Az Est, 1922. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-18 / 14. szám

Szerda, 1922. Január 1. *» «*•** '~r •« '* Előfizetési árak: Az Est egy hónapra M korona, negyedévre 170 korona. A Pesti Napló-val vagy a Magyarországgal együtt naponta kétszeri kézbesítéssel egy hónapra 100 korona, negyedévre 250 korona. Az Est, Pesti Napló és a Magyarország együtt naponta háromszori kézbesítéssel egy hónapra 120 korona, negyedévre 300 korona. Külföldön az előfizetési árak kátszeresét számítjuk. Egyes számára Budapesten és vidéken 3 korona, Bécsben 30 osztrák korona, Jugoszláviában 3 jugoszláv korona, Csehországban 2 cseh korona Romániában 2 lej. — Diplomáciai tiltakozás karácsonyi üdvözlő levelezőlapok miatt. Berlinből táviratoztak. A karácsonyi ünnepek előtt a Berlinben székelő szövetségközi tengerészeti ellenőrző-bizottság levelezőlapokat nyomatott, amelyek a brandenburgi kaput ábrázolták csupa franceia, angol, olasz és japán zászlóval fellobogózva. A színes kártyák nagyon tetszetősek és művésziek voltak s tömegesen mentek haza Angliába, Japánba, Franciaországba és Olaszországba karácsonyi üdvözletekkel. A német birodalmi kormány diplomáciai után felszólalt ez ellen a tapintatlanság ellen, tiltakozott a szövetségközi tengerészeti ellenőrző bizottság elnökénél is, azonban még mindmáig sem kapott választ. — Országos fogtechnikus kongresszus A nem vizsgázott fogtechnikusok országos szövetsége vasárnap délelőtt 9 órakor a régi képviselőház üléstermé-ében országos kongresszust tart. A kongresszuson a nem vizsgázott fogtechnikusok sérelmeiről lesz szó s ezen az utón azt akarják elérni, hogy a vizsga letételével ugyanolyan jogok illessék meg őket is, mint azokat a kartársaikat, akik a vizsgájukat 1911-ben leltették. — A felebbviteli tanács tárgyalja a Persian—Malcsiner rágalmazási pert. Ismeretes, hogy a Persian—Malcsiner rágalmazási pertörvényszéki tárgyalása azzal végződött, hogy dr. Tkot büntetőbíró hosszú tárgyalás után Malcsinert , a rágalmazás vádja alól felmentette. Persian Ádám és védője az ítélet ellen felebbezést jelentett be és a büntetőtörvényszék, mint felebbviteli bíróság, ma kezdte az ügy tárgyalását. A felebbviteli tanács tárgyalásán Schwaiger táblabíró elnökölt. Az előadó bíró a mai tárgyaláson ismertette a rágalmazási per előzményeit megvilágító iratokat, a Mikes püspök internálásáról, a szombathelyi egyházfő vagyoni állapotáról, a forradalmi vallásügyi minisztérium intézkedéséről szóló aktákat, majd az öthónapos tárgyalás jegyzőkönyveit és a tanúkihallgatásokat. — Visszavont feljelentés. Néhány nappal ezelőtti számunkban közöltük, hogy a Herbaria gyógynövény kiviteli és behozatali rt. igazgatója feljelentést tett Gottlieb Arnold ellen, aki a céget több százezer korona erejéig megkárosította volna. Ha Goldschmied A. és Társa aláírásával nyilatkozatot kaptunk, amelyben kijelentik, hogy miután meggyőződtek, hogy nevezettnek megkárosító szándéka nem volt, a hírt rektifikálják. . . Egy német hajó katasztrófája tizenkét halottal, Párisból jelentik: A Vonta nevű német gőzös Hamburgból Lisszabonba menet a tengeren kigyulladt. A tűz következtében robbanás támadt. A szerencsétlenségnek 12 áldozata van. A megmenekültek Lowestoffban szállottak partra. — Tilos az .»Ég és pokol.« Bécsből jelentik lapunknak. A Burgszin- Ma Igazgatósága még régebben elfogadta előadásra Kornfeld Pál •Ég és pokol című drámáját, amely Berlinben sorozatos előadásokon két év óta van műsoron. Most a belügyi és közoktatásügyi miniszter értesítette a színház vezetőségét, hogy nem engedi meg a dráma bemutatását. — Megölték és kirabolták a fáin legszebb asszonyát. Szegedről jelenti tudósítónk: Borzalmas kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság történt a Szegedtől alig három órányira fekvő Klárafalván. A falu legszebb asszonyát, a jómódú Fekete Jánosnét gyilkolták meg és a holttestet elégették a házban levő kemencében. Feketéné magányosan élt megakarított vagyonából Klárafalván, férje, aki nemrég tért, vissza hadifogságból, nem lakott vele együtt. A múlt év december elején az asszony Zsófi nevű húga, a a ki Szegeden szolgál, kiment Klárafalvára, hogy nővérénél levő ruháit elvigye. Azonban legnagyobb meglepetésére csak unokanővérét találta a házban, aki azt mondta, hogy Fekete Jánosáé már napokkal ezelőtt elment valahova. A lány gyanút fogott, és gyanúját még jobban megerősítette, mikor az egyik szomszéd elmondta neki, hogy nővére elkért tőle egy vekkerórát, hogy másnap idejében fölkelhessen, de mikor érte ment, csak egy véres kéz nyújtotta ki az órát az alig kinyitott ajtón keresztül. Az asszony húga azonnal jelentette az eltűnést és a gyanús körülményeket a csendőrségen. A halpókban Feketéné házában ismételt házkutatást tartottak, amelynek borzalmas eredménye volt. A nagyszobában levő bamnyakemencében egy elégett emberi csontváz darabjait találták meg. A kéz és láb ízületei megvoltak, a nagyobb darabok hiányoztak. Úgy látszik, hogy a tettesek igyekeztek eltüntetni az áruló maradványokat, de izgatottságukban néhány megszenesedett csontot ottfelejtettek a kemencében. Letartóztatták a házban tartózkodó űrtokán ő vert, Füredi Rozáliát, ennek kedvesét, Baját, István zsellérlegényt, továbbá az elváltan élő férjet, Fekete Jánost. . A kihallgatások során vasárnap a legény beismerő vallomást tett és a következőket mondotta : — Feketénél, mikor elaludt, fejszecsapásokkal meggyilkoltak, a testét, azután a bányakemencében feltüzeltük. Feltörtük a szekrényeket, az ott talált 70(!) korona készpénzt magunkhoz vettük, az egyéb értékeket és ékszereket pedig elásták az udvaron. A csendőrök az ékszereket csakugyan megtalálták az udvarban elásva. A gyilkos legény beismerő vallomása ellenére a másik két bűnös még mindig konokul tagad. Amikor a vizsgálatot befejezik, a vádolt báron nem- Bonyodalom az egyetemi Pázmány-szobor pályázata körül Damkó József nyerte-e a pályázatot? Nem tud összeülni a teljes zsűri. Ma délben lesz a végleges döntés tén nem vett részt Zala György sent és két nappal az ülés után kapta meghívóját Petrovics Elek, aki így szintén nem mehetett el. Petrovics részvételéhez pedig éppen a pályázaton résztvevő szobrászok ragaszkodtak. Ezekre a hírekre a pályázó művészek tegnap délben összegyűltek az egyetem aulájában, ahol félhivatalosan közölték velük, hogy a döntésről szóló hírek alaptalanok, a zsűri szombati ülésén nem hozott végleges határozatot. Ezzel ellentétben azonban hamarosan megállapították, hogy míg nyolc szobor mellett ott van a lezárt jeligés levél, a szóbanforgó pályamű mellől a jeligés levél hiányzik, így ezt nyilván vagy felbontották már, tehát valamilyen döntés történt, vagy valami más, minden esetre szokatlan, dolog jött közbe. A tanácskozó művészek között megjelent az egyetem rektora is, aki szintén közölte velük, hogy végleges döntés mindeddig nem történt. Ugyancsak tegnap délben megjelent az egyetemen