Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-09 / 75. szám

A« Előfizetési árak .* Egy hónapra w 40.*­ korona J negyedévre «m. no.— korona Félévre ,r. - tennmna Égés* évre.„.„„. 440 — korona Külföldön a tanti árak kétszeres* Egyes szám ára 2 korona Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkeszt­ősége VIV kérésért,Erzsébet**érmét* Feladéhivatat* OMI* Er­zsé­betikö­rút töltő.en* Fiókekiadó hivatalok a V.­ Vilmos császárjai tó, és IV. O Ad­e utca ti. Wien­­ Kohlmarkt f. Éjszaka van-e, vagy nappal, — erről nem igen szokás vitatkozni, a­mint hogy nem vitatkoztak ed­dig arról, hogy a politikai koz­mosz égitüneményei szerint válság van-e, vagy szélcsend. Hogy egyebet ne mondjunk, ha például a miniszterelnök olyas­mit jelentett be a Házban, hogy a kormány tagjai közt nincs meg a kellő együttműködés, e miatt jelentést tesz az államfő­nek és addig is kéri az elnapo­lást , ilyenkor pártkülönbség nélkül válságról beszéltek. Most megváltozott a világ és hogy úgy mondjuk, nyílt kér­dés lett az, hogy van-e válság vagy nincs, a­mi egyébként majdnem olyan, mintha azt mondanák, hogy a kétszerkettő végre is meggyőződés dolga. Mindenesetre jobb volna, ha nemcsak válságnak, de válság­híreknek váltóláza sem nyugta­lanítaná a magyar szervezetet, a­melynek ma elsősorban nyu­galomra van szüksége. Nagy baj, ha válság őrli a közéletet, — de még nagyobb baj, ha a válságjelenségek őrlik, a­nélkül hogy válság volna. Igazi válsá­goknak e folyton váltakozó cik­lusa is elernyeszti erőnket, de mit szóljunk ahhoz, ha a válság legsúlyosabb szimptómái nem is komoly válságból fakadnak : — ha a válságot csak játszszák, azonban a válság minden meg­rendítő következményeivel. A hőmérő nem csal, szokás mon­dani, — ma azonban a doktor urak némelyike felállítja az új tételt, hogy igenis, a hőmérő csal... A Házat elnapolják, pártértekezletek gyűlnek fel, bizottságokat küldenek ki, ulti­mátumokat szövegeznek, mi­niszterek mondanak le, — hát lehet, hogy mindez nem válság, de mindenesetre szokatlan tü­net és kívánatos, hogy a vál­ságmentes lázat nyomják le úgy, — mintha válság volna. Oldják meg gyökeresen a nem­zetgyűlésnek nyugalmával, e szegény széttépett társadalom békéjével, Magyarország teljes gazdasági talpraállításával, kon­szolidációnk abszolút megin­­gathatatl­anságával. Hogy kik­kel oldják meg a válságot, — marad-e a régi kormány, vagy nem — az nem olyan fontos, mint az, hogy ilyen alapokon oldják meg. Még akkor is, ha nincs válság. Gróf Teleki nyilatkozata a válságról - Az Est tudósítójától­­Gróf Teleki Pál minisz­terelnök, a­ki ma reggel ki­hallgatáson volt a kor­mányzónál, a politikai helyzetről a következőkben nyilatkozott Az Est mun­katársának : — Formai lemondás csak Gratz Gusztáv külügyminiszter részéről történt, ő még negyedikén bejelen­­tette lemondását, azonban felmen­tése iránti kérését a kormányzó még nem intézte el. Nagyatádi Szabó István és Tom­csányi mi­niszterek nem a lemondásukat kö­zölték velem, hanem csak azt, hogy a király levele miatt a kor­mány zavartalan együttműködése lehetetlenné vált. — Felajánlottam lemondásomat a kormányzó úrnak, de ő kijelen­tette, hogy nem lát semmi okot a lemondás elfogadására és a mos­­tani pillanatot a legalkalmatla­nabbnak tartja erre. Sohasem ra­gaszkodtam állásomhoz és ezért közömbösnek tartom, hogy a kor­mány élén maradok-e vagy távo­zom innen, azt azonban megállapít­hatom, hogy a kisgazdapárt óriási politikai, erkölcsi és gazdasági fe­lelősséget vállal magára a válság provokálásával. Nézetem szerint semmi közvetlen ok a kormány­nyal szemben való állásfoglalásra nincsen, mert ha egy porszem be­lehull a pohárba, abból még nem következik, hogy az egész pohár vizet ki kell önteni, hiszen ki lehet szedni azt a porszemet. Ez Gratz Gusztáv lemondását mé­lyen fájlalom, mert­­távozása pó­tolhatatlan vesztesége az ország­nak. Nehezen lehet majd találni olyan kiváló embert, a külügyi tár­ca