Az Est, 1921. szeptember (12. évfolyam, 193-217. szám)

1921-09-15 / 204. szám

ú­­jro­ndolatát és, mint beavatott helyről tudjuk, nem tartja kizártnak azt,­­hogy az egységes p­árt esetleg­­Nagyatádi Szabó nélkül vagy el­lenére is létrejöjjön. A párt belső erőviszonyai ma még tisztázatla­nok, a Rubinek-oldalon azonban i-a azt hiszik, hogy a­mennyiben az ellentét a mostani botrányból fo­­lyólag robbanna ki. Nagyatádit további útján a pártnak jelenté­keny része nem követné.­­ A magyar politikai mozgalmak­nak tudvalevőleg egyik legfőbb ru­gója a királykérdés. Mi sem ter­mészetesebb, mint hogy Nagyatádi Szabóék szerint az ő mostani kri­tikus helyzetében a legerőteljesebben szembefor­dulnak vele mindazok a ténye­zők és parlamenti rétegek, me­lyek a királykérdés dolgában nem járnak vele egy utón. A leghangosabban, szerintük, ezen az oldalon követelik Nagy­­atádi távozását és azt mond­ják, hogy Rakovszky, Be­­niczky és az Andrássy-pártnak jórésze, továbbá Pallavicini és még számos disszidens nem­ fog meg­állni feje után, hanem minden ren­delkezésükre álló eszközt megra­gadnak a végből, hogy Nagyatádi­val levonassák adott helyzetének összes konzekvenciáit, hogy benne­­megtámadják és gyengítsék mind­azokat a­­politikai törekvéseket, melyeknek vezéreként a földmive­­lési miniszter szerepel. Utalnak arra, hogy Beniczky és Rakovszky ismert parlamneti ügyeiben a kisgazdapárt fordult a legtürel­­metlenebbül a két megtámadott politikus ellen, őrgróf Pallavicini­­ről köztudomású, hogy szünetle­nül támadta Nagyatádit és az ő kisgazdapolitikáját, a keresztény­­párt részéről mi sem természete­sebb, mint hogy nem siet megaka­dályozni, a másik kormánypárt gyengülését és végül a legitimis­ták, a­kik sok méltatlan támadás­­■ról panaszkodnak, nem óhajtanak­­kíméletet tanúsítani Nagyatádi ■Szabó, a szabad királyválasztók fe­jével szemben. Megállapítják tehát, hogy Nagy­atádival és embereivel szem­ben a legerőteljesebb munkában vannak mindazok, a­kiknek bár­mi szempontból is kifogásuk van Nagyatádi egyéni súlya, politikai hatalma, pártjának eddig kifej­tett működése vagy azoknak az eszméknek bármelyike ellen, a­melyek Nagyatádiban és a hozzá közelálló csoportban testesültek meg. Nagyatádi hí­vei természetesen máris védő állásban rendeződtek a vezér körül. Mint­­említettük, azt hangoztatják, hi­gy Nagyatádi ép­pen most ebből az ügyből kifolyó­lag nem hagyhatja el helyét, . a. azért, mert ezt egyéni prestizseének /sérelme n­élkü­l alig teheti, i­t­t a má­sik eszköz, a­mivel Nagyatádi Ili­vel dolgoznak, az, hogy a­mennyi­ben más oldalról Nagyatádival szemben követelik a legmesszebb­menő konzekvenciák levonását, ők "­viszont kívánják az összes minisz­tériumok ügykezelésének megvizs­gálását visszamenőleg a forradal­makig és kíméletlen leleplezését minden visszaélésnek, ha ilyenek fordultak elő, akár egyének, akár intézmények, akár politikusok, akár magánemberek követték el azokat. Már itt megemlítjük, hogy az a Mi, hogy Nagyatádi Szabó István már­is felajánlotta volna lemon­dását, nem felel meg a valóság­nak. Az este a kisgazdapártban Ru­­binek Gyula és néhány hozzá kö­zelálló képviselő bizalmas megbe­szélést tartott, később pedig Nagy­atádi Szabót kereste fel tíz-tizen­­két évre. Mind a két helyen a kis­gazdapárt ma esti értekezletének várható eseményeiről tárgyaltak. Ugyanis ezen a mai értekezleten fog elválni a kisgazdapárt maga­tartása, főképpen hogy a párt nyújt-e elég támogatást arra, hogy Nagyatádi abból erőt merítsen a megmaradásra. A képviselők nagy­része még ma délelőtt sincs Buda­pesten és így az esti