Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-09 / 75. szám
A« Előfizetési árak .* Egy hónapra w 40.* korona J negyedévre «m. no.— korona Félévre ,r. - tennmna Égés* évre.„.„„. 440 — korona Külföldön a tanti árak kétszeres* Egyes szám ára 2 korona Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztősége VIV kérésért,Erzsébet**érmét* Feladéhivatat* OMI* Erzsébetikörút töltő.en* Fiókekiadó hivatalok a V. Vilmos császárjai tó, és IV. O Ade utca ti. Wien Kohlmarkt f. Éjszaka van-e, vagy nappal, — erről nem igen szokás vitatkozni, amint hogy nem vitatkoztak eddig arról, hogy a politikai kozmosz égitüneményei szerint válság van-e, vagy szélcsend. Hogy egyebet ne mondjunk, ha például a miniszterelnök olyasmit jelentett be a Házban, hogy a kormány tagjai közt nincs meg a kellő együttműködés, e miatt jelentést tesz az államfőnek és addig is kéri az elnapolást , ilyenkor pártkülönbség nélkül válságról beszéltek. Most megváltozott a világ és hogy úgy mondjuk, nyílt kérdés lett az, hogy van-e válság vagy nincs, ami egyébként majdnem olyan, mintha azt mondanák, hogy a kétszerkettő végre is meggyőződés dolga. Mindenesetre jobb volna, ha nemcsak válságnak, de válsághíreknek váltóláza sem nyugtalanítaná a magyar szervezetet, amelynek ma elsősorban nyugalomra van szüksége. Nagy baj, ha válság őrli a közéletet, — de még nagyobb baj, ha a válságjelenségek őrlik, anélkül hogy válság volna. Igazi válságoknak e folyton váltakozó ciklusa is elernyeszti erőnket, de mit szóljunk ahhoz, ha a válság legsúlyosabb szimptómái nem is komoly válságból fakadnak : — ha a válságot csak játszszák, azonban a válság minden megrendítő következményeivel. A hőmérő nem csal, szokás mondani, — ma azonban a doktor urak némelyike felállítja az új tételt, hogy igenis, a hőmérő csal... A Házat elnapolják, pártértekezletek gyűlnek fel, bizottságokat küldenek ki, ultimátumokat szövegeznek, miniszterek mondanak le, — hát lehet, hogy mindez nem válság, de mindenesetre szokatlan tünet és kívánatos, hogy a válságmentes lázat nyomják le úgy, — mintha válság volna. Oldják meg gyökeresen a nemzetgyűlésnek nyugalmával, e szegény széttépett társadalom békéjével, Magyarország teljes gazdasági talpraállításával, konszolidációnk abszolút megingathatatlanságával. Hogy kikkel oldják meg a válságot, — marad-e a régi kormány, vagy nem — az nem olyan fontos, mint az, hogy ilyen alapokon oldják meg. Még akkor is, ha nincs válság. Gróf Teleki nyilatkozata a válságról - Az Est tudósítójátólGróf Teleki Pál miniszterelnök, aki ma reggel kihallgatáson volt a kormányzónál, a politikai helyzetről a következőkben nyilatkozott Az Est munkatársának : — Formai lemondás csak Gratz Gusztáv külügyminiszter részéről történt, ő még negyedikén bejelentette lemondását, azonban felmentése iránti kérését a kormányzó még nem intézte el. Nagyatádi Szabó István és Tomcsányi miniszterek nem a lemondásukat közölték velem, hanem csak azt, hogy a király levele miatt a kormány zavartalan együttműködése lehetetlenné vált. — Felajánlottam lemondásomat a kormányzó úrnak, de ő kijelentette, hogy nem lát semmi okot a lemondás elfogadására és a mostani pillanatot a legalkalmatlanabbnak tartja erre. Sohasem ragaszkodtam állásomhoz és ezért közömbösnek tartom, hogy a kormány élén maradok-e vagy távozom innen, azt azonban megállapíthatom, hogy a kisgazdapárt óriási politikai, erkölcsi és gazdasági felelősséget vállal magára a válság provokálásával. Nézetem szerint semmi közvetlen ok a kormánynyal szemben való állásfoglalásra nincsen, mert ha egy porszem belehull a pohárba, abból még nem következik, hogy az egész pohár vizet ki kell önteni, hiszen ki lehet szedni azt a porszemet. Ez Gratz Gusztáv lemondását mélyen fájlalom, merttávozása pótolhatatlan vesztesége az országnak. Nehezen lehet majd találni olyan kiváló embert, a külügyi