Az Est, 1922. június (13. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-24 / 141. szám

ti is 2. oldal. ki oldalon és habozás nélkül kije­lentették, hogy ilyen körülmények között még kevésbé vannak abban a hely­zetben, hogy az indemnitásnak időre való letárgyalását bizto­sítsák. Magáról az indemnitásról egyéb­ként és abban foglalt nevezetesebb intézkedésekről a kormányhoz kö­zelálló helyen a következőket mon­dották Az EK­ munkatársának. — Az indemnitás hat hónapra l­ér felhatalmazási és a javaslat ,Vj szakaszból áll. A kormány azon a nézeten van, mint ezt vagy a mi­niszterelnök, vagy a pénzügymi­niszter majd ki fogja fejteni, hogy a képviselői szükségleteket, meg­előzik az állami szükségletek. Az állami szükségletek első sorában pedig az áll, hogy meg kell akadá­lyozni a korona további esését és az erre irányuló tevékenységnek előbb kell elkövetkeznie, mint a képviselői sérelmek orvoslásának, vagy a választójog reformjának. A korona további zuhanásának megakadályozására és lehető stabilizálására az egyetlen esz­köz az adóreform. Arról van szó, hogy a pénzügy­­miniszter a Korányi- és Hegedűs­­féle reformokat akarja kiegészíte­ni, mert azt mondja, hogy a koro­nát nem zürichi manipulációval kell a végromlástól megóvni, ha­nem azzal, hogy itt bent áldozat­­készséget mutatunk. Gazdasági helyzetünk végleges szanálására nem lehet egyelőre gondolni addig, a­míg a jóvátétel kérdésével tisztában nem vagyunk, azonban a városi lakosságra katasztrófát jelentene az, ha megfelelő adó­zás útján nem sikerülne meg­akadályozni a korona további zuhanását.­­ Erre való tekintetel a kormány azt állítja, hogy az indemnitásban nem vettek fel semmi olyan sza­kaszt, a­­mely az ellenzéket ingerel­hetné, szemben természetesen az el­lenzék felfogásával, mely a válasz­tójogi rend­eleteknek az irndemnitással való igazolásában óriási sérelmet lát, a­mihez nem járulhat hozzá. A kor­mány azt mondja, hogy az 1920. évi 1. törvénycikk 1. és 10. szakasza értelmében neki joga volt a Fried­­rich-féle választási rendeleten módo­sításokat tenni,­­­minthogy ezeket a választási rendeletekkel meg is tette. Most azután ezeket a rendeleteket utólag az indemnitásban valamiképen meg kell említeni és ezt a megemlítést ugyanolyan módon teszik meg, mint tette az előbbi nemzetgyűlés a Frid­­rich-féle rendeletekkel, sőt ez az iga­zolás szinte szó szerint azokkal a sza­vakkal történik, mint történt az 1920. évi I. törvénycikk 1. és 10. sza­kaszában. Ezzel tehát nem törvényesíteni akarják eze­ket a rendeleteket és szó sincs arról, hogy ezek a rendeletek jövőre is kiható erővel bírnának. Egyszerűen arról van szó, hogy erre az igazolásra a nemzetgyűlés érvényességének szempontjából volt szükség. Ez azonban egyáltalán nem preju­­dikál annak, hogy a nemzetgyűlés majd idővel meg ne alkossa a vá­lasztójogi tör­vényt. Itt közöljük még, hogy az indem­­nitási törvényjavaslatnak egy másik szakasza a kivételes hatalom megszűnésé­ről, illetve lényeges korlátozásáról szól. Eddig már több mint 3000 olyan rendeletet helyeztek hatályon kívü­l, a­mely a kivételes hatalomról szóló törvény alapján adatott ki és mint velünk közük, a kormány csak néhány ilyen rendeletet óhajt m­ég fentartani. Erre a néhány rendeletre, mint