eseményekre nem lehet következtetni. A Nagy­atádi-csoport föltétlenül bízik ab­ban, hogy a párt változatlan bizal­máról fogja biztosítani Nagy­atádi Szabó Istvánt, a­mi többek között azt is maga után vonja, hogy a párt egysége egyelőre nem szenved csorbát. Nagyatádi tanácskozása párthíveivel Azon a megbeszélésen, melyet, mint említettük, Nagyatádi hívei­vel folytatott, a helyzetről ő maga tájékoztatta barátait, majd kije­lentette, hogy lemondását a mi­niszterségről még semmiféle for­mában nem ajánlotta fel és eddig erre azért sem látott okot, mert úgy veszi észre, hogy a viszony közte és gróf Bethlen István mi­niszterelnök között miben sem változott. Sőt a miniszterelnökkel éppen a tegnapi napon folytatott beszélgetéséből azt az impressziót meríti, hogy gróf Bethlen inkább óhajtja Nagyatádi megmaradását, kívánja azonban a bűnügynek tel­jesen tárgyilagos megvizsgálását. Ennek dacára — folytatta Nagy­atádi — ő maga válaszaira érke­zett el, mert hajlandósága szerint a legjobban szeretne nyomban tá­vozni a miniszteri székből, a­mely neki csak terhet jelentett, ellensé­geket szerzett és megbénította po­litikai tevékenységében. Éppen arra vonatkozólag óhajt barátai­val tanácskozni, hogy miképpen fogják fel annak a következmé­nyeit, ha lemondana, milyen ha­tással lenne ez a pártra és a programra, ( / I / , t / ban vadnak ugyan vele, hogy a párt nem egységet?, de meg van­nak róla győződve, hogy ezeknek a kardinális elvi programpontok­nak a hangoztatásával ma estére ismét biztosítani lehet a pártegy­séget és hogy a párt tüntetni fog / ■V?'/ ff l . i/­// / f. ♦ é­ v Nagyatádi mellett. Azt fejtegették a jelen voltak, hogy a­mennyiben Nagyatádinak ennek dacára olyan formában távoznia kell, a­mi a program sérelmét jelenti, akkor olyan politikai bomlással kerülünk szembe, a­melynek folyamatát megállítani nem lehet és eredményei kiszámít- hatatlanok. Ez azonban Nagyatádi távozása esetén is elkerülhető ak­kor, ha helyébe olyan embert ül­tetnek a miniszteri székbe, a­ki Nagyatádi programját képviseli és bizalmával rendelkezik. Ebben a tekintetben elsősorban Mayer János jöhet kombinációba. A mai értekezletre tehát Nagy­atádi Szabó István abban a han­gulatban megy el, hogy ő legszí­vesebben lemondana, barátai azon­ban azzal az elhatározással, hogy, bizalmat szavaznak a vezérnek. A pártértekezlet elhalasztja a döntést ? Visszatérve az említett Rubi­­nek-féle tegnap esti beszélgetésre, ott azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy milyen határozati javasla­tot terjesztenek elfogadás végett a ma esti pártértekezlet, illetve a­z azt megelőző intézőbizottsági ülés elé . Mint értesülünk, fölmerült az a gondolat, hogy a párt esetleg olyan irányú határozatot hozzon, a­melyben megállapítja Nagyatá­di Szabó kétségtelen jóhiszeműsé­gét, a döntést azonban elhalasztja a bűnümyi vizsgálat befejezéséin. ifrjr 2. oldal. Csütörtök, 1921. szeptember 15. propagandafilmek bonyodalmának fejleményei/ / A közokta­tásü­gyi minisztérium el akarja venni az Uránia níoziengedélyét - Az ““ *22 írol­tUunSiZOJQlOi *■ Tegnapi számunkba­s megírtuk, hogy az Urania megtagadta a pro­paganda­filmek elő­ld­ását s e miatt harcba keveredett a közokta­tásügyi minisztérium­mal. A közok­tatásügyi minisz­térium ugyanis arra az állásomra helyezkedett, hogy az új moziengedélyek okira­tában benfoglaltatik a propagan­da-filmek előadásának a kötelezett­sége is. Az Uránia ezzel szemben hivatkozott arra, hogy ő »első he­tes« színház és nem vállalhatja olyan filmek előadását, a­melynek budapesti bemutatója már más moziban megtörtént. A további harc folyamán, a­mi­kor a közoktatásügyi minisztérium nem engedett álláspontjából, Sza­bó Ödön, az Uránia színház igaz­gatója, a­ki egyúttal igazgatója az Angol-Magyar Filmipari Rész­vénytársaságnak is, azt jelentette ki, hogy az Uránia annál kevésbé kötelezhető a propaganda-filmek előadására, mert az Uránia nem is mozgószínház, hanem rendes szín­pad. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium természetesen azon­nal kapott Szabó ezen kijelenté­sén és most azt firtatja, hogy ha nem mozi az Uránia, akkor mi­lyen jogon játszanak ottan mozgó­­fénykép előadásokat. Megfenye­gette azzal az Urániát, hogy egy­szerűen betiltja az előadásokat, az Urániát Kamara-színpaddá alakít­tatja át és Wlassics kormánybiz­tos alá fogja rendelni. A harc annyira kiélesedett, hogy végül már maga Szabó Ödön sem tudta, hogy mozi, vagy pedig Kamara­­színház-e az Uránia és huszonnégy órai gondolkozási diőt kért, hogy ezt a kérdést eldöntse. A bonyolult ügyet még bonyo­lultabbá teszi az, hogy az Uránia, a­melynek új engedélyese az An­gol-Magyar Filmipari Részvény­­társaság, élén Szabó Ödön igazga­tóval, ma hozzánk beküldött hely­reigazító nyilatkozatában minden közösséget megtagad az Angol- Magyarral. A nyilatkozat a követ­kező : — Az Uránia Magyar Tudományos Színház sem a múltban nem tartozott, sem a jelenben nem tartozik az Angol- Magyar Filmszínház E.­T. érdekeltsé­gébe. A botránynyá dagadt ügyben most folynak a tárgyalások, a­melyek eldöntik, hogy színház-e vagy mozi az Uránia, ha színház, akkor miért tart mozielőadásokat, ha m mozi, akkor kinek van reá en­gedélye. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy mind az Urániá­nak, mind az Angol-Magyar film­társaságnak Szabó Ödön az igaz­gatója. Ugyanezzel az ügygyel kapcso­latban a propaganda-filmeket ké­szítő Concordia filmvállalat an­nak közlését kérte tőlünk, hogy a filmek rendkívül olcsók, az első netre mindössze méterenként a Ko­rona, az ötödik hétben pedig már csak egy koronába kerül. Ezzel szemben a mozisok azt állítják, hogy a legkitűnőbb külföldi filme­kért sem fizetnek, többet, mint há­­­­rom koronát méterjéért. A ravennai Dante-tírnnep Ravenna, szeptember 13 (Az Est rendes tudósítójától) A hivatalos Dante-ünnepen a kápolna új harangjának beszente­­lése után nagysűrű felvonulás volt, körsieupt, a­­helyben hat év­század elett­ti népies viseletű cso­portok hódoltak a nagy költő em­lékének. A körmenetben a külföldi küldöttségek ma részt vettek. Fel­tűnt a fiumei szabadcsapat kis zászlócskákkal és három zsákra való babérlevéllel: a Garda-tó mellékéről hozták és gyermekek hintették Dante sírjára.* Az emlék­beszédekben, a­melyeket Ravenna, Firenze és Róma polgármesterei tartottak, mind azt hangoztatták, hogy félre kell tenni a civódást, a pártvillongást, csak a béke áldá­sai, az összetartásban rejlő erő, a belső és külső rend emelheti nagygyá Olaszországot. Délután szent Ferenc székesegyházában a velencei bíboros érsek, mint a pá­pa képviselője, mondta a szent be­szédet. A külföldi Dante-egyesületek küldöttei is fölszólaltak. Német­ország nevében báró Cramer, Ausztria részéről Büguer beszélt. A ravennai hivatalos ünnep után ma kezdődnek a Dante-ünnepek Firenzében és más városokban, a befejező ünnep pedig Rómában lesz. r liefe- és seprőgyára Király-u­tc.,­­ udvar. Tel. 13—65 8®R©S«©HÖK elsőrendű, uj, minden nagyságban és mennyiségben KESSALY KORK80GYÁR IX., Dan ..ár-utca 24 (Meller-u mel­lett) I Mi­man­sgiß „Hungária“ fényképészen társaség IV., Károly-kiírat 24. sz., a Központi Vá­­msház közelében. Lift Telefon: 108—64.

Next