Az Est, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-01 / 105. szám
vains iff* Beszélgetés Fatou admirálissal Jó francia kormány dunai alepviselője nyilatkozik a Dunahajózás ügyeiről | JF— Az Est tudósítójától — Fatou admirális a francia és olasz misszió tagjaival Bécsen és Olaszországon keresztül Párisba utazott, hogy részt vegyen a Dunabizottság májusi konferenciáján. Elutazása előtt hosszasan beszélgettünk a dunai hajózás összes fontosabb kérdéseiről s ez alkalommal az admirális a következőkben volt szives nyilatkozni: — A dunamenti államok kormányai most már kivétel nélkül elfogadták a nagy nyugati hatalmak — Anglia, Franciaország és Itália — álláspontját a Duna-kérdésben és a dunai szabad hajózásnak elvileg immár semmi akadálya nincs. — Mégis előfordul még néha, hogy Dunabizottság menetlevelével ellátott s szövetségközi lobogó (kék-fehér-kék) védelme alá helyezett hajókat útjukban illetéktelenül feltartóztatnak. Ez a forgalom normális felvételét természetesen igen károsan befolyásolja. A hajózás illetéktelen megzavarása azonban nem tulajdonítható az egyes partmenti kormányok rosszakaratának, nem, ez csak egyes alárendelt közegek túlzásba vitt buzgalmára és tájékozatlanságára vezethető vissza. Ezek a visszaélések azonban mind ritkábbak lesznek és remélhetőleg a legrövidebb idő alatt nyomuk sem lesz látható. Biztosítékot nyújtanak erre a reményre a Duna-bizottság helyi ügyvivői. A Dunabizottság ugyanis minden fontosabb kikötőben ügynökségeket rendszeresített, hogy intervenciójuk által a kisebb nézeteltérések elintézhetők legyenek, mielőtt még konfliktussá válhatnának. Hogy az egyes ügynökök pártatlansága biztosítva legyen, elhatároztuk, hogy az ügynök sohasem lehet az az ország alattvalója, amelynek területén működik. Ennek az elvnek megfelelően Passauba egy ■jugoszláv, Wienbe és Pozsonyba angol, Bajára francia tisztet küldtünk, Orsován egy francia és egy angol tiszt teljesít szolgálatot, Belgrádban ismét egy francia, Ruszcsukban pedig egy román tiszt képviseli a Dunabizottságot. Ha majd a központi hatalmak is jóváhagyják a békét, az ő megbízottaik is helyet fognak foglalni a Dunabizottságban. A Dunabizottság egyik fontos feladata lesz a partmenti államokkal egyetértésben a folyamrendőrség megszervezése. Ennek a nagyon bonyolult kérdésnek megoldása azonban még a jövő feladata. — A Dunabizottság legközelebbi teljes ülése május elején lesz Párisban. ■ — Ezen az értekezleten tárgyalni fogjuk a fontosabb dunai állomások drótnélküli távíróval való felszerelésének kérdését. A békeszerződés határozmányai szerint a dunai hajózásra vonatkozó nemzetközi jogszabályok csak az általános béke ratifikálása után következő egy év elmúltával lennének megalkothatók. Ezt az időt azonban alighanem meg fogják rövidíteni és , talán már augusztus havában össze fognak gyűlni a különböző államok képviselői Paksban, hogy megalkossák ezeket a szabályokat. A jövendő Nemzetközi Duna-bizottság már e kidolgozott statútumok alapján foghat majd hozzá a rá váró nagy munkák praktikus megvalósításához. 2. oldal Szombat, 1920. május 1. — A Nemzetközi Duna-bizottság legfontosabb teendői közé fog tartozni a folyamszabályozási munkálatok elvégzése. Ezt feltétlenül végre kell hajtani, ha azt akarjuk, hogy a Duna az a nagy véredény legyen, amivé válhatik és válnia kell, különösen ha elkészül a mélyvágású Duna— Rajna-csatorna. — A kiépített folyón haladó hajók bizonyos illetékeket fognak fizetni. Ezek az illetékek azonban teljesen paritásosak lesznek, nem nemzetiség szerint fognak változni, nem is az áruk minősége szerint,— nehogy termeléspolitikai fegyvert kovácsolhassanak belőle .