tárca vezetésére, mint amilyen ő volt. Indokolatlannak és igazságtalannak tartom azt a türelmetlenséget, amelyet vele szemben tanúsítottak, mert ha például Nagyatádi Szabó István miniszter minden nyilatkozatában kifejezetten szabad királyválasztónak vallhatta magát, várjon miért ne legyen joga Gratznak ahhoz, hogy ő viszont ugyanolyan nyílt őszinteséggel legitimistának mondja magát. Ezt annál kevésbbé lehet tőle rossz néven venni, mert hiszen ő is a királykérdés kikapcsolásánakálláspontján van. — A pártok vezéreivel még a mai nap folyamán érintkezésbe lépek és remélem, hogy a válságot rövid idő alatt közmegelégedésre oldhatjuk meg. Kihallgatások a kormányzónál a válság ügyében • kisgazdák intézőbizottsága ma adja át a párt feltételeit Telekinek A Teleki-kormány a helyén marad — Az Est tudósítójától — A mai nap, mint előrelátható volt, nem, hozta még meg a döntést a kormányválságban. A politikai világ figyelme elsősorban a kormányzói audienciák felé fordul ma, amelyeknek sorát a két pártvezér : Nagyatádi Szabó István és gróf Andrássy Gyula nyitja meg, azután a kisgazdapárt intézőbizottsági ülése felé. A bizottság ma tárgyalja azt a határozati javaslatot, amelyet a tegnap esti pártértekezletből kiküldött szövegező bizottság elkészített és mintegy kategorikus felsorolása ama feltételeknek, amelyek mellett a kisgazdapárt a kormányzatban részt vesz. Amennyiben, mondták nekünk a párt vezérlő köreiben, Teleki Pál elfogadja és magáévá teszi, mintegy kormányzati programul is a határozatot, ez esetben a válság lényegileg meg van oldva. A kisgazdapárton általában remélik, hogy a kibontakozás a történtek után sem lesz nehéz. Rubinek Gyula úgy nyilatkozott munkatársunk előtt, hogy a megegyezés lehetősége nincs kizárva és amennyiben a kisgazdapárt megkapja ama garanciákat. amelyeket követel, rajta nem omlik a kibontakozás. Miért nem mondott le az egész kormány? Tegnap az volt a látszat, hogy az egész Teleki-kormány lemond. Erről nincs szó és tíiint beavatott helyről értesülünk, gróf Teleki Pál miniszterelnök azért nem mondott, le, — és vezeti tovább is, mint miniszterelnök, a kibontakozási tárgyalásokat , mivel legmagasabb helyen külpolitikai szempontból nem tartják kívánatosnak a teljes kormányválságot. Nem hívják össze a nemzetgyűlést A pártkörökben az este szó volt róla, hogy a nemzetgyűlés még a válság megoldása előtt összeül , és folytatja vitáját a miniszterelnöknek a király itt időzése dolgában tett nyilatkozatai felett. Megállapíthatjuk, hogy erről nincs szó és a nemzetgyűlés, amint eredetileg is tervezték, csak a válság megoldása után ül újból össze. Teleki, Bethlen, Andrássy, Apponyi. A válságot természetesen ezúttal is végigkísérik a legkülönbözőbb személyi kombinációk, legvalószínűbbnek a pártok irányadó köreiben — az esetre, ha gróf Teleki Pál mégsem maradna helyén — gróf Bethlen István miniszterelnökségét mondják, aki kabinetjét inkább szakemberekből, mint exponált politikusokból állítaná össze. A kereszténypárton sűrűn emlegetik gróf Andrássy Gyula miniszterelnökségét, de felbukkant az a furcsa híresztelés is, hogy Andrássy miniszterelnökjelöltje pártjának egyik professzortagja volna, aki mint büntetőjogász ismeretes. Magának Andrássy Gyulának esetleges vállalkozása egységes kormánypárt megteremtésének kísérletével indulna meg, amelynek gerincét, zömét a keresztény egyesülés pártja alkotná, amely aztán a kisgazdapártnak nem Nagyatádi Szabó Istvánhoz tartozó tagjaival egészülne ki. Ezt azonban nem tartják valószínűnek és még kevésbbé valószínű az a kombináció, amelyről szintén sokat beszélnek és amelyet Apponyi Albert nevéhez fűznek , a kombináció alapja egy, nagyjában parlamenten kivüli politikusokból álló kormány volna, régi közéleti tekintélyekből, akik most Apponyi vezérletével kívánnak külön — liberálisabb színezetű — párttá alakulni.