Az Est, 1920. április (11. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
Előfizetési árak : Egy hónapra ^ td.—korona Negyedévre 42.— korona Félévre 80.— korona egész évre.*.........960.— korona Egyes szám ára 60 fillér. I Budapest, 1920 * Csütörtök * április ^ zsxsssscszszszsass^sassssz Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR XI. évfolyam *79. szám. Szerkesztőségi VII. kerület, Erzsébetekörut 7« Kiadó hivatal: VII., Erzsébet kbrnt 18—20.s9» Fióka kiadó hivatalok I V., Vilmos császárját 14. szám és IV., Váci utca 12. Iiem I , No htm arkt 7. Az isllvpsok társadalmaában úgy látszik, hogy helyreálltig a társadalmi béke. Nagyont szeretnénk és a beteg összeg ,szempontjából igen örvendetes dolognak tartanánk, ha ennek az eseménynek olyan messzehordó hatása volna, mint ahogy az megérdemli. Feltétlen igazat kell Ugyanis adni Dollinger tanárnak, aki azt mondta, hogy orvost az orvostól egyedül a holszizmus választhatja el. Mi azonban ezt az igazságot kiszélesítenék és azt szeretnénk mondani, hogy Magyarország mai iszonyú súlyos helyzetében magyart a magyartól csak a bolsevizmus választhatja el. A ■mikor minden becsületes munkáskézre olyan nagy szükség van, amikor körül vagyunk véve a falánk ősellenségek pillanatnyilag diadalmas seregeitől, minden olyan válaszfalnak le kell dőlnie, amely ennek az országnak polgárait egymástól elválasztja. Nem mese az, hogy az összetartás a legnagyobb erő. És igen bölcs igazság rejlett a stabsburgi jelmondatban: egyesült erővel. Ez az egyesült erő volt az, amely a Habsburgcsaládot és birodalmukat Európa egyik legnagyobb hatalmává tette. Az orvosok társadalma eszmélt rá elsőnek, hogy a társadalmi, politikai és kari ellenségeskedésnek véget kell vetni. Rá kell erre jönniök a kereskedőknek, az iparosoknak, mindenféle, kézzel és fejjel dolgozó munkásoknak, szóval mindazoknak az osztályoknak és foglalkozási ágaknak, amelyek az ország összes lakosságát alkotják. Akiket magunk között meg nem tűrhetünk, mert ellenségei rendnek, hagyománynak, erkölcsnek, mintának, törvénynek, azok a bolsevikok. Ők már megmutatták, hogy a romboláson kivül semmihez nem értenek, de mindenki más példáját adta alkotó képességének, amikor Magyarországból egy olyan erős és gazdag országot épített, amit az egész világ egyesült vakdühe tudott csak lerombolni. Amikor mindezt újra kell építeni, ne zárjuk ki azokat, akik már egyszer tanújelét adták hasznos képességeiknek. Május végén lesznek a Tiszántúl a — Az füst tudik Tárdról — A légistóniai anapok izgalmai, a párt- és személyi ellentétek kirobbanása után mára ismét nyugodtabban ítélik meg a helyzetet és mintha kezdenék felismerni a nemzetgyűlés munkaképességéhez fűződő egyetemes érdekeket : a nagy feszültség enged és az este már mindkét pártkörben a mérséklit szellemét hangoztatták. A képviselők zöme egyébként vidékre utazott már, a politika húsvéti szünete megkezdődött és ezt előreláthatólag semmi esemény nem fogja megzavarni. Holnap elutazik Rubinéi Gyula földmivelési miniszter is, aki a nemzetgyűlés összeültéig Veszprémben marad. A húsvéti szünetek után a pártok figyelme főleg a tiszántúli választások felé fordul. A választások időpontját a tegnapi minisztertanács sem állapította meg véglegesen, csak a választói névjegyzékek elkészítését határozták el és azt, hogy az addig felszabaduló kerületekben a választásokat május végén, legkésőbb június elején ejtik meg. Általában lényeges változást a politikai helyzetben csak a választások eredménye hoz és addig nem igen vet szélesebb hullámokat az a kezdeményezés sem, amelyről ismételten számot adtunk s amely mindkét párt mérsékelt elemeinek tömörítésére irányul, lehetőleg pártonkívüli politikus vezérletével. A kisgazdapárton, mint a párt vezető köreiben nekünk mondják, azt hiszik, hogy e törekvések is beletorkolnak a tiszántúli választásokba és amennyiben a kisgazdák — amire számítanak is — többségre jutnak, ezzel megoldódik a mérsékelt nagy kormánypárt kérdése is, amelyhez a keresztény egyesülés pártjának mérsékelt elemei is csatlakozhatnának. A keresztény pártban egyébként nagy hatást