Az Est, 1921. július (12. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-01 / 142. szám
Péntek, 1926 Július 1. Pártközi értekezletet terveznek a sajtójavaslat ügyében A kisgazdák ma éjjel tárgyalják a vagyonváltságot • Elsimul a Beniczky-ügy — Az Eit tudósítójától — A nemzetgyűlés ma mérsékelt érdeklődés mellett egy iskolajavaslatot kezdett tárgyalni. Ennek végeztével rövidesen sor kerül azokra a törvényjavaslatokra, amelyekben még nincs megegyezés a kormány és a pártok között, nevezetesen az őrlési és forgalmi akcróla szóló javaslatra, a két vagyonváltsági javaslatra és a sajtónovellára. A képviselők, különösen a kisgazdák, ragaszkodnak hozzá, hogy a ház július közepén kezdje meg nyári szünetét és az megszakítás nélkül tartson szeptember közepéig. Ez a nyári szünet volna veszélyeztetve abban az esetben, ha megegyezés nem jönne létre. Úgy a kisgazdapárt, mint a keresztény nemzeti egyesülés pártja ma este külön-külön értekezletet tartanak. Valószínű, de még nem bizonyos, hogy a kisgazdák értekezletén részt vesz Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter is, mert az értekezlet napirendjén elsősorban az ingatlanvagyon váltságáról szóló t törvényjavaslat szerepel. Hegedűs L Lóránt pénzügyminiszter már tudatára adta a kisgazdapártnak, hogy minő módosításokat hajlandó a javaslat eredeti szövegében végrehajtani, kisgazdapárti körökben azonban még ezeket a módosításokat nem tartják kielégítőknek. (Valószínű, hogy a ma esti értekez.*. ileten igen mélyreható és részletes M*a fog erről megindulni, annyira, hogy azt hiszik, hogy az értekezlet késő éjféli órákig fog tartani. * Bár az ellentétek a pénzügyminiszter álláspontja és a kisgazdák követelései között még meglehetősen nagyok, bíznak benne, hogy a legközelebbi napokban lényeges közeledés történhetik, sőt megegyezés is jöhet létre. Ha azonbanebben a várakozásban csalódnának, akkor kétségessé válik az, hogy a Ház júliusban megkezdheti-e nyári szünetét Vannak még némi ellentétek az őrlési és forgalmi adóról szóló javaslat körül is. A kisgazdapárt mai értekezletén a sajtónovella is ki van tűzve, valószínű azonban, hogy ennek a tárgyalására már nem kerül sor. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában szintén fogják ma este tárgyalni a vagyonváltsági javaslatot. Itt azonban elfogadják azt azokkal a módosításokkal, amelyeket a pénzügyminiszter felajánlott. Ugyancsak tárgyalni fogja ma este a kereszténypárt a nyári szünet kérdését és végül a sajtónovellát, majd a főrendiházi reformnak a dolgát. Haller István ma este fog a pártnak beszámolni azokról a megállapodásokról, amelyeket a kormánynyal sikerült létrehozniok és amelyek arra vonatkoznak, hogy Tomcsányi igazságügyminiszter lényeges módosításokat fog eszközölni sajtójavaslatában. Egyebekben az igazságügy miniszter ma déli tizenkét órára a képviselőházba értekezletre hívott össze több olyan képviselőt, akik valamilyen kapcsolatban állanak vagy álltak az újságírással. Ezen az értekezleten a sajtónortella módosítására tárgyalnak. A keresztey pártban az a gondolat mutütt fel, hogy pártközi értekezletet fognak rendezni. Erre megóvják a kisgazdákat, a disszidegyeket és az ellenzéket is. Ezen közös értekezleten igyekeznek megállapodásra jutni a sajtónovella dolgában. Az értekezlet sikere azonban erősen kétségessé vált azáltal, hogy a parlamenti ellenzék nem hajlandó azon résztvenni, mert a tervezett sajtónovellát már gyökerében annyira tarthatatlannak hiszi, hogy annak semmiféle enyhébb módosítással való átdolgozását sem fogadhatná el. Amennyiben tehát meg is tartják a pártközi értekezletet, arról az ellenzék távol marad. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága holnap délelőtt tizenegy órakor hallgatja meg az érdekelteket a vagyonváltsági javaslatok dolgában. Beniczky Ödön ismeretes mentelmi ügyéből kifolyólag a mentelmi bizottságot péntekre akarták összehívni, ettől a tervüktől eladottak, mert a bizottság elnöke, Rutkafalvy Miklós, nincs Budapesten, így az ülést — mint Rubinek István, a bizottság előadója Az Est munkatársának mondotta — a jövő hét közepére halasztják. Valószínű, hogy ezen az ülésen, amelyen meghallgatják úgy Beniczky, mint Tomcsányi igazságügyminiszter szóbeli előterjesztését, a bizottság véglegesen dönteni fog. Más forrásból értesülünk, hogy ez a döntés alkalmasint meg fogja találni a középutat és oly természetű lesz, hogy ezt a nagy port felvert kérdést megfosztja élességétől. A vas- és fémmunkások a miniszterelnöknél Ma déli 12 órakor járult gróf Bethlen Istvánminiszterelnök elé a vas- és fémmunkások küldöttsége, amelyet Miakits Ferenc, a szövetség titkára vezetett. A küldöttségben öt különböző szakma volt, képviselve. Emlékiratot nyújtott át a miniszterelnöknek, amelyben felhívják a kormány figyelmét a hónapok óta tartó munkanélküliségre, a munkáselbocsátásokra, a teljes és részleges üzemszüneteltetésekre. Kifejti az emlékirat, hogy Budapesten és környékén 688, az ország egész területén 2800 vas- és fémmunkás szűkölködik munka nélkül és sok üzemben mindegyre tömegesebben bocsátják el a munkásokat. Kérik a kormányt, hogy a rájuk szakadó bajokban segítse őket, lépjen érintkezésbe a munkaadókkal és bírja rá azokat, hogy igyekezzenek munkásaikat megtartani, a kormány rendelje el sürgősen a közmunkák megkezdését, utasítsa a budapesti háztulajdonosokat, hogy a fölemelt bért elsősorban a házak tatarozására fordítsák, az állam részesítse segélyben a munkanélkülieket, azokat pedig, akik kénytelenek kivándorolni, támogassa azzal, hogy a rendőrség akadálytalanul és díjtalanul állítsa ki az útleveleket, lépjen érintkezésbe a kormány a szomszéd államok követségeivel, hogy a kivándorolni kényszerülő munkások útleveleit díjmentesen láttamozzák, a Magyar Államvasutak pedig legalább a határszélig ingyen szállítsák őket- 3. oldal. Kéri Pál védője elhagyta a tárgyalást A Tiszaipar mai napja —Az Est tudósítójától — A mai tárgyalást negyed tíz óra tájban nyitotta meg dr. Gadó István elnök. Az elnök felhívja az első tanút, dr. Papp József udvari tanácsost, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, aki belép a terembe. Ugyanebben a pillanatban felállhar. Várkonyi Oszkár, Kéri Pál:"Védője és bejelenti, hogy egy ^terjesztést kíván tenni. Az elnök: Nem engedem meg, ennek most nincs helye. —JVárkonyi: Előterjesztést kívánok tenni a védelem szabadságának flagráns megsértése miatt. Az elnök: Már mondtam, hogy nem engedem meg. Tessék leülni. — Várkonyi: Ez is megsértése a védelem szabadságának és semmiségi okot jelentek be. — Az elnök: Tudomásul veszszük. Várkonyi Oszkár védő erre feláll, összeszedi iratait és elhagyja a tárgyalótermet. Az elnök: Mivel a védő eltávozott és Kéri Pál másik védője még nem érkezett meg, a bíróság határozathozatalra vonul vissza. Tíz percnyi tanácskozás után a bíróság újból bevonul és az elnök kihirdeti a bíróság végzését, amely szerint, miután dr. Várkonyi Oszkár jogos ok nélkül elhagyta a tárgyalótermet, a tényállás közlése mellett az ügyet átteszi az ügyvédi kamarához. Amíg Kéri Pál másik védője megérkezik, ideiglenesen hivatalból kirendeli Kéri védőjéül dr. Bárdos György ügyvédet. Amennyiben dr. Várkonyi azért akart felszólalni, mert a legutóbbi tárgyalás szünete alatt Kéri Pál egy cédulát csúsztatott védője kezébe és e miatt a rendelkezési jogot a bíróság az ügyészségnek adta át, ez olyan incidens, amely nem a tárgyalás alatt történt, tehát itt nem is tárgyalható. Az elnök egyébként kijelenti, hogy hivatalosan értesült arról, hogy a cédula tartalma nem a Tisza-ügyre, hanem egészen más ügyre vonatkozó információ volt és miután Kéri Pál egy másik ügyben jogerősen elítélt rab, ő a bűnvádi perrendtartás 62. szakaszában biztosított hatósági ellenőrzés nélküli érintkezés jogköre nem illeti meg. Kéri Pál megjegyzi, hogy ő ezt a cédulát nem csúsztatta védője kezébe, hanem nyíltan adta át. Polónyi Dezső: Jogorvoslatot kívánok bejelenteni. A legutóbbi tárgyalás alkalmával magam is szót akartam emelni azon eklatáns sérelem miatt, amely a tárgyalás során történt. A tárgyalási szünet után, amikor a készültségi parancsnok jelentést tett az elnök úrnak, azt követőleg velem is sérelem esett. Ettől függetlenül hangoztatnom kell, hogy ha Kéri Pál más ügyben jogerősen el is vant ítélve, ez a körülmény őt itt a főtárgyaláson nem hozhatja hátrányosabb helyzetbe a többi vádlottaknál. A bűnvádi perrendtartás 62-ik szakasza a védőnek korlátlan érintkezési jogot biztosít, ha a vizsgálat az ügyben be van fejezve és ha az ügyészség vádiratot adott be. A végzés a védelem szabadságát és a közszabadságot is támadja, ezért felfolyamodást jelentek be. Szilassy ügyész: A törvény rendelkezése e tekintetben teljesen világos és kétségtelen. A törvényben letartóztatott terheltről van szó, Kéri Pál amikor itt ül, nem letartóztatott terhelt, hanem kommunista bűncselekményért elítélt vádlott. Öz ez a kedvezmény, ami a többi terhelteket megilleti, nem illeti meg. Fényes László: Nagyságos elnök úr, én is semmiségi panaszt jelentek be, miután én nem vagyok jogerősen elítélve, nekem jogomban áll ügyvédemmel szabadon érintkezni, azonban én is az alatt, kényszer alatt állok, hogy nem adhatok át ügyvédemnek írást ésez által védelmemben korlátozva érzem magam. A helyzet ebben a tekintetben mindig változik. Az egyik fogházőr így fogja fel a dolgot, a másik úgy. Amíg a vádlott itt ül, csak mint vádlott szerepel és nem mint elítélt. Ezért semmiségi panaszt kívánok bejelenteni. Az elnök: Kihirdetem a határozatot. Először Polónyi védő felfolyamodására vonatkozólag, azt a bíróság mint a törvényben kizártat visszautasítja. A semmiségi okokat tudomásul veszszük. Szükségesnek tartom kijelenteni, hogy amikor ezzel kapcsolatban más szempontokat is felhoztak, én magam is úgy magyarázom a törvényt, hogy a vizsgálati fogságban lévő terhelt a tárgyalás alatt védőjével hatósági ellenőrzés nélkül érintkezhetik. Eddig ebben az irányban panasz nem érkezett. Ezeket tehát annak leszögezése mellett, hogy amennyiben a panasz igaz volna, ez az én felfogásom szerint is megsértése volna a bűnvádi perrendtartás 62-ik szakasza utolsó bekezdésének, közölni fogjuk a királyi ügyészséggel. Polónyi védő kijelentése folytán hangsúlyozom, hogy a kérdéses eset a tárgyaláson kívül történt, egy más ügyben jogerősen elítéltre vonatkozólag. Azt a kérdést, hogy az ügyészség jogosan járt-e el, tessék az illetékes felettes hatóságokkal elintézni. Ezután a bíróság megkezdi a tanúkihallgatásokat. Az első tanú dr. Papp József udvari tanácsos, a budapesti ügyvédi kamara elnöke. ) Az elnök kérdéseire kijelenti, a hogy soha a városházán a nemzeti tanács céljaira szolgáló helyiségekben nem járt és Morgenstern Gyulának erre vonatkozó vallomása nem felel meg a valóságnak. Kátai Antal fodrászsegéd a következő tanú. Varga György fodrászmesternek volt a segédje, aki olyan vallomást tett, hogy az ő üzletében Pogány soffőrjei elmondották, hogy Pogány gyilkolta meg Tiszát. Kijelenti, hogy ő ilyen nyilatkozatot nem hallott, a soffőrök jártakaz üzletben, de ő előtte a Tisza-üffyről soha sem beszéltek. Ráber Antal, az ..Astoria port jpg a következő tanú. A forradalmi napokban az Astoria halljában tartózkodott Mindenkit leigazoltattak, aki a szállóba be akart jutni. Tudja azt is, hogy kordon volt a szálló elé vonva. Az elnök, Jóba Ilus azt vallotta, hogy őt igazolás nélkül engedték át. Szilassy, Vágó, Kéri és Lévai védő kérdései után megesketik a tanút. Dr. Schwachnlai Zoltán volt törvényhatósági kormánybiztos a következő tanú. A lánchídi összeütközést követő napon, amikor reggel olvasta az újságban, hogy , Friedrich megsérült, kiment hozzá Mátyásföldre, mert jó barátságban állott vele és hónapokkal előbb gépgyárának részvénytársasággá való átalakítására vonatkozólag tárgyalásokat folytatott. Augusztustól kezdve mindennap kiment, hogy a munkálatokat megnézze s hogy Friedrichhel tárgyaljon. Tudja, hogy aznap Friedrich nem tartózkodhatott benn Budapesten. , Amikor felkereste Friedrich Istvánt mint államtitkárt és megkérdezte, hogy miért vállalt ebben a radikális kormányban állást, Friedrich azt felelte, hogy egy pár becsületes embernek is fel kell magát áldozni, nehogy teljesen lejtőre juttassanak bennünket. Huszonnégy óra múlva már .