Az Est, 1922. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-28 / 23. szám
Budapest, 1022 * Szombat * január 28. Előfizetési árak: Egy hónapra ... 60.— korona Negyedévre ...... 170.— korona Félévre ......340.— korona Egész évre... 660.— korona Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 3 korona Ausztriában 3® osztr. /. Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS SÁNDOR XIII. évfolyam * 2-6. szám. Szerkesztőségi OH. kerület» Erzsébet*kurati% Kiadó hivatal: OU. Erzsébetek órát 18—20.9* Fiókkiadó hivatalok: O., Vilmos császárját 14. szán és IV.9 váci*utca 12. Wien Kohlmarkt 7. Új választófoiő javaslata kerül a nemzetgyűlés elé , és félünk, hogy ez a javaslat sem zárja le azt a tizenötéves választójogi háborút, amelynek fegyverropogása végig kísérte e nemzedék egész politikai életét. Jogok konyskálása nem zárhatja le a jogok kiterjesztéséért vívott küzdelmeket , és ez a javaslat jogokat is konfiskál. Mert minek nevezzük azt, ha nem jogok konfiskálásának, hogy amíg a Friedrich-féle rendelet szerint lezajlott választásokban nagyon helyesen független bíró vezette az eljárást,— az új rend szerint esetleg a függő közigazgatás fogja azt vezetni. A Friedrich-féle rendelet hibáiról sokat lehet beszélni, de az tapasztalati tény, hogy jóllehet ez a választás még forradalmi hangulatok perzselő lázában folyt le, épp a független bíró kirendelése biztosította a választási eljárás nyugalmát és pártatlanságát. Mily végzetes volna, ha most a politikai rövidlátás megint a közigazgatás függő faktoraivalváltaná föl a bírót! Suttogtak arról, hogy nem lehet választó vagy választható az, aki éppen bűnvádi eljárás alatt áll — mindegy, hogy miért. Ez már előre is kompromittálta volna a választást, s reméljük, ilyen tervet még csak feltételeznünk sem szabad komoly kormányférfiakról. Szerencsétlenségnek tartanók, ha a titkosság nyílt kérdés maradna ; ma az egész világ titkosan szavaz, a községi szavazás nálunk is évtizedek óta titkos. Kétszínű intézkedés az, amely a kisebbségi képviseletet biztosító lajstromos rendszernek csak a városi választásokon ad teret — ott, ahol a kormány tábora véli azt kedvezőnek. Szorítsd füledet a földre és figyeld a nagyvilág politikai küzdelmeinek távol moraját, még csak egy elkésett ágyuszavát sem hallod sehol választójogi harcoknak. Mindenütt lezajlott az, mindenütt az általános titkos választójog van érvényben, a legteljesebben épp a győztes államoknál : reméljük, hogy az utolsó órában, talán már a bizottsági tárgyalások békés megegyezéséből nálunk is leválik a javaslatból mindaz, ami oktalan béklyó és korlát A kormány ma benyújtotta a Házban a választójogi törvényjavaslatot — Az Est tudósítójától — ha az állami rend hatályosabb védelméről szóló törvény alapján jogerősen szabadságvesztésre ítéltek; továbbá ki vannak zárva azok a közveszélyes munkakerülők, akik ilyenért elítéltettek; úgyszintén azok, akik bűntett vagy vétség miatt jogerős bírói határozat alapján, előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban vannak ; az is, aki feltételes szabadságon van; az, aki el van ítélve politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére ; akinek választói jogosultságát a bíróság megszüntette. Nem szavazhat az a közhivatalnak, tanár, lelkész, ügyvéd, akit hasafiatlan magatartása miatt az illetékes hatóság fegyelmi uton jogerős határozattal elmozdílásra ítéli,s a ki kémkedett, akit a katonai büntetőbíróság bizonyos meghatározott és hatáskörébe tartozó bűncselekményekért elítélt. Választói jogát gyakorolhatja az, aki a választók névjegyzékébe fel van véve. A szavazás csak személyesen gyakorolható. A javaslat második szakasza Gróf Klebelsberg Kunó a nemzetgyűlés mai ülésén benyújtotta a választójogi javaslatot Kinek van választójoga? A javaslat szerint választójoga van minden férfinek, aki betöltötte 24-ik életévét 10 éve magyar állampolgár, két éve lakik egyhelyen és négy elemit végzett Béni jogon szavaznak mindazok, akik az 1918-iki évi névjegyzékben fel vannak véve, ma is abban a községben laknak, amelyben annak idején felvették. A nők szavazati joga A nők közül szavaz az, aki betöltötte 30-ik életévét, 10 éve magyar állampolgár, két éve egyhelyben lakik, négy elemi iskolát végzett és megfelel a következő különös kellékeknek : 1. mint törvényes feleség két vagy több gyermeknek életet adott, 2. saját vagyonának jövedelméből vagy keresetéből él, 3. nyolc középiskolai osztályt vagy ezzel egyenlő értékű iskolát végzett, vagy ilyen férfinek a felesége. E törvény hatályán belül bármilyen rövid egyhelybenlakás is elég