szakmarra, hogy a Szatmár és Nagybánya között álló katonáinkat meglátogassa. Kíséretében volt Kalmár Jenő, a kormányzótanács elnöki megbízottja, Büchler József, a magyar szocialista párt titkára, Révész Mihály, a Népszava szerkesztője, Darvas Jenő, a Vörös Újság szerkesztője, Biró Mihály, a Vörös Katona rajzolóművésze, Sári-Szabó és Nagy Béla elnöki parancsőrtiszt és Nagy Imre sajtóelőadó. A vonat reggel hat órakor futottde a szatmári pályaudvarra, ahol Nagy Pál dandárparancsnok vezetésével székely katonák díszszázaira fogadta az elnököt, azon kívül ■díszsorfalat állott a szatmári 12. vörös ezred díszszázada, amelynek zenekara a Marseillaise hangjával üdvözölte az elnököt. Nagy Pál dandárp, canesnok jelentése után Jelinek Ede, a szatmári szocialista párt elnöke a direktórium megbízásából üdvözölte az elnököt. A lelkes éljenzés után Garbai Sándor, a forradalmi kormányzótanács elnöke a következőképp válaszolt az üdvözlésre: — Az átalakulás, amelynek új gyermekei vagyunk, nem egyéb, mint ennek az emberiségnek hatalmas, erős küzdelme, amely elismerte, hogy a kapitalista termelési mód teremti és hozza létre a háborúkat, őrli meg az emberiséget, és pusztítja milliók boldogságát. A háború következménye az, hogy megdőlt az a rendszer, amelyen a régi világ nyugodott. A háború természete az, hogy fel kellett ismernünk, hogy ennek következménye nem lehet egyéb, mint hogy elsorvadjon, tönkremenjen, elpusztuljon az a társadalmi rend, amely a háború fúriáiból élt és amely milliók feláldozásával akarja a maga fejlődését megalapozni. Mi ezt a kapitalista termelési módot megszüntetjük és megváltoztatjuk. Amikor idejöttem önök közé, hogy hirdessem ezt az eszmét, megmondom önökttek, hogy ebben az aj társadalmi rendben mi nem állunk egyed. Azok, akik nyugaton győzőknek mondhatták magukat, akik az egész háború tartama folyamán azt hirdették, hogy a demokráciát biztosítják és boldog elhelyezkedést minden népnek ezen a földön, ezek, mint győzők, ezt elfelejtették és fanatikus módon tisztül a kapitalizmus vadósagjaiként lépnek fel a saját tőkés érdekeiknek megfelelően. Fel kell ismernünk a helyzet veszélyét Amikor ezt a veszélyt felismertük, nem szabad tűrnünk, hogy itt ebben az országban az az elnyomás, kizsákmányolás és az a politika uralkodjék, amely évezreden keresztül uralkodott és amely ebben az országban minden életfeltételt megszüntetett Amikor felismertük, hogy nyugat felől milyen sors vár ránk, el kellett ismernünk, hogy nyugat felől keresni valónk nincs és szellemi és lelki kapcsolatot a nagy forradalmi mozgalmakkal telített Oroszországnál kell keresnünk. Csak az az állami rend győzedelmeskedhetik, amely nem ismer önzést és kizsákmányolást nem ismer imperialista politikát és olyan berendezkedéseket, hogy a népek egymással és egymás ellen küzdjenek, hanem megteremti a népek jövendő boldogságát hogy egymás mellett hidadva, szellemi munkával és kultúrával emeljék a saját boldogságukat A proletárdiktatúra azt jelenti, hogy mi, akik a hatalomnak nemcsak részesei, kánéra kezelői is vagyunk, lehetetlenné akarjuk tenni a magyar nagybirtok és a magyar bankpolitika kizsákmányolását De törekvésünk az is, hogy az oláh rabló bojárság politikája is megszűnjék. Törekvésünk az, hogy a mi nálunk leromlott és tönkrement az Oláhországban is tönkremenjen. J-Ja majd minedn székely és minden elnyomott román felszabadult, ha majd nem lesz hamis tanítás, amely őket egymás ellen gyűlöletbe kergeti, akkor testvérként helyezkednek el egymás mellett és rá fognak eszmélni arra, hogy a magyarnak és románnak a nagybirtok-politika egyaránt ellensége, amelynek a célja, hogy tudatlanságba vigye őket és engedelmes tömeggé kovácsolja őket