Az Est, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-01 / 105. szám
Budapest, május 1. Előfizetési árak : "Egy hónapra ... 25.— korona Negyedévre ...... 70.— korona Félévre ............. 140.— korona Egész évre..........280.— korona Külföldre 1 kóra 30.— kora Egyes szám ára 1 korona. PR: 30...... Egyes szám ára 1 korona. TXI. évfolyam * 105. szám. Politikai napilap ••• FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JÁNDOR Szerkesztőség: Il. kerület, Erzsébet körutat Kiadóhivatal: VII., Erzsébetek Urat 18—20.59* Fiókakiadóhivatalok: V Vilmos császárját 14. szám és IV., Báció utca 12. Wien: I. Kohlmarkt 7. Hántásra ajánlkozik: reggeli órákra szerény tisztviselő... Valami utcai hirdetőcéduláról harsog Budapest fülébe e világtörténelmi apróhirdetés. Régi álomképként lebben elénk egy sötét illusztráció,melyet egy parlamenti beszéd gyertyafénye mellett bámult tagra nyílt szemmel a megdöbbent ország: a talpaló bíró. A talpaló bíróra négyesztendős háború és két forradalom után most megjelenik a kor hőse, a tisztviselő, aki reggeli szabad óráiban másra takarít... Hát itt vagyunk. A tél, amitől úgy rettegett minden rang- és módbeli fixfizetéses magyar, elmúlt. Micsoda tél volt, Úristen, micsoda tél ősemberek primitív küzdelme támadt fel a huszadik századbeli nagyvárosban, Európa közepén: küzdelem a tüzért, a táplálékért, a meleg ruháért. A tél elmúlt, a nyomorra azonban nem jött jólét, mint ahogy az éjszakára nappal következik. A nyomor műkedvelői megtekintették a téli Budapestet, külföldi képeslapokban is viszontláttuk a magyar nyomor tömegtanyáit, s most tavaszszal napsütésben tekinthetik meg e város életét. Jó is volt mia, ha a diadalmas entente, amely béketervezetében hűbéri sorsot szánt valamennyiünknek, belenézne a magyar ember életének mélyébe. Íme, a tisztviselő, aki másra takarít! Nem hívják, mint dobják az embert az események századának ranglistájából múlt idők sötétségeibe? Nem látják, hova visz az út, melyen előbb koldussá, aztán szolgává lesz egy társadalom ’ Szegény, fixfizetéses magyar, eljön az idő, mikor neked őrli ’fehér lisztjét az Alföld malma, a te álmodat hűsítik a Kárpátok erdői, neked termi szépségét az élet, a te arcodat festi pirosra a tengerparti nap heve! S ha porszem vagy is a világmindenségben, de aranyporszem, ami minden civilizációt összetapaszt, porszem, amely ha kifut a nagy épületből, utána zuhan ez az egész nagy Európa, minden gúlájával, kapitóliumával, Parnasszusával és cityjével. ” - Magor jelentés a magyarországi román csepatok lázadásáról Tcgmilles, április 30 .'A M. T. 1. szikratávirata) A Marcheslip Guardian tudósítást közöl az erdélyi román lázadásokról. Leírja,hgy az aradi és nagyváradi nagysík fim csapatok megtagadták az engedelmességet és az azonnali leszerelést követelték. Közli a lap Take Ionescunak az Adaveral-ban Mentsük meg a kisebb Romániát címen megjelent cikkét, amely Nagy-Románia teljes csődjét vallja be. Bandhartz tábornok és Baker amerikai hadügyminiszter a magyarokról Az Aidletikai Mjflyar Népszava munkatársa, Kolusr Géza Washingtonban felkeresi' Bandholtz tábornokot, aki a budapesti tábornoki misszió aliremai tagja és az amerikai katonai misszió feje volt. Bandholtz tábornok igen szívesen fogadta az amerikai magyar lap szerkesztőjét és kijelentette,hogy nem a nyilvánosság részére beszél. — Annyit azonban mégis elárulhatok, írja Kende, hogy sokra értékeli a magyarokat és életerős, magas kultúrájú, sokra hivatott fajnak tartja. Nem mindig ez volt a véleménye és eleinte nem igen rajongott a magyarokért. De magyarországi tartózkodása alatt megismerte, a magyar népet és nagyon megváltozott a véleménye. E miatt sok vádaskodásnak volt kitéve és különösen a románoknak nem tetszett, hogy védte a fegyvertelen magyarokat és nem engedte rabolni a magyar nemzet évezredes kincseit, történelmi ereklyéit. De ha újra hasonló helyzetbe kerülne, megint csak azt tenné, amit Budapesten tett, amikor lovaglóostoréival riasztotta el a rabolni akaró románokat. Magyarországról szóló jelentése csak egy hónap múlva készül el és ez fog részletesen beszámolni magyarországi tapasztalatairól. Az