Az Est, 1921. május (12. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-08 / 99. szám

2. oldal Vasárnap, 1921. május 8. Nem szabad megszüntetni Eötvös Lórányi tanszékét A tudományos vilás­ tiltakozik a terv ellen — "Az Est tudásiudától — is Napok óta egyre arcélesebb­ hul­­lámgyűrű­ket vet át'közvélemén­y­­ben annak a hire, mígy ar a tudo­mányegyetem első számú Kísér­leti Fizikai Intézetét, báró Eötvös Lórándnak, a v­ághírű magyar tudósnak tanszékét meg fogják szüntetni és az így megtakarított kiadáson más • tanszéket állítanak fel Eötvös Lóránd világszerte hí­res geofizikai műszereit pedig kü­lönböző­ intézetek­ek között osztják szét • Ezzel, a­­tervvel szemben, a­mely nemzeti kulturértékeink egyik legjelentősebbje ellen valóságos merényletet jelent, ■ — s a melynek Bertiát István, a közgazdasági egyetem tanára a legerősebb pro­pagálója, a ki a múltban­ a szabad­kőművesség, ma pedig a kiírzáspo­­litika kirendelt harcosa — a Ma­a­gyar Tudományos Akadémia is, mint legfőbb tudományos fórum, felemelte szavát: a legutóbbi nagy­gyűlésén Szüy Kálmánnak, az Akadémia tiszteleti és igazgatósá­gi tagjának indítványára egyhan­gúlag fejezte ki tiltakozását az el­­len, hogy Eötvös Lóránd­­tanszékét­­megszüntessék. Feker­estük a magyar • tudomá­nyos világ néhány, vezető egyéni­ségét, hogy a véleményüket ebben a kérdésben megtudakolják és itt adjuk a­­válaszaikat. t ! ' I Szily­­Sármán^ — Véleményemet em­líti a kérdést föl részletesen kitejtdíteni az aka-­ démia nagygyűjtéséri. elhangzott \ ' felszólalásomb­an, mitt rámutattam azokra a szempontokra, a­melye­ket fontosaknak tartok. Ennél töb­bet most sem mondhatok. Újból ismétlem, hogy véleményem : sze­rinte a Magyar Tudományos Aka­démia kötelessége a magyar­ kul­túra érdekében e­­ szándék ellen szót emelni. \ '7 '} Dr. Haraszty Gyula, tudományegyeten­ dékán : •— Ez az ügy mie csak ezután kerül a kar fóruma elé. — Én nemrégen vettem­ át hiva­talomat, de különben is itt nem az én privát nézetem, hanem a kar­ elhatározása a fontos; én erről a kar döntése előtt nem nyilatkoz-­­hatom. — Ez a dolog még távolról sem érett meg annyira, mint a­hogy, azt a lapok beállítják. Ha majd a kar­ leadta véleményét, akkor kerül az ügy hozzászólás végett a tanács elé és így jut végül a kultuszmi­niszter, mint legfőbb fórum elé, döntés végett. Természetes, hogy a miniszter meghallgatja a kar vé­leményét, de az is előfordulhat, hogy, kizárólag­­a maga álláspont­jára helyezkedik. Mint magán­egyén erkölcsi lehetetlenségnek tartom, hogy Eötvös tanszékét megszüntessék. A­ tudomány­egyetem első számú fizikai intézetében kerestük fel­­. dr. Rybár István egyetemi tanárit, a­ki Eötvös Ló­­rányi barosellen­ tanszékének ideig­lenes­ vezetője ésN© tanszék összes ügyeit intézi.­­ — Hivatkozom a hivat­alo­s titok­tartás kötelezettségére és nem nyi­latkozom­ — jelentette ki energikus­, savanybár, tanár, — mikel a végle­ges döntés iránt érdeklődtünk. Ha­sonlóképpen­ megtagadta a választ akkor is, a­mikor megkérdeztük :­­vájjon igaz-e, hogy a kultuszkor­t mány­­­a­ Kasaardasdai Egyetem­­ részére ak­arja a Kísérleti Fizikai Intézet helyiségeit átengedni ? Annál szívesebb előzékenységgel válaszol kérdéseinkre, a­mikor Eötvös tudományos munkásságára tereljük a