össze. Amikor mi a proletárdiktatúra alapján erőnket arra irányítottuk, hogy megteremtsük a kapcsolatot a székely front és a proletárdiktatúra között, abban a meggyőződésben élünk, hogy közös erővel, közös jelszóval és közös küzdelemmel tönkre kell tennünk a bojár uralmat, alá kell ásnunk hatalmát és tekintélyét. Abban a kohóban, amely az általunk felállított és az orosz szabadságért vérző orosz hadsereg frontja között van, össze kell roppanni az oláh bojárság politikájáal. Csak idő kérdése, de elítéli jönni annak a időnek, amikor az elnyomott oláhság felszabadod és boldog és megelégedett lesz. (Lelkes éljenzés.) Ezt a harcot kemény szívvel, bátor lélekkel kell végigharcolnunk. Ebben a küzdelemben sok még a veszély. De mindig a harc emberei voltunk és a munkától és harctól vissza nem riadtunk,mert belső, meggyőződésünk, hogy." az a harc, amelyet folytatunk, az utolsó háború. A proletárdiktatúra átmenet ahhoz, hogy a régi rendszer intézményeit felszámoljuk és az új világ intézményeit lerakjuk. A proletárdiktatúra ezt a politikai irányt, eszmeáramlatot keményen, szervezetten, ha kell fegyveresen viszi keresztül és később majd önmagától szűnik meg, amikor az az új társadalom intézményei megalapozódnak, amikor a kizsákmányolás megszűnik. Ebben a meggyőződésben szeretettel köszöntöm a forradalmi kormányzótanács nevében önöket és arra kérem, hogy tartással, önfeláldozással és bátorsággal támogassák a forradalmi kormányzótanácsot a proletárságért folytatott küzdelemben. (Óriási ék jenzés.) Garbai elnök beszéde után a megjelentek autókba ültek és a városból mentek, ahol délelőtt tíz órakor a munkástanácstartott ülést A mununkástanács ülése után népgyűdés volt Délután két órakor Garbai elnök Szinérváraljára utazott kíséretével a demarkációs vonalra. 3. oldal. Vágó Béla a vörös őrség megalakításáról Az Országos Rendőrszövetség nagygyűlése —Az Est tudósítójától — A Magyarországi Országos Rendőrszövetség tegnap délelőtt rendkívüli közgyűlést hirdetett a Gólyavárban. Tudták, hogy a gyűlésen Vágó Béla elvtárs, belügyi népbiztoshelyettes is felszólal és beszédet mond az új világrendről és abban a rendfentartó szerv kötelességéről. Ez olyan óriási közönséget vonzott oda, hogy a csendőrség, határrendőrség és különböző karhatalmi alakulatok tagjai nem fértek el a Gólyavárban, hanem a Múzeum-kertbe vonultak, ahol Vágó Béla több ezer főnyi hallgatóságnak mondott nagy beszédet. A rendkívüli közgyűlést Payerle Nándor nyitotta meg. Vágó Béla beszéde következett ezután. — A régi latin közmondás szerint — úgymond — a becsületes szerződés jó barátság. A tanácskormány és a győzelmes magyar proletárság nevében szól és szeretné mindazt, a tövist, ami a munkásság és a rendőrség lelkében van, kihúzni. Nem szabad rossz néven venni, ha a helyzetet a legnagyobb őszinteséggel tárja fel és ismerteti a munkásságfelfogását, amelyet a rendőrség tekintetében tápláltak. Ne feledjük el, hogy a milyen kiuzsorázott párna volt a gyárakban a munkás és a milyen rabszolga volt a földeken a földmíves, éppen olyan rabszolga volt a múltban a rendőr is, akinek kötelességévé tették a kiváltságosak megvédelmezését. Amikor a mai rendszernek, ennek az új világnak kialakulását fejtegetjük, nem szabad megfeledkezni azokról a harcokról, amelyek ezt megelőzték. Őszintén kimondja, hogy dacára annak, hogy ezek a mozgalmak mindenkor a szegények, a munkálkodók érdekében történtek, a szociális munkásság a rendőrproletárokat nem maga mellett, hanem magával szemben találta. A vörös őrség megteremtése Nemcsak a rendőrségnek, hanem a hadseregnek is hibája volt egész a forradalom kitöréséig, hogy mindenkor fel lehetett használni a proletárok ellen. A