Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

Péntek, 1921. április 8. SSZCdOr ő. oldal. — Hogyaii bánnak Amerikában a bevándorlókkal. Egy amerikai njságiró, Oliver Madox Hueffer a The Globe cimü newyorki napi­lapban,‘érdekes/Cikket ítí arról a lenéző jpánásmj0Srql, a melyben az ?urópaí bevándorlókat részesítik. Szerinte m/g az állatokkal is job- Dan keüeóe bánni, mint a hogyan egyes kisebb jelentéktelen hiva­talnokok bánnak a bevándorlók­kal. — Két éyvel ezelőtt — mondja az újságíró — a bolsevik! ,uralom idején véletlenül Magyarországon voltam és semmi sem volt rám nézve rosszabb hatással, mint an­nak a látása, hogy egyes jelenték­telen hivatalnokok teljesen leágaz­ták a magyar földmi vegeket, a ki­ket parasztoknak neveztek. S a mig Európában voltam, azt tapasz­taltam, hogy a földmives népesség­­semmi rendkívüli dolgot nem lá­tott abban, hogy nyáj módra keze­lik. Szinte természetesnek veszi te­hát, ha mint kivándorlót is igy ke­zelik, ide-odahajtják, vizsga Iga t­­ják, fürdetik, fertőtlenítik s külön rekeszekbe zárják, mintha, vásári portéka lenne. A hajón is hasonló­képpen kezelik őket. Még a hajó­­fütőknek is sokkal jobb dolgok van, mint a fedélközi utasoknak, a kikkel pedig drágán megfizettetik a hajóutat. Vaunak a kik azt hi­szik, hogy minden bevándorló pisz­kos, pedig ez a feltevés nagyon té­ves. Eléggé sajnálatos, hogy tisz­taság dolgában sok kívánnivalót hagynak az Amerikába befutó ha­jók. Majdnem mindenütt kevés a mosakodásra szükséges hely, egyes hajókon pedig valósággal botrá­nyos állapotok vannak. — Ha — mondja az újságíró — valaki arra kérne, hogy röviden csak néhány szóval jellemezzem a bevándorlókkal való bánásmódot, ezt a négy szót mondanám : az emberi megértétt teljen hiányával intézik el őket. A mikor már Ame­rikában partraszállnak és vonatra ültetik őket. nem mondom, hogy éppen brutálisan bánnak velük, de egy pillanatig nem bánnak velük vgy. mint emberekkel, mint fest vé­rekkel, hohem mint alárendeltek­kel. Pedig nem szorultak -jótékony­ságra. rendesen megfizették az uta­zási költségeket. — Magyarország és Franciaország. Á hábfru befejezése óta Magyarország elgzaluidt Ausztriától, Magyarország önálló állaujf, a melynek sem közjogi, sem / másfele politikai kapcslolata nincsen Ausztriával. A háború előtt hiába magyaráztuk a külföldnek, hogy Magjourország független és más ál­lamnak alá nem vetett ország, a mi közjogi különös állásunkat a külföld nem akarta vagy nem tudta meg­érteni. A háború óta megismerték Magyarországot. Azonban az országot még most sem ismerik eléggé. A ma­gyar-francia kamara közli velünk, hogy francia cégek, a melyeket a kamara felszólít magyarországi összekötteté­sekre, néha most is csehországi vagy ausztriai képviselőjükre hivatkoznak akként, mintha együtt volna a régi •kettős monarchia. A magyar-francia kereskedelmi kamara ilyen francia cégeknek pontosan megírja, hogy ön­álló ország vagyunk és hogy célszerű- külön magyar képviselőkre berendez­­kedniök. — A német kormány a .sziléziai Ieng-yfel bányákat külföldi, vállal­kozóknak akarja bérbeadói. Pá­riából! leleflti telefonon Az Est tu­dósítóját: .Az Eclair mai száma feltűnő sjejyen és dűlt belükkel nyomtat 1*. egy varsói jelentést, a mely úgy szól, hogy Berlinben ez idő szerint tárgyalások folynak német pénzügyi tényezők és az an­gol, francia és olasz nagytőke kép­viselői között bányakutatási enge­délyekről, a melyeket a német., bi­rodalmi * kormány Felső-Sziléziá­nak túlnyomóan