mondják, azért van szükségemért az államhatalmat nem lehet telje­sen leszerelni, főképpen pedig, mert egész közélet mezé süni.; ilyen ren­deleteken nyugszik és ezeket má­ról holnapra­­ nem lehet tör­vénynyel helyettesíteni. Ezért kell ideiglenesen még néhány rendeletet fentartani, lényegében azonban a kormány azt állítja, hogy ezzel a kivéte­les hatalom megszűnt. Ennyiben ismertettük a kormány magyarázatát arról, hogy az indem­­nitási javaslatba felvették a válasz­tójogi rendeleteket. Az ellenzék,mint mondottuk, nagy felháborodással ér­tesült erről, a­mint az a következő nyilatkozatokból is kitűnik . Klassay Károly a következőket mondta: — Ez után a szakasz után tárgyta­lanná válik minden kísérlet arra, hogy megegyezzünk. A szocialisták részéről Propper Sándor a következőket mondta: — A mi helyzetünk önmagától adó­dik. Mi kezdettől fogva perhorreszkál­­tuk a választási rémleleteket, azoknak megalkotását és alkalmazását. Jóvába­­hagyásukhoz sem járulhatunk hozzá. Haller István : — Ha ezzel spékelték meg az indem­­nitást, akkor szó sem lehet arról, hogy azt mi keresztül engedjük s így min­de­n eszközzel meg fogjuk akadályozni. Friedrich István Az Est munkatársának a követke­zőket mondotta: —" A választójogi rendelet tekinte­tében felmentésről szó sem lehet, csak felelősségre von­ásről, h­a­­már meg­mondtam politikai barátaimnak, hogy azok a tárgyalások, a­melyeket most folytatnak velünk, voltaképpen egészen olyanok, mint a­melyek annak idején a választójogi javaslat keresztül bocsá­tása körül folytak. Látszólagos tárgya­lások ezek. A miniszterelnöknek meg­vannak a maga tervei és a felelősséget az ellenzékre akarja áthárítani. Ezért tárgyalnak most velünk. Mi az ő őszin­teségében nem bízunk.­­ Itt nincs indemnitásról és nincs felmentésről szó, hanem arról, hogy az ország rettenetes összeomlás előtt áll és kötelességünk volna mindnyájunk­nak, hogy ezt a katasztrófát egyesí­tett erővel elhárítsuk. Bethlenek foly­tonos fenyegetése a klotürrel, kar­hatalommal, kivezetéssel és egyéb e­félékkel, elvett minden reményt ar­ra, hogy sima megoldás jöhessen létre. — Arról, hogy ma este hat órára újabb tárgyalás volna összehíva, még nem tudok, mert erre semmiféle meg­hívást nem kaptunk. Ha lesz egy ilyen tárgyalás, azon feltétlenül részt, veszek és a magam részéről több kérdésre ki fogok terjeszkedni. Arról is szólok, hogy Budapesten és az egész országban elterjedt az­ a hír, hogy a kormány két milliárdot költött a választásokra. Ezt a kérdést feltétlenül tisztázni akar­juk, mert köztudomású, hogy külföldi nagybankok és cégek állandó kérde­­zősködésekkel árasztják el a budapesti cégeket, hogy igaz-e ez a h­ír. A leg­komolyabb pénzügyi és gazdasági kö­rökben főleg ennek a tisztázatlan mo­mentumnak tulajdonítják a koronának legutóbbi árfolyamzuhanását és a drá­gasági hullám emelkedését.­­ Egyes választókerületekben sok milliót dobtak ki és a választási kam­pány során rengeteg pénz került a nép közé. Ennek kapcsán a leglehetetle­nebb hírek terjedtek el és ez okozta az egész gazdasági megrázkódtatást. Hiába, embereink szorozni már tudnak és ki tudják számítani, hogy ha a 540 kerület mindegyikében csak 5—10 mil­liót használtak is fel, ez már két mil­liárdot jelent.