Az Est, 1922. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-28 / 23. szám

Budapest, 1022 * Szombat * január 28. Előfizetési árak: Egy hónapra ... 60.— korona Negyedévre ...... 170.— korona Félévre ......340.— korona Egész évre... 660.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 3 korona Ausztriában 3® osztr. /­. Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS SÁNDOR XIII. évfolyam * 2-6. szám. Szerkesztőségi OH. kerület» Erzsébet*kurati% Kiadó hivatal: OU.­ Erzsébetek órát 18—20.9* Fiókkiadó hivatalok: O., Vilmos császárját 14. szán és IV.9 váci*utca 12. Wien­­ Kohlmarkt 7. Új választófoiő javaslata kerül a nemzetgyűlés elé , és félünk, hogy ez a ja­vaslat sem zárja le azt a tizen­ötéves választójogi háborút, a­melynek fegyverropogása vé­gig kísérte e nemzedék egész po­litikai életét. Jogok konyskálá­­sa nem zárhatja le a jogok ki­­terjesztéséért vívott küzdelme­ket , és­ ez a javaslat jogokat is konfiskál. Mert minek nevezzük azt, ha nem jogok konfiskálásá­­nak, hogy a­míg a Friedrich-féle rendelet szerint lezajlott válasz­tásokban nagyon helyesen füg­getlen bíró vezette az eljárást,­­— az új rend szerint esetleg a függő közigazgatás fogja azt ve­zetni. A Friedrich-féle rendelet hibáiról sokat lehet beszélni, de az tapasztalati tény, hogy jól­lehet ez a választás még forra­dalmi hangulatok perzselő lá­zában folyt le,­­ épp a függet­len bíró kirendelése biztosította a választási eljárás nyugalmát és pártatlanságát. Mily végzetes volna, ha most a politikai rövidlátás megint a közigazgatás függő faktoraival­­váltaná föl a bírót! Suttogtak arról, hogy nem lehet választó vagy választható az, a­ki éppen bűnvádi eljárás alatt áll — mindegy, hogy miért. Ez már előre is kompromittálta volna a választást, s reméljük, ilyen tervet még csak feltételeznünk sem szabad komoly kormány­férfiakról. Szerencsétlenségnek tartanók, ha a titkosság nyílt kérdés maradna ; ma az egész világ titkosan szavaz, a köz­ségi szavazás nálunk is év­tizedek óta titkos. Kétszínű in­tézkedés az, a­mely a kisebb­ségi képviseletet biztosító laj­­stromos rendszernek csak a vá­rosi választásokon ad teret — ott, a­hol a kormány tábora véli azt kedvezőnek. Szorítsd füledet a földre és figyeld a nagyvilág politikai küzdelmei­nek távol moraját, még csak egy elkésett ágyuszavát sem hallod sehol választójogi har­coknak. Mindenütt lezajlott az, mindenütt az általános titkos választójog van érvényben, a legteljesebben épp a győztes államoknál : reméljük, hogy az utolsó órában, talán már a bi­zottsági tárgyalások békés meg­egyezéséből nálunk is leválik a javaslatból mindaz, a­m­i okta­lan béklyó és korlát A kormány ma benyújtotta a Házban a választójogi törvényjavaslatot — Az Est tudósítójától — ha az állami rend hatályosabb v­é­delméről szóló törvény alapján jog­erősen szabadságvesztésre ítéltek; továbbá ki vannak zárva azok a közveszélyes munkakerülők, a­kik ilyenért elítéltettek; úgyszintén azok, a­kik bűntett vagy vétség miatt jogerős bírói ha­tározat alapján, előzetes letartózta­tásban vagy vizsgálati fogságban vannak ; az is, a­ki feltételes szabadságon van; az, a­ki el van ítélve politikai jo­gai gyakorlásának felfüggesz­tésére ; a­kinek választói jogosultságát a bíróság megszüntette. Nem szavazhat az a köz­hivatalnak, tanár, lelkész, ügyvéd, a­kit hasafiatlan magatartása miatt az ille­tékes hatóság fegyelmi uton jogerős határozattal elmozdílásra ítéli,­­s a ki kémkedett, a­kit a katonai büntetőbíróság bizonyos meghatá­rozott és hatáskörébe tartozó bűn­cselekményekért elítélt. Választói jogát gyakorolhatja az, a­ki a választók­ névjegyzé­kébe fel van véve. A szavazás csak személyesen gyakorolható. A javaslat második szakasza Gróf Klebelsberg Kunó a nem­zetgyűlés mai ülésén benyújtotta a választójogi javaslatot Kinek van választójoga? A javaslat szerint választójoga van minden férfinek, a­ki betöl­tötte 24-ik életévét 10 éve magyar állampolgár, két éve lakik egy­­helyen és négy elemit végzett Béni jogon szavaznak mindazok, a­kik az 1918-iki évi névjegyzék­ben fel vannak véve, ma is abban a községben laknak, a­melyben an­nak idején felvették. A nők szavazati joga A nők közül szavaz az, a­ki betöl­tötte 30-ik életévét, 10 éve magyar állampolgár, két éve egyhelyben lakik, négy elemi iskolát végzett és megfelel a következő különös kellé­keknek : 1. mint törvényes feleség két vagy több gyermeknek életet adott, 2. saját vagyonának jövedelmé­ből vagy keresetéből él, 3. nyolc középiskolai osztályt vagy ezzel egyenlő értékű iskolát végzett, vagy ilyen férfinek a fe­lesége. E törvény hatályán belül bármi­lyen rövid egyhelybenlakás is elég a szavazáshoz annak, a­ki állandó alkalmazottja