lengyellakta vi­dékein idegen vállalkozás kezére akar adni. Az Eclair, de a varsói sajtó is felvilágosítást sürget a francia kormánytól, hogy adott-e megbízást ilyen tárgyalásokra és fölveti azt a kérdést, hogy kik azok, a kik Berlinben a lengyel nemzet érdekeit elárulják. (U.) '• Égy magyar szabadsághős em­­íéBéacte Argentínában. Az Amerikai Magyar Népszava most ideérkezett március 13-iki számában olvassuk a j övetkező hirt: Argentínában nem régen nagyszabású emlékünnepséget rendeztek a néhai magyar szabad­sághős, Czetz János volt 48-as tábor­nok tiszteletére, a ki a világosi fegy­verletétel után Kossuth Lajossal együtt kibujdosott Magyarországból és Argentínában telepedett le, a hol élete végéig állami szolgálatban állott. — Megegyezés készül a mozik ügyében- Beavatott helyről arról érfesüUink. hogy a mozik ügyé­ben ihegegyezús készül. A külön­böző ’ érdemlőségek felszólalása után a bfífŐgyminiszter sem zár­kózik ef többé a jogos óhajok tel­jesítése elől és minthogy a kor­mány tagjai közül is többen a ma­gántulajdon elvének szigorúbb ér­telmezését óhajtják, a rendeletet át fogják dolgozni s mindazokat a rendelkezéseket, a melyek kü­lön öcsén a magántulajdon szem­pontjából félremagyarázásokra adhatnak alkalmat, vagy pedig alkalmazásukkal jogos érdeket, vagy szerzett jogokat sérthetné­nek. módosítani focgják. Erre vonatkozólag a belügy­miniszter, teszi meg a kezdemé­nyező lépéseket. — Károly király a magyar nemzet­hez. Félhivatalosan jelentik : Őfelsége IV. Károly király Szombathelyről való távozásakor azt kívánta, hogy a végből, hogy jövetelének és távozásá­nak .Imiitóokai az ország előtt vilá­gosak legyének, hozzám intézett kö­vetkező kijelentését hozzam nyilvá­nosságra. Ennek a kívánságnak azzal teszek ,eleget, hogy a nekem írásban átadott kijelentés szószerinti szöve­gét közzéteszem. Gróf Teleki Pál. A király kijelentése a következő : Visszatértem Magyarország áldott földjére, mert távol szeretett hazám­tól, melyhez feloldhatatlan szent eskü és vérem szava köt, minden perc szen­vedés rámnózve. Visszatértem, mert szentül meg vagyok győződve arról, hogy ezen súlyosan megpróbált or­szág csakis törvényes koronás király vezetése alatt tudja visszaszerezni tel­jes belső nyugalmát s azon törvényes rendet, mely előfeltétele hazánk nj­­bóli felvjrágozásáuak. Azon gyászos emlékű események, melyek 191$ és 19111-ben játszódták le, éppúgy fordultak az ország alkot­mányai és törvényei, mint a koronás király ellen, de a magyar nép alkot­­mányliüsége és józansága nem hagyja magát sokáig félrevezetni és most megnyugvással látom, hogy Magyar­­ország a megújhodás utján van. Az elemi erővel ránkzudult: események folytán megszűnt az 1867-iki kiegyezés és a pragmatika szankciónak a feloszt­­hatatlan és elválaszthatatlan birtok­lásra vonatkozó része és helyreállt Magyarország teljes állami független­sége, melyet gondosan megőrizni ne­kem is egyik főtörekvésem. Ezzel a nemzet élete és fejlődése itj alapot nyer. Szivem sajog, hggy ki vagyok zárva abból, hogy a megújhodás ezen munkájában sorsüldözött nemzetemmel együtt vállvetve közre működhessem. Egy nyugodt, belsőleg konszolidált, erős és független Magyarország oly kö­zi« európai érdek, a békének oly fon­tos biztosítéka lévén, nem hihetem, hogy a kiilállamok törekvéseimet, me­lyek csakis a konszolidáció, a békés rend és a tartós nyugalom helyreállítá­sát, és biztosítását, célozták, meg akar­hatnák akadályozni. Minthogy azonban meggyőződtem