Az Est, 1922. június (13. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-24 / 141. szám

Budapest, 1992 * SzOtTb­dt * junius 24. ■ »J/r kiR/fetö· 1 *y' "• .'u *'»­Előfizetési árak : Egy hónapra WO.— korona Negyedévre ^ 280.— korona Félévre 860.—■ korona Egész évre..UOO.—korona Politikai napilap Szerkesztőségi Oil. kerület, ErzsébetkSrui T» Kiadóhivatali VII., Erzsébetik­ö­rút 18—20.SB. Külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára S korona Ausztriában l6Oosztr.K * Felelős szerkesztő: Miklós Andor Fió ki kiadó hiv­at­ala ki V., Vilmos császári ut 14. szám és IV., Vácii utca 12. Wiens IH Kohlmarkt 7• “* . i,VÍT J XIII. évfolyam 141. szám. A Sörház­ utca 3­ ­kapujának felrobbantása után az első szó, a­mely tollunkba igyekszik : hála a Gondviselés­nek, emberélet nem pusztult el, megcsonkított testek nem vo­­naglanak kórházágyakon és hozzátartozók jajveszékelése nem hasogatja a szíveket A má­sodik szavunk pedig az, hogy a merénylet tetteseit, ha a föld alól is, ha a pokolból is, de elő kell keríteni. Még huszonnégy órája sincs, hogy a miniszterel­nök és a belügyminiszter fe­­­rencjózsef-kabátban, ünnepé­lyes ígéretekkel a törvényes jogrend előtt hódoltak. Most hát rajtuk a sor, mutassák meg, hogy az ígéreteikre a­kkor­­ visszaemlékeznek, Tia '’jszum munkászubbony van rajtuk és nem küldöttségek előtt szónokol­nak. Ők éppen oly jól tudják mint mi, hogy nem holmi csir­kelopás megtorlásáról van szó, ámbár a Btk. a csirkelopás és bombamerénylet megtorlását egyformán parancsolja — ha­nem oly merénylet rugóinak ki­derítéséről, a­mely állami éle­tünk egész alapzatát és falaza­tát összeomlással fenyegeti. Ők éppen oly jól tudják mint mi, hogy a Sorház­ utca 3 szét­roncsolt kapuja nem elszigetelt kriminológiai tény. E kapu alá csak azért helyezhették el a­­bombát, mert a Ferenc József­­laktanya tiszti étkezőjének ab­lakára megtorlatlanul került a dinamítszelence. Innen töretle­nül vezet el a nyom a dohány­­­utcai közhelyiségbe, a­hol halot­tak elszürkült arca és súlyos se­besültek eltorzult vonása szin­tén hiába kiáltott igazságszol­gáltatásért. A dohány­ utcai vértócsa az Athenaeum össze­törött és elgörbített gépóriása­i felé mutatott s ezek a megsebe­sített kultureszközök egy másik kulturh­ázra emlékeztettek. Az Est kiadóhivatalára és könyv­osztályára, a­hol tudományos foliánsokból raktak máglyát, és lexikonokat döftek keresztül vasszerszámokkal , büntetle­nül. Mindezt a vandalizmust bűnös kéz követte el és bűnös fej irányította. A jogot és tör­vényt becsülő ország bilincset akar e kézen látni és a fejet bíró elé akarja tolni. Belügy­miniszter úr! Most cselekedjék, most mutassa meg, hogy méltó arra a bizalomra, a­melylyel be­csületes emberek megajándé­kozták. " M sindemnitással pészben megszűnik a kormány kivételes hatalma A választási verm­ezete m­et ez kormány törvényesíteni akarja — Az Est tudósítójától —­­ Kállai­ Tibor pénzügyminiszter a nemzetgyűlés­­ elé terjesztette a pénzügyi felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot, a­mely hat hó­napra terjed. Az első szakaszok általános ren­delkezéseket tartalmaznak. A ki-ik szakasz arról szól, hogy a törvényhozás jóváhagyja a kormánynak ama rendeleteit, a­melyeknek alapján a nemzet­gyűlés összeült. C­sak"Wká"sölgy hangzik! A háború esetére való kivé­teles hatalom a jelen törvény életbelépésével megszűnik. Eelhaladhoztatik a kormány, hogy a kivételes hatalom alapján kibocsátott azon rendelkezéseket, a­mel­yek még nem helyeztettek ha­tályon kí­vüli, a közszabadságoknak, valamint a gazdasági élet teljes szabadságának visszaállítására irányuló átmeneti időtartam alatt ideiglenesen hatályban tarthassa és a szükséghez képest módosíthas­sa vagy kiegészíthesse, köteles azonban a kormány azon rendet­, közöseket, a­melyeknek fentartá­­si szükségessége időközben meg­szűnik, azonnal hatályon kívül he­lyezni. Fel­hata­lmaztatik továbbá a­­ kor­mány, hogy a békeszerződés végre­hajtása vagy a békeszerződés ren­delkezéseinek következtében előál­lott helyzet rendezése céljából szükséges rendelkezéseket árhábo­rú esetére vonatkozó kivételes in­tézkedésekről szóló törvényekben foglalt felhatalmazások körében rendelettel állapíthassa meg. A 8-ik szakasz a tisztviselők és egyéb alkal­mazottak (nyugdíjasok, özve­gyek, árvák) kedvezményes el­látásáról rendelkezik és 7­923 július hó vé­géig terjedő időtartamra meg­hosszabbítja az 1920: XI. törvény­cikk 7.­­bábán erre vonatkozólag foglalt felhatalmazást. A követ­kező három­ szakasz ennek a ren­delkezésnek végrehajtási módját tartalmazza. A szakaszban felhatalmazást nyer a pénzügyminiszter, hogy a­­ szi­­­varkahü­­vely és szi­varkapapir után az 1921: XIX. t.