Az Est, 1922. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-15 / 12. szám

Budapest, 1925 * Vasárnap * január 15. Előfizetési árak: tiánapra M so.— hue ott* Kr*%$téáéor& ryen.~ koron# félévre 340.­* íror~ma* rfora.^i^.ííííO.­ között# K­atfürdőn •». fmnti árak kéts&sze:* Egyes sz­ám ára 3 korona Ausztriában 30 esztr. Jf. Politikai napilap felelős szerkesztő: Miklós Sándor XTII. évfolyam­ * 12* szám Se*ri»&9siá*é3t an. kerület, Bmé**t**rtt*r« , XCt#dekivatel; CzI* Er*séb6ti körutr4~20.*9. fi9k»kí41­f.#hicet9tvt» &ki Ci.lmo* csá**ár*v­t /4. &idAf í'a /£?,, Vé­c­e u­tca 19- ECU«* * X* Kelxlm crrkt T­ Álljunk meg egy ünnepi, ihletett pillanatra CS vonuljunk el a politikai haj­­szsák, gyűlöletes gyűlölködés, a stréberek tülekedése sivár­­or­­szágútjáról. Egy nagy­ magyar tehetségnek hipnum­ien­tumait szemléljük meg a­ Műcsarnok­ban, egy igazi magyarét és igazi tehetségét, a­kinek éltető fénye, tragikus hamar­sággal kilobbant, ferenc­zy Károlynak, a nagy festőmű­vésznek alkotásait gyűj­tötte rendszeres, áttekinthető ki­állításba Pot­rovics Elek, a­ Szép­művészeti Múzeum igazgatója. Milyen nagy öröm és milyen nagyi büszkeség tudnunk, hogy voltak és vannak Ferenczy Ká­roly­aink, hogy a­ kép és a szo­bor­ az­ építő és az iparművészet nyelv­én száz ,meg száz eredeti, gyökeres, hódító ,magyar zseni tud megszólalni úgy, hogy­ kint is meghallják a hangját és cso­dálattal 'tekintenek 'az elnyo­mott, megalázott, megcsonkított nemzetre, a­ mely ezt tudja pro­dukálni ! És drámaíróink, a­ kik­nek hatalmas és gazdag­­népek legjobbjai ,tapsolnak és regény­íróink, a kiknek még nyomda­­festéktől friss műveit nagy nyu­gati kiadók elkapkodják és zen­gő szavú, művészi erejű,­­gyen­géd lelkű­ lírikusaink, a kik újra idézik nemzeti költészetünk vi­rágzásának aranykorszakát. De hogy­ a Ferenczyek érvé­nyesüljenek, ahhoz a Petro­­­yiesph apostoli buzgólkodására, avatottságára,­­ szakértelmére van szükség. A Ferenczy-kiál­­lítás fényes sikeréért köszönt­jük. Petrovics Eleket, a­ kitűnő tudást, a fáradhatatlan szerve­zőt,­­ a művészlelkű műtörténet­­írót. Páratlan az ő pályafutása a magyar közéletben. Mert alig tudunk­ még egy példát arra, hogy valakit­ éppen abba az ál­lásba hívtak volna el, a­melyre hivatottsága, rátermettsége, ké­szültsége és készülete rendelte. A Szépművészeti­­M­úzeum az­óta él organikus életet, azóta gyarapszik módszeresen és fej­lődött világhírű műgyűjtemény­­nyé, a­mióta Petrovics áll az éléin íme egy ember ,és egy je­lenség, oázis a mai közélet aszú sivatagában, a­melyen­­ a szá­mom pusztító lehellete dühöng. Ezek a kis szigetek, ezek az el­szigetelt emberek fogják a ma­gyarság , számára megváltani M­agy­arországot.­­ .. ■ Megszavazták a nyolcórás üléseket Drágasági pótlékot kapnak a ké­pvise­lők Js nemzet­gyűlés folytatt­a az indemnitási vitát — 'Az Est tudótHójám' — Gaál Gaszton eljelölt pontban tíz órakor nyitotta i­eg a nemzetgyű­lés mai ülését . A napirend szerint következnek Simonyi-Semadam Sándornak és társainak a nyolcórás­­ülésekre vo­natkozó indítványa fölötti határo­zathozatal. Borbély-Macky Emil a határo­zatképesség megállapítását kéri. Miután az ülésteremben mind­össze 21 képviselő van jelen, az el­nök ■az ülést öt percre