Az Est, 1921. május (12. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

Csütörtök, '92. május 5. ) Orvosszakértők és fegyverszakértők kihallgatása a Tisza-perben A főtárgyalás tkelt nyolcadik­ napja — Az Eif tudósítójául — A Tisza-hímpör mai tárgyalását féltíz óraMr nyitotta m­eg Gadó István elnrok. I­JF Vallomás Tisza sérüléseiről Ma először dr. Bsazslinszky Hugó rendőrorvos főtanácsost hallgatta ki a bi­róság.­Razslin­szky elmond­ta, h­­­gy a Jüngefín-villába kiszállt bizottságra, mint rendőrorvos vette és az A mikor kiértek, Tisza Istvánt már az ágyban találták. Halott volt, a sebek szakszerű kö­téssel­ voltak ellátva. Az ágy szé­lén sírva ült a kegyelmes asszony. A sérülések közül az, a­melynek a mellkas jobboldalán, közvetlenül a jobboldalon volt a bemeneti nyí­lása, feltétlenül halálos volt. Ke­re­sztülszaladt a mellkason, a ne­mesebb szervek mindegyikét meg­­sértette, és a másik oldalon ron­csoló sérülést hagyva maga után, szaladt ki a golyó. Pörkölés nyo­mai a sebek meneti nyilasánál nem voltak láthatóak, ez azt mu­tatja, hogy távolabbról érhették a lövések.­­ A vértócsát akkor a hallban már föltörölték, különben is gróf Ti­szának, inkább belső, mint külső elvérzés okozta, halálát. Arcának feltűnő halvány színe is ezt mu­tatta. A mellkast ért lövés annyira súlyos volt, hogy ha a műtőterem­ben érte volna és utána rögtön műtétnek vetette volna magát alá, akkor sem lehetett volna megmen­teni. Almásy Denise grófnő ha­lántéka táján és orra tövén szen­vedett ,sérülése jelentéktelen köny­­nyű sérülés, ,de hogy ha a grófnő csak egy kissé is megmozdította volna a­ fejét, mindkét lövés halá­losan találta volna. A bizottság künn rendes halotti szemlét tar­tott. . Az elnök további kérdéseire azt is elmondja a rendororvos, hogy ők félhat-háromnegyed hat­ óra táj­ban kapták a központi ügyeletre a jelentést, hogy gróf Tisza István tetten, merényletet követtek el és s akkor az ügyeletén egy úr azt mondotta, hogy van a közelben egy ■ . rendőrorvos, az ‘ ügyeletes ne menjen ki. Rá öt percre kapták a telefonjelentést, hogy a gróf meg­halt, erre aztán indultak.­­ Dr. Moiser szavazóbiró kérdései­, író elmondja dr. Hazslinszky, hogy ő az, a­ki azt mondta, hogy ne men­njenek ki, valószínűleg a rendőrség, kötelékéből való, de nem tudja, hogy ki volt. A távollevő Szilassy és Soóky királyi ügyészek képviseletében dr. Ikovács ügyész kérdezi a rendőr­­főorvost, a­kinek kérdéseire a tanú­­ elmondja, hogy Szentkirályi főka­­­pitányhelyettes adta az utasítást,­­hogy bizottság menjen ki. Ezután dr. Minich Károly és dr. ''Kenyeres Balázs törvényszéki or­vosszakértők intéznek néhány kér­dést a rendőrorvoshoz, a sebek egymástól való távolságára és ma­gasságára vonatkozóan.­­ Ezután a tanút megesketik.­­ Dr. Lux Sándor orvos kihallga­tása következett ezután. El­mondja, hogy ,1918-ban a Bennm­a­­nti Bethesda-kórház alorvosa volt. Október 31-én délután Tisza István kisínasz jött át érte azzal, hogy jöjjön rögtön, mert a kegyelmes úr nagyon rosszul van. A­mint át­ment, Tisza, a szalon ajtajában fe­küdt a­ hallban. Arca is lárvány­­fehér volt, a­miből nagy vérzésre következtetett. Semmiféle életjelen­­séget nem talált, csupán a halált konstatálhatta. Megvizsgálta a tes­tet, a hasfalsebet, a melynek be­meneteli nyitása