Az Est, 1921. április (12. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

6 oldal. Péntek, 1921. április 8 — Tetténértek három betörőt. A rendőrség bizalmas utón érte­sült arról, bogy egy betörőtársa­­ság a/Fehérvári-utón több betö­rést tervez. A detektívek kimen­tek f. Fehérvári-ut 39. szám« házba, mivel biztos tudomásuk volt &crójt‘ hogy a betörések soro­zatát m fogják kezdetű. A detek­tívek elrejtőztek a házban. Meg­figyelték, a mint éjszaka félegy órakor az egyik második emeleti lakásnál több ember foglalatosko­dik. Rövid munka után felfeszitet­­ték az egyik lakás ajtaját, be­mentek a lakásba és munkához láttak. A hrízbeliek nem vettek észre semmit. Mikor a betörők már egy ideig a lakásban voltak, a detektivek utánuk osontak és ott munkaköz­ben elcsípték a három betörőt. A főkapitányságra kísérték ■ őket, a hol megállapították, hogy a be­­törőtáfsaság vezére Orbán István 25 éves foglolkozásnélkiii ember, a kit különféle betörésért már rég­óta köröznek. Két másik társa fiatalkorú csavargó, a kik már szintén resztvettek betörésekben. Mind a hármukat letartóztatták. Orbánt átszállították az ügyész­ségre. a két fiatalkorút nedi" a fiatalkorúak bíróságának adták át. / — A levantci hajódijszabás olcsóbb lesz. (lambiAgból táviratozza tudó­sítónk’: Ismét lényegesen le fogják szállítani A tengeri hajódijszabás tételeit- -*r levonta járatokban. A Lloyd Triestino, a mely csak már­cius 1-én csökkentette tarifáit a Levante felé, köz.hirré feszi, hogy április 5-től fogva megint mérsékli a díjszabást. (U.) — Nem nzprfos. Kalmár Sándor fa­­kereskédő Kjfbánya, a Roisz és Kalmár | cég beltagéi annak közlését kéri, hogy nem azonris azzal a Kalmár Sándor fa­kereskedővel, a kit a rendőrség néhány nappal ezelőtt engedélynélküli szállí­tásért elitéit. — Sokorópá'kai Szabó István rágal­mazói cifnü / hírünkre közük velünk, hogy az of it élt tizenkét egyén nem dukál, fennem ácsteszéri lakos. A ke­reskedő neve nem Kleinberger, hanem Klingenberg, s szintén ácsteszéri lakos. A szónoklat is Acstcszcren hangzott el. — Öngyilkos iparművész. Nebel Károly 25 éves iparművész Aréna­­ut 84. számú lakásán fejbclőtte ma­gát és azonnal meghalt. Levelet hagyott hátra, a melyben azt írja, hogy kétsegbeeitő nyomora kény­­szeritette a halálba. Károly király Luzernbe érkezett OtffigisaälMite éigsrgsbárMk ssísISeS-' séa JuffosziáwüésSsa és ggomániáfea (Erdély és Ó-Romái<ia) reiu:?zeres gyüjíőforgaiom 6S53síssscíra és SeSifejrítann , nemzetközi szállítmányozók (Budapest. V., Józseí-tér 8. szám. Alapittatotí 1855. [Fiókok: Szegei, Debrecen, Miskolc és Nagykanizsa. 70 HP. MÁV. gyártmányú félstabtll : gezgsgs, Részletes felvilágosítást ad Molnát Jenő, I Budapest, VI., LehéNuica 10 szám. Telelőn 28—23. DSesóségi hultám S Selyem - gyapjü­bnál minden színben kapható. 20 kor. deká;a, Cíold­­íörger tónál-, kézimunka-üzlet, Lipót-körut 13. Víg­­izinházzal szemben. Vidékre minta- és postacsomag, ISzenzációs nyeremények | la következő VI. magy kir. osztálysoisjáter.ban: §Sj [Három millió korona Kettő millió korona Egy millió korona Húzás már május hó 19-én. j Hivatalos árak: */>=96 K, ‘/*=48 K, K. Megrendelések intézendők: [Kiss Károly és Társa Jb*nl( rfezv.