Az Est, 1922. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-01 / 1. szám
53192 * Budapest» 1922 * VCl SCI Hidp * január /, Előfizetési árak: egy hónapra 6 60.—korona Negyedévre »70.- korona Félévre 140.- korona Egéssi évre 660.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 3 korona Ilsztriában 30 osztrá l. Politikai napilap Felelős szerkesztő : Miklós Andor Szerkesztőség: Ott kerület* Erzsébetek3rutt* Kiadó hivatal. VII . Erzsébet*körut 18—20.330 Fiókekla.d0h.tcata.lok V Vilmos császárral »4. S3 dm és IV.» Vdd'Uica 12. Wien * 1*, Kohlmarkt. A sírba hanyatló évvel itt hagy bennünket a vén lantos is, csodaszép magyar dalok dalolója, magyar figurák alkotója, magyar gondolatok gondolója, Kiss József fáradt, törékeny teste megadta magát a természet törvényeinek , és lánglelke bevonult az irodalomtörténet halhatatlanságába. Sírja fölött kénytelen lesz elismerni még az elvakultság, még a gyűlölet is, hogy uj értékeket termelt, uj utakat tört, uj formákat keresett, uj tárgyakat talált a Urában, hogy költészete csúcspontján mélységes, egyetemes, átfogó filozófiai eszméknek lett fontosa, hogy nagyszerű, megragadó, tragikai erejű hangokat adott hazaszeretetének. Voltak irigyei, de elhallgattak. Voltak bírálói, de elnémultak. Az istenek kegye megadta, hogy fenékig kiürítse a dicsőség habzó serlegét. Petőfi óta költőt oly közvetlenül és annyi melegséggel nem ünnepeltek, mint Kiss Józsefet. Élete alkonyatán a szerencse mintha egyszerre hátat fordított volna neki. Két csapás sújtotta le, mindkettőre élénken reagáltérzékeny poétalelke. Hazáját megcsonkították, megalázták, kifosztották és A naphoz című ódának boldog honszeretetében egykor mámoros költője hamut hintett fejére, megszaggatta köntösét és a Bábel vize mellett ülve gyászolt. És betetőzésül megtámadták, bántották, magyarságában gyanúsították azt a felekezetet, a melyhez tartozott. Kiss József méltatlankodva, a fájdalomtól gyötörve kiáltott föl: »Ne űzzetek el e koporsó mellől, Ki benne fekszik, nekem is anyára.« Anyja volt ez a haza és ő holtig hűséges fia. A reszketeg agg forró szerelmi vallomása a magyar hazához hattyúdal volt, a melynek végső akkordjai sokáig utána fognak rezegni a magyar lelkekben. A darabokra, tördelt magyar nemzet egységbe fog forradni nagy költője meggyászolásában és babérerdővé fogja varázsolni frissen hántolt sírját. Legyen szabad a koporsóra nekünk egy külön borostyánágat letennünk : utolsó éveiben csaknem egészen a miénk volt, ezekről a hasábokról küldött nemzetének verses üzenetet álmairól, vágyairól, bölcséségéről, konszorcinséről .- Pallauicini Ernst és Huszárék ellen Elmondja, hogy miért nem lép ki a kereszténypártból Hír őszi választásokról — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés mai ülését is csak akadályokkal félretett megnyitni, mert tíz órakor még csak nyolc, negyed tizenegy órakor még csak 20 és féltizenegy órakor 39 képviselő volt jelen. Végre megérkezett a negyvenedik is és így meg lehetett kezdeni az ülést, a melyen az indemnitási vitát folytatják. A képviselők érdeklődése őrgróf Pallavicini György tegnapi levéde felé fordult, a melyben Pallavicini tudvalevőleg igen éles támadást intézett gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Bánffy Miklós külügyminiszter és Vass József kultuszminiszter ellen. A tegnapi ülés végeztével Ernst Sándor odament Pafla Vicinikb, és azt mondta neki, reméli, hogy ezután a beszéd után Pallavicini kilép a kereszténypártból. Arrólis beszéltek, hogy Széler István, aki, sértve érezte magát Pallavicini beszédének ama része által, amelyben az eskü szentségét fejtegette, szintén vitatkozni kezdett Pallavicinivel és állítólag sértő megjegyzést tett. Minderről Az Est munkatársa megkérdezte OrgiáE I’allavlciuit, aki a következőképpen nyilatkozott: — Sréter István a tegnapi ülés után hozzám jött és velem beszélgetve teoretikusan fejtegette az eskü fogalmát. Én nem hallottam Sréternek semmi olyan kijelentését, ami bántó lett volna. Ma minden esetre alkalmat keresek arra, hogy beszéljek Srécerrel és meg fogom kérdezni tőle, tett-e olyan kijelentést, amilyent, a lapok neki imputálnak. — Ami Ernst Sándort illeti, ő azt mondotta nekem, hogy reméli, hogy a tegnapi beszédem után többé nem tekintem magam a keresztény párt tagjának. Én azt feleltem, hogy föltétlenül továbbra is tagja maradok a pártnak, mert a párt határozatilag sohasem mondta ki azt, hogy a kormány mellett áll. Azt a határozatot,hogy a párt az indemnitást hat hónapra megadja, sem én, sem