jobboldalon, a ki­meneteli nyílása pedig a balolda­lon volt Ez a lövés a hasüreget nem nyitotta meg és igy a hídék oka nem lehetett. Látta, hogy Ti­sza balkar­­á, el van törve. A jobboldali hátsó hóna alatt egy kerek­­béméhételi nyílás volt, a másik oldalon, ugyancsak a hóna­­ alatt kimeneteli nyilás, a­mely a thai felsőkarjában folytatódott. Ez­­a lövés okozta a halálát. Almásy Denise grófnő sebét is ő kötözte be és azt nyolc napon belül gyógyuló természetűnek találta. Vizsgálás közben egy üres töltényhüvelyt talált a földön, a­melyet később a hadbírósági főtárgyaláson be is szolgáltatott. A bíróság a tanút megeskette. Dr. Minich Károly törvényszéki orvosszakértő mondja el ezután véleményét. A lövést, a­mely Tisza István mellkasát járta át, dr. Rad­­vánszky, dr. Lux és dr. Hazslinszky teljesen egyformán írja le, bizo­nyos, hogy ez a golyó életbevágó fontos szerveket ért. A rögtöni ha­lál és az elvérzésre mutató nyo­­­mok azt igazolják, hogy külső és­­belső elvérzés okozta a halált. Va­lószínű, hogy a test közepén levő főütőér, az aorta sérült meg. A haslövésnek a halál előidézésében szerepe nem volt. Nem tudja meg­állapítani azt, hogy a haslövést Tisza István álló helyzetben, vagy fekve kapta-e . Mindkettő elkép­zelhető. A fegyver, a­melyet a gyilkosok használtak, , lehetett Manlicher, de lehetett Frommer­­pisztoly is. Polónyi Dezső kérdezi a bíró­ságtól, nem hallgatja-e ki dr. Mi­nich orvosszakértőt Kovács vizs­gálóbíró állapotáról is. Az elnök kijelenti, hogy ez egé­szen külön ügy. Kovács vizsgáló­bíró állapotáról külön speciális szakértőt, dr. Némethy Károlyt fogja kihallgatni a bíróság. Ezután dr. Kenyeres Balázs ta­nár, törvényszéki orvosszakértő terjeszti elő véleményét. A leírás alapján semmi kétség, hogy a felső lövés volt gróf Tisza István halá­lának előidézője. Azt nem lehet biztosan meghatározni, hogy a gróf előtt állók közül melyik ej­tette a halálos sérülést. A haslö­vés a hasfalat fúrta keresztül. A lövések álló helyzetben, de fekvő­ben is érhettek Tiszát, eredhettek Manliehertől, vagy­ From­ikertől, de Valószínűbb, hogy Manliehertől származnak a lövések.­­ A fegyverszakértők véleménye Ezután­ Kenyeres tanár báró lladvánszky Bélához és Lux orvos­hoz intéz kérdéseket, majd az elnök behivatja a három fegyverszak­­értőt és felolvassa előttük vala­mennyi helyszíni szemle jegyző­könyvét. A hadosztálybíróság által fogana­tosított helyszíni szemle jegyzőköny­vének felolvasása után Gersics Lajos törvényszéki fegy­verszakértőt hallgatja ki a bí­róság. A Roheim-villa halljának falá­ban két lövést találtak. Az egyik egész golyó, a másik csak egy da­rabja egy golyónak. A nagyob­biknak helyzete megfelel a Tisza mellét ért lövés irányának. A ki­sebbik annak a golyónak egy da­rabja, a­mely a parketet súrota. A golyó Manlicher-fegyverből ered s nem valószínű, hogy a lövést Frommerz pisztolyból lőtték volna, mert a fegyverszakértő véleménye szerint ez a golyó fekvő helyzetben érte Tiszát és ez volt az a­ golyó, a­mely a parkettet is súrolta. En­nek a golyónak a darabját megta­lálták, ez pedig Menlieher-golyó. Lehetetlen lenne különben, hogy a golyó egy­ órarészt magával sodort volna a földre. Azt is kizártnak tartja, hogy az ajtónál álló negye­dik adhatta volna le azt a lövést, a­mely Tiszát a hasán találta. Ezután Szerd­anovits István má­sodosztályú­ főfegyvermestert mint katonai fegyverszakértőt hallgatta ki a bíróság. A szakértői eskü letétele után előadta, hogy a töltényeket nem lőhett­ék ki egy és ugyanazon fény­vérből. Ezután a golyók készítési évéről, Tiszának helyzetéről a lövés pillanatában és a hallban talált nyomokról nyi­latkozott. 