-tár?.,Biidapest.lV.,Kossuth Lajós-u. 1 Buchs, április 7 (Az Est rendes tu&fsitójától) Nagy kiváncpí közönség gyűlt ki a pályaudvarra. Karoly király dél­után 5 óra 15 perckor érkezett meg a menetrend szerint vonattal s rövid tartózkodás után tovább uta­zott Svájc felé, ellenben az entente­­tisztek, a kik kisérték, visszautaztak Becsbe. A király a buchsi állomáson nem mutatkozott a vasúti kocsi abla­kánál. Esti félnyolc órakor érkezett a vonat Zürichbe, éjfélkor ért Luzernbe, a hol az exkirály kiszállt és a Hotel National­­ban szállott meg. Itt várja meg a svájci szövetségi kormány rendelkezését, mert addig nem térhet vissza Pranginsba. U. Teleki nyilatkozata a válság sima megoldásáról „Nem olyan veszélyes a dolog» — aludni kell rá egyet“ — Az Est tudósitájától — ~ f -A? Az Est munkatánpá beszélt ifla gróf Teleki Pál miniszterelnökkel. Első sorban azt a kérdést intéztük hozzá, hogy mikor megy jelentést tenni a kormányzóhoz,- mire a mi­niszterelnök a következőket mon­dotta : — Most megyek fel hozzá. Nem olyan nagy eset ez nálam, mert hiszen előfordul, hogy naponta kétszer is felkeresem. A mi a konfliktus magvát illeti, erre vonatkozólag a miniszterel­nök a következőket niondoita: — Abszolút szükségesnek, tar­tom, hogy különböző urak aludja­nak egyet a dologra. Die ganze Geschichte ist nicht so gefährlich. Két dolog érlelte meg tulajdon­képpen a kormányzati akadályo­kat. — Az egyik Gratz Gusztáv tegnapi beszéde volt, annak egy­némely szubjektív momentuma ingerelte fel az ellenzék • tagjait, de inkább sajnálatos, hogy a nem szubjektív hangokat, a me­lyek a nemzeti becsület szem­pontjából szükséges részei vol­tak a beszédnek, egyesek nem hallgatták azzal a megértéssel, a melylyel meg kellett volna hall­gatni az ilyen dolgot, a ho] iga­zán az egész nemzet érdekéről volt szó. — A mi a szubjektív része­ket illeti, mindnyájan tudjuk azt, hogy a kormányt támogató pár­tokon belül különböző nézetű emberek voltak, jóformán az egyik véglettől a másikig, de mint becsületes emberek tudjuk.^ hogy ha az ország érdekében építő mun­kát végzünk, háttérbe kell szorítani érzelmeinket. Tudtuk, hogy ^kor­mány tagjai között különböző ér­zelmű miniszterek voltak, ez nem akadályozott bennünketabban, hogy együttesen dolgozzunk, sőt abban sem volt közöttünk semmi eltérés, hogy a mikor a király in optima forma megjelent Magyarországon, hogy akkor is együttesen oldjuk meg a váratlanul jött feladatokat. Tehát h*i valaha nem volt ok, hogy széniére vessük valakinek érzelmeit egyik kérdésben, akkor most nem volt arra ok. Világosan beigazolódott, hogy nehéz állásában mindenki az ország érdekeit nézi és egyértelműen tud cselekedni. A másik dolog, a mi a kedélye­ket fölizgatta, a király kijelenté­sének a közlése volt. Minthogy a • király azt a kívánságot nyilvání­totta volt előttem, hogy ha ő el­távozik az országból, megmond­hassa azt, hogy miért :iött és miért ment el, ezt a kívánságot nem teljesíteni erkölcsi lehetetlenség lett volna. Ez már tisztesség kér­dése is volt részemről. — Azt pedig, hogy más te­gye ezt közzé, nem