­­ Nagyon súlyos kérdés ez, a­mire az egész gazdasági élet sürgős választ vár. Gróf Andrássy Gyula: — Természetesen semmiképp sem já­rulhatunk hozzá, hogy a kormánynak a választójogi rendeletekért a felmen­tést megadjuk. Az indemnitást sem ezzel a szakaszszal, sem e nélkül szó nélkül keresztül nem engedhetjük, er­ről eddig sem volt szó, csupán­ arról, hogy feltételeink teljesítése ellenében a vitát simán folytassuk le. Azonban kétségtelen, hogy a legelső alkalmat fel fogjuk használni, mikor.A válasz­tások során elkövetett számos törvény­erőt * ■ «gyótyhet­­jük és tiltakozásunknak kifejezést ad- - hatunk. A kormány ezt az alkalmat mesterségesen igyekszik minél inkább kitolni. Minket ez nem érint és ilyen körülmények között nem vehetjük túl­ságosan komolyan azt a fenyegetést sem, hogy az így beálló exlex-álla­­potért a felelősség minket terhel. Az egész mai helyzet tulajdonképpen egy folytonos exlex és így ez semmiféle különösebb következményekkel nem járhat. • Összehívták a kormánypárt vitarendező bizottságát Úgy látszik, hogy holnap már tel­jes gőzzel fog megindulni a vita a nemzetgyűlés plénumában. Erre vall az, hogy ma délre sürgősen összehívták Aknássy László elnök­­lésével a kormánypárt vitarendező bizottságát és — mint halljuk — ezen kijelölték azokat a képviselő­ket, a­kik az indemnitás vitájában a kormánypárt részéről felszólal­nak. A szociáldemokraták a folyosón közölték velünk, hogy részükről Peidl Gyula sürgős deklará­ciót fog előterjeszteni az álta­lános politikai helyzetről, a­melyben kiterjeszkedik az összes aktuális kérdésekre és kifejti a szociáldemokrata párt álláspont­ját. Az esetben, ha az elnök ezt megengedi, még ma előterjeszti, ellenkező esetben a­ deklaráció fel­olvasása holnapra marad. Ezt a deklarációt Peidl Gyula tegnap reggel a szocialista parla­menti frakció értekezlete elé ter­jesztette, a­mely ezt elfogadta. A szociáldemokrata párt dekla­rációja elsősorban a múlt esemé­nyeivel foglalkozik. Visszapillant a párt küzdelmeire és kifejti, mi­lyen történelmi fontosságot tulaj­donítanak annak, hogy a szociál­demokrata párt a politikai életbe szab­o­­lpesii c­­íl­­ Ír A legközelebbi feladatokkal fog­lalkozik ezután. Körvonalazza, hogy mit vár a kormánytól, a­­mely a békés m­un­ka és kiegyenlítés jel­szavaival jött és mik azok a pro­grampontok, a­­melyek inagva­ nyi­tását már a párt a legközelebbi jö­vőben feltétlenül követeli. Ezek közt első helyen áll a jogrend és jogbiztonság helyreállítása, to­vábbá a választási atrocitások és a múltban lezajlott bűncse­lekmények megtorlása. Leszögezi a pártdeklaráció,­ hogy kívánja az ú­j választójogi tör­vény meghozását és ennek alap­ján új választások kiírását. Egyéb általános elvi program­pontokkal, nagyobbszabású refor­mok kérdéseivel nem foglalkozik a deklaráció, hanem csak annyit ál­lapít meg, hogy ezekben a kérdé­sekben a döntést az új választójog alapján összeülő nemzetgyűlésnek, vagy országgyűlésnek kívánja fentartani. Nagy Ernő és Kaas Albert ügye. Ugyancsak holnap interpellál Nagy Ernő választási sérelmeiről, különösen a tárcai mandátum sor­sáról. Ezt megelőzően azonban báró Kaas Albert napirend előtt fel fog szólalni és úgy látszik azt kísérli meg beigazolni, hogy Nagy Ernőt a csehek kinevezték alispán­nak. Ez ügyben