ar­ról, hogy apostoli királyi uralkodói jogköröm elfoglalása most nehéz és el­viselhetetlen megpróbáltatásoknak fen­né ki a nemzetet, ezt pedig lelkiisme­retemmel össze nem egyeztethetem, is­mét távozom, de távol a magyar nem­zettől is minden erőmet és minden időmet, ha kell, .véremet is, hazám­nak akarom szentelni, melytől el­szakadni, melyhez hűtlenné válni sohasem fogok. Bizom az isteni gondviselésben, hogy cl fog érkezni az a pillanat, a mikor ismét szeretett ba­kámban maradhatok közös erővel, kö­zös célokban, közös munkára egyesül­vén nemzetemmel. A mig ez a pillanat hekövetkezik, a magyar nemzetet. a magam részéről is arra kérem, támo­gassa azt a férfiút, ki a nemzetgyűlés bizalma alapján jelenleg az államfő nehéz és Biilyos felelősséggel járó tisz­tét betölti s a kitől a magam részéről is bizalommal várom azoknak az ér­dekeknek gondozását, a melyek Ma­gyarország ősi alkotmányos törvényei szerint a király s a nemzet harmoni­kus együttműködését kívánják. Kelt Szombathelyen, 1921 április hó 2-án. Károly s, k. — Betiltották, a köztársasági párt nagygyűlését. Jelentettük, hogy az Országos Köztársasági Párt ápri­lis közepén ogáfcágos nagygyűlést akart tartani a Vigadó nagyter­mében és á Petőfi-szobor előtt. Az eróL .vofía.tkozó bejelentésre dr. Náaosy Imre főkapitány most hozta meg határozatát, a mely a nagygyűlést és az azzal kapcsola­tosan tervezett ünnepségek és fel­vonulások megtartását betiltja. A főkapitány döntése arra a minisz­teri rendeletre hivatkozik, a mely szerint tilos a politikai jellegünép­­gy ülések. körmenetek és felvonu­lások tartása. A döntés ellen dr. Nagy György és társai felebbezést adtak be. — A budapesti Dávid Ferenc-Egylet e hó 10-én, vasárnap délelőtt 11 órakor az unitárius templomban (V., Koháry­­utca 4.) felolvasó ülést tart. — Egy részeg kommunista kép­viselő esete. Berlinből táviratozza tudósitónk : Möhring kommunista képviselő, a ki az anhalti ország­­gyűlésen Güsten kerületét képvi­seli, lemond# rt mandátumáról. Az történt ugyanis, hogy husvét első napjai}, Mohring több társával ital­lal ünnepelte a „moszkvai diadalt“, alaposan felöntött a garatra és tökrészegen .társaival együtt vé­gigjárta az utcákat, beverte az ab­lakokat és erőszakkal szegült szembe a rendőrökkel.^ Megindult ellene a biinfenyitő eljárás és a kommunista képviselő ebből vonta le a konzekvenciákat. — Változó és szeles az időjárás. rAz idő Változékony és szeles volt, helyen­­kint kevés, ,aUg egy-két milimétert meghaladó Jb.sővel. A legtöbb eső volt Titstfüretjfn, U müiméter. Kaposvá­ron élfthar volt. A hőmérséklet lé-, nyegesvh nem változott, a legnagyobb meleg’volt Kecskeméten 22 fok, a mi­nimum Tapolcán volt —3 fok. Válto­zóan felhős, száraz idő várható, kevés hovaltozással. A hőmérséklet Budapes­ten 6, Szombathelyen 4, Kaposvárott 5, Szegeden 6, Debrecenben 6, Keszthe­lyen 5, Egerben 5, Magyaróváron 3, TarealOn 5, Sopronban i, Tapolcán 5 fok volt. Eső esett Püspökladányban, Salgótarjánban, Siófokon, Szenteleken, Szolnokon, Tiszafüreden és Veszprém­ben. Győrben csak 1 miliméteres eső esett. — Lengyel nők záptojással do­bálták iheg a népszövetség fran­cia kiküldöttjét. Varsóból jelenti tudóbb ónk: Chqgétgny ezredes, a népszövetség áMíal Vilnába kül­dött ellenőr» bizottság vezetője, lemondott tisztéről és Varsóba jött. lufién hamarosan vissza fog térni Parisba. A francia ezredes­nek kínos kalandja volt Vilnában: a. lengyel nők és a diákok meg­kergették, záptojással dobálták meg, mert