engedtem meg, mert nem szoktam füg­göny mögé bújni, ha általam vállali kötelezettségek t végre­hajtásáról van szó. Ennek követ­keztében tettem azt, hogy egé­szen nyíltan magam közöltem a magam személyében a király, le­velét. Erre megjegyeztük, hogy a kis­gazdapárton úgy tudják, hogy a le­vél közzététele ellen Nagyatádi Szabó István tiltakozott, mire a miniszterelnök — a zsebébe nyúlva, onnan egy Írást vett elő és így szólt : — Itt van a telefonbeszélgetés írásba foglalva, a melyet Szom­bathelyről folytattam a kor­mány tagjaival. Ez mutatja azt, hQgy a miniszterek hozzájárul­tak a levél közzétételéhez. Kü­lönben is ez nem újkeletű dolog, ez 29-én történt, a mikor először közöltem a királynak azt a kí­vánságát a kormány tagjaival, hogy ez a lapokban megjelenjék. — Arról nem volt szó, hogy ki vezesse be a királynak ezt a le­velét. — Elhangzott olyan kívánság, hogy gróf Andrássy Gyula Írja a bevezetést, de én nem szoktam senki háta mögé bújni, ezért ma­gam tettem közzé a király le­velét. — Mindezek után a közvéle­mény be fogja látni, hogy' ez újra csak heccelődés. Vannak a kik egész természetesen azt mondják, hogy őfelsége propa­ganda céljából irta ezt a levelet, de ez a kérdés őfelsége Ideérkez­­tévei fel volt. vetve. Nem lehat szó arról, hogy valaki a király mellett csinál propagandát, mert hiszen ezt a levelet ellenpropa­ganda céljára is fel lehet hasz­nálni. Végül kérdést intéztünk aziránt, milyennek látja a válság lefolyását. — Én ebben a dologban telje­­.«itettem a kötelességemet, mon-Á dotta a miniszterelnök. A ma­gam részéről meg vagyok nyu­godva és minisztertársaim is ezen a nézeten vannak. Csak a felfogásban van közöttünk kü­lönbség. Meg vagyok győződve, hogy a válság kedvezően fog el­múlni. A mi a király nyilatko­zatát illeti, arra vonatkozóan a következőket mondom : — Elsősorban a király levele nem komnányzati tény és meg­felel mz* 1920. I. törvénycikknek tökéletesen, mert nem változtat azon semmit, és benne foglaltatik, hogy a királyi hatalom gyakor­lása megszűnt, Ellen jegyezve sincs és nem is tartalmaz semmi­féle kormányzati aktust, csak magyaráz és ezért azt hiszem, hogy’ nem szolgáltat, okot arra, hogy,’ ebből válság vihara, vagy veszedelmek keletkezzenek. Nem ktírmányelnökváiság, csak miniszterválság? A képvi*Hőházbó 1 jelenti a dé­lutáni órákban Az Est munka­társa : A kisgazdák értekezlete még tart. Gróf Teleki Pál miniszterel­nök környezetéből olyanféle hírek terjedtek el, hogy a kormányvál­ság dolgában nagy meglepetés várható. Nevezetesen azt mond­ják, hogy gróf Teleki Pál egyálta­­ban nem szándékozik lemondani és a mennyiben fel is ajánlja le­mondását, ő maga ezt csak forma­litásnak, tekinti, mert meg van ar­ról győződve, hogy helyén marad és a kormányból csupán azok ma­radnak ki. a kik a mai nap folya­mán felajánlották lemondásukat. Ezek Gratz Gusztáv külügyminisz­ter nagyatádi Szabó István és Tomcsányi Vilmos. Erré^ a hírre a kisgazdák azt mondják, hogy az a látszat, mintha csupán azt céloznák, hogy nagy­atádiék kiszoruljanak a kormány­ból. Üzlettelenség a tőzsdén • — Az ßsl tudósítójától — Az értéktőzsdén mse is a legna­gyobb