Az Est, 1922. május (13. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-16 / 110. szám
tisztán a legitimizmusnak szólt: a miniszterelnök mindenütt a legitimista állásponttal szemben foglalt állást, a legitimistakekal vitatkozott. Szombathely városában a hivataos körök nagy apparátussal készülk, hogy a miniszterelnök fogadtatását minél impozánsabbá tegyék. Maga a város társadalma azonban nem sok segítségükre volt ebben. Mikes János püspök bérmakörútra indult és nem volt otthon, az intelligencia szine-java pedig kiment a várostól két kilométerre levő Gyöngyösszőllős községbe, a hói gróf Cziráky József, a legitimisták jelöltje tartott népgyülést. A szombathelyi népgyülést a Kidülőkút meglehetősen szűk dísztermében tartották meg. A Főtéren egy héttel ezelőtt gróf Apponyi Albert beszélt ezrekre menő tömeg előtt és ugylátszik, kerülni akarták az egy hét előtti népgyüléssel való összehasonlítást. Ezért a rossz időre való tekintettel a Kulturház dísztermét választották : az már azután külön kellemetlen véletlen volt, hogy a gyűlés megkezdésének idejére szépen kisütött a nap és ragyogó időben szorongtak bent az emberek a fülledt teremben. Merta terem zsúfolásig megtelt, a szabad tér nagy lett volna, a terem azonban kicsi volt, az érdeklődök egy része nem is fért be, bent pedig összezsúfolva szorongott a közönség. Hogy nem éppen csöndes és egységes hangulatú közönség, az már látszott Németh Gyula ügyvéd, helybeli pártelnök megnyitó szavai és Hegyeshalmii Lajos kereskedelmi miniszter bevezető rövid beszéde alatt is. Hegyeshalmi első, félhalk, rekedtes szavaira olyan tul hangos halljukozás támadt mindenfelé, hogy fenn a pódiumon egyszerre mindenki idegessé vált. Hegyeshalmi- t után gróf Heuden István mondott hosszabb beszédet. — Országszerte megindult a választási küzdelem, — kezdte beszédét a miniszterelnök. — Úgy varj ! — bömböli a terem végéből egy hatalmas nanje, mire nagy derültség támad. Valaki a hátsó bejáratnál, ahol állandó ít zúgás és a lárma, belekiált a terembe : — Éljen Gömbös! Hatalmas pisszegés és levele kiáltások válaszolnak neki. Állandó közbeszólások. Ezután Bethlen folytatja beszédét: — Az ország tudni akarja, hogy... — Mennyi lesz egy mázsa búza ára — kap bele egy hang a szavába. ~ Ötezer korona ! — magyarázza egy másik közbeszóló. ■■ A kormány súlyos örökséget vett át, — mondja a miniszterelnök. ,— Hagyják ott, • hallatszik egyszerre három-négyfelől is hangosan. — A kormányt a legkülönbözőbb vádakkal illetik. A vádaskodók szerint természetesen a kormány az oka a drágaságnak is. — Ügy van ! Igaz is! Harsogják ki hátsó sorokban. A zaj percekig tart. Az elő ülők felállnak és hangosan pisszegve igyekeznek a rajongókat elnémitani, a hátsó régiókban azonban tovább tart a lárma, néhányan a nyílt szavazást emlegetik, sőt ezt a témát a gyűlés végéig állandóan felszínen tartják, hol itt, hol ott érdeklődik valaki a nyílt szavazás után. Ezután megemlíti a miniszterelnök, hogy a tisztviselőknek a kormány saját felelősségére, a nemzetgyűlés utólagos jóváhagyásának reményében felemelt összegű segélyeket folyósít. Erre újból közbeszólások hallatszanak: — Kortesfogás! Korteskednek a tisztviselők’ segélyével! .