Az Est, 1920. július (11. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-15 / 167. szám
2. oldal Csütörtök, 1920. július 1I. Uj nevek gróf Bethlen kormánylistáján : SSSSSSSSSSSSSSSSSi p Jipponyi ftfilügy*, Tóth János b&tügy*, Wolff Károly igazságügy*, Hegedűs Pál honvédelemügyi miniszter ' - [ái'Bst tudósítójától•_ Az egységes kormányzópárt tm? fiap el^jt megalakult, a y^jBag megoldása befejezéshez közeledik. Gróf Bethlen István kormtányalakitási tárgyalásai tulnyomórészt ileleirik a személyi iffehézségeket,ugy ahogy Bethlen István minisz-, szápelnöki kinevezése holnapra, az juj k^máryr^kinevezése péntekre feltétlenül várható, — ehhez képest a nemzetgyűlést már szombatra össze is hivják az uj kormány bevmutatkozására. . .Jrt !- Beavatott politikai körökben 11 a következő listát emlitik, mint a »melynek alapján Bethlen István f tárgyalásait politikusokkal foly-' itatta. .. f [ Miniszterelnök: Gróf Bethlen István. ' • 'f s Belügy: Tóth János. ' f Külügy: Gróf Apponyi Albert.• Pénzügy: egyelőre báró Korányi [Frigyes. fe: Földmivelésügy: Rubinek Gyula.' í Közélelmezés: Nagyatádi Szabó István. ^ Kereskedelem: egyelőre Emich [Gusztáv. ... f ' Vallás- és közoktatás : Hallert [István. ^Honvédelem: Hegedűs tábornok.' ^•Igazságügy: Dr. Welff Károly, Gróf Apponyi Albert még nem, ’'döntött, hogy vállalja-e a külügyminiszterséget. Az Est munkatár- sának hozzá intézett kérdésére kijelentette, hogy egyelőre semmi i reális alapja nincs ama hírnek,'hogy ő veszi át a magyar külügy-minisztérium vezetését. Meg kell jegyezni, hogy az új kormánypártban osztatlanul Apponyit kiívánják külügyminiszternek és re,emélik, hogy mégis vállalni fogja ői az ország érdekében. " Ijf Tóth János belügyminisztersége Lies Wolff Károly igazságügyminisztersége valószínű, kezdetben itt nehézségek voltak, úgy halljuk azonban, hogy ezek eloszlottak. "’Báró Korányi Frigyes minden-,képp távozni akar, de erősen ka-.‘pacitálják, hogy legalább az adósjavaslatok elintézéséig maradjon helyén. Melléje államtitkárul most kinevezik Kállay Tibort, a ki azután utódja lesz. * I . Emich Gusztáv kereskedelmi főminiszter ideiglenesen marad, —t végleges utódjául egy szakembert emlegetnek nagyon határozottan, a akivel azonban most nem tárgyall hatnak, mivel külföldön tartóz-; [atodik. f Honvédelmi miniszter Hegedűstábornok lesz, mellette államtitkár I Sréter ezredes, de megmarad államtitkárnak a minisztériumban i'Baracsi Dénes is. k Függőben van még a népjóléti miniszterség kérdése, ez ma dől el. I' Gróf Bethlen István a mai napon befejezi tárgyalásait. Délelőtt féltizenegykor nagyatárdi Szabó Istvánt, féltizenkettőkor Haller Isvárit, félegykor Bleyer J.’1 Jakabot látogatta meg, délután , félkettőkor Ferdinándy Gyulát és a délután folyamán tárgyal még báró Korányi, pénzügyminiszter., rek' ' ” v”":' ' .. ". .. Gróf Bethlen István ma este megjelenik az uj kormánypárt körében és bemutatja a kormánylistát; holnap kihallgatáson jelenik meg a kormányzónál, ez alkalommal neveztetik ki miniszterelnökké. Az uj kormánypárt elnöke, mint értesülünk, Ferdinándy Gyula lesz. rAz Est tudósi tójától — Ő.A sziépbiztos pőrének mai tár-, gyallsán Ágmon Pétert hallgatják fel. W . Afroston kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, majd panaszt emel a nífett, hogy a gyűjtőfogházban elkészített íljegyzeteit ellették tőle, holott arra szüksége lett volna. Azután hozzákezd előadásához. Nagyon nyugodtan beszél, minden gondolatát történelmi világításba igyekszik helyezni. y ■—'Az egész per tulajdonképpeni oka a háború. Amikor felettünk ítélnek, akkor nagyon sok államférfiú felett mondanak ítéletet, akinek már szobra van, vagy készül a szobra. A háborút kétségtelenül gazdasági okok idézték elő, de közrejátszott az a körülmény is,hogy az egyik hadviselő fél részéről túlságosan sok ambíciót helyeztek előtérbe, amely a többi államnak nagy ,kellemetlen volt. Fontos az is, hogy a háborút megelőzően lényeges hibáját követtek