szót. — Gravitációs vizsgálatai iránt —■ mondotta többek között — az egész világ minden­ nemzete ér­deklődik. Az Eötvös-féle torziós­inga egy rendkívül finom szerke­zetű, érzékeny műszer, a­melynek segítségével a földalatti tömegosz­lásra nézve nyerünk felvilágosí­tást. Rendkívüli jelentősége van a földgáz-, ásványolaj- és petróleum­kutatásoknál. Külföldi tudósok és elsőrangú tudományos intézetek is átvették, például Japánban van egy Eötvös-féle műszer, azután Olaszországban Söreinél, a pado­vai egyetemen, Horvátországban, Zágrábban, Gavazzinál. Valameny­­nyit Budapesten készítették a Süss-féle precíziós mechanikai gyárban. Megkértük, mondjon néhány, adatot Eötvösről, az emberről. —­ Utolsó tizenegy évében vol­tam munkatársa — feleli. — Csak annyit mondhatok: életem legbol­dogabb ideje volt, a­mikor mel­lette dolgozhattam. Páratlanul ne­mes lelke volt és megértő meleg szíve. A munkában pedig fárad­hatatlan volt, éjjel-nappal dolgo­zott, észlelt. Rybár tanár ezután átvezetett abba a kísér­leti terembe, a­­hol az Eötvös-féle­­torziós ingár­a való-­ Ságban láthattuk. A legelső­ típust egyszerű fadobozokból készítette Eötvös, azu­tán fokról-fokra töké­letesített, a míg- csak mai form­a- , jár el újra érte. Hét műszer­ áll előttünk­ sorban, csillogó sárgaréz és­­erős­­faburokban rejtőzik a kis platinaslemez és a hajszálfinom torót, ezek a műszer agya és idege.­­ — így ilyen műszer értéke ma nuilluillió korona — mondja Rybár professzor. — Ezzel végzi most az Exploration Limited Company a­ földgázkutatásokat az Alföldön. Alkalmunk volt beszélni a ma­gyar tudományos élet egy kiváló­ságával, a­ki az aktív szerepléstől jelenleg­ teljesen távol tartja ma­gát és­ a ki az Eötvös-tanszék ügyé­hez,­ a következő érdekes reflexió­kat fűzi: ... — A­ tanszék megszüntetése való­ságos balkánizmus lenne, hiszen mint a tudomány temploma hírne­ves volt az egész világon. Kultu­rális tekintélyünket mélyen­ aláás­ná a külföld előtt az Eötvös-labo­ratórium megszüntetése, hiszen minden nemzet megtiszteli a maga nagy embereit, nagyon furcsa vi­lágot vetne ránk, ha mi ennek az ellenkezőjét tennék. Eötvös a kül­földön most divatban vart, Einstein a relativitásról szóló híres elméle­tében’ Eötvösnek a gravitáló és a tehetetlen tömeg arányosságáról szóló munkájára, hivatkozik, a melylyel annak idején­ a göttingai királyi akadémia hires Benecke­­féle pályadíját elnyerte. Eötvösnek a kapularitásra vonatkozó tételeit szintén az egész tudományos világ átvette. Európa egész tudományos világa megbotránkoznék, ha ennek a nagy embernek a tanszékét egyszerűen eltörölnék. Ez igazán csak a köz­­gazdasági egyetemnek­ érdeke, a­mely kitűnő tágas termekhez ju­tna ezzel. Zugligeti villában villamos megállónál, szobák teljes ellátással kap­hatók. Esetleg hizokura is orvosi felügyelet mellett. Telefon 96-95.7. A városi párt akcióba lép a főváros vj egy milliárdos büdzséje elén Június elsén lesz a tanácskozás — A Est tudási ló­jótól — J A főváros egy^fő óta egyebet sem tesz, mint adosjaavaslatokat szerkeszt, a kereszt­tünközségi párt pedig egy­szerűen megszavazza az új adókat. Már többször hangzott el az az­ aggo­dalom, hogy ez a gazdálkodás a fő­várost a teljes anyagi csődbe fogja hajtani. A városi polgári párt, a­mely­nek tagjai