Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-09 / 75. szám
A oldal. ‘H .*Marr Szombat,1920. április *). Nagyatádi Szabó látván a kormányzónál A kormányzó ma délelőtt fogadta kihallgatáson Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert . Szabó István délelőtt 10 órától egynegyed 12-ig volt a kormányzó dolgozószobájában. Kihallgatása után a földművelésügyi miniszter azt mondta Az Est munkatársának, hogy kihallgatása folyamán alkalma nyílt megiismerni a kormányzó felfogását a helyzetről és tájékoztatta a kormányzót a maga és pártja álláspontjáról. Egyébként,úgymond, a helyzetről nem nyilatkozhat!!, siet a kisgazdapárt ülésére. Andrássy és Bethlen’kihallgatása A kormányzó ma délben gróf Andrássy Gyulát, délután pedig, mint értesülünk, gróf Bethlen Istvánt fogadja kihallgatáson. Minisztertanács A kormány tagjai ma délután minisztertanácsot tartanak, amelyen a felhalmozott folyó ügyeken kívül természetesen a politikai helyzettel is foglalkoznak.Az Ébredők nem csatlakoznak a kisgazdapárthoz, de egyes országos kérdésekbenegyetértenek vele . J A Politikaikörökben és a ma reggeli lavortban élénk vita tárgya volt azÉbredők legutóbbi állásfoglalása. A kisgazdapárt tegnapelőtti vacsoráján ugyanis részt vett az Ébredők néhány vezető tagja és bejelentette az egyesület támogatását, Nagyatádi Szabó István pedig örömmel üdvözölte új küzdőtársait. Egyes lapok ma azt írták, hogy az Ébredők csatlakozása nem felel meg a valóságnak. Megkérdeztük az Ébredők vezetőségét s azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete formailag csakugyan nem csatlakozott a kisgazdapárthoz, mert nem is csatlakozhatott. Ez egy társadalmi egyesület és alapszabályai értelmében pártpolitikával nem foglalkozhatik. Ha tehát valamelyik párthoz csatlakoznék, a belügyminiszter rögtön felfüggeszthetné működését. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az egyesület a kisgazdapárttal bizonyos országos fontosságú kérdésekben tökéletesen homogén álláspontot képviseljen. — A mi kitűzött feladatunk egy társadalmi kérdés megoldása pártokon felül, — mondotta informálónk — e mellett azonban a nemzetet érintő, időnként felvetődő politikai kérdésekben álláspontunk egy politikai pártéval megegyezhetik. Érdeklődtünk az elnökség kérdéséről is, kijelentették előttünk, hogy a most érvényben lévő alapszabályok 26. §-a értelmében az elnökség kérdésében dönteni jogosult, résünkről az ügy el van intézve, csak a technikai megoldás van hátra, t. i. az elnöki jogok gyakorlása. Megkérdeztük azt is, mi igaz egyes lapok azon közléseiből, hogy már az új elnökre nézve bizonyos megállapodás történt és az új elnök Albrecht főherceg lenne, aki adományaival már több ízben segítette az egyesületet. Azt a választkaptuk, hogy ez egészen nevetséges, légből kapott Mr, az egyesület van olyan szerencsétlen, hogy pénzt, sehonnan nem kapott. — Az Est tudósítóját. — A kisgazdapárt intéző bizottsága ma délelőtt 11 órakor fut össze. A bizottság tagjai közül ott voltak : Tomcsányi Vilmos-Pál igazságügyminiszter, Rubinek Gyula, Gaál Gaszton, Meskó Zoltán, Ferdinandy Gyula, Sréter István, Kovács ,J. István, Berki, Gyula, Szijj Bálint, Hermann Miksa, Patacsi Dénes, Heber János, Behandt Károly és Orffy Imre. Fél 12-kor megérkezett Nagyatádi Szabó István is, aki beszámolt kihallgatásáról. Közölte a párttal, hogy legfelsőbb helyen azt a kívánságot fejezik ki, hogy a kormány a múlt napok eseményeinek külső vonatkozásaira való tekintettel, lehetőleg minél kevesebb változtatással maradjon helyén, gróf Teleki Pállal az élén. Az természetes, hogy Grate Gusztáv külügyminisztert, aki önként távozni akar és semmiképp sem kíván helyén maradni, nem bírják maradásra. A belügyi járat betöltését a kisgazdapártra