— ezek az illetékek egyedül és kizárólag azt a célt fogják szolgálni, hogy a folyóra költött kiadások megtérüljenek. Az illetékek nagysága még nincs eldöntve. A föld összes népei élvezni fogják a viziutak kiépítése céljából eszközölt befektetéseknek gyümölcseit és bizony alaposan fontolóra kell venni azok véleményét, akik azt kívánják, hogy ezek a mindenesetre igen tekintélyes tőkék nemzetközi úton legyenek előteremthetők. A párisi konferencián a Dunabizottság tagjainak alkalmuk lesz a Duna összes kérdéseit megtárgyalni úgy a legfelsőbb tanács, mint a nagykövetek konferenciája tagjaival. Azok a határozatok, melyeket Párisban fogunk hozni, nagyban hozzá fognak járulni a dunai hajózás előmozdításához. Jr, L. Tomcsányi páter a katolikusok sérelmeiről — giz Est tUdMitójától — Katolikus egyházi körökben néhány nap óta affk szó esik egy kis könyvről, a njfiynek súlyt és jelentőséget a szerzője ad, aki a katolicizmus főper kerdéseiben néhány évtizedet legelismertebb tekintélyek közé tartozik Magyarországon . Tomcsányi Lajos jezsuita páter. A katolikusok némely sérelmeinek orvoslása című munkájában Tomcsányi páter több tényt sorol fel, melyről kimutatja, hogy sérelmes a katolikusokra, mert részint sérti az 1848 : IX t.c. biztosította vallási szabadságot, részint ellenkezik a katolikusok hitbeli meggyőződésével. A könyv még 1918 őszén íródott, de akkor nem jelenhetett meg. Lényegesebb részeinek ez a gondolatmenete: ■ Az első kérdés, amelylyel Tomcsányi foglalkozik, az egyházi vagyon. Az 1790/1 : XXV. t.-c. 12. §-a értelmében nem lehet a katolikus alapítványok, egyházi javak jogi természetéről vitát kezdeni. I. Ferenc 1793. július 4-iki rendelete pedig meghagyja, hogy ezeket az alapokat országos vagy közvagyonnak ne nevezzék, mert kizáróan a katolikusok vagyonát teszik. E vagyon eredetéről a legjelesebb tudósaink akként vélekedtek, hogy magánvagyonból származó királyi adományok, jó részük pedig egyháziszerzemény. A protestánsok évente megkapják a kongruára s egyéb anyagi szükségleteikre a segítséget. »Miért lármázzák hát tele az országot panaszukkal — mondja a szerző — s miért állítják, hogy az 1848-iki XX. t.-c. még nem jutott érvényre ?« Itt az ideje, hogy a katolikusok panaszt emeljenek és követeljék, hajtsák végre ezt a törvényt s tényleg adják meg nekik mindazt, a mitől őket jogtalanul megfosztották és a mit e törvény alapján visszakövetelhetnek. Az 1894-iki házassági törvény megtiltja, hogy a lelkész összeadja a házasulandókat, mielőtt a polgári kötést elvégezték. A protestánsok vallását ez a törvény sérti, mert felfogása szerint a házasság nem szentség, de sérti a katolikus egyház jogát, amikor megakadályozza, hogy szabadon kiszolgáltassa szentségeit. Az 1848 : XX. t.-c. alapján tehát, úgymond Tomcsányi, követeljük az állam érdekének sérelme nélkül, hogy a katolikus hívek ne legyenek kénytelenek arra ügyelni, hogy a világi anyakönyvvezető önkényéhez szabják az időt, mikor kössék meg a lelkész életi frigyüket. Ugyane törvény alapján meg kell szüntetni azt a sérelmet is, hogy a katolikus egyház nem veheti fel azt a 18 éven aluli protestánst, aki katolikus akar lenni. A katolikus autonómiával kapcsolatban Tomcsányi páter foglalkozik gróf Apponyi Albertnek azzal az ismeretes javaslatával, amely a protestánsoknak az autonómia ellenértékéül 200 millió korona tőkét ajánlott fel. Az autonómiára bizandó valamennyi alap elvitazhatatlanul katolikus tulajdon, ellenértékét tehát nem kell és nem is lehet megszavazni. Részletesen szó van e könyvben a budapesti egyetemről is. Tomcsányi adatokat sorol fel, hogy az 1848. évi XIX. t.-c. nem államosította ezt az egyetemet, melyet Pázmány Péter alapított és Mária Terézia Nagyszombatból az ország szivébe helyezett át. Egyházi eredetű intézmény, egyházi javakból gyarapították, hogy ott a tudományt katolikus szellemben műveljék. Az állami segítség nem szünteti meg katolikus jellegét. A jövőre nézve, úgymond, követeljük, hogy az 1855-ikei királyi rendelet értelmében erre az egyetemre csak katolikus tanárt nevezzenek ki. A katolikusok, hangoztatja a szerző, a legkisebb mértékben sem kívánják a protestánsoknak a törvény által biztosított szabadságát korlátozni. Nem zaklatják őket, de viszonylagosságot