Fass József kultuszminiszter is és megtekintette a beérkezett pályamunkákat. Vele is közölték, hogy a zsűri még nem hozott végleges határozatot és hogy a legközelebbi ülését ma délben 12 órakor fogja tartani. Munkatársunk kérdést intézett Timon Ákos rektorhoz, aki a felmerült kérdésről a következőket mondta: — Ezt az egész pályázatot szigororúan az egyetem belügyének tekintjük. Mi a szoborral nem fogunk nyilvános gyűjtést rendezni, az egészet, házi ügyként kezeljük. De most különben sem mondhatnék róla semmit, mert a pályázat még nincs befejezve, a döntés még nem történt meg. A helyzet tehát az, hogy ma délben 12 órakor, összeül a szoborbizottság, az egyetemi tanács, az egyetemi tanárok és a meghívott szakértők. Mint a pályázaton résztvevő ,egyik művésztől értesülünk, a pályázók ragaszkodnak hozzá, hogy a mai ülésen résztvegyen Petrovics Elek, Majovszky Pál és a minisztérium részéről Nagy Árpád. A döntést mindenfelé nagy érdeklődéssel várják, mert nem kell sok magyarázat hozzá, hogy egy ilyen művészi kérdésben való döntés nem lehet az egyetem belügye, hanem az egész magyarság ítélete alá tartozik. )VWVWWVWWWWWwWWWWWWlJWWWWWWMWWWW ■.' ij— Az Est tudósítójától — ‘Amikor az egyetem a múlt évben felvette a Pázmány Péter tudományegyetem nevet, az egyetem tanácsa elhatározta, hogy a díszteremben felállítják Pázmány Péter szobrát. Ki is írták a pályázatot, amelyben feltételül azt tűzték ki, hogy a komoly, elmélyedő tudóst ábrázolja a szobor. Úgynevezett felszólításos pályázat volt ez, ugyanis a szoborbizottság felhívást intézett öt, szobrászhoz, hogy vegyenek részt a pályázaton. Ez az öt, szobrász Damkó József, Hertvay János, Radnay Gyula, Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Szentgyörgyi István volt. Rajtuk kívül részt vett a pályázaton még két szobrász, Vastagh György és Pásztor János. A pályázat jutalma 5000 korona volt és a pályázat feltételei között szerepelt az is, hogy a nyertest fogják a szobor készítésével megbízni. Néhány héttel ezelőtt járt le a pályázat határideje és a szoborbizottsághoz beérkezett a hét szobrásztól kilenc jeligés pályamű. Megalakult a zsűri, is, amelynek tagjai lettek az egyetem tanácsának tagjai, a különböző karok kijelölt tanárai és meghívtak néhány szakértőt is, így Bezerédy István, Tóth István, Zala György szobrászművészeket és Petrovics Eleket, a Szépművészeti Múzeum igazgatóját. A múlt szombaton tartotta ez a zsűri legutolsó ülését és az ülés után az a hír terjedt el, hogy a pályázatot eldöntötték, a díjat a kilenc beérkezett pályamű közül Damkó József szobra kapta, amelynek jeligéje »A harc volt igazi eleme«. . k.. A hír művészi körökben igen nagy izgalmat és megütközést keltett. Ezt a megütközést könnyen megérti mindenki, aki csak egy futó pillantást is vet a beérkezett pályaművekre. A laikusok előtt is rögtön szembetűnő, hogy az állítólag pályanyertes munka leggyengébb valamennyi között. Ez az egyetlen, amely Pázmányt állva ábrázolja és alakjában semmi sincs abból, amit a pályázat feltételei kikötnek, nem ábrázolja az elmélyedő komoly tudóst, egyáltalában nem ábrázolja Pázmány Pétert. Még nagyobb izgalmat keltett az a hír, hogy a zsűri döntő értekezletért beviszik a szegedi ügyészségre. — Egyszerre két zongorán játszott. Friedmann Ignác, a nálunk is ismert zongoraművész, mint Washingtonból jelentik, a minap ott művészi estélyt adott. A közönség igazán válogatott volt. Az estély ugyanis arra az időre esett, amikor