3 oldal Andrássy Gyula nagy beszéde a külpolitikai helyzetről A nemzetgyűlés folytatta a költségvetési vitát — Az Est tudósítójától — Rakovszky István háromnegyed tizenegykor nyitotta meg a nem­zetgyűlés mai ülését. A jegyző­könyv hitelesítése után felolvasták az indítvány- és interpellációs könyveket. Az indítványkönyvbe négy indítvány van bejegyezve. Andaházi Kasnya Béla a numerus clausus eltörlése és a botbüntetés­ről szóló törvényjavaslat eltörlése tárgyában jegyzett be indítványt. Az elnök jelenti, hogy az írás­ban benyújtott két­ indítvány meg­indokolása tárgyában később fog javaslatot tenni. Andaházi Kasnya Béla indítványát írásban nem ter­jesztette be és így az figyelembe nem vehető. Ezután az­­interpellációs könyvet olvasták föl, a­melybe tíz interpel­láció van bejegyezve. Az elnök in­dítványára a Ház elhatározta, hogy az interpellációkra legkésőbb egy órakor tér át.­­ Ezután, a pénzügyi és közigazga­tási bizottság együttes előadója, Bartos János tesz­­jelentést a postai díjmentesség ügyé­ben, majd a pénzügyi és az igazságügyi bi­zottság együttes előadója tesz je­­lentést­. Következik a napirend: a, költségvetésről szóló vita folytatása, a­melynak első szónoka: Egri-Nagy János . Egy évvel az­­előtt azt hitte, hogy az évszázadok előtt élt nagy nemzeti szellemek csapásán akarunk haladni. Mert mit várt tőlünk a nemzet ! Bűnbo­­csánatot a múltakért, az egységet és azt, hogy a nemzetgyűlés a kon­szolidáció fókusza lesz. Ha csak nagy vonásokban látta volna való­­raválását e reményeknek a­ nemzet, akkor egészen másképp lehetne be­­e­szélni, mint ma. Úgy látszik azon­ban, hogy a csalódások korszakát éljük. ’ A­ legnagyobb örömmel üdvözli a gróf Bethlen expozéját, a­mely újabb reményeket ébreszt a ma­gyar népben. Helyre kell állítani a tekintélyt, mert a tekintély rom­lása a nemzet lezs­llesztésének útja. A királykérdésről szólt és kije­lenti, hogy nagy bűn a nemzet el­len minden Habsburg-puccs, de nagy bűnnek tart minden olyan megnyilatkozást is, a­mivel a ma­* gyar nemzet hóhérainak akarunk tetszeni. Minden türelmetlen Habs­­burg-ágens, de minden cseh, szerb­ vagy román ágens is a nemzet sír­ját ássa meg. Izgató momentum­nak tartja a felekezeti féltékeny-' ségét, a­melyet mesterségesei­ szi­tának, izgató momentumnak a li­­beralizmus kérdését, a­melyet úgy állítanak be, mintha mi reakciósok volnánk és a sötét középkort akar­nék visszaállítani. A középkort, a­mely különben nem is sötét, mert hiszen. Csodálattal nézzük művé­szetét, társadalmi kialakulását és idealizmusát. ’ Csizmadia Sándor: A középkor az nagyszerű ! Nagy János: Az a liberalizmus, a mely a politikában szabadságot teremtett és a közszabadságokat hozta... Meskó Zoltán : Hagymaszagú. Nagy János: ...a mely­ a sza­­badkereskedelmet tűzte zászlója alá, de erkölcsi alapja volt, ez a liberalizmus nekünk is kell, de nem kell az a liberalizmus, a­me­­­lyet itt évtizedeken át hirdettek. A pénzügyminiszter