Az Est, 1921. május (12. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

4. oldal. ­azok­ is­ nagyon mérsékelt hamion beszéltek és a­mikor védeni töre­kedtek a kis-entente politikáját, akkor sem védelmezték a trianoni békét. Lord Robert Cecil külügyminisz­ter azt mondta, hogy Magyaror­szágot nem az entente törte dara­bokra, Hanem a nemzetiségek fele­lősek azért a szörnyű bűnért. Nem a párisi­­békekonferenciát terheli a felelősség, hanem a nemzetisége­ket. örvendünk, hogy az angol külügyminiszter olyan, bűnnek te­kinti Magyarország földarabolá­sát, hogy azért a felelősséget nem vállalja, de azért mégsem felel meg a valóságnak ez a nyilatko­zat. , Az entente következetes agitá­­ciót folytatott, mindenütt, hogy Ausztria és Magyarország nemze­tiségeit felheccelje. Nemrégiben megjelent egy könyv, a­mely nagy büszkeséggel állapítja meg, hogy Magyarország és Ausztria össze­omlása következtében sikerült az elnyomott népeket felszabadítani. Ezt egyenesen vissza kell utasí­tanom, mert az az állítás, hogy Magyarország gyönge lábon ál­lott ország volt, valótlan és csak az összeomlás pillanatában állott be az a hisztériás állapot, a­mely pillanatokig talán elvette teljes ön­tudatát. Ez azonban azóta már rétjén meg is szűnt. (Úgy van! Úgy van! Zajos taps.) Angliában átalakult teljesen a közvélemény .Irántunk!""­­ Ma már Anglia többsége elitéli a békét és az a kívánság nyil­­vánul meg, hogy minél eléb helyrehozhassa a nagy tévedé­seket. . . Az úgynevezett­­ reálpolitikusok azt hiszik, hogy­ a közvélemény nem fontos és mindenk­é csak vassal és vérrel lehet megoldani. Bis­marckra szokták rámondani, hogy­­ mindent vassal és vérrel szokott megoldani. Igen, de ő mindig gon­dosan előkészítette a közvéle­ményt. Mi nem fektettünk súlyt arra, hogy az európai közvéle­ményt felvilágosítsuk. A­mikor minket darabokra téptek, azt állí­tották, hogy elnyomott népeket szabadítanak fel ezzel. Nagy öröm­mel kell tehát megállapítani, hogy Anglia felénk kezd fordulni és be­látja, hogy milyen igazságtalansá­gokat követett el velünk szemben. Mi békét akarunk. Ismerjük a háború borzalmas veszedelmeit és következményeit. Tudjuk, hogy az egész világ ránk rohanna, mint békebontókra, ha újra kardot rántanánk.­­ Tudjuk, hogy akkor egy túlnyo­­­­móan erős szövetség alakulna el­­­­lenünk és egy kaland által a ma­­­­radék Magyarország életerejét is­­ elveszítjük. De azért vannak célok, a­melyek­hez következetesen ragaszkodnunk kell. Az elszakított országrészek kisebbségi jogait tiszteletben kell­­ tartani. Törekednünk kell arra, hogy a kulturális érzelmi integri­­csólatokat a szomszédos államok­kal, a­míg garanciákat nem kap­tunk arra, hogy magyar testvé­reink számára a fejlődés lehető­ségeit megteremti. Lehettünk a múltban ügyetlenek a nemzetiségekkel szemben, lehettünk provokálók is, de kiirtási szándék nem volt bennünk. Sajnos, sokszor éppen magyarok voltak azok, a­kik elősegítették azt, hogy a külföld ferde szempontból itélte meg Ma­gyarország nemzetiségi politikáját. Felkiáltások: Jászt! Andrássy Gyula gróf : Wedgwood, a­ki Magyarországon tartózkodott, beszédében felhozta a fehér terrort is és azt kivánta, hogy a fehér terror szüpjék meg. A legkemé­nyebben támadta a fehér terrort, de