Az Est, 1921. szeptember (12. évfolyam, 193-217. szám)
1921-09-08 / 199. szám
Csütörtök, 1921. szeptember 3. Nincs télirevalójuk a hokisoknak Minden reményük a Duna—Tisza csatorna Csongrád, szeptember 5 (Az Est kiküldött munkatársától) Az ibolyásködös Tiszaparton, anagy töltésen iparkodunk kifelé acsongrádi kubikustelepekre. A vasútállomáson túl k Putriban laknak nagyobb szembajt a kubikusok. A csongrátkimatár egyik földesura gróf Károlyi László (a 90.000 holdas Pallavicini a másik) adott itt házhelyeket a sátorozó cigányoknak. A kubikusok valamikor a belvárosban az Attila sáncokon és az avar erődítéseken laktak, de lassan kint kiszorultak az egyre tollasodó atyafiaik közül. Most már egész kisfalu a Putri. A piszkos, össze-visszafödelű cigányvityillók mellett szép fehéren állnak piros cserépfödéllel, avagy rendbekötött nádtetővel födive a kubikusházak. Egy ablakos mind, Muskátli, harangvirág minden ablakban. Egy utcasarkon tisztán öltözötten illedelmesen köszöntenek. Ezek a kubikusok. Amikor megtudják, hogy őket keressük, kezet adva bemutatkoznak: Kovács Sándor, Torma István, Ürmös Gergely. — Hajh, ismerjük mi Pestet, akár Csongrádot — kezdik. Mikor háború előtt öcce végigtalicskáztunk a Kerepesi-úton, egy fotográfusmasinával leképeztek, osztón miko’ ősszel visszagyüttünk a Rába vizitül, akkor már a kirakatban diszelögtünk. Gyülekeznek a többiek is. Palásti János, Patkó György, Paróczai Sándor, Bertus Rókus, Bagi György, Kállai Gergő, Mészáros Mihály. Mindig többen jönnek. Mind csupa jónevű magyar, mind egyforma nyíltképű, becsületes arcú. Hát ezek azok a kubikusok, akik egy nap tíz-tizenkét köbméter, ezer métermázsa, vagyis tíz vasúti vagon földet tudnak kiásni és talicskájukon százötven-két százötven méternyire kihordani. Látvány, vékony ember mindegyik. Hús alig van rajtuk. — Pengosan alkalmatosak vagyunk mi arra a munkára, mint a szalonnazsir a levesbő’ — monják. De most nagyon sajnosak ránk való nézve az állapotok — kezd a szóba Kovács Sándor. Igen árva világot, igen szomorúságot még nem éreztünk. Azelőtt gyüttek a vállalkozók, hogy ide száz ember. oda kétszáz ember. Oszt mi mentünk oszt ottük a dógot. Kifőz , minket ez a mostani szomorúság égiszén. Majd elmen a fejünk füstje. Az embernek nincs elég esze, hogy ő is gondoja el, hogy mi lesz a télen, mer’ ez elgondolhatatlan. Nem vagyunk képesek megállni sehmnse. ‘De sehun. — Még ijen körülmény miránk nem gyűtt — toldja a szót Ürmös Gergely. Mondtam én mán a tava-Szón, hogy ojan rosszat érzek, talán furcsákat álmodunk én is, meg az asszony is. Osztehun e. . Eddig akármijén küzdelömmel, de megszereztük a kenyeret. Most a ritka falat görődinnyé válik a számban, ha nem vétkőzném, kiköpném, ha ráterelök a télre. Sose mondtam sose, de most már emlegetem, mé nem is mentem én be a szögedi üstöshöz inasgyerekinek miké’ szegény apánk ajállotta. Nem mentem, mert megszerettem az ajcaak mesterségit, a kubikot. Most oszt rákénytelenedtünk a nrigy szegénységre. Fojton vándorlünk. Elmegy négy, ha nagyan harminc, oszt annyit se keresünk, hogy az utiköccséget fussa. így jártunk most Zalában is. Amit kerestünk, heti száz forintot, ott ettük meg. Node az asszony, meg a gyerekek ! Miko’ vége vet az érdi munkának is, fesóhajtottunk, hát hazamegyünk ? De mire megyünk ! Peig törtük ám magunkat szürkületiül sötétség leereszkedésig. Szegény Bánfi koma ott is maradt mindörökre. De mike’ 90 pengő csak a szalonna. Másfél kilát számítunk egy erpítérre egy hétre, de fél kilát vettünk. Ettük vagyunk olyanok, mint a fe árnyik. Előtettük, előtettük, de hályog ereszkedött aszemünkre az éhségtül. (A szalonna a kubikusok főtápláléka munkában 4 krumplin kívül.) Benézünk a kubikusházakba. Mindwuszonöt kvadrátos telken épült. Pár lépésnyiek a virágos udvarok, szűkenférő