felfüggeszti. Gaál­ Gasston elnök ,féltizenegy óra tájban ism­ét megnyitja az ülést. Azt ülnök: Miután utóét már nyilván ötvennél több képviselő van jelen az indítvány aláíróia kö­zül, felteszem a kérdést, hozzájár­­ul-e a nemzetgyűlés ahhoz, h­o­gy az indemnitást ezentúl nyolcórás ülésekben tárgyaljuk ! A képviselők az indítványhoz egyhangúan hozzájárulnak, mire az elnök kijelenti, hogy a legközelebbi üléstől kezdve a tárgyalási idő délelőtt 10 órá­tól délután 2 óráig, majd dél­után 4 órától este 8 óráig tart. (Helyeslés.) Ezután Kolosy Endre, a gazda­­­­sági bizottság előadója­­ terjeszti be a gazdasági bizottság jelentését a képviselői illetmények feleme­lése tárgyában. — Feltétlenül kellemetlen és rossz érzést vált ki az országban, — mondja az előadó — hogy a képviselők most már másodízben kérik illetményeik felemelését, de a mai viszonyok között tekintetbe kell venni, hogy sok képviselő tisztán képviselői fizetéséből él, ebből kénytelen állandóan Buda­pesten tartózkodni, esetleg más jövedelmi forrásától megválni. A gazdasági bizottság azt javasolja, hogy egyszer és mindenkorra 10.000 korona drágasági, pótdíjat utal­­janak ki minden egyes kép­viselő számára, az így megállapított drágasági pótlékot azonban csak azok vegyék föl, a­kik föltétlenül rá vannak utalva, vagy pedig­ fordítsák azt jótékony célra. Konkrét határo­zati javaslatot ez ügyben a bizott­ság nem terjeszt be, a nemzetgyű­lés elbírálására bízza az ügyet. A javaslathoz elsőnek Ugron Gábor szól hozzá. Elfogadja az előadói javaslatot, mert a hutlen törvényhozásnak, a­mely demo­kratikus szervezetű, fontos feltétele, hoggy tagjai tiszteletdíjban része­süljenek, mert különben szegény­­sorm­i­ férfi egyáltalában nem te­hetne nemzetgyűlési képviselő. A mai 36.000 korona évi fisz­teleid,­ mindenesetre édes kevés, mert­ hi­szen körülbelül csak 300 svájci, franknak felel meg és a­ mostani súlyos viszonyok között az­ egy­ napra eső 100 korona olyan, cse­kély összeg, a­melyből még a szál­­lásdíj sem futja. Schl­ichte Margit: A posta ! A posta! Ugron Gábor: Az indítványnak azt a részét azonban, hogy csak azok a képviselők vegyék ezt igénybe, a­kik feltétlenül rászorul­nak, törlendőnek vélem. Nem le­htet megkülön­böztettni első és má­sod­k osztályú képviselőket és nem leh­et a­ képviselőket' abba' a' helyzetbe hozni, hogy gondolkoz­zanak a felett,­ hogy rá vanlnak-e, szorulva vagy sem­, a drágasági pótlékra. (tteljjeslés.) Csontos Imre elfogadja az elő­adói javaslatot. Még ide sem érke­zett a javaslat a nemzetgyűlés elé, a vidéken már megindult a gya­lázkodás a nemzetgyűlés tagjai ellen. Minden pénznél előbbre való a becsület. Ebből politikai tőkét nem lehet kovácsolni. (Ellentmondások.) Kovács J. István csupán néhány megjegyzést kíván fűzni­ az elő­adói javaslathoz. Mindnyájunkra kényes kérdés az, hogy a nemzet­gyűlés már másodízben kénytelen dönteni a képviselői tiszteletdíjak felemelése tárgyában. Természetes­nek kell találni, hogy ha a jelen­ben fenforog ennek az emelésnek a szüksége, a jövőben, is fenforoghat, de legalább a­ mostani­­ nemzetgyű­lés gondoskodjék arról, hogy men­tes­­se e kényes kérdés eldöntése alól az utána következő­­ nemzet­­g gyűlést vagy képviselőházat. Ér­demben