ugyanakkor azt mondotta, hogy a kisgazdapárt nagyon liberális és el­lensége a fehér terrornak. Magyar­­országi tartózkodása alatt azt az impresziót nyerte, hogy a kisgazda­­párt az ország legerősebb pártja, amely a politikát irányítja. Robert Cecil a maga parlamenti ügyességé­vel és rutinjával azonnal nyilatkozott és azt mondotta, hogy ő ugyan nem ismeri olyan jól a magyarországi vi­szonyokat, de hogyha a kisgazdapárt ilyen jelentékeny pártja az ország­nak és ellensége a fehér terrornak, akkor ez a fehér terror nem lehet va­lami komoly. Andrássy ehez a maga részéről azt a megjegyzést fűzi, hogy az ország valamennyi pártja azt akarja, hogy ebben az ország­ban rend legyen és ellensége a fehér terror minden megnyilatkozásának. Giesswein Sándor: Tehát még­sem volt olyan nagy az a jog­rend! Andrássy Gyula: Ő maga min­dig elítélte a fehér terrort. A­mi a gazdasági integritást illeti, ezzel a kérdéssel is a legnagyobb meg­értéssel találkozunk az angol par­lamentben lefolyt vitában. Minden felszólaló hangoztatta, hogy a trianoni béke gazdasági káoszba döntötte Közép-Euró­pát. Lord Cecil azt mondta, hogy le­hetetlen, hogy Magyarország ne fizesse meg a hadikárpótlást, az egész csak nyolc, tíz millió font. Erre egy képviselő azt mondta, hogy nagylelkű cselekedettel le kell mondani arról, a­mit úgy sem lehet behajtani. (Derültség.) Ha ide jön a jóvátételi bizottság, gon­doskodni kell arról, hogy gyorsan végezzen és vigyázni kell, ne­hogy többet vigyen el, mint a­mennyivel tartozunk. a­­tás a magyar fajon belül megóvas­­sék, de megóvassék a testvérnem­zetiségek fejlődési szabadsága is. Az egész angol közvélemény he­­l­­yeselte ezt és hangsúlyozta­­ is.­­ Asquith rámutatott annak a font­i fogságára, hogy a kisebbségi jogok­­ védelme nem maradhat papiroson. Határozott kérdésére Balfour azt mondotta a a kis­ ententeról, hogy­­ szomorúan kell rámutatni arra, hogy a­kik azelőtt elnyomottak voltak, azok most az elnyomók. Lord Robert Cecil azt mondotta,­­ hogy a kisebbségi jogok tekinteté­­­­ben minden panasszal a népek szö­­­­vetségéhez kell fordulni és helyesnek­­ tartaná, ha Anglia is odavinné a ki­sebbség panaszait, mint a kisebbsé­gek védője. Oly nagy haladás ez a vita, ''a­melynek nem örülhetünk eléggé. A kis­entente-nak a nagy vitában mind­össze két, védelmezője akadt. Az egyik felszólaló azt­ hangoz­tatta, hogy Anglia inkább lépjen ki a népszövetségből, semmint, se­g­édkezet nyújtson­ ehhez a helyzet­­ez, a­mely gazdaságilag életkép­telenné teszi egész Közép-Európát. A­mi a szomszéd államokkal való gazdasági érintkezést illeti, ez feltétlenül szükséges, de addig mi nem vehetjük fel a gazdasági kap­ A határ­kiigazításoknál is sokat remélhetünk Anglia megváltozott közvéleményétől Arra kell azonban törekednünk, hogy ha egy-egy vitás területen a nép akarata valami módon­ meg­­nyilvánul, ne követelje az entente abban az esetben, ha ez a véle­mény ellenkeznék a békeszerződés határozmányaival, a béke­szerző­­dés szószerinti végrehajtását. Anglia a Millerand-féle kísérő­levelet úgy értelmezi, mintha csak egyes kérdésekben udvarias re­ményt nyújtana az esetleges felül­vizsgálásra. Ezzel szemben nekünk a kísérőlevél teljes és eredeti ér­telmének alapjára kell