­e.-ben meghatáro­zott adón felül az államkincstár ré­szére részesedést biztosíthasson. A 14. szakasz kimondja, hogy az őrlési és forgalmi adóról szóló 1021: XXXIX. t.-c. első fejezetének rendelkezései a törvényhozás to­vábbi intézkedéséig érvényben ma­radnak. A következő szakasz a vám­vonalon át behozott só engedély­­illetékéről, a 16. pedig a bányaille­tékek díjtételeinek módosításáról rendelkezik, s ugyanez a szakasz felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a belföldön készült és a kül­földről behozott arany- és ezü­st­­áruszerek, huzalok és rudacsok fi­nomságának megvizsgálásáért és fémjelzéséért illetéket állapíthas­son meg. A 17. szakasz a lakbérre vonatkozó kincstári haszonrészesedésről szól s kimondja, hogy az 1921 : XXIII. t.-c. 17. A­*e4*tbév negyedik bekezdései oda módosíttatnak, hogy az 1022. évi harmadik lakbérne­gyedre nézve az fvst1. évi állami házadó alapjául vett haszonérték­­10%-a fizetendő kincstári haszonré­szesedés címén, ha a lakbér a la­kásrendelet értelmében az 1917­ .évi bérnek csak négyszeresére emel­hető. A 18. szakasz felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az épít­kezések előmozdítása érdekében a magyar pénzügyi szindikátus ál­tal a jelen törvény értelmében ala­pítandó szövetkezetet jelzálogköt­vények kibocsátásával bízza meg. A további szakasz ennek a köl­csönnek törlesztését szabályozza, a 20. szakasz pedig­ a magyar háborús adóssági címletek vagyonváltságdíj­­mentességéről rendelkezik. A következő szakasz jóváhagyja a pénzügyminiszternek azt az eljá­rását, hogy nem intézkedett a bűn­vádi eljárás megindítása végett a benyújtóval szemben azokban az esetekben, mikor semmiféle terhelő adat nem merült föl arra nézve, hogy az Osztrák-Magyar Bank magyar felülbélyegzésü jegyeinek az 1921. XIV. alapján foganatosí­tott becserélése alkalmával benyúj­tott­ hamis magyar bélyegzésü bankjegyek benyújtója az 1920. III. t.­e.-ben meghatározott valamelyik bűncselekményt elkövette. A részvénytársaságok és szövet­kezetek olyan közgyűlési határo­zatai, a­melyek a társaság vagy vállalat székhelyének áthelyezésé­re­­vonatkoznak, a 22. szakasz ér­telmében csak a pénzügyminiszter, jóváhagyásával érvényesek, a 23. szakasz pedig felhatalmazza a kor­mányt, hogy a Magyarország területén arányban teljesítendő fizetések kérdését rendeleti úton szabá­­­­lyozza. Az államosítási alatt lévő közutak kiépítéséről szól a 26. szakasz, míg a következő rendelkezés a magyar királyi államvasutak fontos beszerzési szükségletei­nek fedezését tartalmazza. A 28. szakasz hatályon kívül he­lyezi a közös hadsereg és a magyar királyi honvédség egyéneinek ka­tonai ellátásáról szóló intézkedése­ket, a 29. szakaszban pedig felhatal­mazást kap a pénzügyminiszter ar­ra, hogy a lóversenyeken a totali­­zatőrre feltett összegekből a lóver­senypálya építésére a bevétel 4%-át átengedhesse. A 30. szakasz a régi közlekedési jogszabályokról tartalmaz intézke­dést, a 31. szakasz az Országos Le­véltárat a belügyminiszter hatás­köréből átteszi a vallás- és közok­tatásügyi minisztérium jogkörébe, a következő a gazdatisztek jogvi­szonyát tárgyalja s az utolsó ki­mondja, hogy a törvény a kihirde­tés napján lép életbe. A pénzügyi bizottság ma dél­után tárgyalja az indemnitást nemzetgyűlés pénzügyi bizott­sága június 23-án délután 6 órakor az­­I. számú bizottsági, teremben, ülést tart, a­melyen tárgyalni fog-,­ja, az 1922—23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közter­hekről és a fedezendő állami ki­adásokról szóló törvényjavaslatot. Az ellenzék nem hajlandó az indemnitás sima letárgyalását biztosítani A szociáldemokraták deklarációja a párt álláspontjáról — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlés ma délelőttje főképp a bizottságok választásá­val és a kisorsolással telt el. Ma­ga a szavazás nem­ keltett nagyobb érdeklődést, mert a képviselők figyelme főképpen az indemnitás kérdése felé fordult. Erről tár­gyaltak szakadatlanul a folyosó­kon. Kálla­y pénzügyminiszter kö­zölte, hogy ma délután stat árarcot, folytatni szeretné az ellenzéki ve­zérekkel megkezdett tárgyalásait, a­mennyiben akadály nem jönne közbe. Az indem­nitást a pénzügymi­niszter ma délelőtt már be­nyújtotta. Annak, hogy az indemnitás finn tárgyalása biztosítható legyen újabb váratlan akadálya támad, nevezetesen az ellenzék arról érte­sü­lt, hogy az indemnitási javaslat­ban van egy szakasz, a­mely a ki­adott választójogi t­ndeletekké foglalkozik és azokat olyképpel igazolja, mint annak idején tette az 1920. évi I. törvénycikk a Fried­rich-féle rendelettel. Erre a hím nagy felzúdulás támadt az elenzé

Next