Az Est, 1920. december (11. évfolyam, 283-307. szám)

1920-12-01 / 283. szám

Szterényi a kereskedelemellenes támadásokról A nemzetgyűlés a Pénzintézeti Központ reformját tárgyalja Vérnyomokat találtak Heller robaján —­­As Esi tudósítójától . A nemzetgyűlés mai ülését fél­tizenegy órakor alig néhány, kép­viselő jelenlétében nyitotta meg Rukovszky István elnök. Bejelen­tette, hogy az Orvosszövetség a népjóléti miniszter munkásbizto­­sítási törvényjavaslata ellen kér­vényt nyújtott be, Borsod vár­megye pedig feliratilag kéri, hogy Bocskay István fejedelemnek a bécsi császári kincstárnál lévő ko­ronáját szerezze vissza a kormány. A napirend során a Pénzintézeti Központról szóló­­­­ törvényjavaslat tárgyalása következik. J­ódi Szabó János, a javaslat előadója, megállapítja, hogy a ja­vaslatnak két fő elve van, az egyik a kötelező revízió, a­mely azonban csak a negyven milliónál maga­sabb tőkéjű pénzintézetekre vo­natkozik, a másik pedig az, hogy betéti­­üzletekkel a jövőben csak olyan bank foglalkozhatni, a­mely tagja a Pénzintézeti Központnak. Ennek a reformnak az az üdvös hatása lesz, hogy minden pénzinté­zet be fog lépni a­ Pénzintézeti Központba és így a revízió általá­nos lesz. Szterényi­­József elmondja a Pénzintézeti Központ történetét és azt a küzd­elmet, a­melyet ellene folytatott. Azonban most elégtételt kell adnia az intézetnek, mert azok az aggodalmak, a­melyek a Pénz­intézeti Központ ellen felmerültek, alaptalanoknak mutatkoztak. A­mikor lojálisan elégtételt szolgál­tat az akkori pénzügyminiszternek, épp oly lojálisan kell­­ elégtételt adnia az intézetnek is, a­melynek négyéves működése példásnak mondható. Bizony az­ a 100 millió, a­m­elylyel a pénzügyminiszter úr­ az intézet tőkéjét fel akarja emelni, a mai idők mellett nagyon csekély állami­ hozzájárulás. Friedrich­ István ? !Az áttörni autókkal kell spórolni, mindjárt lesz száz millióval több. Szterényi: A­mi az autókat il­leti, a pénzügyi bizottságban min­dig, szorgalmaztuk ennek a kérdés­nek az elintézését. (Helyeslés a­­baloldalon.) A minisztertanács vé­gül állást foglalt az autók ügyé­ben és 66-ra redukálta azok szá­mát. Friedrich István: Századfostól lefelé mindenki autón jár. Az ál­lamtitkároknak jó a konflis. Szterényi ezután a Pénzintézeti Központ tervezett új munkakörét is­merteti és örömmel állapítja meg, hogy ez az első gazdasági irányú javaslat, a­melyben nincs kereskede­­­­lemellenes tendencia. Az­­ a kereskedelemellenes irányzat,­­ a­mely nálunk lábrakapott az 5. utóbbi időben, komoly katasztró­fával fenyegeti az egész országot­ , Budapest, a­mely centrális fekvé­sénél fogva központjává lehetne a tranzitó forgalomnak, a kereskede­lemellenes irányzat következtében a háttérbe szorult és az egész keres­­kedelem, Bécsbe terelődött. Frühwirth Mátyás: Ennek a ma­gyar kereskedők is okai. Szterényi: Erre majd más alka­lommal fogok rátérni. Most csak meg akarom említeni a Baross­ Szövetség kezdeményezését, a­melyet ismer a nemzetgyűlés minden tagja.