Az Est, 1921. július (12. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

T­ Népszerű finánc«, nem ideiglátott a régi" boldog Magyarország. A nem­ adózunk gyászos­ idők passzív ellenállá­sának volt jelszava , de e jelszó tartalmát és Gyolcsét sértetle­nül átvette és megőrizte a ki­egyezés utá­n­ Magyarország is. Hegedlű­s Lóránt­­valóságos cso­dát műveit. Csodák sorát. Köz­tük nem a legkisebb az, hogy ünnepük, megtapsolják, de sőt igaz szívvel szeretik, a­mikor kimegy a nép közé és nem pó­zol, nem kendőzi az igazságot, hanem példátlan bátorsággal mer morált prédikálni és pedig — horribile dictu! — adómo­rált. Mi az oka annak, hogy ezt az embert taps fogadja, a­mikor nyíltan vallja Szentes és Hód­mezővásárhely piacán, hogy el­veszi az iparostól a keresete jó­részét, a kereskedőtől a hábo­rús hasznát, lefölözi a bankár pénzét és kisajátítja a gazda földjét ? Ez a fanatikus magyar azt mondja : én készen várom a jó­­vátételi bizottságot. Ha ez a bizottság akármit kér tőlem, azt fogorra mondani : nem adha­tok. A­hány bőr volt ezen a né­pen, én mind lehúztam róla. Ti, gazdag, győztes, hatalmas álla­mok, a­kik a boldogtalan Ma­gyarországot úgyis megcsonkí­tottátok, csak nem fogtok még megmaradt csonkjához is hoz­zányúlni ! És Nyugat-Magyar­­ország népének ezt mondja: habozhattok-e csak egy pillana­tig, hova szítsatok ? Talán mégis csak inkább csatlakoztok egy emelkedő valutájú, boldo­gulás felé induló államhoz, mint a korhadt, széjjelmálló, függetlenségét föladni készülő Ausztriához ! És a szomszéd államoknak, a­melyek a mi tes­tünkön hiztak föl és mégis san­da gyanakvással és irigységgel tekintenek reánk, ezt­­ mondja : ti állig fölfegyverkeztetek elle­nünk, mi egy fillért sem adunk az önvédelem föltétlenül szük­séges keretén túl fegyverkezés­re. Mi gazdaságilag jövünk rendbe és ezzel fogunk győzni. Mert Csehország hiába kérke­dik nagyra duzzadt iparával Mennél nagyobb lesz ipara, an­nál égetőbb szüksége lesz a mi piacunkra, így beszél a magyar fináncminiszter. És szavára föl­figyelnek a messze külföldön és a közel szomszédban. És taps­viharzással felelnek a nagy Al­föld magyarjai . Budapest, 1917l * 7*2 fit 6 fc # Julius I Előfizetési árak: Egy hónapra .M 30.— korona Negyedévre MM. 90.— korona Félévre ............. 180.— korona Egész évre.~„.„.360.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 2 korona Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JINTiOR easL­s­ ág Szerkeszt­őség: V­II. kerület, Erzsébetkorat­* K­iadóhivatalt VII., Erzsébetek arat 18—‘20,UU Fiáks kiadó hivatalok: V., Vilmos császárját 14. szám és II., Váci­ utca 12. Wien: I., Kohlmarkt 7. Somidamerisi­ életet követtek el Sándor szerb régensh­erceg ellen­­ A és Pasics miniszterelnök megmenekült Egy kommunista követte el a merényletet Belgrád, június 29 (Az Est rendes tudósítójának távirata) A tegnapi nemzeti ünnepen új al­kotmányt kapott Jugoszlávia, de az ünnepi hangulatot megzavarta a köztársasági párt és a parasztpár­tiak mértéktelen izgatása, a­mely az egész országra kiterjedt és is melylyel nyilván összefüggésben van az, hogy egy ember, a­ki a délszláv állam új kapcsolt terüle­teiről való, Színdoi­ régens herceg élete ellen merényletet követett el. Az új alkotmányra ma tett es­küt Péter király és a Karagyor­­gyevics-dinasztia nevében Sándor herceg, a trónörökös. Megfogadta, hogy alkotmányos uralkodója lesz a szerbek, horvátok és délszlávok birodalmának. Mikor a herceg az alkotmányozó nemzetgyűlés házá­ból négylovas diszhintón Pastes miniszterelnökkel a lakosság ová­ciói közben a katonai szemlére hajtatott, az épülőfélben levő köz­munkaminisztérium házának ge­­rendázatáról­­ egy ember bombát hajított a diszhintó felé. A bomba egy távirópóznába ütő­­dött és még a levegőben robbant föl. Egyes szilánkjai a trónörökös kocsija körül röpködtek, de sem a régens herceg, sem Pasics mi­niszterelnök, a­ki balján ült, nem