Chareignynak az a felfogása, hogy Vilna jogi és et­nográfiai tekintetben Oroszország­hoz tartozik és vissza kell csatol­ni, Mikor Vilnából elutazott, len­gyel nők csúnya tüntetést rendez­tek ellene. A varsói lapok is élesen támadják a francia ezredest. (U.) — Vizreboesátották az uj Lu­­dendorff-gőzöst. Brémából jelenti tudósítónk: Vegsaekban a Vul­­kan-h/jógyár kikötőjében tegnap bocsátották viznp a Stinnes Hugó cég jfizáinára pfiult hatalmas Lu­­denüorff-göjmst. Nem volt semmi ünjíep, spifimi keresztetek mert a hajógyári munkások csak abban az esetben ígérték meg, hogy tartóz­kodni fognak minden tüntetéstől. ha Ludendorff tábornok, nem jön el Brémába a vizrebocsátáshoz. Mun­kaidő elteltével csupán a hajógyár mérnökei, a technikai személyzet és az igazgatóság tagjai maradtak a telepen s mikor a munkások, mind eltávoztak, vizrebocsátották Ludendorffot. (U.) — A színházak mai műsora. M■ kir. Operaház: Carmen (6). Nemzeti Szín­ház: Elnémult harangok (6). Vigszin­­ház: A hattyú (147). Magyar Színház: Búzavirág CA7). Király-Színház: Offen­bach C/*7). Városi Színház: Troubadour (j/í7). Várszínház: Majális (Vs7). Belvá­rosi Színház: A buta ember (V27). Eskü­­téri Színház: Csókos asszony (’/*7). Fő­városi Nyári SzirihrTz: A farsang tün­dére ('47). PetróleumotI ........................ í minden mennyiségben, kiskereske- i dől: és gazdaságok részére 50, 100 és 150 kg-os hordókban, 4j4--es külföldi suédg^ufát j ammoniákszódát j 96*98°J0, 128-130 fokos marónátront, IOO fokos lugkövet, francia Solvay kristályszódát, ecet• savat, Litofont (zöld pecsétes) raktárról szállít a Color'd vegyipari rt., Budapest, VII., Dohány*utca 36. Telefon : József 126—30. Házhelyek eladók Máriabesriyőn, a vasút mellett. Felvilágosítást a máriabesnyői vasúti állomás elöljáróságán adnalf. 3 »firmeaoBdazii Dán, udvari szlicsBk Dorottya-utca 5—7. Telefon 36—05. EGÉSZ ERDÉLY csak a legjobb cigarettapapirost szívja AIDA « Gyári iroda: Elster & Topf, Wien, Vili., Langegasse 50. m m es teremi csak viszonteladóknak, legolcsóbban: Schweitzer Henrik, Budapest, VII. kér., Tboköly-ut 49. szám. Lloyd ssállttmániybizfosMA rt. Budapest. IV. kér.. Korona-u’cT 3. sz.. félemelet. Biztosit szállítmányokat mindennemű kár ellen* Előnyö-i leltételek. Kartellen kívül. Hiacsor.y dlfafc. Kérjen saját érdekében ajánlatot. MÁR MEGJELENT AZ UJ LAKÁSRENDELET Az 1921. évi április hó 10-től érvényben levő lakásügyi szabályok. Összeillitoita: L>r. Pongrácz jenó, ügyvéd. Ára 44.— K. Kapható 2Z(5^könyvkereskedésében Vll.ker., Erzsébet-körut 18—20. sz., IV. kér., Váci-utca 12., V. kér., Vilmos császár-ut 14. sz., »Magyarország« könyvkereskedésében VII. kér., Erzsébet-körat 9. VeggfózeflggárMk (cipőkrém) alkalmas gyárépületet vagy magas souterraint bérbe keresünk. Ajánlatok Győri-Nagy hirdető­­irodába, VII., Kertész-utca 16. »Vegyigyári jeligére kéretnek. . Alulírottak mélyeit szomorodott szívvel jeien­­■ tik, hogy a szeretett férj, illetve édesatya, após, I nagyatya, rokon Engedi János nagybérlő I f. évi április 6-án hosszú szenvedés után élete I 59-ik, boldog házasságának 33-ik évében a- I Urban csendesen elhunyt. A drága halott földi I 1 maradványai f. hó 7-én d. u. V.5 órakor fognak I a Kerepesi-ut jnelleiti temetőben örök nyuga- 1 | lomra tétetni. Budapest, 1921 április 6-án. Áldás emlékére I I Özv. Enyedi Jénosné, Gönczöl Imréné I és kisleánya, Gönczöl Imre és nagyszámú 1 rokonság.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék