Az Est, 1922. március (13. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-01 / 49. szám

1 % oldat Választási mozgalmak­ ­ A függetlenségi II-as Kossuth-párt- Iam tegnap este a ceglédi függetlenségi párt küldöttsége járt fenn. A küldött­­ség szónoka kifejtette, hogy Cegléden és környékén a polgárság­ körében erős függetlenségi hangulat uralkodik, a párt régi szervezetét felújították és a kerületbe jelöltet kérnek. Az ózdi kerületben függetlenségi 19-as Kossuth-párti programmal Pálo­si­ Dénes, a szegedi kormány volt kor­mánybiztosa lép fel. Az ónodi kerületben egyhangúlag Fényes Lászlót jelölték Balsay-párti­­programmal. A lipótvárosi függetlenségi és 48-as ■ Kossuth-kör a legközelebbi lámpokban megalakul és március 12-én lesz az ala­kuló közgyűlés. A Belvárosban d­r. Melhu Armand lép fel 48-as Kossuth-párti programmal. Az országos köztársasági párt Intézd bizottsága eddig a következő kerüle­tekben jelölte ki hivatalos jelöltjeit­:' Szentesen úr. Veér Imrét, a párt alel­­nökét, Pápán úr. Fenyves László fővá­rosi tanárt, fr''­›/(¡ ti ön Rózsa István volt községi főbírót, Szeghalmon úr. Kor­­­nitzky Dezső újságírót, Gyomon Makón Márton szeghalmi ügyvédet, Hódmező­vásárhelyen Dugonics Viktort, Gyulán Farkas István, lapszerkesztőt, Kasán Andrássy Emma tanárnőt, a nagylétai kerületben Bérczi András kisbirót, a budapesti X. kerületben Ilezey Ernő publicistát, Kaposvárott gróf Holler Jánost. A­ meneküll székelyek köztársasági, programmal két, jelöltet állítanak, az egyiket Mohotok, dr. Csiszárt Gábort, a másikat­­Bebrestén harmadik kerüle­tében, Iillag Géza református lelkészt. Mire kell a MMV-nak a négymilliárdos tarifaemelés Kik­édt­­k a nagy emelés hasznát . Az Est tudósítójától — Az államvasutak horribilis tarifa­­emelése, a­mely a bevételeket egy­szeriben megkétszerezi, a most fo­lyó ankét, tanúsága szerint is a leg­nagyobb izgalmat váltotta ki az összes érdekelt körökben, mert­ min­denütt meg vannak arról győződ­ve, — és ezt még a­ kereskedelely­­ü­gyi miniszter sem tagadhatta — hogy ennek az óriási emelésnek általános és nagy drágulás lesz egyik következménye. A nagykö­zönséget, a­mely ezt a terhet vi­selni fogja, ilyen kilátások után bizonyára, érdekelni fogja, hogy ez a négy milliárd tulajdonképpen mire kell az államvasutaknak ? Hiteles adatok alapján erre vonat­kozólag a következőket közölhet­jük : — A MÁV­ most megszavazott költségvetése szerint az idei,üzleti, év kiadásainak főösszege (1,1) mil­liárd korona, ellenben az összes bevételek előirányzat szerinti ösz­­szege mindössze 3,4 ■milliárd. Már az előirányzat megállapításakor nyilvánvaló volt, tehát, hogy a Máv­ két és fél milliárd ko­rona deficittel folytatja idei üzemét és a­mikor a münzei gyűlés ehhez a­ nagy deficittel záruló előirány­zathoz hozzájárult, már tudnia kellett, hogy legalább két és fél milliárd korona hiányról kell­ az államnak gondoskodnia. A pénz­ügyminiszter ennek az óriási ösz­­szegnek előteremtésére nem vállal­kozott, nem maradt tehát más hát­ra, mint a közönségre hárítani az egész terhet, a­mi most meg is történt.­­ A nagy deficit részben a ren­des kiadások emelkedéséből, rész­ben új kiadások és szükségessé vált beruházások előirányzásából kelet­kezik. A most folyó ankéten min­denről beszélnek, csak arról nem,­­hogy­ a rendes ás rendkívüli kiadá­sok és beruházások tervezett arányú emelése mai lerongyo­lódott viszonyaink közepette , helyeselhető-e, pedig a bírálatnak elsősorban erre kellene kiterjednie, mert hisz ha a­­tervezett kiadásokat nem csökken­tik, úgy a deficit sem csökken és a tarifaemelés szüksége sem kerülhe­tő .. Lássuk tehát ezeket a nagy­­kiadásokat és kiadási többleteket.­­ A rendes kiadásokat a Máv.­m folyó évben megháromszorozza, úgy hogy már itt több mint két és félmilliárdos deficit áll elő.