helyezked­nünk. Az angol parlamentben el­hangzott az a­ vélemény, hogy a határkiigazító­ bizottságnak na­gyobb szabadságra lesz szüksége, mint a­mennyit hivatalosan bizto­sítottak neki. Kijelentették az angol parla­mentben, hogy Magyarország csak akkor lesz boldog és egészsé­ges, ha a népek ahhoz az állam­hoz tartozhatnak, a­melyhez tar­tozni akarnak. (Nagy taps.) Merítsünk bizalmat az angol al­sóház vitájából és erősödjék meg az az elhatározásunk, hogy béké­sen, de törhetetlen energiával dol­gozzunk azon, hogy testvéreink nemzeti érzését megmentsük és­ a ralu­k való kulturális egységünket íztosítsuk. Egy hang a baloldalról: Visz­­szakapcsolni ! Gróf Andrássy Gyula: A vissza­kapcsolás majd érett gyümölcsként hull az ölünkbe, de minél többet be­szélünk fegyveres retorzióról, an­nál később. Sokat beszélnek ar­ról, hogy angol, olasz vagy francia orientációt kell-e követnünk. Én azt mondom, hogy magyar orientációt kell követnünk és ezt úgy értem, hogy hassunk a világ közvéleményére és legyünk készen, hogy azzal az állammal menjünk, a­mely először érti meg igazságun­kat. A költségvetést elfogadom. (Nagy éljenzés és taps. Andrássy Gyulát számosan üdvözlik.) A nemzetgyűlés további folyamá­ról a „Magyarország” ma OM­ után megjelenő lapja közöl részle­tes tudósímót­/ Az orosz szovjet választások eredménye 363 anlibolsevistást választottak­­ Reval, május 3 .(Az Eb rendes tudósítójától) Végbemeatók a választások Szov­­jet-Oroszországban: összesen 860 szovjet delegáció tagjait választották meg, még­pedig 1400 kommunistát, 363 antibolsevistát és 97 másféle pártbelit. I. Megindult a salátakivitel A pénzügym­iniszer fentartja a zöldségkiviteli illetéket - Az­ Est tudósítójától -A zöldség, gyümölcs és főzelék kiviteli illetékjének leszállítására megkezdett féllése nem járt ered­ménynyel, a­mennyiben a közélel­mezési minisztérium a már meg­kezdődött főzelékszállításnál be­szedi az illetékeket. Egyelőre ugyanis a pénzügyminiszter ra­gaszkodik a kiviteli illetékhez és így a kereskedőknek, a­kik külföld­re szállítanak, a vámon kívül ezt az állami részesedést is meg kell fizetniük. Az első zöldségszállítmány már e hét elején útnak is indult a kül­földre, mindössze néhány vagon salátát exportáltunk. Az illetéket nem állapítják meg az egész idényre vonatkozólag előre, ha­nem hétről-hétre írják elő az ille­ték nagyságát, mindig a főzelék, gyümölcs, illetve a zöldség napt­árának arányában. A kiviteli ille­ték megállapítását előreláthatólag külön bizottság fogja végezni. VVVVVWWW'^WWWWWVW Új tanácskozás kezdődött az angol szénbányászoknál London, május 4 (Az Est rendes tudósítójától) Abban a pillmnatban, amikor a né­met szénszállítások kérdése a jóváté­tellel kapcsolatosan az Honi tanácsko­zások középpontjában telt, egy másik ajánlatról is tárgyal tik, a­melyben francia szenet kínálnak Angliának. Több francia bánya­vállalat képviselője tartózkodik itt és napok óta tárgyal az illetékes londoni tényezőkkel. Megállapodásra még nem vezettek ezek a tárgyalások. Többféle részről ismét kísérleteznek, hogy újabb békealkudozá­sok­at lehessen megindí­tani, a­melyek végét­­-vet­hetnék a már egy hónap óta tartó szénharcnak. Má­tól fogva a pékek csak kenyérsütésre kapnak szenet, fehérsüteményt és kalá­csot sütni tilos. Az alsóház egy termében " a t­a­­nácskozás kezdődött "a szénbányászok képviselői­vel. Frank Hodges is meg­jelent. Keresik a kibontakozás út­ját, hogy túljuthassanak a tárgyalások holtpontján.