antiszemitizmusra vonatkozólag is nyilatkozott. Ezt mondta: — Hát bizony van antiszemitizmus. Előfordult az ottlétem alkalmával, hogy elibém hoztak két zsidó fiatalembert, akit megvertek XXX X X X X X Felháborított az eset és azonnal Horthy fővezérhez és Huszár miniszterelnökhöz siettem. Megmondtam neki, hogy az ilyen túlkapásoknak nem szabad többé előfordulni. Hogy mi amerikaiak az emberben csak az embert látjuk és mindenkinek a vattásén tiszteljük. Hogy Amerikában és az amerikai hadseregben nem tesznek különbséget faji és felekezeti szempontból. Meg is ígérték, úgy Horthy, mint Huszár, hogy teljes szigorral fognak elbánni azokkal, akéik elragadtatják magukat. — De higyje meg, — folytatta Bandholtz — a magyar faj karakterétől távol áll a faji és vallási gyülülség, ami ma Magyarországon történik, csak természetes reakciója a bolsevizmusnak. De el fog múlni, mer nem lenne magyar a magyar,Ha hamarosan el nem múlna. Baker, Jhnerita hadasdminisztere polgári ruhába/'’’ fogadta Kendét, a kicsi mondja, hogy március 29-én mi úrrapr indokoltak az amerikai Washingtonba és Amerika védelmét kérte a magyarság ügyében, Baker igy válaszolt: tön jól tudja, hogy mindig rokonszenveztem az amerikai magyarsággal és meg tudom érteni most is érzelmeiket. Igazán jól esett, amikor a minap azt jelentette Hoover, hogy valamelyest javultak a szülőhazájában az élelmezési viszonyok és hogy az amerikai magyarok áldozatkész adományaikkal lehetővé tették sok százezer gyermeknek az éhhaláltól való megmentését. Higgye el, nagyon szeretnék a gyűlésükön részt venni, még jobban szeretnék beszédet tartani, de tagja vagyok a kabinetnek. Magyarország formailag még háborúban áll az Egyesült Államokkal és így meg kell elégednie azzal, hogy értem az amerikai magyarok fájdalmát.« Mégis elégedtem ezzel a nyilatkozattal. De Baker előzékenységében még ennél is tovább ment. Tudta, hogy újságíróval beszél.Tudta, hogy az újságírónak, akit Washingtonba küldenek, valamit produkálni is kell. Látta, hogy papiros és ceruza van a kezemben. Fellém fordult tehát és a következőket diktálta: »Ha a Nemzetek Ligáját meg lehet alapítani, a béke nyugodt levegőjében az államférfiaknak módjukban áll majd, hogy a nemzetközi nyugtalan- sápnak, ellenséges érzületnek okait egymásután megszüntessék. A kis nemzetekre nézve a legigazabb reménysugarat jelentenek egy ilyen testület tanácskozásai.« Zsidó vita az osztrák nemzetgyűlésen A„ Bécs, április 30 (rák nemzetgyűlés tegnap! ”Pauli nagynémet párti képviselő kifejtette,hogy a zsidó egyetemi asszisztensek száma aránytalanul nagy és hogy a német diákok helyzete a zsidókéval szemben nagyon kedvezőtlen. A képviselő a numerus clausus behozatalát sürgette. Ursin nagynémet párti képviselő ezután azt indítványozta, hogy a keleti zsidókat teljesen távol kell tartani az osztrák főiskoláktól és még az ausztriai zsidókat is csak a zsidóság arányának megfelelően fogadják be az osztrák főiskolákba. Kunschák keresztényszocialista képviselő a keleti országokból Ausztriába vándorolt zsidók haladéktalan kiutasítását és addig is koncentrációs táborokba utalását követelte. _____ A népszövetség ülése /Rómában Pal'iSjjipiThs 30 (A M, T,10e1mnkrafdvirata) A’ Temps érteímése szerint május 1 l/én fog az^népszövetség végrehajtó tau&cSTf'Rómában találkozni. Ez alkalommal hozzák nyilvánosságra a népszövetség szervezetét. /■ Francia szocialista képviselői bomlasztják a hadsereget Id. április 30 budapesti Tudósító Franciájországot Couturier szenátor cikkét is váratlan izgalomba hozta: Couturier ugyanis egy hírlapi cikkben arra szólította fel a csapatokat, hogy ne engedjék magukat Németország megszólílására felhasználni. A kamara jobboldali pártjai felháborodtak e cikk ellen, mire a hadügyminiszter kijelentette, hogy a cikk szerzője ellen büntető eljárást indít. A Humanité című szocialista lap élén most 60 szocialista képviselő nyilatkozatot tesz közzé, amelyben közli a katonákkal, hogy a francia kormány tulajdonképpen új háborút készít elő és a semleges zóna megszállásával többet használt a német revans-eszmének, mint amenynyit a nagynémetek húsz esztendei propagandája tehetett volna-