­­ Az első tétele ennek a nagy emelkedésnek a személyi já­randóságokra esik, a­melyek kerek egynegyed mill­iárddal növekednek, jóllehet a Máv. üzeme és teljesítménye, saj­nos, egyharmadára zsugorodott. A­ Máv. igazgatósága is érzi a tt « ebben megnyilatkozó « ferde­séget és tervezi is a személyzeti redukciót, azonban eddig csak 6300 főnyi csökkenésre gondol, nincs azonban semmi tájékoztatás arról, hogy ez a redukció hol fog történni , a külső forgalomban-e, a­hol a redukció alig lehetséges, vagy pedig a központban, a­hol itt­ is ugyanolyan nagy appa­rátus intézi a lecsonk­ított Máv­ ügyeit, mint Nagy-Magyaror­­szág boldog idejében. .. Ugyancsak a személyi kiadá­sok növekedését jelenti, a nyugdíj­intézethez és betegsegély­zőpénztár­­hoz való hozzájárulás összegének 69,4..millió koronával való feleme­lése. A -a legnagyobb emelkedés­ azon­ban­ a rendes fentartási és üzem­i kiadások körül észlelhető. Itt több mint­ két milliárd korona a kiadá­sok emelkedése. Ebből *•"12 millió kiadási többletet okoz a szén és olaj áremelkedése, a többit a rendes üzem fentartásá­­hoz­­szükséges javítások és beruhá­zások. Ki fogják cserélni az elhasz­nált síneket és kapcsolószereket és vásárolnak 600.000 darab talpfát. Kijavítják a leromlott kaviivágya­­kat, a­­mi összesen 222 millióba­ ke­rül. Az Államvasúti épületek tata­rozására 47.8 millió korona szük­séges, a lefektetendő talpfák telí­tésére pedig­ 112.6 millió szükséges.­­ A talpfa-szükséglet biztosítá­sára és a talpfák telítésére a MÁV: saját talpfaüzemet akar berendezni és ön­kezelésbe óhajt­ja­­venni a talpfatermelést. Ebből a célból az Újdombóvárra lévő téli­tőtelepen fűrészberendezést létesít, a­­mely másfél millióba kerül, azonkívül 8 milliót az erdőüzemek fejlesztésé­re fordít.­­• A talpfák m­egágyazására pe­dig kavics helyett zúzott követ fog alkalmazni és ezt is lehetőleg saját üzemeiben akarja beszerez-, ni. E célból ‘megvásárol már ki­szemelt kőbányákat és ezek ‘meg­vásárlására és zúzákkal való be­rendezésére húsz milliót fog fordí­tani.­­ Ezek azonban a kisebb beruhá­zások. A nagyobbak a szerelvények javítására és az új szerelvények beszerzésére esnek. A javítások közül kiemeljük a következőket: Teljes javításra szorul 3 új mozdony és kisebb javításra 1500 darab. Erre, valamint a mozdonyhoz tartozott szerkocsik felszerelésére 291.5 millió szükséges. Azonkívül el fogják végezni 75 személy-, 25 posta- és kalauzkocsi nagytata­ro­­zását és 2000 személykocsi és 600 darab posta- és kalauzkocsi kisebb javítását, a­mi 13,­5 millióba kerül. A teherkocsik közül nagy tataro­zásra szorul I­ IAOO,­­kisebb javítá­sokra 26.000, ez összesen U0 millió koronát igényel. Új beszerzésekre a­ Máv. a következő összegeket igényli : —- A vagon kar­tol még hátralék­ban volt 5925 kocsival. A gyárak­kal megindult tárgyalások során azonban kiderült, hogy a gyárak vagy nem tehetnek eleget, szerző­désileg vállalt kötelezettségeik­nek, vagy pedig ezt, csak olyan ma­gas árakon hajlandók megtenni, hogy a hátralékos kocsik szállí­tása rendkívüli áremelkedést von­na maga után. Erre való tekintet­tel a szerződéseket módosították és­ mindössze 2500 kocsi számlá­jára kötelezték a vagonkartelt. ■ Eb­ből 1500 kocsit fognak a gyárak az illet ü életévben leszállítani. Erre a célra 400 millió korona szükséges. — Mozdonyokat csak a Máv­ gép­gyára állít elő, a­mely 114 mozdony gyártására kapott megrendelést, a­miből az idén 50 darab leszállítása, fog megtörténni. Ezen címen egy félm­illiárd koronára lesz szükség, egy mozdony átlagos építési költ­ségét tízmillió koronában irányoz­va elő. Igen nagy összeget, kerek 16 millió koronát igényelnek külön­böző átalakítási munkálatok, a­melyek közt például 18,3 millió korona szerepel : kerítések átala­kítására,.­ körülbelül 7 millió »la­kások belső átalakítására« és ki­sebb átalakításokra,« stb. Az állatirasúti távírda- és te­­­­lefonh­álózat javítására 28.8 millió szükséges, a­miből a budapest-szombathelyi, budapest-debreceni és budapest­­szegedi telefonvonalat fogják léte­síteni és 11 millió koronát fordí­tanak a Budapest-Keleti pálya­udvaron lévő automata telefon­­központnak új állomásokkal való kiegészítésére.