­ Hangsúlyozom, hogy nem zsidó egye­sülésről van szó, hanem keresz­tény nemzeti alapon álló intéz­­ményről. Oda jutottunk, hogy a ke­resztény nemzeti alapon álló Baross­ Szövetség olyan eszközhöz kíván nyúlni a kereske­delem­ellenes irányzat következtében, hogy felszólítja a bu­dapesti kereskedőket, zárják be egy napra üzleteiket tüntetésül az ellen­­a kereskedelemellenes irányzat ellen, a­melyet most a kormány folytat. Frahwirth Mátyás : A lánckeres­­­kedők mellett beszél. Szterényi József: Ha én a lánc­­kereskedők érdekében szólalnék fel, vagy járnék­­tl, méltóztassék ellenem nemcsak itt a Házban, hanem sze­mélyes téren is eljárni. Frahwirth Mátyás : Azt nem te­szem. Szterényi József: A kereskede­lem szabadságának kérdésében más alkalommal szándékozom felszó­lalni. Akkor majd kifejtem, hogy mi helyesebb, a mai privilégium­­rendszer, vagy pedig a kereskede­lem teljes szabadsága. Adatokkal fogom bizonyítani a pénzügymi­niszter úrral szemben, hogy ez, a­mi ma itt történik a kereskedelem­­terén, kizárólag a privilégium,­­rendszeren alapszik. .. A pénzügyminiszter javaslata az egész javaslat homlokterébe ál­lítja a kötelező revíziót. Nagy-Magyarországon közel 12 milliárdra rúgott az a pénzmeny­­nyiség, a­melyet betétként a­ pénz­intézetek kezeltek. 1917 végén a mai Csonka-Magyar­ország terüle­tén működő pénzintézetek is nyolc milliárd, takarékbetétet kezeltek. Ebből négy milliárd Budapestre­ esik. Vagyis a vidéki pénzintézet­­ek, a postatakarékpénztár műkö­dését leszámítva három milliárd m­agán­vagy­ont kezelnek, minden lényeges el­lenőrzés nélkül. A revízió kiterjesztése minden olyan intézményre is történik, a­mely közpénzeket kezel. Olyan intézm­é-­ nyek, a­melyek gy­űjtés útján közpén- ■ zeket kezelnek, szintén állami ellenőr-­ zés alá kerülnek. He a javaslat meg­feledkezik azokról az intézmények-­ ről, a­melyek száz és száz millió állami pénzt kezelnek, a­melyek mulasztás folytán mindeddig még nem vétettek ellenőrzés alá. A háborító gazdasági szer­vezetek pénzéről van szó. (Halljuk ! halljuk !) Miniszter korában elrendelte az összes háborús szervezetek rend­szeres ellenőrzését és ezt az ellen­őrzést úgy gazdasági, mint pénz­ügyi vonatkozásban a Pénzügyi Központra ruházta. A ma fennálló­­­tizenöt központnak 697 millió kro­­ronányi vagyona van, a­melylyel szemben 390 millió a tartozás, pe­dig a legnagyobb központok nin­csenek is itt, így a Haditermény, a Cukorközpont, a Sertésforgalmi és a Takarmányközpont. 1919 augusztusa óta nem kerültek ezek az intézmények rendszeres ellen­őrzés alá és ez az, a­mit kifogásolt. Annyival is inkább kereste ezt az­ ellenőrzést, mert egyik-másik köz­pont likvidációjánál olyan jelen­ségek merültek fel, a­melyek igen súlyos kormányzati eljárást igé­nyeltek ,volna. A Pénzintézeti Köz­­­­pont is megtette s.k magáét, de ered­ménytelenül. A Haéitermény... .Felkiáltások a kisgazdáknál: Gyönyörű intézmény volt! Szterényi József: Majd felvilá­gosítást adok a Haditerményről is. Sztankovics János: Jól vagyok én informálva. Szterényi József:­ Én is! Köte­­jességszerű­en foglalkoztam ügyei­vel, beletekintettem ügyvitelébe, mint miniszter, és mint ellenzéki politikus intéztem itt a Házban el­lene támadásokat Kijelentem, hogy a Hadi termény elsőrangú intézmé­nye volt az országnak. (Hogy zaj és közbekiáltások a kisgazdapárt­nál.) ■ Csak­ azt óhajtom, hogy a közélelmezésnek ma is olyan első­rangú vezetője lenne, mint Russo Illés volt, a­ki elsőrangú szakfér­fiú. Tessék megnézni és össszeha­­sonlítani vele az Áruforgalmit. Egy hang a szérsőbaloldalon: Az még rosszabb. Szterényi József: A Haditer­­mény... Szt­ais­ke­vics János: Merénylet Volt a nemzet ellen olyat