követelnek tőlük, engedjék, hogy a katolikusok az 1848-iki törvény értelmében szintén teljesen szabadon gyakorolják vallásukat. Az Omge a birtokformról — Az Est tudó&fdmától — közölték,hogy aFOMGE által kiküldött birtokrisztikai bizottság foglalkozott a címreform törvény tervezetével. Tíz egyesület ebben az ügyben most felterjesztést intézett a földmivelési miniszterhez és felsorolta a főbb kívánságai közé, hogy a birtokfeldarabolást lehetős magánjogi útra kell terelni és az állami beavatkozást a kormány csak a legszükségesebb esetekre korlátozza. Csakis ha a felek nem tudnak megegyezni, akkor lépjen feltést közbe az állam. Biztosítékokat kér a gazdák érdekképviselete arra, hogy a megváltás szükségességét mindig a közérdek szempontjából fogják elbírálni. Az intenzív termelésre szervezett üzemek megbontását és általában a nagyobb kulturetjű területek alacsonyabb kultúrára való lesüllesztését a felterjesztés szerint kerülni kell. A földhöz juttatandókat úgy kell megválasztani, hogy azok rendelkezzenek a termelés azonnal való megindításához szükséges eszközökkel és feltételekkel. Autók picán BÉRAUTÓK nyílott, csukott, elegáns kocsik külföldre, vidékre is a városban bármely időben kaphatók a KIRÁLY AUTOMOBIL Részvénytársaságnál, Budapest, VI. KER, KIRÁLYUTCA 11. SZ. Telefon József 124-01, 124-02, 124-03.AUTÓ nyitott, 6 üléses Laurin, 20 lóerős, gumónkkal, jutányos áron eladó Wesselényi-utca 1. sz., udvarban. Mozi eladó kisebb városban, közel Budapesthez. Bővebbet Berta, Akácfa-utca 40. Újpesti üzlethelyiségemet közreműködéssel kiadnám. Fióknak is nagyon alkalmas. — Leveleket R. S. jeligére a kiadóba. Vetiszék azonnal A* sebülés modern villái környéken, lehetőleg dombos helyen. Cím: Vörösmarty-utca 58/a., I. era. 7. F IVBSZ itt kedden Fáik Miksa-utcából Alkot*ány-utcán Schuller-étteremig arany brosszű briliánsokkal. Megtalálónak 2000 korona jutalom. Dr. Huberné, Fáik Miksa-utca 4.. Briliánst, platinát aranyat, ezüstöt, hasznait ékszereket, hagyatékokat mindenkinél magasabb árban veszek Spann ékszerész, Wesselényi-utca 6. JÉGSZEKRÉNY 4 ajtós, 1£Ö cm magas, 130 cm széles, 85 cm mély, »Immunitás*, IV., Párisi- BELASSI utca 4. félem., d. u. 5—-7-ig. Kreppaphrabrosz és szalvéta nagy mennyiségben Salzer J. papirszalvéta-gyár Budapest, IV. kerület, Ferenc József-rakpart 15. sz. Telefon : József 101—30. Hitas rahM estén :S|íkb SFPlff íif§^jffP§|§1.papirok hatása csodán Gyártja: Fischer-drogéria vegyi laboratóriuma, Budapest-Kőbánya. ** GlklVQ-S. ligipk ügyfelem megvette Edelmann Gyuláné tulajdonát képező, Budapest, IV., Váci utca 10. szám alatt levő hölgy* fodrásztermet és manikűr szalont. Felhívom az esetleges hitelezőket, hogy követeléseiket három nap alatt nálam bejelentsék, különben felem azokért felelősséget nem vállal. Budapest, 1920 április 21-én. Dr. Serczsk Harry, ügyvéd V., Hold-utca 25. szám. különleges módszerrel tanul gEmgoyani konsta nélléül legrövidebb idő alatt Fasornál. »Biztos eredménye jeligén Használt Konzervdoboz harmincezer darab eladó. Rosenberg Richárd fémárugvíz« VIII, Futó u. 15.Tel: József 2-14, I/1 használt férfiruhát a legmagasabb áron Braun, Károly-körút 13,1. em. Telefon: József Hót 20, amis fogakért, arany, ezüst, platina és briliánsért legtöbbet fizet Goldnar Károly. VII., Rottenbiller u. 64. elet. 05-83. Erzsébet Sasfürdő fürdője megnyilik május hó 3-án. Fürdőórák d. e. S—12, d. u. y.3—v,7-ig. Villamosközlekedés 19, 49, 51,71-23 kocsikkal egészen a fürdőig. Balogh Béla, VI. Gróf Zichy Jenő u 6. ajánl budapesti raktárról raffiát, rézgálicát, ftorisztella, kénport és amerikai aetznatront Aranyat 42-90 koronáig, brlliánst, ezüstöt magas árban veszek. Schiller, József-körút 14. _________________Népszinház-utca mellett. és raktárhelyiségek Nagymező-uica és Gróf Zichy Jenő-utca sarkán épülő üzletházban szeptemberre käasäväsä Bővebbet: Székely építész irodájában, Teréz-körút 24/a sz., délután 3—5 között. Telefonszám 135—26.