sorában Szterényi, Ctárczy, Méhély, Gaál,­ Székely, Éber, Antal é­s mások foglalnak helyet, egy ideig részt vett a közgyűlési tanácskozáso­kon, később azonban kénytelenek voltak távoltartani magukat minden munkától, mert fáradozásuk teljesen hiábavalónak bizonyult. A városi párt most elhatározta, hogy újra akcióba lép és igyekezni fog megakadályozni minden olyan tö­rekvést, ami a főváros életét meg akarja bénítani. A városi párt a költségvetés tárgyalásán részt fog venni és meg­próbálja fölvilágosítani a községi ke­resztény pártot eddigi politikájának tarthatatlanságáról. A párt állásfoglalását Glückstahl Samu fogja kifejteni, a­ki munka­társunknak a készülő akcióról a kö­vetkezőket mondotta: — Tudomásunkra jutott, hogy a fő­város egymilliárdos költségvetési terve­zettel akar fellépni, a­melynek a fe­dezete nincsen meg és a­melyet le­hetetlen adókból akar bevenni. Érte­sülésünk szerint a költségvetés tár­gyalását június első felében akarják megkezdeni. Jól tudjuk, hogy ha tovább folyik ez a pénzügyi politika, akkor elkergetjük a fővárosból az iparosokat, kereskedőket és az ide­geneket. Minden élet ki fog itt halni. Tisztán a fővárosi lakosság érdekében félretesz­ür­k­ minden más szempontot és a legtárgyilagosabb kritika tár­gyává kívánjuk tenni a főváros gazdálkodását. Meg vagyunk­ róla győződve, hogy ezt az objektív mun­n­kát a másik oldalon is a legmesszebb­menő tárgyilagossággal kell fogadni. isim. Jól tud­juk,hogy a főváros. nes_ Spitzmüller a jegybank likvidálásáról , Bécs^jkájus (Az fjst bécsi szerb­ gynlöségé­ölj' Dr. Sputzmüller­­Sándor,­­ Osztrák-Magyar Bajok kormány-­­zója, szives volt Az Est bécsi munkatársát ig­ladni. Elsőben is szóbahoztuk ^«magyar pénzügymi­­nisztérison^j hivatalos közleményét, a­mely nta jelent meg és a­mely­ szerint a magyar pénzügyminisz­térium és az Osztrák-Magyar Bank vezetősége között függőben lévő kérdésekre nézve megállapodás jött létre. A bankkormányzó erről a következőket mondta : — Igen, ez a közlés megfelel a­ tényeknek. A magyar pénzügymi-­ nisztérium hosszú tárgyalások­ után megegyezett a jegybank lik­vidátoraival és vezetőségével. E függő kérdések megoldása miu­-­ dinképpen kielégítő. E részben a­ következőket mondhatom önnek.­ A magyar kormány nem vásárolta­ meg az Osztrák-Magyar Bank bu­­­dapesti palotáját, hanem kibé­j­tette. A hivatalnokok dolga is el­­ van intézve, a mennyiben a ma­gyar kormány a hivatalnokok­ legnagyobb részét átvette. E te-­­kintetben még egyes részletek s­in­­­csenek tisztázva s ezeknek rend©-­ zése céljából Gamperling, az Osztrák-Magyar Bank helyettes­­vezértitkára ma Budapestre uta­zott. ,­­ Szabad ez alkalomból érdeklőd- j nünk az Osztrák-Magyar Bank ál-­­talános likvidációja felől ? — tett-i tük fel a kérdést, mire dr. Spitz-S­müller igy felelt: — Az egyes nemzeti államok kor­-­ mányai szakadatlan érintkezésben!! vannak a bank vezetőségével és likvidátoraival, de az utolsó időben­ említésre méltó eredményre nem­ jutottak. Most az Osztrák-Magyar Bank aranyfedezetéről s egyéb akti­­iváiról folynak a tárgyalások. P. BANGHA BÉLA S. J. IMAKÖNYVE amely a katolikus közönség kedvenc ima­­könyve lett, a bemúlási ünnepek alkal­mából a legszebb bőr-, selyem-, elefánt­­csontszerv- és vászonkötésekben került