a konferencia tárgyalását javában folytak s így a résztvevők, majdnem teljes számmal elmentek Friedmann Ignác művészetét élvezni. Az est szenzációja az volt, amikor a művész két zongorán egyszerre játszott. Az egyik zongorán az élő Friedmann Ignác játszott, míg a másik zongora mechanikus reproduktív zongora volt. Ez a re- produktív zongora szintén Fried- mann játékában gyönyörködtette a közönséget. A két zongora úgyi össze volt hangolva, hogy a széllemi egység tökéletesnek látszott. ■ Az amerikaiaknak nagyon tetszett, ez a kettős Friedmann, nem győz- ték a művészt eleget tapsolni és éljenezni. .. — Celly-de-Rheydt filmjei a biróság előtt Celly-de-Rheydt tán-cosnő, mint Berlinből írják, magányos villájában kino-táncestélyeket adott Csak meghívott közön-! ■ség vehetett részt az estélyeken természetesen csak igen magas be- lépődijak ellenében. A rendőrség valahogy neszét vete a dolognak, kiküldte oda embereit s ezek megállapították, hogy a táncosnő filmjei a legnagyobb mértékben sértik a szeméremérzetet. Különösen az Apáca című mozidarab volt az, amely legélénkebben hívta ki a bírálatot Ez a darab kolostorban játszik, ahol egy apácát azzal vádol meg főnöködje, hogy megfeledkezett fogadalmáról. A megvádolt nővér felháborodásában letépi magáról a ruhát. A többi film szintén jobbára rabanélküli nőket ábrázol. A táncosnő és bűntársai most a bíróság előtt felelnek vétkükért. .— Az ön bűne az, — vezette be a tárgyalást az elnök a táncosnőhöz fordulva — hogy ön valósággal megfertőzte a német fővárost azt úgynevezett meztelen táncokkal... ■ A tárgyalás további részéből a közönséget kizárták. Hogy a bíróság saját szemével meggyőződjék a filmek minőségéről, helyszíns tárgyalást rendeltek el a táncosnő villájában és ott lejátszották az összes inkriminált filmeket. Bírák, ügyvédek, vádlottak és tanuk foglaltak helyet a kis teremben, a melyet elsötétítettek. Egymásután peregtették le az erkölcstelenebbnél erkölcstelenebb táncokat és jeleneteket. Az egyik szünet közben az első sorban ülő öreg ur felállott és igy szólt: — Elnök úr, be kell önnek jelentenem, hogy az a film, amelyet most lejátszottak előttünk, nem volt azok között a filmek között, amelyek engem annak idején megbotránkoztattak. — Nem baj, — válaszolta az elnök — hiszen önt azért idéztük be ide tanúnak, hogy azután észrevételeit megtehesse. Az ügyész is felszólalt s azt mondotta, hogy a táncosnő egész programját játszszák itt le, tehát azokat a filmeket is, amelyeket az ügyészség nem inkriminált. Ezután az incidens után folytatták a s tárgyalást, vagyis a filmek bemutatását. A tárgyalás néhány napig fog tartani. A Hamburgban rekedtek a Brazíliába utazó osztrák munkások. Vasárnap indult el a hamburgi kikötőből a »Santaren« óceángőzös, amelyen néhány száz osztrák munkás és iparos Rio de Janeiróba akart utazni, mert elszerződtek az ottani világkiállítás építkezéseinek munkáira. Hamburgból táviratoztak, hogy a braziliai bevándorlási biztos, aki Berlinben hivataloskodik, táviratilag rendelkezett, hogy az osztrák munkásokat, nem szabad fedélzetre venni, így is történt s a néhány száz osztrák kézműves Hamburgban rekedt. Az oka ennek az volt hogy a brazíliai kormány a bevándorló munkásoktól Írásbeli kötelezvényt kivon, amelyben megfogadják, hogy Rio de Janeiróban semmiféle munkás, szervezetbe nem fognak belépni. Az osztrák kézművesek ezt a szerződést nem fikázták aláírni ezért nem vitte el őket « »Santarént. t, adal.