a kis szoba, konyha. Az udvarokon a kerítésnek támasztva pihennek a talicskák. Minden ház udvarán magas, náddal, vesszővel tetőzött félszerforma. Amikor a vörösök, azután a románok lőtték Csongrádot, félő volt, hogy elszakítják a gátat. Ezért előrelátásból összeeszkábálták a magas menedékhelyeket. Feltűnően tiszta nép a kubikusok. Minden konyha, minden szoba csupa rend, tisztaság. Télirevaló tüzelő sehol. Most a csordalegelőről behordott tehéntrágyával kínlódnak a tűzhelyekben. De mi lesz, ha télire istállóra hajtják a csordát? A vékonyképű asszonyok, a sápadt gyerekek között erősen pusztít a nyomorúsággal karöltve járó tüdővész. A nagytemető mellett, az országút bokám felül érő homokos porában iparkodunk ki Piroska-telepre. Cicatricis Lajos volt főispán kezdeményezésére az állam építtette. Egy a szomorú nóta : annyi télirevalójuk sincs, amivel egy egér, jóllakhatnék. Minden reménységük a Duna- Tisza közti nagy csatorna jövendő munkálataiban van, addig a miniszter nagy urakban, akiktől munkát várnak . Addig is nagyatádi Szabó Istvántól Listáznak alázattal olcsó lisztet, olcsó kenyeret. A huszonhét esztendős Torma István meg egyenesen a kormányzó úr színe elébe szeretne eljutni. Rám ismer majd a kormányzófejedelem úr, — úgymond — hiszen a hun a vót az admirális, ott én közlegény votam : a Viribus Unitis-en. — Majd már csak akkor lesz jó, ha odakerülünk a mi kis parcellánkba, ahun egy sorunk lesz az uraságokkal meg a nagy gazdákkal — int a fehérkőfalas temető felé öreg Kása Mátyás s tesz fekete pontot bucsuzáskép’ beszélgetésünk végére. Bakos Ákos. Ürsfiessiilissill legjobb minőségben raktárról kaphatók Röck István és Első Brünni Gépgyár Rt. Budapest, I. kerület, Budafoki út 70. szám. 8 A csehek mindenáron meg akarják akadályozni Magyarország felvételét a népszövetségbe Kemény harcra készülnek Genfben, de legfeljebb a felvétel elhalasztását remélik Prága, szeptember 7 Az a nyugtalanság, amelyet cseh Politika körökben Mayarországnak a grepszövetséghezValó felvétele ipám előterjesztett kérelme keltett,megnyilvánul abban a cikkben is, amelyet Borsky volt római terek követ A Narody Politikába írt. A cikkben, a melynek címe : f»A genfi küzdelem«, a többi között fezekét mondja : Külügyminiszterünkre és kis-ententebeli társaira Genfben kemény harc vár, mert a magyaroknak még legutóbb is nagy kilátásuk volt a győzelemre. Azok a nemzetek, amelyek a népszövetségben döntenek, Magyarország kérdését egészen más szempontból nézik, mint mi, a közvetlenül érintett szomszédok. Minden a kis-entente diplomatáinak ügyességétől függ, nem szabad azonban magunk előtt eltitkolni, hogy Csehország a legjobb esetben csak annyit érhet el, hogy Magyarország felvételét elhalaszszák addig az időpontig, amikor Magyarország a maga politikájában kétségtelen bizonyságát adja annak, hogy a mostani állapottal kibékült és Közép-Európa békéjét többé nem veszélyezteti. MM építenek Budapesten. ? — Az Est tudósítójától — Már itt is, ott is feltűnnek a létrákkal berácsozott házak, csikorog az emelvények felvonógépe és a munkától boldog munkáskezek fürgén kalapácsolják a tégladarabokat. Végre megindult az építkezés/’halljuk itt is, ott is. Végigjártunk .^néhány építkezést, hogy lássuk, vajon mi történik is A legtöbb helyen deák átalakítanak* néhol új emeletet vonnak a régi föle, sok a renoválás, de sajnos, a lakáseresőknek nem számolhatunk be arral, hogy új lakás is épül Budapesténl A Jígár-utcában manas alatt áll a Hungária-fürdő hatalmas tömbje. Egy nagy pesti bionk építkezik itt és a tervek szeriint októberre már készen is lesznek a munkával. Az épület középső részén megnagyobbították a fürdőt, a jobbszárnyra egy százszobás szállodát építettek, a másik traktusban pedig minden építkezés mottója és refrainjor mozgószínház épül. A Szalay-utca és Markó-utca sarkán még a háború alatt fogtak bele egy hatalmas, hatemeletes palota felépítésébe. A Haditermény székháza lett volna, de közben véget ért a háború és a Haditermény is megszűnt. A házat a Futura áruforgalmi r-t. szerezte meg. Nemrég fejezték be az utolsó simításokat az épületen, a Futura be is költözködött már, de nem sokáig tartott a boldogság, mert rövidesen kiköltöztették belőle és csak az épület egy kis részében hagyták meg néhány irodáját. Ma a közoktatásügyi minisztériumnak egyik osztálya dolgozik itten, különben az épületet egészen a jóvátételi bizottság foglalta le a maga részére. Az óriási palotával pedig sokat lehetett volna enyhíteni a budapesti lakáshiányon. Félig készen áll a Fő utcában a pestvidéki törvényszék háza is. Még nagyban dolgoztak rajta, amikor júliusban a törvényszék már át is költözködött. Az első emeleten még most sem fejezték be a munkát. Az Aréna-út végén serényen folyik a munka. Itt készül a Máv. három nagy épülete. Menekült tisztviselői részére építtet a Máv. mintegy nyolcvan lakást. A télen nyolcvan családnak már nem kell a vagonokban laknia. De mi lesz a többivel! Szomorú a sorsa a betegeknek is. Az Új Szent János-kórház kezdett építeni kint a kórház háta mögött három szép nagy tüdőbeteget Villant 560 beteg részére. A házak "már tető alatt állanak, de a munka nagyon lassan halad előre. Most kellene hozzáfogni a belsőbe- 1 3. oldal rendezéshez, de ez ma olyan sokba kerülne, hogy nem tudják a pénzt előteremteni hozzá. Most folynak a tárgyalások arról, hogy miként lehetne mégis befejezni a megkezdett munkát. Építkezést itt is, ott is lehet még látni. Az Andrássy úton a Körönd tájékán egy magánvilla készült el Ez nem fog sokat enyhíteni a lakásinsé,igen. Az Erzsébet-körútán a Meteor- szállodát egy pesti szappangyáros alac kutatja át üzleti céljaira. Egy másik nagy szállodát, a Vilmos császár-uti a Parlament-szállót pedig a Nemzeti Hitelintézet építtette át bankházzá. Már kész is van, most hordják el a létrákat és a szerszámokat az új banképületből. Ezek az építkezések sem a lakáscélokat i szolgálják. Az építkezés csakugyan, megindult, de a lakástalanoknak egye- í lőre nem sok hasznuk lesz belőle.! ' CJtuk áémSfíQhckJíiSi/A.-jfc'jáSA A nyomdászok nemzetközi kongresszusa a magyar nyomdászokért / Csécs, szeptember 7 (Az Est bécsi munkatársától) A könyvnyomdászok és betűönítők VIII. nemzetközi kongresszusa, amely most Bécsben gyűlt össze és amelyen 17 állam van képviselve, szóvátette a magyarországi nyomdászok és betűöntők, szakegyesületének és jótékony segítőintézményeinek feloszlatását. A kongresszus tiltakozó feliratot intézett gróf Bethlen István miniszterelnökhöz és sürgeti az egyesület autonómiájának helyreállítását. György lesz a szerb trónörökös ? Grác, szeptemberen (Magyar Távirati Iroda) A Grazer Tagespost jelenti Belgrádból. A minisztertanács tegnap és ma üléseket tartott, a hozott, határozatokat azonban egyelőre tittokban tartják. A Grazer Tagespost tudósítójának értesülése szerint a minisztertanács a trónöröklés kérdésével foglalkozott. Minthogy az uralkodónak nincsen gyermeke, az alkotmány szerint joga van ahhoz, hogy trónutódját oldalági rokonai közül maga jelölje ki. A következők jöhetnek itt tekintetbe: György herceg, aki az annexiós válság idején lemondott, Arzén herceg, az elhalt király fi-vére, illetve ennek a fia, Pál, és végül Helena hercegnő fia. A belgrádi tájtó részletesen tárgyalja a trónöröklés kérdését és legnagyobbrészt György herceg mellett foglal állást. Az elhalt Péter király óhaja az volt, hogy Pál hercegetjelöljék a trón örököséül. Mihelyt a minisztertanács határozatra jut, a trónöröklés kérdésében , Pasics miniszterelnök azonnal Páririsba fog utazni a királyhoz, hogy a határozatot elébe terjeszsze.