— Hát a munkásság! — méltatlankodik egy másik hang. — Azt mondják, hogy a kormány felelős a sajnálatos és mindenképpen kárhoztatandó bűncselekményekért, amelyek a legutóbbi időben előfordultak — folytatja gróf Bethlen. A közbeszólások egész sora indul meg erre, sokan a rajongók ellen fordulnak. — Menjen ki, ám nem akarja meghallgatni, — kiabál egy gazdakülsejü férfi a mellette állónak. A miniszterelnök közben folytatja : — Kijelentem, hogy akarunk és merünk és fogunk is eljárni a bűncselekmények elkövetői ellen. — De nem tudnak! —• kiáltják feléje hangosan. —A gyilkosok meg künn járnak az utcán — hangzik másfelől. A miniszterelnök folytatja : — Vádol engem gróf Andrásai Gyula... Erre a szóra éljenzés támad a teremben, különösen a hátsó sorokban percekig zúg a taps és az éljen kiálló sok, a miniszterelnök azután folytatja beszédét azzal, hogy Andrássy beszélte őt rá a minisztereknökségi vállalására; ekkor megegyeztek egymással abban, hogy sem pucsosokat nem fognak rendezni, sem detronizációhoz nem járulnak hozzá. — Mégis hozzájárultak ! — kiáltoznak a hátsó sarokból, ahol már szinte, folytonos a lárma. — Hátha pécsi beszéd ? — Még pécsi beszédemben is betartottam ezt a megegyezést. — vág vissza a, miniszterelnök. Gróf Andrása.'/ Gyula ... Itt megint kitör az éljenzés és a taps. - - ■ .... Elől rendőrért kiáltoznak és nyugtalanul mozgolódnak az emberek. Most már a miniszterelnök is meglehetősen ideges, ujjaival nyugtalanul dobol az asztalon. — Milyen tanácsot adott áprilisban a királynak gróf Andrássy Gyula — mondja ezután, majd 'megáll és idegesen hozzáteszi: — Kérem, parancsoljanak éljenezni ! Egy percig zavart csönd van, azután elől felhangzik a kiáltás: éljen Bethlen! A terem végén viszont Andaksyl elletik, percekig nagy zaj és kavarodás uralkodik a teremben. — Még egy utolsó vád van ellenünk : az, hogy nem teljesítettük kötelességünket a királyi család eltartása, tekintetében — folytatja a miniszterelnök. Egy van! Ez is igaz! — kiáltják felé. Egy másik hang meg igy méltatlankodik ; íveltünk is kenyér kell, nem csak a királyi családnak. Ezután arról beszél a miniszterelnök, hogy a királyi család jövedelméből a legitimisták propagandacélokra költöttek. — Hát a külön vonatot ki fizeti ! — kiáltja az ellenzék erre. — Hát a kormány hol veszi propagandaveokra a pénzt ! !valaki hangosan kiáltja : Éljen gróf Apponyi Albert! mire az egész terem éljenzi Apponyit. — Hozzá vagyunk szokva azokhoz a kritikusokhoz, — mondja megint a miniszterelnök —■ akik magukat csalhatatlanoknak tartják. A miniszterelnök ezután befejezi beszédét azzal, hogy támogatást kér az egységes párt számára. A tömeg nagy része hangosan tapsol és éljenez. Kihez van szerencsém ? _ Patacsy Dénes áll fel ezután szólásra, jobbkesét csípőjére támasztva, kecsesen meghajlik a közönség előtt. A teremben most már szinte állandósul a lárma és a zúgás . Ks ezt kérdezgetik egymástól az emberek. Az egyik párt Simányi Semadomnak nézi Patacsyt, a másik viszont Gömbös Gyulát véli felfedezni benne. Patacsy már félórája beszél, mikor a karzatról nagy derültséget keltve felé simt egy öblös hang : — Kihez van szerencsém ? A másik sarokból meg metsző gúnnyal kiáltoz valaki : — Ralljuk Budavárit! Hát Budavárit mért nem hozták el ! Nagy derültség erre is a válasz mindenfelől. Patacsy azzal kezdi beszédét, hogy egyszerű baranyai kisgazda szülők gyermeke és neki magának is tiznoldas kis birtoka van. — Hát öt holdat hová tett Kőszeg óta .’ — érdeklődik a középen egy pörgekalaposiatalember. — Kőszegen még tizenötöt mondott, Patacsyt különben alig érteni a nagy zajban, közben a hátsó ajtón nyolc-tíz rendőrtisztviselő tör magának utat a tömegbe, egy rendőrkapitány vezetésével és erélyesen csöndre intik a lármázókat. Néhány perccel ezután két rendőrtisztviselő ki is vezet egy embert a folyosóra. Közben Patacsy beszél és elmondja, hogy eddig már 130 községben járt agitálni és éjnek éjszakáján utazott ide Szombathelyre. — Kár volt! — udvariaskodnak a hallgatók. — Minek fárasztja magát ! — Nem halljuk ! Mi van a búzával ? — kavarognak a közbeszólások. — Ne üsse a mellét! — menymörög valaki. Patacsy felé — aki zavartalanul szónokol tovább, ámbár egy hangját sem hallani. — No ezek sem jönnek ide többet, nevet valaki a hátsó sorokban. — Éljen Cziráky ! — kiáltják többen — mire a rendőrtisztviselők újból kivezetnek valakit a teremből. Patacsy arról beszél, hogy mindig a Friedrich-párt volt az, amely a kisgazdákat zsidópártnak és osztálypártnak szidta. — Igazuk volt! — kiáltják felé, majd egy erőteljes hang így i*mentál:— Óh Dénes ! Dénes ! Nagy derültség a válasz reá. — Őrmester úr Patacsy! — mondja megint valaki, mire a rendőrtisztviselők ezt is kivezetik. Ez a harmadik már nem hagyja magát egész csöndben eltávolítani, egy kis dulakodás, zavar támad, de egy perc múlva megint rendben van minden, a közbeszólót kivezették. Németh Gyula elnök kétszer is feláll és csendre inti a közönségét, majd a mellette ülőkkel arról kezd tanácskozni, hogy ha nem lesz csend berekeszti a gyűlést. Patacsy közben egy igen díszes hasonlattal, a veszett kutyához hasonlítjaa sajtót és kifejti azt a nézetét, hogy a szegény, félrevezetett embereket nem szabad elítélni, mert a veszett kutya által megmart embert gyógyítani kell, nem agyonütni, a veszett kutyát azonban le kell bunkózni. Erre megint fokozódik a lárma, néhányan hangosan kiáltják : - Éljen a sajtószabadság ! Patacsy ezután hamarosan befejezi beszédét, mire helyét Simonyi-Semadam foglalja el a pódiumon, aki rövid beszédben fejti ki az igazi magyar alkotmányosság lényegét. Közben a hallgatók már már oszlanak, a terem egy-kettőre kiürül. A miniszterelnök és kísérői távoznak, lenn az utcán négy- ötszáz főnyi tömeg ,várakozik reájuk A miniszterelnök vasárnapi körútja Gróf Bethlen, István miniszterelnök dunántúli körútjának legfőbb eseményéről a szombathelyi népgyűlés lefolyásáról fennebb közöljük Az Est munkatársának jelentését. A körút egyéb részeiről a kormány hivatalos kőnyomatosá-ak tudósításából adjuk a következőket : Gróf Bethlen István miniszterelnök, Vass József és Hegyeshalmy Lajos miniszterek társaségában, szombaton este utazott el Budapestről és vasárnap reggel érkezett Gzelldömölkre, ahol a miniszterelnök , Gyömürey György egységespárti jelöltet ajánlotta a választók jóindulatába. királykérdéshez nem lehet hozzányúlni A czelldömölki népgyűlésen a miniszterelnök azt fejtegette, hogy az egységes párt erős és független Magyarországot akar nemzeti királysággal, szociális és felekezeti békét, keresztény