el. Megvallom, hogy az e pillanattól kezdve pesszimista, vagy ahogy akkor nevezték, defallista voltam. Ebből azonban azt a következtetést vontam le, hogy mivel gyengék vagyunk, mindenkinek a harctérre kell mennie s ezért 1914 decemberében önként jelentkeztem katonának. — A háború tartama alatt az egész állami szervezet megváltozott. Olyan intézkedések történtek, amelyeket állami szocializmusnak neveznek, de szerintem ez inkább állami kapitalizmus volt, mert hiszen az állam a tőkéket vonta magához.Mindenkiaz államtól várt mindent és ez ma is így van. — Igen sokat foglalkoztak a háború folyamán azzal, hogy egész új társadalmi rendet kell teremteni. Tizenhárom évig voltam Nagyváradon a Népiroda és Szegényirodavezetője. A háborúban alkalmam volt tapasztalni a nép gondolkodásmódját, amely gyökeresen megváltozott. Már a háború elején kiélesedett az ellentét a falu és a város között. Különösen az asszonyok beszélték, hogy nem termelnek többet, mint amennyi nekik kell, mert nem akarják a háborút tovább folytatni., X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X ■ Mutatkozott az összeütközés a kereszténység és a zsidóság között is. Nem akarok erre a kérdésre részletesen kitérni, de kénytelen vagyok kijelenteni, hogy aki ezt a problémát részletesen megvilágította, az Ágoston Péter volt.Senki sem mert a kérdéshez hozzászólni. A zsidóság nem látta a maga problémáját, amikor a könyvem megjelent, letagadták, hogy a zsidókérdés faji probléma. A zsidóság a háború alatt, sőt azután közvetlenül mint faj kezdett szervezkedni. A disszidensek ragaszkodnak amaz elhatározásukhoz, hogy nem vesznek aktív részt a kormányzásban. Gróf Klebelsberg Kunó azt mondta erről Az Est munkatársának, hogy eddig is távol volt a párttól minden egyéni érdek, mikor egységes új kormányzópártot sürgettek és most sem kívánnak semmilyen igénynyel fellépni. A kormány megalakulása után hátra van az államtitkárságok dolga, s az új párt sem idegenkedik attól, hogy Bethlen esetleg pártonkívüli, sőt parlamenten kívüli politikusokat kérjen fel, de honorálandónak tartják a párt kívánságait is. leoni háborúk után az egyetemi diákság, amely nem tudott beilleszkedni a körülményekbe, csinálta a forradalmakat és a zavarokat . Minden ember sorsában valami fátum dolgozik. Francia példákat hoz elő, amelyből azt a következtetést vonja le, hogy nem lehet valakit önmagában megítélni, a helyzet sok mindent ■ megmagyaráz. A Dózsa-féle lázadás után az országgyűlés el akarta pusztítani a jobbágyságot. Csak azért nem tette meg, mert akkor a nemesi osztálynak nem lett volna értelme. És mi történt azután? Mohács I lúgban a spanyol inkvizíció haláldünte Hollandiát, Hollandia ma is éjjel megmaradt a magyar parasztság ise. Ki kell jzenteem, úgy érzem, ahogy az enterffe-missziókkal való'tárgyalásaink urán'mindenkor korrektvoltam. Rámszesség érdekében dolgoztam mittnig. A mikor népbiztossá tett fékjijilmi kérdezték milyen meggyőződésk vagyok. Feltételezem, hogy tudt. Én maradtam, aki voltam : szociáldemokrata. -A bolsevizmus némiképp boszun alapszik, nemcsak a kommunizálás a célja, hanem a kész vagyont s kényelmet is meg akarja semmisíteni. A boszu érthető. Csak az a kérdés, hogy mennyit bocsájtunk ebből meg. Oroszországban a tisztekkel söpörtették az utcát és az intelligens embereket kínozták, mi, akik a vádlottak padján ülünk, megóvtuk az országot attól, hogy a legnagyobb túlzásokat ide átplántáljuk. — Beismerem, hogy sokan egyes dolgokat rosszul csináltak, lehet, hogy a bíróság megállapítja, hogy én is rosszul csináltam munkámat, azonban azt hiszem, hogy az én helyemen jobban senki sem tudott volna viselkedni. Ezután arról beszél, hogy a szociáldemokratáknak a kommunizmusa nem megy olyan messzire, mint a bibliai kommunizmus. A szocialistáknak a kommunizmusa inkább a szent atyák kommunizmusához áll közelebb, melyet Szent Ágoston fejtett ki. Az ő álláspontja mindig az volt, hogy keresztény kultúra van nemcsak