a szavazáshoz annak, aki állandó alkalmazottja a törvényhatóságnak, községnek, közintézménynek, közüzemnek, nyilvános számadásra kötelezett vállalatnak stb., a lelkésznek, a tanárnak, a tanítónak, annak, aki középiskolát, polgári iskolát stb. végzett, tagja a színészegyesületnek, nyugalmazott tisztviselő, katona stb. Nincsen választójoga annak, aki a fegyveres erő, a csendőrség, rendőrség, folyamőrség, vagy vámőrség tagja. Ki van zárva az, aki gondnokság alatt áll, elmebeteg, aki csőd alatt van, aki közsegélyből él, akinek atyai hatalma gyermeke fölött föl van függesztve, aki erkölcsrendészeti felügyelet alatt áll, aki nyilvános helyen botrányt okozó részegség miatt két éven belül pénzbüntetésre legalább kétszer el volt ítélve, ha utolsó elítélése óta még nem telt el egy év, aki bűntett vagy szándékosan elkövetett vétség miatt szabadságvesztés büntetésre van elítélve a jogerőre emelkedéstől a szabadságvesztés kiállásáig terjedő időben, aki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerős szabadságvesztésre elítéltetett; aki felségsértésért, államfő bántalmazásáért, vagy sértésért, hűtlenségért, lázadásért, csoportok által elkövetett hatóság elleni erőszakért, kémkedésért elítéltetett; akit a törvényhatóságok, hatósági közegek elleni izgatásért, tovább választhatóságról intézkedik. Választható az, akinek választójoga van, harmincadik életévét betöltötte, magyarul ír és beszél, ha a névjegyzékben nem is szerepel. Nem választható. Akinek magyar állampolgársága nincsen rendben, akit nyereségvágyból elkövetett bűntett miatt jogerősen két évet meghaladó szabadságvesztésre ítéltek, vagy rágalmazásért három ízben jogerősen elítéltek, akit valamely bűntett, vagy súlyosabb vétség miatt szabadságvesztésre ítéltek, a büntetés kiállásától számított tíz évig, bűntettnél tizenöt évig. Akit közveszélyes munkakerülés miatt elítéltek, továbbá többek között — miután a javaslat még számos ilyen kizárni okot sorol fel — aki a választás kitűzése óta főispán, kormánybiztos, alispán, főszolgabíró volt abban a kerületben. A harmadik szakasz a kerületekről intézkedik. E szerint minden kerület egy képviselőt választ. Budapest huszonkét kerületéből összesen két kerületet alkotnak és ezek mindegyike tizenegy-tizenegy képviselőt választ és három pótképviselőt. Az újpesti, rákospalotai, dakotai és kispesti választókerületből, továbbá a ráckevei kerületnek Csepel községéből, valamint a biai kerületnek Albertfalva és Budafok községéből, a soroksári kerületnek Pestszentlőrinc községéből egy választókerületet alakítanak, amely öt képviselőt és két pótképviselőt választ. Amely csonka kerület nem áll legalább három községből és amelyben összesen ezernél kevesebb választó van, azt a szomszéd kerülethez csatolják, ahány kerület pedig így megszűnik, ugyanannyi létesítendő a legtöbb szavazót számláló kerületek kettéosztásával. A szavazás módja A szavazás községenként és pedig a törvényhatósági városokban titkosan, másutt nyilvánosan történik.Budapesten és az új kerületben a szavazás az arányos képviselői rendszer elvének szem előtt tartásával történik. A részletes szabályokat a minisztérium állapítja meg. A titkos szavazás kötelező. A javasat további része a névjegyzék elkészítéséről rendelkezik, majd a választási eljárást határozza meg. Itt azt a rendelkezést is tartalmazza, hogy a választás napját megelőző nap délután hat órájától a választás befejezéséig szeszesital árusítása vagy kiadása tilos. A jelölésre vonatkozóan azt mondja a javaslat, hogy tízezer vagy kevesebb szavazóval rendelkező kerületben legalább nyolc, legfeljebb tíz százaléka a szavazóknak, a nagyobb kerületekben nyolcszáz, legfeljebb ezer választó aláírásával lehet ajánlani jelöltet. Minden választó csak egy ajánlásban vehet résztés ezzel a maga jelöltjére leszavazottnak tekinthető. A megválasztáshoz általános többség kell. Büntetendő az, aki zászlót, vagy jelvényt templomra vagy bármiféle középületre kitesz, aki választási körmenetet rendez, vagy választási ünnepélyt hív össze, vagy rendez, vagy be nem jelentett helyen és időben választógyűlést hív össze. Ez kihágást követ el és egy hónapig terjedhető elzárással és 20.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A javaslathoz terjedelmes indokolás és nagy statisztikai anyag van mellékelve. Az indokolás a nyílt szavazásról a következőket mondja: " A nyilvános és titkos szavazás előnyeinek illetve hátrányának részletes megvitatásába most nem kívánok belemenni, csak hangsúlyozom, hogy különösen az ország mai helyzetében és a mai nemzetközi viszonyok mellett a