rideg állás­pontján állok, a­kit nem győzök eléggé csodálni. Szilágyi Lajos: Pedig liberális etm­ber. Nagy János: Elismeréssel van­­gyok iránta, nemcsak mért nagy koncepciójú ember, hanem mert ráhelyezkedik a takarékosság alapjára. Ki kell irtani a közön­ségből azt a gondolatot, hogy min­dent az államtól várjanak. Az ál­lam nem fedezheti az összes költ­ségeket, mert ha az entente látja, h­ogy mi mindenre van pénzünk, joggal azt fogja mondani,­hogy ha arra is van pénzed, add ide ne­kem. Hegedűs miniszter helyeslően bólint a fejével. Nagy János: Törvénybe kell ik­tatni, hogy a tisztviselői pályával összeférítésbelétt a kijárás. A nép gondolkozásába bele kell vinni a munka jogát és a munka köteles­ségét- A törvényjavaslatot általá­nosságban elfogadja. Nagy János beszéde után töb­ben szünetet kérnek, de az elnök utal arra, hogy egy órakor úgyis az interpellációkra térnek át és előzően szünetet fog elrendelni. Andrássy Gyula felszólalása Gróf Andrássy Gyula szólal fei ezután és a következőket fejti A kormány bemutatkozása alkal­mával már kifejtet­tem állásponto­mat. Pártom részéről többen föl fognak szólalni ebben a vitában, hogy föltárják a párt politikáját. Én most főleg azért szólaló K­rSM,­ hogy a Ház figyelmét külpolitikai kérdésekre hívjam fel. Erre a fölszólalásra alkalmat adott egy kedvező esemény­ a lon­doni parlamenti vitában, a­mely az első örvendetes jel ránk nézve Ny­ugat eu­rópában. Ebben a vitá­ban természetesen sok olyan hang­zott el, a­mi a magyar fület sérti és nem­ felel meg teljesen a mai gyar fölfogásnak. De ne feledkez­zünk meg arról, hogy a vita­ célja a kegyetlen béke ratifikálása volt­, ennek dacára meleg, rokonszenves hang vonult végig Magyarország irányában az egész vitán és ez a rokonszenves hang egységes volt az összes felszólalásokban. Maga az angol kormány egészen más­­hangokat pengetett, mint akár egy évvel ezelőtt, a­mikor lord Newton és" Jord Brice olyan rokonszenvesen emlékeztek meg Magyarországról,. Akkor a kül­ügyi államtitkár még azt mondta, hogy Keleteurópa kaotikus viszo­nyaiért Magyarországot terheli a­­ felelősség, a­mely hiába ábrándos­zik azon, hogy lerontsa az igazsá­gos békét. Most a külügyi államtitkár azt állapította meg, hogy nem Magyarország a hibás azokért a borzasztó viszonyo­kért, hanem a kis entente. Óriási változás ez, jele annak, hogy az igazság halad a maga út­ján és hogy kezdik belátni, hogy nem Magyarország akadálya a vi­lág békéjének, hogy Magyaror­szág csak a saját lét­föltételeit akarja csendes, szorgalmas mun­kával megszerezni, hogy a bor­zasztó gazdasági viszonyok oko­zója a kis entente, a­mely még mindig szövetkezik és fegyverke­zik ellenünk és ki akar irtani ben­nünket azokból az országokból, a­melyeket mások fegyvereivel szer­zett." A külügyi államtitkár a leg­nagyobb elismeréssel nyilatkozott Magyarországról és azt mondta, hogy Anglia bámulja azt az­ ön­uralmat, a­melyet Magyarország tanúsított Károly király látogatá­sa alkalmával. Oly meleg hangon beszéltek az összes szónokok, mint­ha magyarok volnának ők is és mulasztás volna, ha itt nem emlé­keznénk meg erről. „ Drózdy Győző: Figyeljük meg azt is, a­mit a jogrendről mondtak. Andrássy Gyula: Arra is ráté­rek. Csak ketten voltak, a­kik a kis-entente álláspontján voltak, de

Next