Az Est, 1921. május (12. évfolyam, 94-116. szám)

1921-05-05 / 97. szám

S oldat *— Tömeges feljelentés a Keresz­tény Behozatali Kereskedelmi Tár­saság ellen. A Magyar Híradó je­lenti : . A rendőrségre hosszabb idő óta egyre-másra érkeznek a feljelentések a Keresztény Keres­kedelmi Behozatali Társaság ellen. Valamennyi feljelentés arról szól hogy a társaság fára és szénre igen sok megrendelést fogadott el, az árura előleget is vett, azonban sem a fát, sem a szenet nem szállí­totta. Több mint száz ilyen felje­lentés érkeze­tt a rendőrségre, a­melynek alapján a nyomozást megindították. Kihallgatja a rendőrség Román Jánost, a társaság igazgatóját és a társaság több tisztviselőjét. A detektívek kimentek a társaság Váci­ utca 15. szám alatt levő fa­­les széntelepére, hogy meggyőződ­jenek, hogy a társaság tényleg nem tud-e eleget tenni szállítási kötele­zettségének, vagy pedig önhibáján kívül került-e abba a helyzetbe, hogy megrendelőit nem tudja ki­elégíteni . A károsultak között több neves politikus és más köz­életi szereplő is van, a­kik igen ér­zékeny károkat szenvedtek. — A pékek tárgyalása a segédekkel. A pékek és a péksegédek között napok óta áll a harc, mert a mesterek nem hajlandók a sü­tőmunkásoknak a már rég kért bérkövetelését megadni. Eb­ben az ügyben ma délután öt órára Mayer János közélelmezési miniszter tanácskozást h­ívott össze, a­melyen a pástek ipartestü­lete, a sü­tőmunkások szervezete, továbbá a szociáldemokrata párt és a keresztényszocialista párt megbízottai is részt vesznek. A mes­terek azt igyekeznek bizonyítani, hogy a kenyér árának emelése nélkül nem teljesíthetik a munkások kívánságát. A herendi porcellángyár retrospektív kiállítása az Iparm­űvészeti M­úzeumban Dr. Layer Károly nyilatkozata — Az Est tudósítójától — . Nagyon érdekes floro megvalósítá­sába kezdett Farkasházy Jósef, a herendi világhírű magyar porcellán­gyár jelenlegi tulajdonosa­ és ne­gyedszázad óta vezetője. A­ herendi porcellángyár alkotóikal­s ugyanis nagyarányú kiállítást rendez az Ipar­művészeti Múzeum. Ez a por­cellángyár volt az első, a­mely Ma­gyarországon tulajdonképpen meg­teremtette az európai nívójú terme­lést. A kiállítást egy bizottsággal­­dr. Layer Károly múzeumi őr ren­­dezi, a­ki erre vonatkozólag a kö­vetkező felvilágosítást adta: A kiállítás fel fogja ölelni a herendi porcellángyár egész múltját. Azt a nagyszerű megindulást, melyet a múlt század elején Farkasházy- Fischer, a gyár megalapítója alko­tott. Utána a fiai kezébe került a vezetés, ma­jd hanyatlás állott be. A gyár legyengülése részvénytársa­sággá való átalakulásával történt, molg most, a­mikor Farkasházy Jenő vezeti, ismét méltó a múltjához és ahhoz a hírnévhez, a­melyet kül­földön megszerzett. Kiállításra ke­rülnek a gyár történelmi műremek­­számba menő darabjai is és körül­belül húsz nagy szekrényt fognak megtölteni.