bíznák. Az intézőbizottságban nagy vita indult meg, hosszasabban beszélt Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy miniszter, aki a királykésdék kikapcsolása mellett érvelt. Érvelését azonban nagy ellenzéssel fogadták és a felszólalók többsége azt hangozatta, hogy a nemzetgyűlésnek a pénzügyi javaslatokkal párhuzamosan napirendre kell tűznie az alkotmányjogi javaslatokat is, azokat le is tárgyalni. Hogy a lehetőségét is megszüntessék annak, hogy a nemzetgyűlés tevékenysége megszűnik, mielőtt az alkotmányjogi javaslatokat elintézte volna. Erősen követelték a szónokok a szabad forgalom helyreállítását is. A kisgazdapárt intéző bizottsága, miután tudomásul vette azt, hogy a Teleky-kormány némi részleges rekonstrukcióval a helyén marad, a következő határozati javaslatot hozta, amelyet ma este terjesztenek a pártértekezlet elé : 1. Pártunk szolidáris le mondott minisztereivel. 2. Hajlandó más keresztény és nemzeti alapon álló pártokkal együttműködésben résztvenni a kormányzás munkájában. Megköveteli azonban, hogy az alábbi programpontok megvalósítása érdekében a párt számarányának megfelelőleg képviseletet nyerjen. 3. A királykérdésben a párt a szabad királyválasztás elve alapján áll. Ezen elv sértetlen fentartása mellett ebben a kérdésben a végleges döntés a nemzet újabb megkérdezése után kialakuló alkotmányos képviseletre kívánja bízni. Ezen minden idegen befolyástól mentes döntés megtörténtéig változatlanul ragaszkodik az 19211. évi I. törvénycikk rendelkezéséhez. 4. Követeli a most, tárgyalás alá került pénzügyi javaslatokkal váltakozva az alkotmányjogi javaslatok letárgyalását és pedig lehetőleg a következő sorrendben: a törvényhatósági és községi szervezeti reformról, a felsőház szervezetéről, az államhatalom főszerveinek (király és országgyűlés) jogköréről és egymáshoz való viszonyáról, végül a képviselői választói jog reformjáról szóló javaslatok letárgyalását. 5. Követeli végül a pártprogram egyéb pontjainak, különösen a mezőgazdasági termények és termékek szabad forgalmának haladéktalan megvalósítását és a földbirtokreform sürgős végrehajtását előzte meg, Nagy Károly püspökvel. A püspök is helyeselte Ravass elhatározását, mert Erdélyben semmi tevékenységet nem fejthet ki, az egyház ott annyira, gúzsba van kötve. Azt a munkát, amitmost megengednek neki, bárki elvégezheti helyette. Ravasz Lászlói Budapesten szabadon dolgozhatok majd és az erdélyi reformátusokért is sokkal többet tehet. A kisgazdapárt intézőbizottságának határozata A párt szolidáris minisztereivel, hajlandó részt venni a kormányzásban, a királykérdés megoldását a nemzetre bízzák I Püspökválasztási mozgalmak a dunamelléki kerületben — Az Est tudósítójától — A dunamelléki református egyházkerület tegnap a református teológián kerületi gyűlést tartott, amelyen elrendelték a választást a Petri Elek halálával megüresedett püspöki állásra. Az egybegyűlt kiküldöttek egyúttal jelölő értekezletet tartottak, amelyen négy papot jelöltek a püspökségre: Ravasz László erdélyi egyházkerületi főjegyzőt, Kováts J. István teológiai tanárt, Takács József egyházkerületi főjegyzőt és Nagy Ferenc alsódabasi lelkészt. Ez a jelölés csak informatív, jellegű, mert az egyházi törvények értelmében hivatalos jelölés nincs, az egyházkerület semmit sem prejudikálhat az egyes presbitériumoknak. A szavazatokat május 31-ig kell beküldeni s június 15-én bontja fel azokat az erre kirendelt bizottság. A választásnál két jelölt között van kilátás komoly harcra. Ravasz Lászlónak és Kováts J. Istvánnak van nagy pártja a kerületben. Nem lehetetlen azonban, hogy Kováts J. István a választás előtt vissza fog lépni. A reformátusok ugyanis nagyon fontosnak tartják, hogy legyen egy ember a politikában, aki ott