Az Est, 1921. május (12. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

Előfizetési árak: Egy hónapra 2­40.—korona Negyedévre -K­T, no.— korona Félévre 220.— korona Egész évre......... 440.— korona Külföldön a fenti Árak kétszerese Egyes szám ára 2 korona SIEBE Politikai napilap Felelős szerkesztő: Miklós Jándor­an Szerkesztőség: OH. kerület, Erzsébet­ körat /• Kiadó hivatalt OilErzsébetkö­rat 18—20. se* Fiókekiadó hivatalok: 6., Vilmos császár*ut 14. szdtm és IV., Vácio utca 12. Wien* I* Kohlmarkt 7. Háromnegyed milliárd óriási összeg még egy gazdag­ságában az állam háztartásá­ban is, na pedig legalább egye­lőre ettől az épségtől meglehe­tősére Messze vagyunk. Három­negyed __ milliárd rengeteg ki­adás még akkor is, ha csupa produktív, jól jövedelmező be­fektetés fedezetéül szolgál, mi pedig kiadtuk jókora részét ad­minisztrációra, Futurára, GOK- ra, a­mi érthető nyelven a Ga­­bonagyű­j­tés Országos Kor­mánybiztosságát jelenti. Mayer­­János, a­ki praktikus gazda és a közélelmező minisztériumba is bevitte gyakorlati érzékét, félelmes számvető képességét, megmondotta tegnap, hogy ezen a nagy pénzen fedezni lehetne a különbséget a szabad vásár­lás árai és a mai kötött forga­lom árai között és akkor máris fölöslegessé válnék az egész nagystílű adminisztratív appa­rátus. Hát éppen ez az, a­minek nem szabad megtörténnie, a­mi ellen körömszakadtáig, késhegyig fognak küzdeni az érdekeltek. Itt, a jelen esetben, adva van hétszázötvenhárom millió koro­na ; a probléma az, kinek ja­jára használtassák föl ez a rop­pant summa? Ha a gabonafor­galom szabad, akkor ezt az ösz­­szeget föl lehet használni arra, hogy a gazdaközönség se káro­sodjék, az úgynevezett ellátat­lanok is hozzájussanak a min­dennapi kenyerükhöz; szóval a milliók arányosan és igazsá­gosan megoszlanak a közönség két rétege, a termelők és a fo­gyasztók között. Ha ellenben — különböző altruista hangzású címeken — fentartják a gabo­naforgalom kötöttségét, akkor természetesen gondoskodni kell azokról a végrehajtó közegek­ről, a­­melyek a gabonát már a cséplőgépnél vagy a magtárban megkötik. Ebben az esetben a százmilliók jó része nem a kö­zönség, hanem a közegek javát szolgálj­a. Jótékony egyesületet ismertünk nem egyet, a­mely­ben az adminisztratív költségek fölfalták magát a jótékonysá­got. De az állam nem jótékony­ egyesület. És hiszszük, hogy se­gélyforrásaim gazdasági ereje helyes és célszerű elosztásán­­éberebb lelkiismeret és avatot­­­tabb hozzáértés őrködik, mint a jótékonysági egyesületekén. A német kormány lemond és az új koprmány elfogadja a lo­ndoni/határozatokat Simons­trades Stühmer londoni német nagykövet London, május 4 (Az Est rendes tudósítójától) /Telefonjelentés Pakison és Berlinen át) Tegnap késő este a legfelsőbb tanács több tagja táviratot kapott Berlinből azzal a hírrel, hogy a német biro­dalmi kormány a dolgok fordulata következtében elhatározta lemondását és utóda minden bizony­nyal el fogj­a fogadni a londoni határozatokat. I. Páris- május 4 (Az Est rendes tudósítóidtól) (Telerofijelentés Berlinen ál) Az Echo de Paris közli ma reggeli számában londoni távirat alapján: Stahmer londoni német nagykövet tegnap föl­kereste lord Garzont s állítólag közölte vele, hogy a német birodalmi­ kormány lemond s olyan kormány fogja követni, a­melyben ö­t Stahmer­­ lesz a kül­ügyminiszter. Stahmer nagykövet rokonszenves egyéniség az angol politikai és pénzügyi körökben. II. Ma valószínűleg befejezik a londoni konferenciát Ús megállapodások pontos részletei Barit, május 4 (Az Est rendes tudósítójának telefon jelentése Berlinen és) Nagy megkönnyebbüléssel adtak róla hírt a mai párisi lapok, a­ogy a legfelsőbb tanápi szerenőplésen kikerülte az örvényeket és tegnapi ülésén a legfontosably pontokra nézve megegyezésbe h hozott létre. Millet