­­ Ezzel kapcsolatban összeállítjuk a gyár irattárát, nagyon érdekes üzleti könyveit és levelezését, a gyárra vonatkozó összes kor­szerű feljegyzéseket és ezek között Kossuth Lajosnak a gyár megalapítására vo­natkozó hírlapi cikkeit. — Ezen az után is felkérem a kö­zönséget, hogy a­kinek birtokában van bármely a kiállítást érdeklő dokumentum, legyen szíves, jelentse ezt be nekem. A kiállítás május hó 17-én nyílik jm­eg. ­­­yomított­a. Fontos külpolitikai nyilatkozatok a Ház pénteki ülésén - Az Est tudósítójától -A költségvetési vita ma erőtelje­­sebb ütemben folyik a nemzetgyűlé­sen, bár nagyobb események csak­ a jövő hétre várhatók. Ma beszél gróf Andrássy Gyula, gróf Apponyi Al­bert felszólalása pedig péntekre ma­rad. A pénteki ülést nagy érd­eke­déssel várják, mert fontos külpoliti­kai nyilatkozatok fognak elhangzani. Ugyanis az angol parlamentben a magyar béke ratifikálásánál történt felszólalásokkal a pénteki ülésen fog foglalkozni gróf Bethlen István mi­niszterelnök, gróf Bánfffy külügymi­niszter és ugyancsak ebben a téma­körben fog mozogni Apponyi be­széde is. A szervezett ellenzék tevékenysé­gének megindulása is csak a jövő hétre várható. Első szónokuk Szilágyi Lajos lesz, utána Vázsonyi Vilmos és Ugron Gábor fog beszélni. A­ vitát ma délután fél kettőkor abbahagyják és áttérnek az inter­­­pellációkra. A következő interpellációkat je­gyezték be : Pákozdy András a ház­helyek kiosztásáról, Ceglédi Endre a termelési közmunkák fokozása, a munkaalkalmak megteremtése, So­mogyi István a hatvani földbirtok felosztása, Bodor György a Nagy­­dorogon állomásozó huszárszázad el­helyezése és ugyancsak Bodor a kapos­vári börtönben lévő katonák bünte­tésének a téli hónapokban való ki­töltése, Paczek Géza a hadirokkantak, Letenyei Pál pedig a kisbéri állami birtokokról kizárt munkások ügyében. Bűnvádi eljárás útján kivágják tisztázni Szmrecsányi és Benicsszky szerepét — Az Est tudósítójától — A képviselőház folyosóján máris élénken foglalkoztak Beniczky Ádöm mentelmi ügyével. A mentelmi bi­zottság tegnapi ülésén — mint írja kiderült — érdekes vallomást ir Gömbös Gyula. Neki ugyanis maga Albrecht főherceg mondotta el azt, hogy Beniczky és Szmrecsányi azzal a tervvel ment le Szombathelyre, hogy megakadályozza a király eluta­zását, sőt, hogy a királyt rávegyék arra, hogy jöjjön vissza Budapestre. Ugyancsak azt állította a főher­ceg, hogy hallotta, mikor Szmrecsá­nyi és Beniczky sértő nyilatkozatot tet­tek egy igen nagyrangú közjogi mél­tóság ellen. Gömbös azt állítja, hogy az Albrecht főherceggel folytatott beszélgetésnél jelen volt herceg Win­­dischgraetz Lajos is, a­ki egy szóval sem cáfolta meg a főherceg kijelen­téseit. Ebből Gömbös azt a következ­tetést vonja, hogy miután a Beniczky és Szmrecsányi-féle kijelentéseknek úgy a főherceg, mint Windischgraetz tanúi voltak, a főherceg előadása meg­felel a valóságnak. A mentelmi bizottság tegnap úgy határozott, hogy az eddigi tanú­vallomásokat írásban kiadja Beniczky Ödönnek, a­ki erre a hét végén ugyan­csak írásban fogja megtenni meg­jegyzéseit. A mentelmi bizottság azután a jövő héten ülést tart. Jogászi és képviselői körökben, — mint bennünket informálnak — mindjobban terjed az a felfogás, hogy Szmrecsányi és Beniczky ügyét csak akkor lehet alaposan és megnyugvást­­keltő módon tisztázni, ha ellenük bűnvádi eljárást indítanak és azt le­folytatják. Szerintük ugyanis csak ezen az úton lehet megállapítani, hogy tettenérés történt-e akkor, a­mikor őket letartóztatták. Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy - miniszt­er ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy mentelmi sérelem nincsen, mint­hogy tettenérés esetén a képviselő­ket le lehet tartóztat­ni, a tettenérés pedig ebben az esetben megtörtént, fia azonban Tomcsányi és az eljáró hatóságok ragaszkodnak ehhez a fel­fogáshoz, akkor már eddig okvetlenül meg kellett volna indulni a bűnvádi eljárásnak, a­mi azonban eddig nem történt meg. E­miatt Dömötör Mi­hály képviselő a mentelmi bizottság üléséig kérdést intézett Nádosy rend­őrfőkapitányhoz, a­ki azonban kis­térő választ adott, foglalkoztatta ez a kérdés a mi­­nisztertanácsot is, a­hol Bethlen István miniszterelnök kérdezte meg Tom­­csányi igazságügyminisztert, ragasz­­kodik-e­­ahhoz a felfogásához, hogy mentelmi sérelem nem történt ? Mi­után Tomcsányi erre azt felelte, hogy ehhez az álláspontjához ragaszkodik, a miniszterelnök megkérdezte, hogy ebben az esetben miért nem indították, vagy indítják meg a bűnvádi eljárást ? Erre az igazságügyminiszter azt válaszolta, hogy az állásához nem ra­gaszkodik, ahhoz a felfogásához azonban igen, hogy tettenérés történt. A bűn­vádi eljárást pedig csak azért nem indították meg, mert ezzel szerinte az ügy elintézése hosszan kinyúlna és szerfelett bonyolulttá válnék. Azt is kijelentette az igazságügyminiszter, hogy a bűnvádi eljárás megindítására két-három hét múlva rákerülhet a sor. s1. Mivel a képviselők nagy része ra­gaszkodik ahhoz, hogy a­mennyiben tettenérés lehetősége fennforog, ez bűn­vádi úton tisztáztassék, valószínű, hogy ebben az irányban el fognak járni és így bírói úton fogják tisztázni azt a kérdést, hogy Szmrecsányi és Be­­niczky valóban puccsot tervezett-e, továbbá, hogy inkriminált kifejezé­seket használt-e ? A­mennyiben a bűnvádi eljárás időközben megin­dulna, annak befejezéséig a mentel­mi bizottság tevékenységét felfüg­geszti. PORTOROLE TRIESZT MELLETT (OLASZORSZÁG) OVÓTVINTéZET.SÓSLAPFÜRDŐ STRANDFÜRDŐK PALACE-HOTEL ÉS 40 MÁS SZÁLLODA CASINO-MUNICIPALE (JÁTÉK-KASZINÓ) A legjobb é­s legtökéletesebb b írógépszalag­ítása olyan, mint a gyöngy ! Kapható mindenütt! Főurakat: MAY FRIGYES V. ker., Fürdő-utca 10. szám.­­ Telefon: 7—S4. Csütörtök, 1921. május 5. Jobb a tőzsde •­­Az Est tudósítójától­­Az értéktőzsdei forgalom irányzata ma valamivel jobb volt, mint teg­nap és különösen a Zürichből ér­kező gyengébb koronajegyzés hatása alatt élénkült meg a vásárlási kedv. A kontremin is fedezni igyekezett, úgy hogy a tőzsdeidő első felében a tegnapinál magasabb árfolyamok ke­rültek előtérbe. A szilárdabb irány­zat azonban nem igen tudta magát tartani, a magasabb árfolyamoknál eladók is jelentkeztek, azonban vég­eredményében az irányzat és az ár­alakulás ma kedvezőbb volt mint teg­nap. A forgalom elég nagyarányú volt. A bankok ma délelőtt értekezletet tartottak, a­melyen elhatározták,hogy