nem kíván a javaslathoz szólni, de határozati ja­vaslatot ter­jeszt be, hogy az. nemzetgyűlés uta­sítsa a­ gazdasági bizottságot, hogy a legközelebbi nemzetem ülés vagy képviselőhöz tiszteletdíjána­k sza­bályozására vonatkozólag még a mostani ülésszak­­ befejezése előtt tegyen előterjesztést. Vass József kultuszminiszter­­nél hány megjegyzést fűz a javaslat­­hoz, majd az elnök szavazásra te­szi fel a kérdést. A nem­zei­gyűlés Ugron Gábor módosításávall, egy­hangúlag elfogadja az előadói ja­vaslatot és mint­ külön határozati javaslatot elfogadja Kovács­ J. Ist­ván indítványát. ’ Csizmadia Sándor megköveti a Házat Gaál Gaszton elnök , Csizmadia Sándor képviselő úr a mentelmi bizottság ítéletének, kíván eleget tenni. Csizmadia Sándor­: A némáéi­­.Az ü­lési ünnepélyescji­­nttstkovdteui. . Gaál Gaszton elnök : Csizmadia Sándor képviselő úr a mentelmi bizottság ítéletének eleget tett. A Ház ezután áttért az indemnitási vita folytatására. Az első szónok Czeglédy Endre, a­ki a szélsőbaloldal padsoraiból áll fel, mint az ellenzék új tagja. Czeglédy Endre : A­mióta képvi­selő vagyok, a produktív munka megkezdéséért harcoltam mindig, most is ebben a mederben akarok beszélni." Kifejtem­ azokat az okokat­ a­melyek miatt kiléptem a kis­gazdapárt­bői elveim fentartásával. (Éljenzés az ellenzéken.) Felkiáltások a kisgazdapárton: Sajnáljuk ! A választások, a válasz­­tások ! Czeglédy Endre: A választásokra, és a pártkeretre vonatkozóié? Ki­jelentem, hogy a­mikor egyetlen­­ hivatalos jelöltje voltam a kisgaz­dapártnak, akkor az egyik ,párttag burkolt ellenjelöltet állított elle­nem kerületemben. Én voltam a bá­tor az ellenjelöltet megbuktatni és­­leszek bátor a jövőben is megbuk­tatni. •­­ Felkiáltások a kisgazdapárton: Micsoda önbizalom! Czeglédy Endre: A miniszterel­nök úr nagy koncepciójú programot adott, de ebből semmit sem való­sított meg. A kormányzás egyedü­li ténye a nagy adótételek megsza­vazása és a­­mikor Hegedűs meg­bukott, hátramaradt egy­ nagy kaotikus adórendszer, a­mely nem volt összeegyeztethető az ország helyzetével. . Pénzügyi programot gazdasági alátámasztás nélkül végrehajtani nem lehet. És két ré­gi beszédemben is kifejtettem, hogy tisztán adópolitikával nem lehet az országot, rekonstruálni. Kerekes Mihály: ügy van! Kü­lönítményekre kell a pénz! Czeglédy Endre: Súlyos aggo­dalmaim voltak e programmal szemben már akkor is, a­­mikor­­a kormány újra bemutatkozott. Nagyatádi kihagyásával, a mi­niszterelnök úr koncepció nélküli munkaprogramot adott, a­melyen én már bizonyos kapkodást látok. A nemzetgyűlést ért támadások jogosulatlanok. A miniszterek és a kormány tehetetlenségéért nem szabad a nemzetgyűlést felelőssé tenni. Láttuk, hogy mikor Hegedűs Ló­ránt volt a pénzügyminiszter, a­kiben volt iniciatíva és lendület, milyen gyorsan tudta javaslatait a nemzetgyűlésen keresztülvinni. A kormány gazdasági politikája tekintetében azt látjuk, hogy a­ kormány sok ígéretet tett, de ezek közül semmit sem valós­ott meg,­­sőt, még kísérletet sem tett a meg­válásig'.sukr­a. Antiigrár és kis­­'-azd0e1renos nóttttrát folytattak. . Hozzá nem értő k­,:­ekedésekkel a termelést megdrágították az egész vonalon. A kormány k'szelekncziai polítt

Next