keltett Rubinek Gyulának Az i's'Aben tegnap megjelent nyilatkozata, a mérsékelt elemek tisztában vannak vele, hogy a párt túlzói túllőttek a célon. A párt szélső balszárnya egyébként a legközelebbi pártértekezleten programszerű javaslatokkal lép a párt elé, azonban alig hiszik, hogy a párt e programot egészében elfogadja. Politikai körökben igen erőteljesen sürgetik a külügyminiszteri állás betöltését. Az Est munkatársa illetékes helyről értesül, hogy a miniszterelnök a külügyminiszterséget ismételten felajánlja gróf Teleki Pálnak, aki a hét folyamán érkezik vissza Budapestre. A románok befejezték a Tiszántúl kiürítését Hivatalos jelentés az új demarkációs vonatról —A fővezérség szettkijelentése. — A „M. T. I.“ ,jelenti: Gyulának és Mezőhegyettnek március 30-án magyar isicapatok által történt megszállásával a Tiszántúl kiürítését a románok befejezték. A kiürítés a béketervezet szerinti vonalig terjed, amely vonal azonban nem vág elébe a béketervezet szerinti bizottsági és végleges határmegállapításnak, hanem demarkációs vonalnak tekintendő. E vonalat a szövetségközi katonai bizottság a magyar és román főparancsnokságok kiküldötteivel részleteiben egyelőre akként állapította meg, hogy az a vonal mentén fekvő magyar községek keleti, illetve a románok által megszállva tartott községek nyugati közigazgatási határaival esnek össze. Ez által elkerültetett az, hogy egyes községek területének egy része magyar, egy másik része román közigazgatás alá jusson, amely körülmény a községek gazdasági és közigazgatási helyzetét megbénította volna. Az ilyen módon megállapított vonalon a következő községek maradnak magyar közigazgatás alatt: Szatmár megyében , Magosliget, Kispalács, Kis- és Nagymódos, Gárbolc, Méhtelek, Rozsály, Gacsaly, Császló, Nagygéc, Komlódtótfalu, Csenger, Csengerujfalu, Ura, Tyúkod, Mérk, Vállaj, Penészlek. Zajta község hovatartozandóságára vonatkozólag a társulások folyamatban vannak. A község egyelőre román megszállás alatt van. Szabolcs megyében: Nyírpilis, Pilicse, Nyirbéltek, Nyírábrány. Bihar megyében : Jagamér, Nagyléta, Monostorpályi, Vértes, Hosszupályi, Esztár, Kismarja, Nagykereki, Bojt, Biharkeresztes, Ártánd, Beregböszörmény, Told, Mezősas, Magyarhomorog, Kőrösszakál, Körösnagyharsány, Biharugra, Geszt, Mezógyán, Méhkerék, Kötegyán, Sarkad, Kokad, Ocsaj, Bedő és Kőrösszentapáti községek hovatartozandóságáról a tárgyalások folyamatban vannak. Ezek a községek egyelőre román megszállás alatt vannak. Békés, Arad, Csanádmegye Békés megyében : Gyulavári, Gyula. Arad megyében : Elek. Csanádmegyében : Kevermes, Dombegyháza, Battonya, Mezőhegyes, Pitvaros, Csanádpalota, Kövegy, Magyarítanád. A Mezőhegyes—Nagylak (csak a vasúti, állomás) —Apátfalva vasútvonal egész hosszában magyar, területen marad. A demarkációs vonal mindkét oldalán egy, semleges zóna állapíttatott meg, amelyet a hadsereghez tartozó csapatok nem szállhatnak meg. E semleges zóna nyugati (magyar területen levő) határát a következő községek keleti szegélyének összekötő vonalai képezik : Szatmár megyében: Solkád, Csaholc, Kisnamény,Isink, Hermánszeg, Porosalma, Nagyacsád, Fábiánháza. Szabolcs megyében: Pilis, Piricse, Encsenes, Nyirbéltek, Nyiracsád. Hajdu megyében: Vámosperes. Bihar megyében: Újléta, Monostorpályi, Konyár, Gáborján, Mezőpeterd, Mezősas, Komádi, Zsadány, Sarkad. Békés megyében : Gyula, Kétegyháza, ahol a semleges zóna nyugati szegélye a két község nyugati szegélyének összekötő vonala. Arád megyében: Nagykamarás. Csanád megyében: Dombiratos, Mezőhegyes, Pitvaros, Királyhegyes, Makó. A demarkációs vonalon, illetve semleges zónában fekvő községekben, miután azok a nemzeti hadsereg csapatai által meg nem szállhatók, csakis a csendőrség, a rendőrség, határrendőrség és a közigazgatási hatóságok működhetnek. E községekbe való utazást kizárólag az illető katonai körleti parancsnokságok engedélyezhetik és pedig Szatmár, Szabolcs, és Bihar megye területén fekvő községekbe a magy. kir. debreceni, a Békés-, Arad- és Csanád megye területén fekvő községekbe pedig a magy. kir. szegedi katonai körletparancsnokság.