csinálni! Szterényi József: Bocsánatot ké­rek, a Haditermény nem adott élelmiszert az országnak, hanem csak az anyagot szedte össze. Helytelennek tartja, hogy Buda­pesten két állami fenhatóság alatt — Tudósítás eleje a 2. oldalon — . Ma délelőtt hozták be a főkapitány­ságra Heller Róbertnek azt a ruháját, a­melyet Weisz Annie halála napján viselt. A kabátujj felhajtott memzset­­táján vérnyomokat találtak,a­melyek­ről megállapították, hogy valaki már működő pénzintézet legyen. Nem­­ is szólva arról, hogy majd­­ még­­ egy harmadik is kerül hozzá: az­­ államjegyeket kibocsátó pénzintéz |­­ set Ezért helyesnek tartaná, ha a­­ Pénzintézeti Központot egyesíte­­jj­­ék a Postatakarékpénztárral. Meg kell emlékeznie végül a há­borúból visszatérő kisiparosok fel­­■ segítésének akciójáról. Annak idején hetvenöt, illetve száz millió koronát irányzott elő erre a célra, az októberi forradalom azon­ban , az akciót megsemmisítette.. A pénzügyminiszter javaslatot ígért a kisiparosoknak nyújtandó olcsó kölcsönök tárgyában és ezért nem , terjeszkedik ki bővebben erre a kér­désre. Elfogadja a javaslatot. Breszt Sándor a háborús központokról A következő felszólaló : Breszt­­ Sándor. Az előtte szóló képviselő szerinte több kisiklást követett el,külö­nösen abban a tekintetben, hogy meg­emlékezett a háborús központokról, de nem terjeszkedett ki azoknak mű­ködésére. Nagyon örül, hogy végre szó van erről, mert szerinte egyáltalában nem vagyunk tisztában azzal, hogy mi a történik ma a háborús központokban és mi történik a múltban. Hová for­dítják azokat a horribilis összege­ket, a­melyek ott forognak. Sándor Pál: Dehogy nem vagyunk­­ tisztában. *■ Breszt Sándor: A háborús köz­­­­pontoknál, a­hol módjukban van egyeseknek, hogy száz milliókat kezeljenek minden ellenőrzés nél­kül, a parlamentnek is szava van s a nemzetgyűlés félreismeri ha­táskörét, hogy ha nem kíván ezek­kel foglalkozni. V G­aál Gaszton : Minden gazság ott van a háborús központokban. Breszt Sándor: Szterényi azt mondotta, hogy ez a parlament rend­­­­kívül kereskedelemellenes tenden­ciájú. Ereky Károly: Mert a panamát üldözi. Szterényi. (felugrik a helyéről): Micsoda ? Én magam vagyok a pa­namának a Leglelkesebb üldözője. Krászt Sándor : Én nem találom, hogy a parlament kereskedelemelle­nes volna. Szterényi azt is mondot­ta, hogy­ a magyar kereskedelmet Bécsbe kényszerítettük. Szterényi József: Úgy is van. Gaál G­aszton: Igen, tisztességes uton nem kapnak engedélyt, a ke­reskedők. A kivételes állapot­okat kell megszüntetni! Ernőst Sándor: Én azt látom, hogy a kereskedők nem állnak meg Bécsben, tovább mennek Bé­csen túl is és a kereskedelem tulaj­donképpen nem áll másból, mint eladásból. Annak, hogy kimennek a külföldre, az a célja, hogy ide­gen valutába helyezzék árujukat és így­ az adó elől meneküljenek állami támogatással. A­­mi a tör­vényjavaslatot illeti, túl soknak tartja az állami monopóliumot, a­mely­­ gyakran csak privilégium formájában jelentkezik egyes dé­delgetett intézményekkel szemben. Szterényi József: Hiszen arról akarok beszélni. Szólok még majd a rézgáncról is. Dömötör Mihály (a­ki a terem közepén áll): Hát a hagyma, a paprika? Krászt Sándor: Folyton szapo­rodnak a hatalmi körök és az ál­lampolgár­ok már alig mozdulhat­nak miniszteri engedély nélkül. Folyton csak azt halljuk, hogy az állam