intervenciós vásárlásokat végeznek. Erre a hírre a tőzsdeidő végén erőtel­jes szilárdulás mutatkozott, egyes részvényekben, minek pl. a Felten, a Magyar acél és a Magyar-Belga, 800—1000 koronás emelkedés volt. Pénzintézetek és biztosítók: Magyar Hitel 1560—30, Magyar-Angol 740—770, Leszámítoló 720—25, Magyar-Olasz 325— 310, Jelzálog 740—60, Hermes 410—400, Ingatlan 680—710, Ált. Takp. 910, Pesti Hazai 21.500—22.000, Osztrák Hitel 650— 670, Lipótvárosi 280—290. Bányák és téglagyárak: Beocsini 4050—3900, Bánya és Kohó 2750—2675, Ált. Szén 4950—5050, Urikányi 2800—650, Salgó 5000-4900. Vasművek és gépgyárak: Kóburg 1450—375, Gazd. Gépgy. 1000, Fegyver 900-850, Ganz Vill. 2825—2700, Láng 750-820, Lipták 393—70, Acél 3000—100, Schlick 800—20, Tendloff 815, Wörner 600—550, Rima 1775—1850. Közlekedési vállalatok: Közúti 890— 980, Déli 1005—960—990, Államvasút 1750-1760. Malmok : Borsod-Miskolci 2500—2550, Első Bpesti 3750-650, Viktória 5800. Faértékek: Egy­­fa 590—60, Gutmann 1850—75, Kőrösbányai 530—500, Nasici 7800-8200, Lichtig 870—830, Ó-Fa 1150- 1160-1120, Rézbányai 2200-125, Szlavó­nia 1850—700, Viktória bútor 520—550, Zabolai 1850—1750, Brassói 3500—3450. Különfélék: Bárót 1­875—790, Égisz 670-40, Chinoin 1250—150, Danica 4350- 275, Izzó 2100, Győri Textil 1650-1550, Papir 2100—2050, Spódium 1400—1425, Felten 4000—3700, Flóra 1650-750, Gold­berger 1050—1000, Műtrágya 3200—3300, Karton 1050—975, Királysör 1750, Klo­­tild 2200-275, Cukor 11­ 800-1­600, Lámpa 1950, Gumi 2300—2125, Vasúti forg. 1350—300, Marosvásárh. 1350—400, Győri Olaj 1900, Phybus 535—50, Telefon 2100—2250, Temesvári sör 2850. A valutapiacon feltűnt a bécsi ki­fizetés javulása, a­mi összefügg az­zal a körülménynyel, hogy Zürich­ben az osztrák korona javult, ellen­ben a magyar korona néhány pont­tal visszaesett A márka változatlan volt, míg a szokol ismét gyengült néhány ponttal A forgalom nagy­arányú volt. Napóleon 660—620, font 800—10, dollár 216—207, frank 16—16.10, márka 3.30— 3.25, lira 10.50—10.25, Bécs 36—34.5, ru­bel 72—68, lei 388—327, szokol 295—288, Svájc 36—37, k. dinár 590—610, lengyel márka 27—25. Bécsi értékíe zsíre Bécs, május 4 (Megnyitás■) Értékpapírok : Osztrák Hitel 1630—600, Magyar Hitel 4400, Ál­lamvasut 4800, Délivasut 2800—700, Ri­ma 4910—900, Salgó 41500—400, Anglo 1745—40, Bankverein 1280, Depositen 950, Länderbank 2750, Linon 1150, Zsiv­­no 3601, Államvasut élv. jegy 2550, 3"%-os délivasúti els. 3640—20, Siemens 1990—50, Alpesi 6950—900, Skoda 3150, Osztrák Hofherr 1256—55, Magyar Hofherr 1860, Huston 3160. Az irányzat várakozó. Valuták: Márka 9.38, lei 9.95, lira 29.25, francia frank 4800, svájci fran­k 10.700, dollár 609, rubel 200, szokol 8­34, angol font 2425, dinár 17.25, len­gyel márka 74.75. Kifizetések: Zágráb 4.37, Berlin 9.40, Prága 8.36, Budapest 2.85, Olaszország 2950, Svájc 10.750, Varsó 72.75, Am­sterdam 21.450, Bukarest 10.07­/a. Kiadótulajdonos: Az Est lapkiadó r.-i igazgató: Sebestyén Arnold. irodalmi ér nyomdai részvénytársulat könforgó gépein Budapest, VII., Rákóczi­ út 54. szám*

Next