Az Est, 1921. június (12. évfolyam, 117-141. szám)
1921-06-25 / 138. szám
Budapest, 1921 * Szombat * juntas 25. Előfizetési árak: Egy hónapra . 50.— korona Negyedévre ...... 90.— korona Félévre .............. ISO.— korona Egész évre...........360.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 2 korom Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Sarkesztőségi VII. fz.Intef, Bratibeuk Srmtt. Kiadó hivatal! VII., Erxsébat-íVrut IS—SO.tu. Prók.Kiadó hivatalok I V . Vilmos esti,vár,ut Iá. Jidm és IV., Váci u utca II. Wien: I., Kolnmarkt 7. Az aknavetők is kenyerére kesilin íz került. Ez az első benyitnás, a melyet az ember érezt, mikor Aigner Károly szegül főispán közgyülésmegnyitó-íbeszédét elolvassa a Pesti Napló ma reggeli számárban.Vé Vethlen-kormány e vidékihelytartója mind a két gerkardot fogott s úgy tűint neki annak a társaságnak, a mely majdnem két esztendő óta a kereszténység és magyarság nevében elevenekről-holtakról ítélkezik, átkokat szór, áldásokat oszt, exisztenciákat marit el s magyarnak csak azt tekinti, a hite egyesületi bélyegzőjét rántotta. Aknavetőknek, parazitáknak, harácsoló fónak, kalandoroknak, brogartuknak nevezte azokat, a kik magyar és magyar közé éket vernek s megígérte, ha nem akad más, ő kihúzza ezt az éket. A főispán urszive alkalmasan igen tele lehetett keserűséggel. Hiszen felelős magas állásában nálunknál sokkal jobban megfigyelhette a gyűlöletre szitok munkáját. Szemtől-szembe láthatta, mit jelent az, ha egy országot nem szeretettel és a java erők összefogásával, hanem uszítással és viszályhintéssel szeretnének igazgatni. Ujjaival megérinthette a demagógok okozta károkat és nem múlt el talán a nap, hogy a hasa épületéből kitépett darab lába elé ne gurult volna. Ezt az Isten ellen való vétkezést nem bírta tovább nézni, kifordította lelkét az ország elé s az országtól kér segítséget ■ az élősdiek és aknavetők ellen. A nemzet bizonyára nem fog habozni, kinek oldalára álljon. A nemzet már kimondta a nagy abá-t, már különbséget tud tenni a között, a ki a keresztet szívében és tetteiben és a között, aki gomblyukában és nyelvén viseli. A destrukció unott frázisa ájult darázsként hever a földön és a szegedi főispán előre megjósolja, hogy ezzel az elülést állatócskával fogják akarni leteríteni. Ez azonban aligha fog sikerülni. Hiszen nyilvánvaló, a kormány is elérkezettnek látja majd a tettek idejét. Szegedi főispánjának felhördülése sejteti a hajlandóságot az ország szervezetében keringő mérgek lecsapolására. ___ Gratz Gusztáv vezeti a magyar delegációt Portoroséba Az ipar és az agráriusok kisföldöttje is részt vesz a tanácskozáson — Az Est tudósítójától— Mikor az angol parlamentben a magyar béke igazságtalanfeágait szétfintették, lord Garzon külféyminiszr azzal igyekezett leszereli a mg^arbarát felszólalókat, holla ^mz utódállamoknak Polit rombanarrar.dó konferenciáján jelentős változások fognak történni, amelyek Magyarország gazdasági helyzetét javítják. Tegnap érkezett ide hozzánk a policiesei konferencia programja, amelyet az érdekelt, gazdasági-testületekkel ir'.istentettei-stat. A progratm a magyar'gol- ' danógi körökben a meglehetős csalódást szelleti, mert túlnyomórészt csak forgalompolitikai kérdéseket tartalmaz és csupán az első pont nyújt némi reményt arra, hogy értékesebb megállapodást is lehet létesíteni. A magyar delegációt, úgy értesünk, dr. Grál Gusztáv volt külügymintezter fogja vezetni, ezenkívül a földművelési minisztérium részéről dr. Pécsig Tibor miniszteri osztálytanácsos, a kereskedelmi minisztérium részéről dr. Geber Antal s a külügyminisztérium részéről még dr. Waller Emil osztálytanácsos is Portoroséba utazik. Hogy a magyar ipar és mezőgazdaság kívánságát megfelelően tolmácsolják és ezeknek atermelési ágazatoknak az érdekét szakszerűen képviseljék, a magyar kormány az ipv és '& 'mrriöjäuUtsifréj/esetén /* fehzóiko!a, hogy csattakozzanakk a magyardelegációhoz. Úgy halljuk, hogy az ipar részéről dr. Fenyős Miksa, a GYOSZ igazgatója utazik porforoszba, míg a mezőgazdák nem döntöttek, hogy küldenek-e szakértőt az utódállamok konferenciájára. A nagykövetek értekezlete Nyugat-Magyarország átadásának elhalasztását mérlegeli Paks, június 2. A Magyar Távirati Ismét a párlat