­­ Az építő vállalkozók fognak munkát kapni az állomások kibő­vítésénél és az Air épületek építésé­nél. A tervezett nagyobb építkezések a következők­ lesznek : — A budapest—ferencvárosi állo­más­­kibővítéséi­­ 6 milliót fordíta­nak ; a budapest—kelenföldi állo­másra egy milliót. —­ Felsőgal­lán új szénrakodó ál­lomási épület céljaira 4 millió ko­rona. — Komárom állomás kibővíté­sére 5 millió korona. Kecskemét állomáson gyümölcs-, zöldség- és bor­raktárak­ építésére ötmillió korona. Második sín­gárokat építenek a budapest—bécsi és budapest—bel­grádi és a szajol—kétegyházai, va­lamint a sza­jól—püspökladányi vonalakon, a­mi 31 millió koronát igényel. Azonkívül elsőrangúsítják a Székesfehérvár—börgöndi vonal­­részt, ez tízmillió koronát jelent. Rendelnek a nagyobb sebességű­ vonatok alá, erősebb síneket s ezek alá szilárdabb kőágyakat, a­mi kö­zel 15 millió koronát igényel. Ki­bővítik a dunakeszii műhelyépüle­tet, a­mi tízmillió koronába kerül, a szombathelyi­ műhelyépületet, a­mi szintén tízmillióba kerül és a különböző műhelyek berendezései­nek újabb pótlására közel 25 mil­liót fognak fordítani.­­ A személyi kiadások csoport­jához tartozik az is, hogy vasúti lakóházak és laktanyák építésére 83,0 millió koronát vesznek igény­be.­ A jövő zenéjét hirdeti az a 33 millió korona költség, a­melyet a Máv­ villamosításának elő­készítő munkálataira vesznek igén­be. Ezekre a célokra kell a négy milliárd és az építkezések és gyárt­mányok természete adja meg a választ arra is, hogy a­ vállalkozá­sok milyen csoportjai fogják en­nek az óriási tarifaemelésnek elő­nyeit élvezni. r­urner »a­an, farsang uitolsa napjan a V­W».! ÓriásS BorissmS-Estény tánc reggel 5 óráit?. Szerda, 1922. március K ■asmaammmmmmmmmemmemmmmm Holnaptól kezdve 3°\o a forgalmi adó, 20°\o a luxusadó Megjelent a pénzügyminiszter végrehajtási utasítása — Az Est tudósítójától — troliilap lép életbe a­ három per­­centre felemelt forgalmi adó és egyben a 30%-ra növelt luxusadó is. A kereskedelem és ipar meg­döbbenéssel tárgyalja, hogy dr. Kállay Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlésen, és az érdekképvi­seletekkel való tanácskozás során ígéretet tett a luxuscikkek jegyzé­kének revíziójára, ez azonban mind­máig nem történt meg, úgy­hog­y­ holnaptól kezdve a legtöbb köz­szükségleti cikk 26 ft-os luxus­adóval megterhelten kerülhet csak forgalomba. A 3%-os forgalmi adó életbelép­tetésének alkalmával a pénzügy­m­i­ni­sz­ter­ végrehajtási utasítássrt adott ki, a­mely szerint e kulcs al­kalmazása mellett kell fizetni a­ forgalmi adót minden olyan szá­mítás ,vagy­ munkateljesítmény­­­után,­­ a­melynek ellenértékét már­cius elseje után fizették ki. A régi másfél százalékos adótg kell fizetni az olyan szállítások­ után, a­melyeket még ez évi feb­ruár­ elseje előtt teljesítettek, azon­ban az ellenértékét február 28-ikai után fizették meg, ha a fizetés leg­később március 31-ig megtörténik. Az 1921. évi szeptember elseje,­ előtt teljesített szállítások, a­men­­­­nyiben azok ellenértékét a múlt év, október 31-ig kifizették, nem esnek forgalmi adó alá. Az 1921. évi szeptember elseje előtt teljesített szállítások, ha azok ellenértékét a múlt év november elseje után, de­ 1922 február 28-ig fizették ki, más­fél százalékos forgalmi adó alá­ es­nek. Ha ilyen esetben az ellenérté­két február 28-ika után fizetik, az adókulcs három százalék. Kamara A párisi Gium­on­t-filmgyár mester­műve | M jövendő fátyla­­ Legenda 5 felvonásban Rendezte León Poivict Várkonyi Mihály és Clari Lotto felléptével. Volt egyszer egy hercegkisasszony Mese az élet könyvéből 6 felvonásban. Az előadásai: hétköznapokon 5, 7, 9 órakor Hill­­i KI Si fikarit ját 5000 90.000 K-ig, aranyért, platináén, ezüstért horribilis árat fizetünk. Svájci Eksterhix, Rottabiller­ utca 24. szám. Telefon: Jó­­sef 52—64.

Next