felekezeti demokráciával. Nemzeti királyságot akar, de a királyság kérdését ma nem lehet megoldani, mint nem lehet hozzányúlni mindaddig, amíg ezt a kérdést ellenségeinktől függetlenül, de belső viszályainktól is függetlenül el nem intézhetjük. — A vád ellenük az, folytatta a miniszterelnök, hogy Magyarországon protestáns kormány, van, amely királyt akar a nemzet nyakára ültetni. Nincs protestáns kormány, csak magyar. Nincs felekezeti állam, csak nemzeti, amely nem akar semmiféle protestáns királyt a nemzet nyakára ültetni. Mi protestánsok tudják, mivel tartozunk a nemzet katolikus többségének. Ezután arról beszélt a miniszterelnök, hogy meg kell reformálni alkotmányos intézményeinket, meg kell alkotni a főrendiház reformját, és a megyei re fontot. A miniszterelnök után Vess József, kultuszminiszter hangoztatta a felekezeti béke szükségességét a katolikusok és protestánsok között. Hegyeshalmi Lajos kereskedelmi miniszter rövid felszólalása után a miniszterelnök társaságával Kőszegre ment, ahol Jsakovszky Iván a párt jelöltje. Az itteni népg,villáson a miniszterelnök azt fejtegette, hogy az egységes párt társadalmi békét akar. Legyen vége az osztályharcunk. Ezt a nemzetet fel lehet emelni, de csak akkor, ha a társadalmi és az osztálybéke helyreáll. Kijelentette még a miniszterelnök, hogy a trianoni béke nem az utolsó szó, melyet Európa kimondott és közeledik az az idő, mikor majd szebb napokat élhetünk. Simonyi-Semodam szerint félmillimiot költöttek királypropagandára. A népgyűlést bankett követte, amelyről a miniszterelnök elutazott Szombathelyre. Távollétében a bankett tovább folyt és ekkor beszédet mondott Simonyi-Semadam Sándor többek között igy nyilatkozott :2 . Nem igaz az, hogy a királyi család helyzete olyan nyomorúságos, ahogyan a legitimisták kortesfogasból feltüntetik. A királyi családnak rengeteg ékszere volt, a melyet ötmillió svájci frankért értékesítette!. A mai pénzértékben ez az összeg jóval mehaladja az ötszázmillió magyar koronát , és azt hiszem, ez oly tekintélyes összeg, hogy a királyi csolád még számos éven át királyi módon meg tudott volna belőle élni. Ők azonban nem erre fordították a pénzt, hanem azt a tanácsot adták a királynak, hogy az ő érdekében propaganda célokra használtassa fel. Ezt maga Andrássy is elismerte. Aki ilyen, tanácsot ad a királynak, annak a tanácsátólmi nem félünk. A sjtófőnök szenzációs leleplezése. Ugyanezen a banketten izgalmas leleplezéssel szolgált a jelen volt EckhardtTibor sajtófőnök, aki elmondta, hogy a nemzetgyűlés feloszlatása után megjelent nála Kőszegről Tihanyi Márk bencés szerzetes és Fuchs Sándor kőszegi, polgár azzal, hogy lapot csinálnak ott a kormány számára. Az engedélyt a sajtófőnöktől megkapták, azonban hazatérve három nap múlva a legitimistákhoz állottak át. Tisztelt uraim, így végezte a sajtófőnök szenzációs leleplezését. Ítéljenek felettük önök! !l szombathelyi népgyűlés A szombathelyi városházán tartott népgyűlésén először Hegyeshalmi miniszter beszélt. Vázolta a közalkalmazottak helyzetét, azután szombathelyi kérdésekről beszélt, majd gróf Bethlen István emelkedett szólásra. Az ellenzéket azzal vádolja, hogy az országban az elégedetlenséget akarja fokozni. Azzal izgat az ellenzék, hogy taka- i