­­. Csütörtök, 1921. május 5. [ A sziléziai lengyel puccs kudarccal végződött a fölkelők Kivonultak a megszállt városokból I / Mécs, május 4 . (Magyar Távirati Irodai A Neue Freie Pressé-nek jelentik Boroszlóból. A lengyelek puccskisér­­lete legalább is első szakaszában ku­darccal végződött. Az inzurgersek a tegnap réggel megrohant városokból jórészt visszavonultak a falvakba, a­hol gyülekeznek. Az ostromállapot kihirdetésének csak a nagyobb váro­­­sokban volt hatása. A vidéken még teljes felfordulás van. Marnn tábor­nok a szövetségközi szavazó­bizott­ság helyettes elnöke kijelentette,hogy erélyesen fog­ fellépni és­­ reméli, hogy három napon belül leveri a felkelést. Reguláris lengyel csapatok eddig még nem lépték át a határt. " I Sinautó-forgalmat terveznek a f*Máv. vénáséii - 4* Est tudósítójától — Már a háború folyamán’ kise£­­Ietet tettek a vasúti teherautókon rekedés vagy mint általában isme­retes, sinautóforgalom létesítésé­re. legutóbb egy budapesti érde­keltség koncessziót kapott a Máv. igazgatóságául arra, hogy az autó­­forgalmat Utálunk kipróbálhassa, és kedvez az eredmény esetében sih­­aumforafilm­at létesítsen. Az állam­­vasu­tris kísérleti és tanulmány­­osztályának vezetésével az érde­keltség a gyoma—kisújszállási, to­vábbá a budapest—kecskeméti vici­nális vonalakon próbameneteket rendezett. A próbákat 35 lóerejű­ teherautóval végezték, a­melynek kerekeit a sínen való közlekedés, céljából vasúti kerékabroncscsal látták el. xw m ■» -r-rr^f-----1 -rrr--T - •—n| A kisújszállás—gyomai vonalm­ a mely síkjelegű, az átlagos sebes­ség óránként 20 kilométer volt. A­ budapest—kecskeméti vonalon, a­­melyen emelkedések is vannak­, mai sebesség átlag 23, de helyenként 300 kilométer is volt. A végleges ezo­i­mitás úgy alakult, hogy ha 40 ko­ronás benzinárat veszünk alapul úgy autóüzem mellett, a szállított áru viteldíja kilogramonként 10 fillérrel emelendő volna. De ha va­lutánk javulásával a benzinárak csökkennek, akkor jelentősen javult a sínautóforgalom pénzügyi mér­lege. Hír szerint máris több oldalról­ kifejezésre jutott a hajlandóság, hogy a szállítmányok gyors továb­bítása­ esetén hozzájárulnának eh­hez a díjemeléshez. Különösen olyan szállítmányokról van szó,­ a­melyeknél ez a kisebb költség­­többlet nem jönne számításba. Vo­natkozik ez elsősorban a tejre és a többféle romlandó élelmiszerre, a­­melyeket a kora reggeli órákban­ gyorsan lehetne sinautóval a vá­­­rosba eljuttatni. j a Ti­sza-bűnügy tárgyalásáról teljes és részletes tudósítást csak és a MAGYARORSZÁG közöl AZ EST tudósításának mindig közvetetten folytatása a MAGYARORSZÁG tudósítása Az angol nyelv legteljesebb, a kiejtés pontos meg­jelölését is magába forylaló szótára a Yolland Arthur által szerkesztett Angol-magyar szótár Ára f­ei­zve 396 Io Ara kötve 462 K Kapható könyvkereskedésében, VII. ker., Erzsébet-körut 18- 20. sz., IV. ker.,Váci-utca 12. sz., V. ker., Vilmos császár­ út 14. sz., »Magyarország« könyvkereskedésében,VII. ker., Erzsébet-körut 9. sz.

Next