pénzügyi helyzete napról­­napra rosszabbodik. _ Az indemni­­tást letárgyaltuk már, de a költ­ségvetés még eddig nem került elénk, holott érdeke az államnak, hogy a költségvetést mielőbb le­tárgyaljuk, tételről-tételre. Nem igyekezett azokat levakarni. A fe­hérnemű tisztítóból is elhozták Hel­ler szennyes ruháját Egyik darabon itt is vérnyomokat találtak. E szenyes darabra vonatkozólag azt állítja, hogy Oszkár nevű fivéréé, értem, miért vagyunk itt hónapok óta, a­nélkül, hogy ezt megtettük volna. Azt látom, hogy, minden ötödik ember ebben­ az­­ országban az államtól kapja ki fizetését, tehát az összes háztartások , egy­ötödét tulajdonképpen az állam tartja fenn. Hogy akarja?, állam ilyen körülmények között­­ exiss­­tálni ? Vegyük elő minél előbb ffi nagy seprűt és seperjünk alapo­san, mert ha ez igy marad, el fo­gunk merülni teljesen. „ Friedrich István: __ Pénzügyi­­anarchia lesz az országban. Krászt Sándor: Ha a volt ke­reskedelmi minisztereknek műkö­dését tekinti, nagy megdöbbenés­sel kell megállapítania, hogy mindeddig még egyetlen kereske­delmi expozé sem került, a Ház elé. Szterényi József: Ebben igaza van. •­­Breszt Sándor : Szükség van arra, hogy a nemzetgyűlést a köz­gazdaság organizálásáról, a kor­mány ebbeli terveiről tájékoztas­sák. .Minderről azonban egy szót sem hallunk. . . Báró Szterényi­­József: Nagyon helyes követelés! .­­Ernszt Sándor : Itt volt Róbert­­képviselő úr indítványa, melyet a Ház el is fogadott, de az indítvány­ eltűnt. Friedrich István: Tizennégy mi­niszter és államtitkár van. Rubinek István : Te hoztad a ti­zenötödiket. Friedrich István: Rubinek hozta a sokorópátkait akkor még nagy­atádi, ellen és most azt mondja,­ hogy én hoztam. Rubinek István: Persze hogy te­­hoztad. Krászt Sándor kéri a kormányt, tájékoztassa a Házat kereskedelmi politikájáról. Elnök ezután a vitát berekesztette, és Iklódi Szabó János reflektált a vita során elhangzottakra. " Nagy férfiárugyár Budapest közvetlen környékén is fémtömegáru (sísncoló, húzó, préselő stb.) műhelyei részére képzett és gyakorlott üzemranttó és renöve*eSsí3€©t keres Kimutatható jó gyakorlattal bíró pályázók írásbelii ajánlataikat: »Tömegáru 74972« szám alatt adják­­ be Schweratz József hirdető­irodájába, Andrássy-ut 7. | Uamnín firtlli a legmagasabb árban vesz:! OenllS lööfSI Szakcíq, nob­o. 53,füM­­IBMjiny mylíl szint7.Reggel 8-tól este 8-ig | Teljesen átalakítva, uj vezetés mellett december 1-én f­iraegnyilik a l«atlisg Étterei és E Kiot!ÍdK£v£Sft£s Vácí-utca 38. Mindkét helyen BSőcz® B­ac2 és ff® muzsikál. 900 ZSSFZ’.’Zsépftcipőt Vidékre is szállítok ú Jtestfp M1 cégnél, Rákócziit57.B. Luther-ház] Társat keresek megtevői ékszerüzlethez 4—5 millió korona tőkével. Szakértelem nem szűk­­­séges. Jó tőkeelhelyezés, biztos existencia. Ajánla-I tokát kérek s Ex istenei a« jeligére Ter­zer hirdető-­ jébe, IV., Szervita-tér 8. sz. Városház-utca sarkán | Nem scót&aweé.'­géljük el hanem magas áron értéktesiíjjílik m&téts*siyat£i festményeit, szőnyegeit, porcellánjait, kézimun­káit stb. Budapest, IV., Türr István­ utca 9, U. 3. Vidéki nagy város középpontjában ik­áns pipere.Mzlef íaljo» ö©r®‘7.de;e*é© éss­érukésített sl­­isstídj Bővebbet Wesselényi-u­tca 30, 03. SMiíSánsí, spXliikrusí legmagasa­b dran veszek. Jléxatiliiks lót ékszerész, Lip­lí-JiOrut 13. sz. Telefon, tsz-94.

Next