a többi legitimista képviselő nem tekinti érvényesnek, mert az említett határozatot puccsszerűen szavazták meg. Az értekezleten akkor az ügyvezető elnök, Haller István, nem volt jelen és hazulról azt, üzente a pártba, hogy az értekezletet ne tartsák meg. Mi mindannyian úgy voltunk informálva, hogy ezek után az értekezlet elmarad, erre azonban Ernsték az értekezletet puccs-szerűen mégis megtartották és azon jelen volt gróf Bethlen István is, a ki pedig a pártnak nem is tagja. ’ — Ernst Sándornak semmi jogcíme sincs arra, hogy engem , a pártból ki-' tessékeljen, abból a pártból, a hol Ezüstnek legalább is annyipolitikai ellenfele van, mint nekem. . .Ernstf Mildl a pártkassza főeidlője, tartotta magát illetékesnek vetem szemben erre a lépésre. Kijelenthetem azonban, hogy engem a pártkassza nem érdekel, azzal nem törődöm és így Ernst illetékessége mind állapítható meg velem szemben. Ha a pártértekezleten az én beszédemet szóvá teszi, akkor én is ki fogom fejteni álláspontomat és majd elválik, hogy a párt kinek ad igazat. — Egyebekben mély sajnálattal látom, hogy Huszár Károlyés Ernst Sándor a körülöttük levő három-négy emberrel legutóbb milyen törekvéseket, érvényesítenek a pártegység megbontására. Ezzel a törekvéssel én teljes erővel számba fogok szállni. Itt négyöt ember árkon-bokron keresztül akarja a kormányt támogatni és ennek a céljuknak fel akarják áldozni a pártot is. Éppen ez az, amit én igyekszem megakadályozni. Eddig tart őrgróf Pallavicini György nyilatkozata. A fejleményeket a kereszténypártban nagy érdeklődéssel várják. A folyosón ma a kormányhoz közelálló képviselők pozitív formában beszéltek arról, hogy a Ház február 18-án nem fog szétmenni, mert bizalmas értekezleten a kormány már közölte azt, hogy a nemz szetgyűlés élettartamát a tiszántúli választások megtörténtétől fogja számítani, tehát a nemzetgyűlés csak június hónapban fog feloszlatni. E szerint a kormány a választásokat a jövő őszre tervezi. V\iWV*\’W'A’A/W'AV\W/VAWAWÁ'ÁVkVr’WAVWWWAM XIII. évfolyam *. szám. Férj sértést#! tesssvasták a$€§8i^et!fias mai Méséss Ssawarofilás tanára aafafeSs eSá® 8,á4®ifl, raslotS ® §3Sz sgaSrsSEíjísk Továl&fc feleik be indemstit&s vitája - Jz Esi ójától — Gaál Gaszton elnök pontban tiz órakor nyitja meg a nemzetgyűlés mai ülését. . A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után az elnök bemutatja a tegnapi ülésről távolmaradt képviselőt, névsorát. A Ház kimondja, hogy ezúttal eltekint a megtorló intézkedéstől. Ezután felolvassák az indítvány- és interpellációs könyvet, amelybe a következő interpellációkat jegyezték, be : Lingtner Albin az osztrák hatóságok által jogtalanul letartóztatott nyugatmagyarországi polgárok ügyében. ■Lingauer Albin a nyugat-magyarországi kereskedelmi forgalomról. Szilágyi Lajos a köztisztviselők ingyenes orvosi ellátásáról. Szilágyi Lajos a műegyetemi ifjúság vezérének, Hinczitger Jánosnak, jogtalan letartóztatása és fogvatartása ügyében.Kis Menyhért pedig a művészi tanács ügyében. Ezután Lindauer Albin a tanácskozóképesség megállapítását kéri. Minthogy a Ház szemmel láthatólag nem tanácskozóképes, az elnök az ülést öt percre felfüggeszti.Körülbelül tiz perc szünet után az elnök újból megnyitja az ülést. Utólagos elnöki rendreutasítás Gaál Gosztop elnök . A gyorsírói jegyzetekből megállapítottam, hogy őrgróf Pallavicini György képviselő tegnap beszédét igy fejezte be : »Bethlen István grófot és kormányát a nemzet megvetése fogja elsöpörni helyéről.« Ezért a kifejezésért a képviselő urat utólag rendreutasítom. Dinieh Vidtor a tanácskozóképesség megállapítását kéri. Az elnök utasítására a jegyzők megszámlálják a teremben a'■ jelen levő képviselőket. Gaál Gaszton elnök: Miután, csak 39 képviselő van jelen, a házszabályok pedig 10 képviselőhöz kötik a tanácskozóképessé ■ get...• (Ebben a pillanatban a középső ajtón belép gróf Széchenyi Viktor.) Gaál Gaszton elnök: Minthogy a Ház most már tanácskozásképes, az ülést folytatjuk." (Derültség.) Következik az indemnítási vita folytatása Drozdy Győző: Ha 5,8 esztendő mérlegét nézzük, megállapíthatjuk, hogy az országban döbbenetes pénzpocsékolás folyik. Hegedűs Lóránt költségvetése alapján megállapítható, hogy az állami kiadások húsz milliárdról harminc milliárdra emelkedtek. Hegedűs Lóránt annak idején arra számított, hogy elérjük a hármas frank-kurzust, ezzel szemben koronánk 0.80 körül ingadozik. Azt látom, hogy óriási kiadások vannak, amelyeket az állam a rendes bevételek útján fedezni, nem tud. Az állam