sebesült meg. A robbanás után iszonyú kava­rodás támadt. J­em messze,a dísz­­hintótól hét véres ember futkosott, míg ketten közülük összerogytak. A tömegben hire futott, hogy sok halott van. Mire a trónörökös hin­tája elrobogott, egy súlyosan és hat könnyebben sebesült c­s­s­­­evert az utca porában. A merénylőt nyom elfog­ták. A nép agyon akarta verni, de a rendőrök még idejében kiszabadí­tották. Kihallgatásakor azt mond­ta, hogy, a trónörököst megölni­­ jött Belgrádba a nemzeti ünnepre, neve Sparojev Sztejics, 29 éves. Törökkanizsán született, a­mely most Jugoszláviához tartozik és újvidéki illetőségű. Orosz fogság­­ban volt, a­honnan 1919-ben tért rásszá. Nyíltan és hetvenkedve vallotta magát bolsevistának s erősködött, hogy bűntársa nem­­volt, a maga emberi fölháborodá­­sában, önszántából akarta kioltani a régens herceg életét. A merénylet az ünneplő Belgrád­­ban mérhetetlen felháborodást fel­tett. A trónörökös a robbanás után a miniszterelnökkel a csapatszem­lére ment és az egész után végig ■ annál lelkesebben ünnepelte is­ la­kosság a délszláv birodalom trón­jának várományosát. Ha a bomba nem ütődött volna­­a távirópóznába, bizonyosan egye­nesen a díszhintót érte volna. A rendőrségen azt mondják, hogy a merénylet áldozatai között halottak is vannak. / /" ■ Szemtanúk beszélik, hogy a bom­bavető a robbanás után menekülni akart,­­lerohant az épülőfélben lé­vő há­z­­gerendázatának a földszint­től alig egy méternyi magasság­ban lévő pallójáról, hogy elkeve­­­redjék a tömegben, de a körülállók megragadták. Zsebében még több bombát találtak.­­ Sztejics elmondta a vallatáskor,­­hogy bolsevista meggyőződésből cselekedett, halálos ellensége a mai társadalmi rendnek és a királysági államformának. Orosz fogságban kommunisták között élt és büsz­kén említette, hogy az orosz bolse­visták is dicsérték elszántságát s ezzel érdemelte­­ ki, hogy társai Trockijnak nevezték őt. A végzet játéka, hogy a belgrádi bombamerénylet majdnem egy­­időbe esett a serajevói vérés ese­mény évforduló napjával, a­mely­nek Ferenc Ferdinand trónörökös , és Hohenberg Zsófia hercegnő­ lett az áldozata, I *Maga az alkotmányünnep így ment végbe: h­obogódíszben állott a főváros, már korán reggel ünneplő nép, hemzsegett az utcákon, a konak­­­tól a nemzetgyűlés épületéig meg­, számlálhatatlan tömeg hullámzott, az útvonalon katonaság állott sor­falat. Délelőtt tizenegy órakor in­­dult el a régens herceg Pasics mi­­niszterelnökkel, a vajdáktól, tá­bornokoktól és adjutánsoktól kí­­sérve a négyfogatú díszhintón a nemzetgyűlésbe, a­mely előtt az eln­­pökség üdvözölte és bevezette fez ülésterembe A képviselők teljes számban jelen voltak, a karzato­­kon a diplomáciai kar tagjai és az udvartartás­ méltóságai nézték végig a történelmi nevezetességű aktust. 5| *A szertartás­­csak n­éhány percig, tartott. Sándor, régens herceg föl­esküdött az alkotmányra, azután a nemzetgyűlés­ tagjainak zúgó’ él­tetése köztien elhagyta­ a termet. Újra a díszhintóba ült, Pasics mi­niszterelnök­ helyet foglalt mel­lette, igre m­ent a Terazie felé, hogy csapatszemlét tartson. Ezen az után történt a merénylet. Miután a régens herceg letette a fogadalmat, a nemzetgyűlés tag­jainak esküje következett. Délután népünnepeket rendeztek, a fölhá­­borodás elült és a meghiúsult me­rénylet nyomán még nagyobb lett az öröm. Pasics miniszterelnököt mindenütt, a­hol csak" mutatko­zott, lelkesen éltették". Hivatalosan közlik, hogy, a régens herceg ma este hosz­szabb üdülésre külföldre uta­zik. A Belgradski Devnik a kor­mánynak ezt a közleményét azzal az értesüléssel­­egészíti ki, hogy a trónörökös­ "először is Londonba utazik s ott fogja megülni hivata­los eljegyzését Mary hercegnővel,­­,az angol királyi pár leányával. / A. A sebesültek Belgr­ád, június 30 (Avala-ü­gynökség) A robbanás következtében két királyi gárdista, négy gyalogos és a nézők sorából négy polgár megy.

Next