Európában, de az egész világon és ezért fejtette ki, hogy a zsidóság ne maradjon izoláltan, hanem szűnjön meg, nem védte meg a saját házát, másokra bizva és ez egy olyan külön erőt szegezett, a melylyel azután később nemt lehetett harcba szállani. így került a fegyver a proletáriátus kezére. . ■*' 15 nem szám meg szociáldemokratának lenni. Már 1893-ban kezdett ebben az irányban dolgozni. Felveti azt a kérdést, hogy lehet az, hogy egyetemi tanár létére népbiztosságotvállalt. Én elvittem — mondja — a magyarságért a bőrömet a vásárra. Amikor az orosz segítség nem jött, visszacsináltam az egészet. Utal arra, hogy egvált a meggyőződése, hogy veszélybe döntötték Magyar, akkor neki is harcolnia Ágoston Péter folytatott pacifista propagandát Magyarországon és mégis önként jelentkezett a háborúba. Ez nem következetlenség. Ha háború nélkül lehetett volna eredményt elérni, azt hirdette volna, amikor azonban megvolt a háború és az nagy orszá kell _éll egy nagyon jó barátom Nagyváradon — mondja elérzékenyülten. Mindig azt mondotta nekem, nem szí, hogy jobban látnám a helyzetet, mi irt Tisza István ésJír Vilanos. Kiderült, hogy nAk^*#’“Volt iga’ kamaté/****^ \A prsza hír a eseményeitud, mert a harctérről betegen került haza. Azután az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Ágoston Pétert leültetik és ülve mondja tovább beszédét. — Lelki indokok felett a bíróság ugyan nem ítélhet, — mondotta —, de véleményem szerint fontos lelki világom megvilágítása. Nem vagyok ijedt ember, a ki a vád miatt reszketnék, kiérteve sem vagyok, a ki élete végén szentté változna, de amit tettem, azért viselem a felelősséget. Elzászból származom, így tehát inkább árja vagyok, mint azok, akik engem zsidónak tesznek meg. Piétással vagyok eltelve és erről minden, írásom tanúskodik. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Gondolkozásomat édesatyámnak köszönhetem. Hat esztendős koromban a családi asztalnál megsértettem a cselédünket, az apám erre pofonvágott. Ez volt az első pofon, amit életemben kaptam és ez a pofon ma is az arcomon ég. Ez tett engem szocialistává. Akkor tanultam meg, hogy a becsületében sérteni senkit sincsen jogunk. A piétást a bibliából tanultam. X X X X X X xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx Húsz évvel ezelőtt ■ hiró voltam. Egy földbirtokos valami sértés miatt kivette a szilétes botját és megtámadta a bérest. Ez vasvillát fogott. A földbirtokos visszavonult és feljelentette a bérest. Én felmentettem a bérest, mert még egy férget sem szabad eltiporni és ezért a főispán a köszönésemet nem fogadta. Ez mutatja, hogy az ember sohasem lehet független a társadalomtól. A román szebeni kormány megkínált a bihari prefektussággal. Nem vállaltam el. Legnagyobb ellenfelem a klerikális HoványiGyula volt, az, aki azután a nagyváradi akadémia nevében üdvözölte a románokat. A háborúban az erkölcsök teljesen megromlottak. X X X X X XXXXXXXXXX xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx Ismét kapható Croker: A másik. Regény. Ára......K 27'50 Herczeg : Fenn és lenn. Ára..........K 27.50 Bíró : Don Juan. Ára........................K 308 Q Az€s?kU kiadó hivatalában, Erzsébet körút IS. Rögtön beköltözhető 19 Iok Svábhegyen, julius 18., vasár- 9 I fal Laffft nap d. e. 11 órakor. Istenhegyiül 74. szám alatt árvereztetik. Kikiáltási ár 100,000 korona, jókarban levő BdSa-, előszosa- és kenyaiahalmi137BC sürgősen olcsón eladó. Megtekinthető UdLlIlltAuuianonta 10—1-igTeréz-körut 25.1. 15 Boroshordók elsőrendű szlavóniai tölgyfából készítve, 100—900 literig, ászok-lageri hordók 20— 30 hektoliterig, legolcsóbban kaphatók: NEUBRUNN LIPÓT hordókereskedőnél Budapest, X, Martinovics-tér 7. Tel. József 91-22. Nagy raktár konzerv- és zsiroshordókban. Ágostoni Péter is tagadja, hogy kommunista volt A népbiztosok perének mai tárgyalása X X XX X XX X X XXX XX X X XXX XX X X XX X XX X X XXX XX X X XX X X X X XX X X X X XX X X A polgárság X X XX X X