Az Est, 1921. december (12. évfolyam, 270-289. szám)

1921-12-14 / 280. szám

Budapest, 1921 * Szerda * december 14. t ., . ti'ötc. »■ fa Előfizetési árak: egy hónapra m 60korona negyedévre 170.— korona Félévre ..........340.— korona Egész évre........660.- körötte Politikai napilap Szerkeszt­ő*eszt VII. kerület, Erzsébet-köruil* Kiadóhivatala OH., Erzsébet*körut M­Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 3 korona Ilusztriában 30 osztr. /f. FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Féókrkiadó hivat­atok .• O.» Vilmos császárját 14. szám és IV., Váci»utca 12. Wien * I* Kohlmarkt T. évfolyam * 2-10. szám. Nemzeti Király a független magyar nemzet élén : tetszik nekünk ez az ábránd, ez az álom, még ha százszor Gömbös Gyula is, a­ki hitet tesz mellette. De hogy az ábránd valóra váljék, az álom testet öltsön, aluhoz egészen más taktikát választanánk, mint a­­­isgazdapárt tegnapi hivatalos szónoka. Nem, képviselő úr, a nemzeti királynak milliónyi hi­teket szerezni, a független ma­gyar nemzetet erőssé, életképes­sé tenni az ön módszerével nem tehet. Ráfogni a királypuccsra, hogy zsidók csinálták, pusztán szert, hogy néhány Budavári László verésre tapsolja a tenye­ret, ez nem méltó a nemzeti ki­rályság ügyéhez. Először azért nem, mert a királypuccs fogság­ban tartott részesei közül az egyik a kereszténypártnak ma is elnöke, a másik minden idő­ben elszánt és harcos vezére volt; tehát ez a beállítás magán hordja a megtévesztés, a képte­lenség bélyegét. Másodszor Gömbös Gyula úrnak tudnia kellene, hogy az igazi kingma­ker-ek­ egészen más, finom, dip­lomata­ módszerrel éltek és min­dig megvetették a demagógia fogásait. De ha Gömbös Gyula úr ko­molyan fogja fel a nemzeti ki­rályság eszméjét és igaz szívvel akar neki szolgálni, akkor meg kellene gondolnia azt is, hogy nem egy párt, hanem egy nem­zet részére kell itt királyt ke­resni. Még elgondolni is iszony­tató, mi volna ennek a boldogta­lan országnak sorsa, ha párt­királyt ültetné nyakába a kor­teskedés. A király pártokon fö­lül van. Mint a­hogy a becsület, a tisztesség a pártokon fölül van. És a­ki erényről és bűnről a pártszempontok egyoldalúsá­ga alapján ítél, annak az etni­­kája meg van fertőztetve. Mél­tányoljuk Gömbös úr koncep­ciójából a nemzeti királyság gondolatát, a­melyért már a ket­tős monarchia idejében harcol­unk. De a­mint letér e gondolat nyileityenes útjáról, az elfogult­ság, a pártszenvedély bozótjai­ba és útvesztőibe nem követhet­jük. Mi csak tiszta becsületet vagy becstelenséget látunk és ítélünk meg. Bármely párton üti fel fejét a megvesztegetés, a törvénytiprás, a jogsértés , mi annak egyformán kérlelhetetlen furái vagyunk. „Sopron túlnyomó többsége Magyarországra fog szavazni" „Az Est“ kiküldött munkatársának jelentése Sopronból Sop­ron, december 13 (Az Est kiküldött tudósítójának telefonjelen­tése) Sopron város polgárságra holnap fog dönteni, hogy továbbra is ma­gyar akar-e maradni, vagy pedig Ausztriához csatlakozzék. A nép­szavazást a tábornoki bizottság vezeti és annak minden részletét már előkészítették. A város 31.1­00­ lakosa közül 17.000-nek van szava­zati joga s ezeknek tegnap dél­utánig kellett bejelenteniük, hogy élni kivánnak-e jogukkal. Tegnap délután hat órákon lezárták a sza­vazó­listákat s a­kik addig nem je­lentkeztek, már nem vehetnek részt a szavazásban. A rend biztosítása céljából a szövetségközi városparancsnokság elrendelte, hogy ma este 8 órától fogva egészen december 15-ének reggeli 7 órá­jáig a szeszkimérés tilos. A bor-, sör- és pálinkaméréseket zárva kell tartani, a vendéglőket és kávéházakat esti 10 órakor be kell zárni. Lőfegyvert és egyéb fegyver­ként használható eszközt a vá­rosban, az utcákon, nyilvános helyeken viselni tilos, az utcákon, tereken hatnál több embernek nem szabad csoportosul­nia és tilos mindennemű tüntetés. A városban egyébként az osztrákok mindenféle rém­híreket terjesztenek, hogy megfélemlítsék a szavazásra jogosultaknak megingathatatlan elhatározását. Tegnap azt beszél­ték, hogy a népszavazást elhalaszt­ják, mert az osztrák kormány újabb feltételeket szabott és külön­böző kifogásai voltak. Azt is hí­­resztelték, hogy az osztrák Reichs­wehr állig fegyverben áll az A­ zóna határán, készen