a magyar kálvinizmust képviselje, ha pedig Kovátsot püspökké választanák, kénytelen lenne a politikától visszavonulni, ami nagy vesztesége lenne a református egyháznak. Lehetséges, hogy ebben az esetben Ravasz Lászlót egyhangúlag fogják meghívni a püspöki állásra. Mint már megírtuk, Ravasz Lászlót , a budapesti egyházközség presbitériuma egyhangúlag meghívta a Kálvin-téri lelkészi állásba. A presbitérium kiküldöttje most érkezett vissza Erdélyből Ravasz László válaszával, amely szerint a meghívást elfogadja és rövidesen Budapestre érkezik. Ravasz lászló meghívását néhány nap múlva fogja tárgyalni a budapesti egyházközség közgyűlése, ezután még 15 napi határidőt kell bevárni, nem érkezik-e a döntés ellen felebbezés lesz, ekkor lesz a választás jogerős. Ravasz László elhatározását, hogy a pesti lelkészi állást elfoglalja. Erdélyben több tárgyalás A mészárosok és a főváros ellenzik az élőállatkivitelt Beadvány a kereskedelmi miniszterhez —Az Est tudósítójától — \ ' r 1 A tervezett élőállatkivitel ellett! — amint már jelentettük — a mészárosok ipartestülete állásfogla-' lásra készült''Az ipartestület ebben] az ügyben a napokban tartott igaz-gatósági ülést. A mészárosok egyöntetűen azt az álláspontot foglalják ’el, hogy az élőállatkivitel ellen tiltakoznak, mert semmiképpen] sem hajlandók magukra venni azt’ az ódiumot, hogy a hús olcsóbb árainak letörésével őket vádolja.’ meg a fogyasztóközönség. A mészarosok ugyanis bizonyosnak tartjják, hogy ha a kiviteltmegengedik, akkor a, legrosszabb minőségű" húsárak is drágábbak lesznek, mint ma az elsőrendűél". A mészárosok ipartestülete abban az esetben, ha a kormány mégis a kivitel mellett döntene, aztól kívánja, hogy legfeljebb csak vá gott állapotban lehessen húst ki- vinni az ország területéről. A mészárosok kívánságaikat, főleg pedig az élőállat kivitele elleni tiltakozásukat beadványba foglal- ták, amelyet benyújtottak úgy a kereskedelemügyi miniszterhez, mint a főváros tanácsához. A bead- vényt tegnap nyújtották át a mii niszternek. Értesülésünk szerint a főváros is ellenzi az élőállat-kivi- telt. A mészárosok abban az esetben is, ha vágott állapotban ke-rülne ki a hús a külföldre, csak abba egyznének bele, hogy ez kon- tingentált menyi séfben történjék. A vendéglősök váll.íjy a mé-szárosok ellen Megjelent szerkestőségünkben Hárukt Ferenc, a vendéglősök ipartestületének elnöke és a húsárak, valamint a vendéglős húsételek árviszonyára vonatkozóan a következőket mondotta : —_ A nagy vágók az elsőrendű borjút, élősúlyban 24—34 koronáért adják el. Leölt 1í.I lapotban az elsőrendű borjúhúst kilónként 48—54—55 koronáért adják. A csarnokokban ezzel, szemben az elsőrendű borjúhús ára még mindig 90—100 korona, holott a fenti irányárak mellett lehetne az elejét 80—84, a hátulját 70—74 koronáért adni (prima borjúhúst), úgy hogy ebben az árban már benne volna a mészáros tisztességes polgári haszna is. Emellett a mészárosok kedvezményt is kapnak, minden borjúnál 8 kg. vissza- térítést. — A marhahús ára a nagyvágók- Jiál tegnap élősúlyban elsőrendű 28--40, másodrendű 17—26 korona volt, úgy hogy detailban lehetne elsőrendű marhahús elejét 70 koronáért, hátulját 80 koronáért adni, a másodrendűt pedig 30—40 koronáért. A mészárosok a nagyvágótól 50-től 65 korona árban veszik az elsőrendű marhahúst, de a csarnokokban ma is 98,100, 110 korona az ára.Általában el lehet mondani, hogy a mészárosoknak mindennemű hús egy-egy kilogrammánál körülbelül10 korona illetéktelen nyeresége van. Ez az állapot lehetetlenné teszi a vendéglősök számára is, hogy az árak-kal lejebb mehessenek. Permetezők és az összes alkatrészek Schwerer: József és Társa, Budapest, Vilmos császár-út S3. Ólaj, gázal, kocalkanóca ás övezes gazdasági cikkek.