a Petit Parisien-ben az ed­dig elért eredményeket a követke­zőkben foglalja össze : A szövetségesek megfenyegetik Németországot, hogy azonnal fo­ganatba veszik a szankciókat, meg­szállják a Ruhr-területet és ezt egyidejű ultimátummal adják tud­tára a németeknek, viszont a pá­risi határozatokban foglalt jóváté­teli összeget a jóvátételi bizott­ság által újabban meghatá­rozott 132 milliárd aranymár­kával pótolják, de gazdasági gyám­ság alá helyezik Németországot mindennemű adóssága tekinteté­ben. Az Echo de Paris stoidoni tudó­sítójának tegnap éjjel feladott kö­vetkező táviratát közli: Ha váratlan események nem jönnek közbe, a­milyen például a lengyel fölkelés Felső-Sziléziában és az a megdöbbentő hír, hogy a londoni konferencián tanácskozó államférfiak nem hajlandók ma­gukévá tenni a lengyel álláspon­tot Felső-Szilézia felosztása dol­gában, akkor talán sikerülni fog a londoni konferenciát már­ szer­dán berekeszteni. A szövetségesek eredeti tervén a mai tárgyalások folyamán eze­ket a módosításokat tették . , Az A) sorozatú bonokat 1921 július 1-én tartozik Németország kibocsátani és az e kategóriába, tartozó értékpapírokra teljesíten­dő fizetéseket ,ettől a határidőtől kell számítani.; (A B) sorozatú bonokra nézve megmarad az ere­deti megállapodás.) A C) sorozat bonjai éppen úgy, miként a B) sorozatnak, 1921 november 1-én adandók át a jóvátételi bizottság­nak, a­­mely akkor bocsátja ki azo­kat, ha megbizonyosodott afelől, hogy a német birodalom által tel­jesített fizetések elegendők a ka­mat- és törlesztési szükséglet fe­dezésére. Mindezek a bonok a tu­lajdonos nevére fognak­ szólni­ A bizottság feladata a bonok kiállí­tása, még­pedig olyképpen, hogy az eladás a legkedvezőbb feltéte­lek mellett legyen biztosítható. A két milliárd aranymárkás első évi fizetések havi részletekben törlesz­tendők. Németország törlesztései (évente fizetendő meghatározott részletek és 25%-os levonás a kivitelre ke­rülő áruk eladási árából legalább egy hónappal a bonok után járó kamatterhek esedékessége előtt válnak esedékessé. E megállapo­dás érvénybe léptének napjától számított­­ napon belül egy mil­liárd aranymárkát tartozik fizetni Németország vagy ércpénzben, vagy csekkekkel, váltókkal, a­me­lyeknek lejárati határideje három hónap , ezt az összeget a német birodalmi bank Londonban, New­­york­ban és Parisban köteles letét­be helyezni. A kezességi bizottság 11 napon belül állítandó fel. A német kor­mány tartozik ennek a bizottság­nak bejelenteni minden olyan in­tézkedést, a­melylyel a jóvátételi bizottság által megállapított évi meghatározott részleteket és a ki­viteli illetékeket biztosítani kí­vánja. A garanciabizottság azon­ban semmiesetre sem avatkozha­­tik bele az adós országnak közigaz­gatási természetű ügyeibe. Német­ország köteles minden tőle telhető módon megkönnyíteni a német ki­viteli cégek által fizetendő export­­illetékek bevételezését. Végül fontos módosítás történt az utolsó sorozatba tartozó 85 mil­liárd aranymárka kamatozására nézve is, a­mennyiben úgy hatá­roztak, hogy mindaddig, míg ez az összeg nincs bonokká átváltoz­tatva, nem követelnek érte 5%-ot, hanem addig az időpontig beérik 2,0%-al, de hogy ennek a sorozat­nak kibocsátását siettessék, az árukiviteli illeték ''. 25%-ról 26%-ra emelik. II. Lloyd George és Bh­and kedélyes gorombáskodása pdris, május 1 {Az Est­ipdies tudósítójának teljfe­ljelentése Londonból} Lloyd George és Briand között — mint a Matin közli — a tegnapi ülésen nem egyszer kemény össze­­szólalkozás volt, de a szóvita min­dig megmaradt a legtúlhajtottabbb udvariassági formák között. Mikor, például Lloyd George azt mondot­ta, hogy „nem maradhatnék egy olyan kormány élén, a­mely a mai súlyos viszonyok között magára venné a felelősséget a szövetség megbontásáért«, Briand így vála-

Next