tudósítója beavatott forrásból arról értesül, hogy a nagykövetek értekezlete legutóbbi ülésén a trianoni békeszerződés végrehajtásának ügyével is foglalkozott, masr pedig elsősorban Nyugatmagyarország ügyét tárgyalta. A tanácskozás során többen annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy jobb volna a kérdéses területnek Ausztria birtokába való átadását elhalasztani. Az értekezlet többségének az volt az álláspontja, hogy előbb tisztázni kell, mi a szándéka Ausztriának a Németországhoz való csatlakozás ügyében. A kérdésben a nagykövetek nem hoztak végleges határozatot. Az értekezlet foglalkozott továbbá ama katonai bizottság megalakításának kérdésével is, amely a határok megállapítására lesz hivatva. Beható eszmecsere után a kérdés folytatólagos tárgyalását a legközelebbi ülésre halasztották. M manlen&nái tanácskozások szomfisai esím tartanak 'Beszélgetés Kftuen. MésL@&várryávaS. és gréf Szapár-val MaHenbael, j units ff (Az Est kiküldött tudósilpjától) Tegnap este Benes cseh külögyminiszter több óra hosszat tamácskó-if. zott gróf Bánffy Miklós snae fi külügyminiszterrel ez utóbbi rak lakosztályában, majd a sajtó számára általánosságokban tartott kommünikét adtak ki. Valószínű, hogy a nyilvánossággal szemben a Magyarországgal most megindult politikai eszmecserék alkalmából ugyanazt a taktikát fogják követni, mint annakidején a tescheni vizzily elsímításakor történt. Akkor is csak azután hívták nyilvánosságra a tárgyalások eredményét, mikor már végre is hajtották. Gróf Kimen-Siéderváry, a magyar delegáció tagja, ezt mondta nekem : — Sürgős szükség a közép-európai államok új konstellációra és viszonyuknak újabb rendezése. A háború megzavarja a régi nemzetközi kapcsolatokat. Újakat kell teremteni. Igyekeznünk kell, hogy a jövőben szabaddá tegyük a kereskedelmet és a forgalmat, hogy megszűnjenek mind azok a bosszantások, amelyek ma még az államhatárokon gyakoriak. Mellékes dolog, hogy miképpen képzeljük a közép-európai államok konstellációját, a fő dolog az, hogy ezt a konstellációt praktikus munkával előkészítsük. Ezenkívül tárgyalnunk kell a békeszerződések végrehajtásáról. A kisebbségi védelem például a békeszerződés 7. szakaszában kitűnően körül van írva, de ennek gyakorlati megvalósítása még nyílt kérdés. A politikai vétkesek kölcsönös amnesztiáját is meg kell vitatnunk s ehhez a többi kérdéseknek egész sora járul, amelyekről a külön bizottságok Prágában és Budapesten nem tudtak megegyezni. Ismétlem: új rendszert kell kiépítenünk, amely a ■nemzetközi viszonyt szabályozza — ez a fő. Gróf Szapáry többek között ígynyilatkozott : —A tárgyalófelek, részén a legjobb akarat észlelhető. A magyar delegáció részén egész határozottan. Mindenekelőtt pénzügyi és belpolitikai problémákat kell tisztáznunk. A marienbadi tanácskozások előreláthatólag holnap, szombat estig be fognak fejeződni. .. Az olasz külügyminiszter nagy beszédre készül a parlamentben Róma, juntas Sí (Az ml rendezett MóSitárdtól) (Jiunta és Mavik, fascista képviselő, a kar,fara úffhapi ülésén a német és a szlo képviselők felszólalásaira válaszolva, egy elcsépelt régi mesével hozakodott elő : a belga gyermekek levágott karjait és lábait emlegette. Viljan német képviselő röviden és higgadtan válaszolt a talpraesett beszédével sikere volt, Fgyelmeztette a fascistákat, hogy nekik, akik anynyira féltékenyek anemzeti érzésre, amint hogy joggal védik nemzeti érzelmeiket/ másoknak nemzed érzelmeit is kímélni kellene. A következő szónok, a német Henth .Vicolussi, azt hangoztatta, hogy céltalan és kárhozatos dolog arról beszélni, ki miképpen harcolt a világháborúban, ő most a rohamcsapatok lovagiasságára apellál, a rohamcsapatok ebben a parlamentben ötszáz mandátumot képviselnek és velük szentben csak négy ember áll, négyen ötszáz ellen nem védhetik magukat. Ez a szócsata teljesen fölösleges, ideje volna munkához lérni. A kamara vegyes pártesoportja, amelyhez a német és a szláv képviselők csatlakozni akarnak, nem vette fel őket kötelékébe. A németek és a szlávok ez ellen óvást emeltek. Hire terjedt a parlamentben, hogy gróf Sforza külügyminiszter pénteken nagy beszédet fog mondani, amelyben állást foglal a külpolitikai problémák és a felső-sziléziai kérdés dolgában.