forgalomba. Az Athenaeum kiadásában megjelent imakönyv 43 koronás kiadás­tól kezdve a 900 koronás diszkiadásig a legváltozatosabb művészi kötésekben kapható úgy »Az Este könyvosztályá­ban, mint minden könyvkereskedésben. Perzsa másfajta szőnyegek javító, mosó és megóvó intézete. Bútor berakta- I rovás, szőnyegek vétele és eladása. Mérsékelt árak. Rosenfeld Ottó »’«Cfc Legforgalmasabb helyen mstera könyvnyomda 8 géppel, berendezéssel azonnal eladó, esetleg tár­sulható. Weisz Ignác, VI., Vasváry Pál­ utca 9. Telefon 92-83. ...... ■ --------- .5 I Megszakadt a magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalás Bécs, május 7 (Az Ej­t bécsi ezerkgytzteségétől) Meglepő fordulat fdjzetkezett be az osztrákjrés a masspar kormány megbizottjinak a^jr^kompenzációs szerződéasmegujjfSsíi céljából meg­indított f tárgy^fTalán mindjárt a mai első**jsoron. Miután a magyar kormány kiküldöttei kinyilatkoz­tatták, hogy kormányuk a múlt de­cemberben megkötött kereskedelmi szerződést a nyugat-magyarországi kérdés miatt nem akarja ratifikál­ni, sorra került a december végével megkötött és márciusban meghosz­­szabbított kompenzációs szerződés ügye. Miként beavatott osztrák részről értesülök, az osztrák meg­bízottak azt ajánlották, hogy ezt a szerződést abban a formájában, a­mint létrejött és a­melyben kétszer meghosszabbították, újítsák meg további két hónapra. A magyar delegátusok ehhez elvben hozzájárultak, azonban kor­mányuk nevében kijelentették, hogy most már követelniük kell a magyar terményeknek Ausztriába leendő szabad bevitelét s annak biztosítását. Az osztrák delegátu­sok, a­kik a magyar megbízottak­nak erre a lépésére nem voltak el­készülve s nem is volt joguk, hogy a követelést elfogadják, haladékot kértek, hogy a kérdést kormányuk­kal megvitathassák, mire a tár­gyalások félbeszakadtak. Valószínűleg a jövő hét elején fogják föl­uytatni a tárgyalásokat. Az osztrák delegátusok a tegnapi első napon még nem keresték az érintkezést kormányukkal, az álta­lános hangulat közöttük azonban az, hogy a magyar delegátusok kí­vánságát, ha nem is teljes mérték­ben, de lényegében teljesíteni fog­ják. Kéz pénzügyi helyzetben van, de nem­ elég, ha egyik adót a másik után hoz­zuk, a közgyűlés még egyetlenegy egés­­­séges gondolatot sem produkált, amely­ e kereseti lehetőségeket kiszélesítettel volna. Sehol sincs takarékoskodás. A főváros nem látja be, hogy most­ már nem járhat olyan bő ruhában», mint eddig. Nincsen semmi célja an­­­nak, hogy­ uj tisztviselő-dilásokat kreálj­nak. A keresztény középosztály hely-y­­zetét ezzel nem javítják, sőt, csak’a­ tisztviselő-nyomort segítik elő. ,­­ — Ehhez hozzájárul az általános gaz­­dasági krízis. Az ipar foglalkozást nélkül van. A külföldi cikkeket vám és mai terhek­en is olcsóbban lehet h©4 hozni, e miatt a munkásokat töme­l­gesen bocsátják el és emelkedik a­ munkanélküliség. A kereskedelmet, az áruk értékének rohamos esése, katasztrófába döntötte, kérdés, hogy­ a magyar kereskedelem a válságot­ hogyan fogja átélni. — Mi­ bizalommal a jövő iránt, teljes energiával és objektivitással igyekezni fogunk a főváros segítsé­gére sietni s a magam részéről meg vagyok győződve arról, hogy lehe­tetlen az őszinte jóakaratot és segítő­­kezet visszautasítani. -Nj

Next