arra, hogy be­­■ vonuljon Sopronba, akárhogyan dől is el a népszavazás. Sopron azonban jól fel van vértezve minden megfélemlítés ellen. Különben az olzírák kormány a szövetséges hatalmak Parisból jött rendeletére kénytelen volt tegnap a Reichs­­wehrt tüzérségével együtt a népszavazási terület határáról visszavonni. Minden intézkedés megtörtént a városban, hogy az osztrákok eset­leges rendbontása ne sikerüljön. A város polgársága a legteljesebb biz­­alommal és a legnagyobb lelkese­déssel­ néz a szavazás elé, a­mely­nek eredménye nem lehet kétséges, Sopron továbbra is magyar akar maradni. Ennek a hangulatnak legjellemzőbb kifejezője­ Thurner Mihály polgármesternek alábbi nyilatkozata, a­melyet Az Est ki-­ küldött munkatársa előtt tett: — Győzelemre számítunk, nem egyszerű többségre, hanem fé­­nyes győzelemre. Sok nehéz vi­hart láttam már ezen a helyen, de még soha olyan nyu­godt nem voltam, mint most. Sopron város polgárai­­nak túlnyomó többsége Magyar­­országra fogja adni szavazatát. Az eredmény beszélni fog. A környékbeli nyolc község lakosainak többsége szintén Magyarország mellett szavaz. Nagycenk­szinmagyar, Köbháza és Harka horvát lakossága pedig, a legsovénebb magyar, a többi né­met község népe között nagyon ke­vés kárt tettek az osztrák agitáto­rok. L. J. nemzetgyűlés hosszabb vita után elfogadta az új honvédelmi törvényt J Apponyi tiltakozott a szomszéd államok fegyverkezése ellen Jhidrássyék mentelmi ügyében ötvennél több aláírással a sürgősség kimondását kérték — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés mai ülését 10 óra 20 perckor nyitotta meg Gaál Gasz­­ton elnök. Jelenti, hogy Patacsy Dénest ismét megválasztották a ba­­ranyaszentlőrinci csonkakerület kép­viselőjévé. A megbízólevelet kiadják az állandó igazolóbizottságnak. Ez után Temesváry Imre bejelenti, hogy a földvagyonváltság tárgyában beter­jesztett javaslatát visszavonja. Ezután harmadszori olvasásban is elfogadja a nemzetgyűlés az amerikai békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, majd a honvé­delmi bizottság előadója beterjeszti a magyar királyi honvédségről szóló törvényjavaslatot, és kifejti, hogy a­ trianoni békeszer­ződés értelmé,hm a hadsereget új ala­pokra kell helyezni. Önkéntes jelent­kezés útján zsoldos hadsereget kell szervezni. Igen természetes, hogy ennek a hadseregnek az anyaga a nemzeti hadsereg tiszti és legény­ségi állományából önkéntes jelent­kezés útján rekrutálódik és abban az esetben, hogyha ezekből a jelent­­­­kezőkből nem lehetne a szük­séges létszámot előállítani, az 1912. évi ujon­­colási törvény értelmében a hadköb­­­e­ék­ből toborzás útján törte'nek be a k’r''nnzó kelnek. Ennek a fegyveres erőnek kívánjuk adni a legszebb nevet, a­mit eddig katonaság vise­lt: a magyar királyi honvédség nevét. (Éljenzés.) Ezután elfogadásra ajánlja a javaslatot. Utána Sóvágyi Lajos, mint a kisebbségi vélemény előadója, terjeszti elő ja­vaslatát. Őszinte sajnálatomra — kezdi Szilágyi — a beterjesztett, javas­latot nem fogadhatom el. Nem fo­gadhatom el először elvi álláspon­­­­tom miatt. Éz­ a­ trianoni békeszer­­sődést nem szavaztam meg és így kénytelen vagyok tiltakozó szava­mat­ fölemelni minden javaslat el­len, a­mely ennek végrehajtását célozza. Szerintem ez a szerződés nem Magyarország függetlenségét­­ biztosítja,, hanem lemondást jelent egész állami szuverenitásunkról és az újjáépítés lehetőségéről. De nem fogadh­atom el ezt a javaslatot más okokból sem. A javaslatot oly kor­mány terjeszti be, a­mely iránt a legteljesebb bizalmatlansággal vi­seltetem. Nem tudom, hogy rendel­­kezik-e a kormány a nemzetgyűlés többségével vagy sem, nem vagyok tisztában azzal, hogy nem csupán az államfő bizalmára támaszkodik-e ez a kormány. Budaváry: A nemzetre támasz­kodik. Szilágyi Lajos: Nézetem szerint ez a kormány a nemzetgyűlés el­­len alakult, tehát nem szavazha­tok meg oly javaslatot, mely erőt ad a kezébe. De nem szavazhatom meg azért sem, mert egy újabb megn­yilvánuló fiát látom benne annak a folytonos meghunyászko­­dásnak, melyet a kormány részéről tapasztaltam, annak a, feltűnő siető­ségnek, a­melylyel fejet hajt az en­tente előtt. A kormány a saját pro­­grammja feletti rátát is félre­teszi, hogy ezt az entente-partnea- 4­1

Next