közölhetjük a követ­kező ungvári távirati­ jelentésün­ket : Ehren­feld, ruszinkói kormányzó nyomatékosan megcáfolja azokat a híreszteléseket, hogy ő Nagy Ernőt zsupánná nevezte ki. Kijelenti a kormányzó, hogy nem is ismeri Nagy Ernőt és vele sohasem tár­gyalt. A Návay-féle precedens, Gaál Gaszton tegnapi elnöki megnyitójában arra hivatkozott, hogy bizonyos esetekben Návay Lajos, volt képviselőházi elnök ál­tal alkotott precedens szerint fog eljárni. Ez a kijelentés nagy fel­tűnést keltett a képviselők között. Misi isu­­pkatársa megkérdezte Gaál Gasztont, mi volt ez a prece­dens. Az elnök fejtegetése szerint a házszabályok 258. szakasza azt mondja, ha a képviselőház tárgya­lási rendjét megzavarják, a­meny­nyiben rögtöni intézkedés szüksége nem forog fenn, az elnök javasolja, az illető képviselőnek a mentelmi bizottság elé utalását. Návay Lajos egy esetben úgy magyarázta ezt, hogy miután rögtöni intézkedés szüksége forgott fenn, az elnöknek meg vannak ugyanazok az intézke­dési jogai, mint a mentelmi bizott­ságnak. Tehát maga az elnök meg­intheti a renitens képviselőt, a Ház megkövetésére ítélheti és bizonyos számú ülések látogatásától is el­tilthatja. A mai bizottsági tagválasztások­nál feltűnést keltett, hogy a föld­művelésügyi bizottságból Drózdy Győzőt kibuktatták, no­ha pártközi megállapodás alap­ján közös listával történt a sza­­­­vazás. Drózdy helyébe Czettler Jenőt vá­­­lasztották be 66 szavazattal, míg Drózdy csak 4­1 szavazatot kapott. Az ellenzéki képviselők a folyo­són nagy ingerültséggel tárgyalták, ezt az egészen szokatlan esetet. Ál­­­ talában azt hiszik, azért buktatták '• ki Drózdyt, mert ő mindig erős• harcosa volt a földbirtokreform­, nak. St­assay, Károly kijelentette Gaált Gaszton elnök előtt, hogy mindad-­­dig, a­míg ezt­ a sérelmet nem or-' vosolják, semmiféle pártközi tár-, gyalásokban és semmiféle pártkö-­­zi megállapodásokban részt nem' vesz. "­­ Jánosi Zoltán pártállása Jánosi Zoltán nemzetgyűlési kép-­­ viselő a­ következőket közli : A különböző hírlapokban párt- • állásomra vonatkozólag megjelent hírekkel szemben megállapítom, hogy pártonkívü­li demokrata pro-­­­grammal léptem föl, ezzel a pro­grammal választottak meg és ezen az alapon állok ma is.« ­az Est Szombat, 1922. június 24. Olcsóbban vásárolhat férfi-, női ruha- és felöltékelméket Stesner Hugó posztónagykereskedésében Király­ utca 14., bent a második udvarban mint a fényes kirakata utcai üzletekben Kicsinyben is árusít Fővárosi nagy­üzemű­ kávettáz és vendéglő Keres gazdasági felü­giteles írásbeli ajánlatok »Gazdasági felfigyelő 1047« jeligére, Hanseitstein és Vogler r.-t. hirdetőjébe, Dorottya­ utca 11. sz. Eladó! Üzletberendezésből eg szélirány, egy nagy pult, 5 darab szél egy pad egy tételben, cím a­ladóhivatalb. Elüldözött 59 éves református lelkész megfelelő foglalkozást keres azonnali belépésre. Cím a kiadóhivatalban. Málsaaszterp elsőrenekB viszonteladóknak legolcsóbb árban. Sebők, Csengeri-utca 72, földszint 6 Egy darab 2% karátos egyköves brilliásis-függő elveszett kedd este Kossuth Lajos-utca—Károly-körút—­­ Andrássy-út—Felsőerdősor útvonalon. Megtaláló nagyon magas jutalomban részesül Váci­ utca 16. I. em„ Sásdy Alisznél N«------------------—---------------

Next