munkásosztály jobb jövőjéért vivott harcokat proletárhadsereggel s proletárrendőrökkel nyomták el. Nem szabad csodálkozni azon, hogy a munkásság mindazon alakulatokkal szemben, amelyeket fegyveresen használtak fel ellene, bizalmatlan. Nem bízik azokban, akik fegyverrel védték a gazdagok hatalmát. Épp ezért a régi formákat, a régi kereteket eltörölték, a munkáig fegyveres ellenségeik, a rendőri karhatalom minden formációját megszünették. A régi hadsereget elöpörve, megteremtették a Vörös Hadsereget és a rendőrség helyett megteremtik a vörös őrséget. (Zugó éljenzés.) A vörös őrség lesz a proletárállam, a proletárdiktatúra, a proletárhatalom belső rendjének megteremtője. " M? Az egész ország a dicsőség fényében ég. Budapest felé tekint az egész világ elnyomott munkássága. Lelekünkben a harag és a boszú minden gondolata megszűnt. Testünk és lelkünk minden energiáját, minden tudását a proletár állam rendszerének felépítésére fordítjuk és amikor a régi rendőrség helyett megteremtjük a vörös őrséget, lelkünkből kihal a gyűlölet. A régi rendőrség helyébe a forradalmi vörös őrség lép, s a munkásság fegyveres erejével megparancsolják mindenkinek, támogassa a proletárság uralmát, most, amikor nehéz, keserves milliók jönnek. A proletárdiktatúra nem jelent rögtöni eldorádót. Nem tagadom, — mondotta — lehet hogy koplalunk, nélkülözni fogunk, lehet hogy fegyverrel kezünkben küzdenünk kell, de most már magunkért küzdünk, magunkért éhezünk és megvédelmezzük azt a hatalmat, melyet kezünkbe kerítettünk. Felkéri a rendőrproletariátust, támogassa őket tapasztalattal, tudással a vörös őrség felépítésében. A régi keretek feloszlatása nem bosza a rendőrproletárokkal szemben, akiket testvérként hívnak az építőmunkához. A vörös őrség keretében a szervezett munkássággal egyesül a rendőrség, a csendőrség, a védőrség, a határrendőrség, a pénzügyőrség és mindenféle karhatalmi alakulat. A vörös őrségnek könyörtelenül, irgalmatlanul kell elpusztítani az ellenforradalmat a föld színéről ott, ahol felüli fejét. A vörös őrség javadalmazása A vörös őrség javadalmazásáról nem kívánna hosszasabban beszélni, de neki kell elmondania, hogy érdekképviseleteiknek, szakszervezeteiknek bevonásával biztosítani fogják a proletárok vörös őrségdíjek megélhetését. Most április elsején minden régi fizetést, nyugdíjat, pótlékot kifizetnek. Az új fizetési rendszer csak május elsején lép életbe és ezt a szakszervezetek közbejöttével fogják megállapítani, ne nyugtalankodjanak, a proletárállam írandenkiről gondoskodik, aki támogatja uralmát, ügyeim fognak arra, hogy a tisztikarba csak olyanok kerüljenek be, akikben a munkásság megbízik. A kapitalista erőszak elnyomó politikájának vége már. Akikről tudják, hogy a proletárállamot támogatja, hogy becsületes, megbízható tagja a proletárállamnak, az épp oly elbánásban és ellátásban részesül, míg dolgozni tud, mint minden dolgozó, ha meg már nem tud dolgozni, becsületesebben fognak gondoskodni róla, mint gondoskodniuk róla a múltban. A vörös őrség megalakításakor szükségük van a szakképzett emberekre, de a régi rendőri szervezet létszámát felemelik, hogy a szolgálatot megkönnyítsék, hogy a szolgálat ne legyen olyan fárasztó, rabszolga munka, mint volt a kapitalista uralom idején és szervezett munkásokkal egészítik ki. a vörös őrség legyen az a hatalmas szervezet, amely a proletárállam belső rendjét fenn tudja tartani és hogy a dolgozó proletársággal karöltve tudjanak járni a proletárállam érdekében. A nem dolgozókkal, szemben ugyanolyan kíméletlenséggel kell fellépni, mint az ellenforradalmnárokkal, meg kell védeni ezektől a szroletárállamot. Ha az ellen forrada-' Jam valalwi felüti a fejsl* a-iesikimé- ■