a törvényhatóság­nak, községnek, közintézménynek, közüzemnek, nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak stb., a lel­késznek, a tanárnak, a tanítónak, annak, a­ki középiskolát, polgári iskolát stb. végzett, tagja a színész­­egyesületnek, nyugalmazott tiszt­viselő, katona stb. Nincsen választójoga annak, a­ki a fegyveres erő, a csendőrség, rendőrség, folyamőrség, vagy vám­őrség tagja. Ki van zárva az, a­ki gondnok­ság alatt áll, elmebeteg, a­ki csőd alatt van, a­ki közsegélyből él, a­ki­nek atyai hatalma gyermeke fölött föl van függesztve, a­ki erkölcs­rendészeti felügyelet alatt áll, a­ki nyilvános helyen botrányt okozó részegség miatt két éven belül pénzbüntetésre legalább kétszer el volt ítélve, ha utolsó elítélése óta még nem telt el egy év, a­ki bűntett vagy szándékosan elkövetett vét­ség miatt szabadságvesztés bünte­tésre van elítélve a jogerőre emel­kedéstől a szabadságvesztés kiállá­sáig terjedő időben, a­ki nyereség­vágyból­ elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerős szabadságvesz­tésre elítéltetett; a­ki felségsér­tésért, államfő bántalmazásáért, vagy sértésért, hűtlenségért, láza­dásért, csoportok által elkövetett hatóság elleni erőszakért, kémke­désért elítéltetett; a­kit a törvényhatóságok, hatósá­gi közegek elleni izgatásért, továb­b választhatóságról intézkedik. Választható az, a­kinek válasz­tójoga van, harmincadik életévét betöltötte, magyarul ír és beszél, ha a névjegyzékben nem is szere­pel.­­ N­em választható. A­kinek ma­gyar állampolgársága nincsen rendben, a­kit nyereségvágyból el­követett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadság­­vesztésre ítéltek, vagy rágalma­zásért három ízben jogerősen elítél­tek, a­kit valamely bűntett, vagy súlyosabb vétség miatt szabadság­­vesztésre ítéltek, a büntetés kiál­lásától számított tíz évig, bűntett­nél tizenöt évig. A­kit közveszélyes munkakerülés miatt elítéltek, to­vábbá többek között — miután a javaslat még számos ilyen kizá­rni okot sorol fel — a­ki a válasz­tás kitűzése óta főispán, kormány­­biztos, alispán, főszolgabíró volt abban a kerületben. A harmadik szakasz a kerületekről­­ intézkedik. E szerint minden ke­rület egy képviselőt választ. Buda­pest huszonkét kerületéből össze­sen két kerületet alkotnak és ezek mindegyike tizenegy-tizenegy kép­viselőt választ és három pótkép­viselőt. Az újpesti, rákospalotai, dako­tai és kispesti választókerületből, továbbá a ráckevei kerületnek Csepel községéből, valamint a biai kerületnek Albertfalva és Buda­fok községéből, a soroksári kerü­letnek Pestszentlőrinc községéből egy választókerületet alakítanak, a­mely öt képviselőt és két pótkép­viselőt választ. A­mely csonka kerület nem áll legalább három községből és a­melyben összesen ezernél kevesebb választó van, azt a szomszéd kerü­lethez csatolják, a­hány kerület pedig így megszűnik, ugyanannyi létesítendő a legtöbb szavazót szám­láló kerületek kettéosztásával. A szavazás módja A szavazás községenként és pedig a törvényhatósági városokban tit­kosan, másutt nyilvánosan törté­nik.Budapesten és az új kerületben a szavazás az arányos képviselői rendszer elvének szem előtt tartá­sával történik. A részletes szabá­lyokat a minisztérium állapítja meg. A titkos szavazás kötelező. A javasat további része a név­jegyzék elkészítéséről rendelkezik, majd a választási eljárást határozza meg. Itt azt a rendelke­zést is tartalmazza, hogy a válasz­tás napját megelőző nap délután hat órájától a választás befejezé­séig szeszesital árusítása vagy ki­adása tilos. A jelölésre vonatkozóan azt mondja a javaslat, hogy tízezer vagy kevesebb szavazóval rendel­kező kerületben legalább nyolc, legfeljebb tíz százaléka a szavazók­nak, a nagyobb kerületekben nyolc­­száz, legfeljebb ezer választó alá­írásával lehet ajánlani jelöltet. Minden választó csak egy ajánlás­ban vehet részt­­és ezzel a­ maga je­löltjére leszavazottnak tekinthető. A megválasztáshoz általános többség kell. Büntetendő a­z, a­ki zászlót, vagy jelvényt templomra vagy bármi­féle középületre kitesz, a­ki válasz­tási körmenetet rendez, vagy vá­lasztási ünnepélyt hív össze, vagy rendez, vagy be nem jelentett he­lyen és időben választógyűlést hív össze. Ez kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással és 20.000 koronáig terjedhető pénzbün­tetéssel büntetendő. A javaslathoz terjedelmes indokolás és nagy statisztikai anyag van mellékelve. Az indokolás a nyílt szavazásról a következőket mond­ja: " A nyilvános és titkos szava­zás előnyeinek illetve hátrányá­nak részletes megvitatásába most nem kívánok belemenni, csak hangsúlyozom, hogy különösen az ország mai helyzetében és a mai nemzetközi viszonyok mellett a

Next