Az Est, 1922. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
vetkezeteknél pedig 91,4 korona segély esik fejenként egy-egy tagra. Mi annak idején igenis átéreztük a szükségét annak, hogy fokozott mértékben kell támogatni a kisipart. Végtelenül sajnálom, hogy ezt az irányt abbahagyták és a közszállításoknál nem részesítik a kisipart olyan támogatásban, mint a sokszor kárhoztatott liberális éra alatt. Hegyeshalmi Lajos kereskedelmi miniszter tagadólag int a fejével. Báró Szterényi József : A kereskedelmi miniszter úr tagadólag int a fejével ! Talán változott ma a helyzet, de még a közelmúltban nem láttunk kedvező jelenségeket, így például a hadsereg ruhaszükségletének a szállítása nem adatott a kisipari szövetkezeteknek, hanem a nagyipari vállalkozásnak, ugyanannak, amely a múltban szállított a közös hadseregnek és amely ellen sok harcot intéztünk. Vagy mit szóljak, amikor a tisztek mérték utáni ruhaszükségleteit nem a kisiparos munkásság, hanem ugyanazok a nagyipari vállalatok kapták. Mi van a vámőrök ruhabeszerzésével ? A kisipari ajánlat kedvezőbb volt, mégis elütötték, mert a nagyipari vállalkozás posztója olcsóbb volt. Nem akarok utalni a kelenföldi cipőgyárnak itt a nemzetgyűlésen már tisztázott kérdésére. A liberális korszak kisipar-politikáját kifogásolják? Talán azért kifogásolják, mert jobb volt, mint a mai? Támadás egy támadás ellen Visszatérve a szövetkezeti kérdésre, kénytelen vagyok itt egy mellékvágányra kitérni. Kénytelen vagyok ide a nemzetgyűlés elé hozni egy támadást, amely engem és néhány elvbarátomat ért, akik ugyan nem tartoztak a liberális érába és ma sem tartoznak oda, de kénytelen vagyok idehozni azért, hogy bebizonyítsam, hogy egy hivatalos kiadvány miképpen ferdít, egy hivatalos kiadvány miképpen izgat, egy hivatalos kiadvány, bocsánatot kérek az imparlamentáris kifejezésért, miképpen hazudik és rugalmas. Szó van pedig a Magyar Szövetkezés című lapról, amely a címében viseli, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet hivatalos közlönye. Azt írja ez a lap, hogy a magyar közgazdasági politikában túltengett a nagyipar és a kereskedelmi vállalatok száz és százmilliós befektetéseket szereztek azokra a célokra, amelyek a monarchia nagyhatalmi politikáját voltak hivatva szolgálni. A törvényhozás a nagytőke érdekeit tartotta szem előtt és most ezeknek az érdekeltségeknek a törvényhozó testületben ülő tagjai részéről indultak ki a támadások azért, hogy néhány morzsát juttatott a kormányzat a szövetkezeteknek is. A ferdítéseknek és tudatos valótlanságoknak ez a halmazata valóságos kútmérgezés a falusi lakossággal szemben és izgatás a régi kormányzat ellen. A cikkíró meggyőződhetett volna arról, igaz-e, hogy valóban százmilliókat áldoztak a nagyipar támogatására. Az előadó úr kimutatta és én is igazolni tudom, hogy 1881-től 1910-ig, tehát harminc esztendő alatt összesen 11 millió koronát fordítottak gyáripari célokra. Megrágalmaznak engem és másokat azzal, hogy érdekeltségeket képviselünk és azokat szolgáljuk a törvényhozásban is. Fölemelt fővel utasítom vissza ezt a vádat és követelem az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetőségétől, hogy adjon elégtételt brutális támadásáért. Egyetlen vállalattal sem állok kapcsolatban és nem is voltam hivataloskodásom óta azok közül, amelyekkel hivatalos minőségben érintkeztem. A kisipar támogatására tíz esztendő alatt, 1890—1909-ig, tizenkettő és félmillió fordíttatott. A gyáripar és kisipar támogatásának aránya tehát meglehetős volt abban az időben. 1910-ben, az én időm után, ez az összeg leszállíttatott. A kisipar támogatását többé nem tekintették kormányfeladatnak. Mulasztás lenne, ha nem emlékezném meg e helyről az ipari oktatásról és annak munkásairól. A legnagyobb elismerés hangján kell szólnom róluk, akik az ipariskolát ma is és a múltban is középpontjává tették egyes vidékek kisipara fejlődésének. Ami a képesítést illeti, megállapítom, hogy Bulgária és Románia törvényhozása sem megy anyagba a képesítési kényszerben,gy mi ez a törvényjavaslat.Veszedelmet jelent a rendeleti uton való intézkedések túltengése a javaslatban. A 135 szakaszból álló javaslatnak minden harmadik szakasza a rendeleti uton való intézkedést jelenti be. S ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi minisztérium túlnyomó része nem fog majd egyebet csinálni, mint az ipartörvényre vonatkozó rendeletekkel foglalkozni. Hogy ez azután a végrehajtásnál milyen kaotikus állapotot fog jelenteni, arra nézve elég ha utalok az osztrák példára. Néhány képviselőtársam azt mondotta, hogy helyes a rendeleti uton való intézkedés, mert nem lehet mindent törvénynyel szabályozni. Ez bizonyos fokig igaz. De a rendeleteknek olyan nagy tömege, mint aminőt várhatunk, csak zavarokat teremthet. És el fog jönni egy liberális korszak, egy tisztultabb liberálizmus, mint ahogy ez uralkodik az összes európai államokban. Győzni fog a liberalizmus . . . Egy hang a jobboldalon : Ez nem biztos. Báró Szterényi József : Egy tisztultabb liberalizmusról beszélek, nem a liberalizmus túlhajlásairól. Azt láttuk különben, hogy a kapitalizmus túlságos védelme és propagálása soha a legvadabb liberális korszakban sem volt akkora, mint ma a keresztény irányzat alatt. Ereki Károly valamit közbeszól. Báró Szterényi József: Idézhetném Ereici Károly képviselő úrnak ama beszédét, amelyben a pénzügyminisztert támadta a kapitalizmus túltengése miatt. Ereki Károly: Amiket ön csinált, arról beszéljen! Mi fogjuk megszüntetni azokat a monopóliumokat, amiket önök csináltak. ( Derültség a baloldalon.) Báró Szterényi József: Igazán kacagnom kell a képviselő urnak tájékozatlansága felett... Ereki Károly: Micsoda beszéd ez? Báró Szterényi József: Bocsánatot kérek a képviselő urnák tájékozottsága felett, a tudásnak ama nagy tömege felett, amit látunk. Ereki Károly: Kérom, ha személyeskedik, alkor ráfizet. Én biztosítom, hogy épp olyan goromba tudok lenni, mint ön. Nem tűröm az ilyen beszédet, kikérem magamnak, hogy leckéztessen. Báró Szterényi József : Ha állít valamit, akkor tessék bebizonyítani. Ha bebizonyítja azt, hogy én mint miniszter egyetlen monopóliumot, központot létesítettem és ezzel szemben nem tettem meg mindent annak megszüntetésére, ha ezt bebizonyítja, akkor bocsánatot kérek. Ereki Károly: Meg is fogom tenni. Báró Szterényi József: Ha a képviselő úr azon a véleményen van,hogy közbeszólással támadni lehet, de ez ellen védekezni nem, akikor majd én is támadok. Ereki Károly: Ön fog sírni. Elnök figyelmezteti Szterényit, hogy térjen át beszédére. Báró Szterényi József: Kijelentem, hogy nem fogom zavarni a közbeszóló képviselő urat. Teljesen lehetetlen e javaslatban az engedélyhez kötött képesítés, így például az engedélyhez kötött képesítés kiterjed a fehérnemű tisztításra is... Eródy Ernő: A kárömtisztításra is !Szterényi: Nyilván összetéveszti a vegyi tisztítással, mely nem anynyira kézmű, mint inkább gyári ipar. Itt helyénvaló a képesítéshez kötött engedély, mert hiszen robbanószerekkel dolgoznak. Azonban a fehérneműtisztításnál... Felkiáltások a középen : A lopás ellen van ! Szterényi: Engedelmet kérek, a lopásit nem lehet képesítéssel szabályozni. (Derültség.) Vagy mit szóljunk a keletről behozott és újabban divatba jött manikűrözéshez, amely csak nálunk új, keleten azonban évszázados múltja van. A manikűrözést is képesítéshez kötött engedéllyel szabályozzák.Bródy Ernő: Majd tanonciskolába járnak a manikűrös kisaszszonyok. Szterényi: A kereskedőknek a csomagoláshoz szükséges dobozok elkészítése sincs megengedve, mert azt is külön képesítéshez kötik. Hogy képzelik ezt az urak a vidéken ? A fővárosban még csak megy a dolog, de a vidéken teljesen lehetetlen, hogy a kereskedő a maga kis rezsije mellett ne készíthesse el a csomagoláshoz szükséges dobozait. Olyan túlzások ezek, amelyek bámulatba ejtik az embert. Csodálom, hogy a miniszter úr nem ment tovább és nem követte a szerb példát, hogy a kereskedést is képesítéshez kösse. Pálffy Dániel: A Baross Szövetség ezt követeli. Szterényi: Az egész javaslaton végigvonul a numerus clausus elve. Ereky Károly: Minden zsidó megtanulhatja a kovácsmesterséget, senki sem akadályozza meg. Szterényi: Engedőlmet kérek, én a numerus clausust az iparban értettem. Nem látom be, hogy csak zsidó numerus clausus létezhessen. Tudtommal a numerus clausus nincs felekezethez kötve. Ereky Károly: Csak fajhoz! Szterényi: Numerus clausus az iparban is lehetséges, mint e javaslat mutatja. Halléti István : Csak végig kell nézni bármely pénzintézeten, hány keresztény van ott a numerus clausus elvénél fogva! Ernst Sándor : Ez ellen sohasem beszélt Szterényi! Rupert Rezső valamit, közbeszól. Kóródy-Katona János felháborodva kiált Rupert felé: A zsidóvédelem eszköze a parlamentben! Rupert: A tisztesség, az emberiesség védelmezője! Szterényi: Én neon fogom kétségbe vonni, én, aki életem legjavát az ipar szolgálatában töltöttem, hogy milyen nagy nehézségek tornyosulnak a kisipar megmentése és fejlesztése elé. Nagy-Magyarország ipari munkásságából 57.000 volt asztalos, 81.000 szabó és 135.000 cipész. Fele az egész volt Magyarország kisiparos népességének erre a három iparágra esik. Nagyok tehát az akadályok, amelyek a mindenkori kormányok elé tornyosulnak, ha a kisipart akarják lábraállítani. Óva intek ezért mindenkit, hogy a vidéken szétszórottan élő kisiparosokkal, akiknek zöme minden segédszemélyzet nélkül áll, — mert hiszen a magyar kisiparosság 13%-a ma segédszemélyzet nélkül dolgozik, — óva intek mindenkit attól, hogy ezzel a tömeggel el ne hitessük, hogy igazán radikális módon segítettünk rajtuk. Itt pártszempontoknak érvényesülni nem szabad. Az iparosság a képesítést kívánja, a tanoncoktatásnál azonban már túlzásnak minősíti a törvény rendelkezéseit is. Tudjuk jól, hogy a vidéken nagy elmaradottság tapasztalható a tanoncok nevelése és szociális elhelyezése körül. Én a £■ mennyire ellenzem a képesítési rendszer túlhajtását, annyira teljes elismeréssel vagyok a tanoncoktatásra vonatkozó rész iránt. Általában egyéni jogfosztás a javaslatban nincs, amit érdemül kell betudnom, mert itt már revíziót követelő hangok is hallatszottak. A miniszter úr a mai felfogás mellett liberálisabb javaslatot bizonyára nem is terjeszthetett volna elő. Álláspontomnak a javaslat nem felel meg, de megértem a miniszter úr helyzetét. Remélem, hogy a részleteknél sikerül meggyőzni a miniszter urat és a nemzetgyűlést bizonyos módosítások szükségéről, amelyek nem érintik a javaslat lényegét, éppen ezért a javaslatot elfogadom. Új törvényjavaslatok Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter : A honvédelmi miniszter úr betegsége folytán beterjesztem a honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot. Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjeszti a köztisztviselők anyagi helyzetének javítására szükséges fedezet biztosításáról szóló törvényjavaslatot. Mayer János földmivelésügyi miniszter beterjeszti az állami erdőőrök szolgálatának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot Gróf Klebelsberg Kunó belügyminiszter beterjeszti az államrendőrség és csendőrség létszám kiegészítési módjáról és felfegyverzéséről szóló javaslatát. Ezután Gaál Gaszton elnök szünetet rendel el. Elhalasztják a gemiai konferenciát A párisi értekezlet elhalasztásának következménye Róma, január 31 (As Est rendes tudósítójának távirata) Az entente külügyminisztereinek párisi konferenciáját olyan hirtelen váratlanul halasztották el, hogy Della Torrella külügyminiszter, már csak a vonat, indulásának idő-I pontja után üzenhetett ki a pályaudvarra, hogy fentartott szakaszát nem veszi igénybe, mert nem utazik el. Rómában nem tartják kizártnak, hogy a külügyminiszterek párisi konferenciájának elhalaszta-sa maga után fogja vonni a genuai értekezlet elhalasztását. Paris, január 31 (Az Est rendes tudósítójának telefon jelentése Berlinen ál) A Petit Parisien hírt ad róla, hogy minden valószínűség szerint elhalasztják a genuai konferenciát, amelynek március 8-án kellett volna kezdődnie. Hivatalos részről úgy akarják feltüntetni a dolgot, hogy az előkészületeket addig nem lehet megtenni, ámbár az olasz sajtó már napokkal ezelőtt azt írta, hogy minden rendben van és a kitűzött időre minden készen fogja várni a nemzetközi konferencia képviselőit. ro/WWWV vászonbetétes, elsőrangú német gyártmány, 110-a», 110«'»,, 140-A», 250”$» belvilága, jutányosan eladók. Cr.: Kellner Anton és Pia, Budapest, Berlini-tér 4. Telefon 32-41, Qumi tömlök KAMARA Minden idők legnagyobb amerikai filmje: AZ ELVESZ E¥Y PARADICSOM Életkép 7 felvonásban A kettős főszerepben: P3IfSSíí.ikSlDEIQN