vezetésére, mint a­milyen ő volt. Indokolatlannak és igazság­talannak tartom azt a türelmetlen­séget, a­melyet vele szemben tanú­sítottak, mert ha például Nagy­atádi Szabó István miniszter min­den nyilatkozatában kifejezetten szabad királyválasztónak vallhatta magát, várjon miért ne legyen jo­ga Gratznak ahhoz, hogy ő viszont ugyanolyan nyílt őszinteséggel le­gitimistának mondja magát. Ezt annál kevésbbé lehet tőle rossz né­ven venni, mert hiszen ő is a ki­rálykérdés kikapcsolásának­­állás­pontján van. — A pártok vezéreivel még a mai nap folyamán érintkezésbe lépek és remélem, hogy a válságot rövid idő alatt közmegelégedésre oldhat­juk meg. Kihallgatások a kormányzónál a válság ügyében •­ kisgazdák intézőbizottsága ma adja át a párt feltételeit Telekinek A Teleki-kormány a helyén marad — Az Est tudósítójától — A mai nap, mint előrelátható volt, nem, hozta még meg a dön­tést a kormányválságban. A poli­tikai világ figyelme elsősorban a kormányzói audienciák felé for­dul ma, a­melyeknek sorát a két pártvezér : Nagyatádi Szabó Ist­ván és gróf Andrássy Gyula nyit­ja meg, azután a kisgazdapárt in­tézőbizottsági ülése felé. A bizottság ma tárgyalja azt a határozati javaslatot, a­melyet a tegnap esti pártértekezletből kikül­dött szövegező bizottság elkészí­tett és mintegy kategorikus felso­rolása ama feltételeknek, a­melyek mellett a kisgazdapárt a kormány­zatban részt vesz. A­mennyiben, mondták ne­künk a párt vezérlő köreiben, Te­leki Pál elfogadja és magáévá te­szi, mintegy kormányzati progra­mul is a határozatot, ez esetben a válsá­g lényegileg meg van oldva. A kisgazdapárton általában re­mélik, hogy a kibontakozás a tör­téntek után sem lesz nehéz. Rubinek Gyula úgy nyilatkozott munkatársunk előtt, hogy a meg­egyezés lehetősége nincs ki­zárva és a­mennyiben a kisgazda­párt megkapja ama garanciákat. a­melyeket követel, rajta nem om­lik a kibontakozás. Miért nem mondott le az egész kormány? Tegnap az volt a látszat, hogy az egész Teleki-kormány lemond. Erről nincs szó és tíiint beavatott helyről értesülünk, gróf Teleki Pál miniszterelnök azért nem mondott, le, — és vezeti tovább is, mint mi­niszterelnök, a kibontakozási tár­gyalásokat , mivel legmagasabb helyen külpolitikai szempontból nem tartják kívánatosnak a teljes kormányválságot. Nem hívják össze a nemzetgyűlést A pártkörökben az este szó volt róla, hogy a nemzetgyűlés még a válság megoldása előtt összeül , és folytatja vitáját a miniszterelnök­nek a király itt időzése dolgában tett nyilatkozatai felett. Megálla­píthatjuk, hogy erről nincs szó és a nemzetgyűlés, a­mint eredetileg is tervezték, csak a válság meg­oldása után ül újból össze. Teleki, Bethlen, Andrássy, Apponyi. A válságot természetesen ezúttal is végigkísérik a legkülönbözőbb személyi kombinációk, legvalószí­nűbbnek a pártok irányadó körei­ben — az esetre, ha gróf Teleki Pál még­sem maradna helyén — gróf Bethlen István miniszterelnöksé­gét mondják, a­ki kabinetjét in­kább szakemberekből, mint expo­nált politikusokból állítaná össze. A kereszténypárton sűrűn em­legetik gróf Andrássy Gyula mi­niszterelnökségét, de felbukkant az a furcsa híresztelés is, hogy Andrássy miniszterelnökjelölt­­je pártjának egyik professzor­­tagja volna, a­ki mint büntető­jogász ismeretes. Magának And­rássy Gyulának esetleges vállal­kozása egységes kormánypárt megteremtésének kísérletével in­dulna meg, a­melynek gerincét, zömét a keresztény egyesülés pártja alkotná, a­­mely aztán a kisgazdapártnak nem Nagyatádi Szabó Istvánhoz tartozó tagjai­val egészülne ki. Ezt azonban nem tartják való­színűnek és még kevésbbé való­színű az a kombináció, a­melyről szintén sokat beszélnek és a­melyet Apponyi Albert nevéhez fűznek , a kombináció alapja egy, nagyjá­ban parlamenten kivü­li politiku­sokból álló kormány volna, régi közéleti tekintélyekből, a­kik most Apponyi vezérletével kívánnak külön — liberálisabb színezetű — párttá alakulni.

Next