tartózkodás íflutatkozott. Üz­letkötés csak elvetve jött létre. Kezdetleges lanvhaság után az ár­folyamok ugyan kissé megjavul­tak, azdrrftán lényegében az árfo­lyamok a tegnapi zárlathoz képest nem változtak. Pénzintézetek és biztosítók: Magyar Hitel 1645—25, Magyar-Angol 850—855, Leszámítoló 752, Magyar-Olasz 370—65, Jelzálog 375—85, Hermes 410, Ingatlan 880—825, Forgalmi 500—505. Ált. Talp. 950, Osztrák Hitel 820—780, Lipótvárosi 330. Bányák és téglagyárak: Beocsini 4300 - 500. Észt .-Szászvári 2225—2250, Bánya és Kohó 3050—125, István 710, Dräsche 3700, Alt. Szén 5950—6150, Uri­­kányi 3450, Salgó 4550— 4750. Vasművek és gépgyárak: Kóburg 2525, Csáky 1055—75, Ganz-Dan. 15.300— 900, Ganz vili. 3950—4000, Láng 1010— 980, Lipták 472—468, Schlick 970—930, Worner 920—860, Rima 2300—175. Malmok : Borsod-Misk. 2950, Kon­kordia 2225—300, Első Bpesti 4050—75, Gizella 1400, Hungária 1625—650, Vik­tória 7950. Faértékek : Köröshányoi 740, Nasici 10.100--10.000, Lichtig 1125-110, O-Fa 1600—580, Rézbányái 3800—650, Szla­vónia 2300—250, Viktória bútor 805— 770, Zabolni 2550, Brassói 3800. Különfélék: Athenaeum 2400, Révai 860, Baróti 1200-020, Izzó 3550-500, Győri Textil 1800-750, Papír 2800, Spó­­dinm 1950—975, Goldberger 1130—050, Műtrágya 3450 -500, Cukor 12.800-13.000, Gumi 2950—850, Marosvásárh. 1850, Szikra 2750, Telofon 2800. Közlekedési 'vállalatok :' Közúti 1010 —1070, Déli 1590—520, Államvasnt 2375 -425. A valutapiacon is kevés az üzlet. Az irányzat kezdetben valamivel lanyhább, később jobb. Valuták: Napoleon 930—15, font 1080—1100, dollár 26S—73, frank 2150—2275, márka 452— 466—460, lira 1225—1250. Becs 45—43, rubel 126—122, lei 412—402, szokol .380 - 392—385, Svájc 48.75, kor. dinár 7.60, lengyel márka 37—36. lifics, április 7 (Megnyitás.) Őszi rák Hitel 1853, Ma­gyar Hitel 3702, Államvasnt 5250—60, Délivasut 3530—40, Rimamurányi 5310, Salgó 19.500—620, Török sorsjegy 3900, Anglo 1940, Bankverein 1360, Depositen­bank 1094, Länderbank 3095—60, Union 1402, Zsivno 3765, Államvasuti élvezeti jegy 2850, bárom százalékos délivasut! elsőbbség 4825—20, Siemens 2125—2170, Alpesi 7400—140, Krupp 1905—19, Skoda 3515—20, osztrák Hofherr 1450—80, ma­gyar Hofherr 2005, Ruston 3620—3605. (Az irányzat nyugodt.) Valuták: Márka 10.95, lei 9.70, Ura 28.75, francia frank 4750, svájci 11.600, dollár 663, rubel 300, szokol 905, angol font 2630, dinár 18.60, magyar korona 242, lengyel márka 85. Kiűzetések: Zágráb 4.69, Berlin 10.95. Prága 9.05, Budapest 242, Olaszország 2887VÍ, Svájc 11.650. Amsterdam 23.300, Varsó 80.5. •SAMWVWWWWWWWWW Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó r.-t inazgaté: Sebestyén Arnold. Vuomatott az Jltfumaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat h&nhorgógépein Budapest, VII., Máháczi-ut 54. szám. « i A görögöH KiüritiK Brusszét Konstantinápoly, április 7 A legutóbbi török jelentések sze­rint | görögök kiürítik Br ússz át, m^rt a kemalisták gyorsan tfözelednek a vá­roshoz. Konstantinápolyi görög körök Konstantin királyra hárítják az egész felelős­séget a görögök vereségéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék