Az Est, 1922. június (13. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-24 / 141. szám

4. oldal Léon Daudet —a botrányhős Viharos jelenetek és komédiák a francia kamara véderővitájában Páris, június 22 A hadügyi törvényjavaslat tárgya­lása rendkívül heves vitákat provo­kált. A francia hadseregben a szolgá­lati kötelezettség 18 hónapra szól. Az ellenzék kifogásolta ezt a hosszú szol­gálati időt. Tagjai kifejtették, hogy csak azért van szükség erre a 18 hó­napi szolgálati időre, hogy Franciaor­szág Németország mellett mint bör­tönül­ szerepelhessen. — Nem akarunk börtönőrök lenni — mondotta többek között Lenoir kép­viselő. — Nem akarjuk, hogy a francia anyák csak azért neveljék fel gyerme­keiket, hogy a német anyák fiainak mellére szuronyt szegezzenek. Kiég volt ebből a háborús világból. Franciaor­szág éppen úgy áhítozik a békére, mint minden más ország. Léon Daudet, a hírhedt nacionalista képviselő, magánkívül ordította : — Nem akarunk békét. Minél több katonát akarunk a kaszárnyákban látni. Óriási zaj támadt erre a közbeszó­lásra. A nagy zajt Lenoir hangja tör­te át: — Daudet úr hallgasson, mert Dau­det ur közönséges disznó. A súlyos inzultusra hirtelen csend támadt, mire Daudet felugrott a helyé­ről és a szóló felé rohant. — Mondja még egyszer, ha meri — kiáltotta feléje. Lenoir képviselő erre nyugodtan így szólt : — Még egyszer mondom, Daudet úr közönséges disznó. Daudet erre szó nélkül megfordult és nyugodtan leült a helyére. Percekig tartó nevetés reszkettette meg a házat. Daudet-t azonban ez nem­ hozta ki sodrából. Néhány perc múlva ismét botrányok közepén volt. Israel képviselő ugyanis azt indítványozta, hogy a hadirokkantak fiai bizonyos előnyökben részesüljenek. — Ezek a rokkantak — okolta meg az indítványát — annyit és oly nagyot áldoztak a hazának, hogy méltányos a gyermekeiket bizonyos előnyökben ré­szesíteni. — Nem, — hangzott a hadügymi­niszter válasza — nem részesíthetjük őket semmiféle előnyben. Meg vagyok róla győződve, ha Israel képviselő úr indítványát elfogadnék, a rokkantak tiltakoznának ellene a leghevesebben. Azok, a­kik úgy teljesítették a köte­lességüket a haza iránt, mint a rok­kantak, ezek elsősorban a gyermekük­től várják el, hogy éppen úgy fogják teljesíteni a kötelességüket, mint a­hogy ők teljesítették a haza iránt. Nem tehetünk kivételeket, m­ert Fran­ciaországban a születési arány nem kedvező. — Ez azért van, — kiáltotta közbe Leon Daudet — mert nem becsülik meg a házasság szentségét. Elválnak az emberek. — De hiszen maga is elvált a fele­ségétől! — szólt rá Auteriou képviselő. A nevetés ismét kitört, úgy hogy Leon Daudet percekig nem juthatott szóhoz. — Azt hiszem, — szólt Daudet, a­mi­kor végre elcsendesedett a zaj — ilyen magánügyeket még­sem lenne szabad a hás elé vinni. A közép és a balodal felállóit a he­lyéről és a legkülönbözőbb sértéseket röpítette Daudet felé. Léon Daudet tudvaleven híres arról, hogy évtizedek óta kíméletlenül belegázol politikusok, írók és művészek magánéletébe, a legintimebb magánügyeket nyilvános­ságra hozza, számtalan családi életet tett tönkre és tisztességes asszonyo­kat gyanúsított meg. Ezért kellett ak­kora felháborodást a magánügyre va­ló hivatkozása. — Küenbeil is — folytatta Daudet — vegyék tudomásul, hogy én megtettem kötelességemet a haza imint, számos gyermekem van. — Igen, — kiáltottak feléje — de azért elvált. Hol a házasság szent­sége ? Ezután Rognán képviselő indítvá­nyozta, hogy a hadiözvegyek legidő­sebb fiának ne kelljen katonai szolgá­latot teljesíteni. Az ilyen özvegy csak nagy nehezen képes a családját fen­­tartani és igy igazán méltányos, ha a legidősebb munkabíró fiát nem ragad­juk el mellőle. — Minden emberre szükségünk van — felelte a hadügyminiszter. Rognán képviselő indítványát ennél­fogva elvetették és a törvényjavaslatot olyan formában szavazták meg, a­hogy azt a Poincaré-kormány kívánta. KARLSBAD RESIDENZ-HOTEL a Sprudel átellenében M szobák, hi­­tinó vchócglft @ harákn­ak megfelelően Telefon 502 Lift' • •• v ... azonnali beköltözésre fktxitsx&fo&s factx villamos mentén, Villannyal, vízvezetékkel Budafokon, János-utca 28, vítadó. BERBERRY RAGLÁN eredeti angol, készen és mérték után, elegáns kivitelben WIDDER FÉRFISZABÓ IV., Városháza utca 20. Telefon 95—76. I Ujságügynek I külföldön elterjedt lap magyarországi bevezetésére­­ sürgősen kerestetik. Y. B. P­.,Rudolf-rakpart 3. III/J0 Belváros területén szalon részére alkalmas helyiség kerestetik esetleg meglévő szalonnai hely­iség elválasztás is meg­felelne. Ajánlatokat »Belváros« jeligére Siklay hir­­detőirodába, Vilmos császár­ ut 33. szám alá kérek. Keresek főútvonal mentén iizletHelyiséges megvételre Ajánlatokat »Belváros« jeligére a kiadóba kérek. Nemcsak hirdetünk, de fizetünk is magas árakat! Arastyért SIS-SOO koronáiig ezüstért 12-30 K-ig, brilliánsokért senki annyit nera fizet !s.int Gellért Testvérek, VI., Eötvös­ utca’6. ékszerét­.’ Olasz cérna szerecsen és madár védjegyű garant t00yardosáru, vegy forg.­i előzetes pénzküldés (milánói ki-, fizetés olasz csekk) mellett . Csakis nagy viszonteladóknak, m­ig a készlet tart Czeisler chipőt, ViL, Dol­i. 2 Telefon József 16-OS. Sürgönyeim : Cellip, Budapest Gyöngyöt, brilliánst legmagasabb árban vesz Varjas (Wachster) Pál, Ká­­roly-körut 15. szám, Központi városházzal szemben megfelelő magyar kor.­cdó. Kivétel nélkül csakis SzmifPrrAimn vagy hasonló raktárhelyiséget 1 ttin keresünk­­—10 vagon áru be­raktározásához, Rákóczi*út környékén. Ügynökök kizárva. Ajánlatok »Gyarmatáru« jeligére a kiadóba. Szombat, 1922. június 24. Wilson tábornagyot a merénylet percében is detektivek őrizték A lövöldöző gyilkosokat a tömeg az utcán félholtra verte London, Jurnius 23 (Az Est rendes tudósítójának telefon­­jelentése Parison és Berlinen át) Bizonyos, hogy Wilson tábor­nagy meggyilkolása politikai me­rénylet mű­ve volt. A m­ai reggeli lapok terjedelmes tudósításaiból új részlet alig világzikt ki. Az újsá­gok korholják a rendőrséget, a­melynek tudomása volt róla, hogy a finni elnök összeesküdtek a tábor­nagy ellen, mihelyt a brit kor­mány az ír független állam kormá­nyával egyetértőleg Wilsont tette mieg az ulsteri angol csapatok pa­rancsnokává s megbízta Ulster vé­delmével. Hibáztatják a rendőrsé­get, hogy nem tudta megakadá­lyozni a merényletet, pedig a tábornagy minden lépését tit­kos rendőrök őrizték. Abban a pillanatban történt a gyilkosság, mikor a tábornagy egy katonai emlékmű leleplezési ünne­péről automobilon hazatért s ép­pen le akart szállni automobiljá­ról. Egy autotaxin kis távolságban detektívek követték és a ház előtt is titkos rendőrök ügyel­tek föl. A két sinnjein merénylő­­nem ólálkodott a ház körül, tehát nem vonta magára a gyanút, hanem hirtelen toppant oda, s mind a ketten lövöldöztek a tábornagyra. Járókelők beszélik, hogy a merény­lők hárman voltak. Mikor Wilson felsietett a lépcsőn házának kapu­jához és a kulcsosat bíbelődött, hogy kinyissa a kaput, az egyik suhsite közvetlen kö­zelből fejbelőtte, aztán mind a ketten futásnak ered­tek. A rendőrök utánuk vetették magukat és a lövésekre összeve­rődtek a járókelők — lehettek vagy kétszázan — és szintén üldö­zőbe vették a gyilkosokat. A de­tektívek töbször lőttek,a menekü­lők után, az egyiket fában, a másikat karján meg is sebesítették. A rohanó gyilkosok is kilőtték re­volvereik minden golyóját üldö­zőik felé és egy rendőrt le is terítettek. Izgalmas volt a bajsza. Egy já­rókelő jókora kővel fején találta az egyik gyilkost, mire az megingott, ugyanakkor egy fuvaroskocsis, a­ki szemközt jött, ostorának nyelé­vel végigvágott a másikon, így aztán sikerült a merénylőket kéz­­rekeríteni. Az üldözők körülfog­ták őket és ha a rendőrök nem ve­tik magukat közbe, ott mindjárt agyon is verik a gyilkosokat. Egy utcaseprő a szem­etesla­­páttal fejbe vágta egyiküket, hogy a vér menten elbontotta, egy másik férfi pedig egy pa­lackot vágott hozzá. Az a rendőr, a­kit a merénylők egyikének golyója mellbe talált, útközben meghalt, mikor a kór­házba vitték. Clonelly és O’Bryan, a két letar­tóztatott gyilkos, még fiatalember, tevékeny részt vettek a sinnfein­­mozgalom­ban és állítólag cinko­saik is vannak. A sajtó egyértelműlen azt írja, hogy vége a béketűrésnek s le kell számolni a sinnfein-mozgalommal, a­mely már annyi vérbe került, de most követte el a legnagyobb gaz­ságot. Anglia Henry Wilson bár egyik legnagyobb katonáját és a törvényhozás­ egyik nagy reményű képviselőjét vesztette el. A parla­mentben újonc volt a tábornagy, de politikai pályafutásának már legelején bebizonyította, hogy ve­zetésre hivatott. De akármilyen nagy is az anyaországra mért csa­pás, Írországot fogja érni a legna­gyobb veszteség, minthogy a világ közvéleménye még a jogosult ír nemzeti törekvésektől is borzadva fog elfordulni. A Morningpost így méltatja Wil­son tábornagyot: Franciaországnak nem volt jobb barátja Angliában. Az a benső barátság, a­mely őt és­ Fooh marsallt összekapcsolta, a vi­lágháború idején a két hadvezető­ség között támadt minden félreér­tést szerencsésen elsimított és Fochs tábornagy nem kisebbíti vele di­csőségét, ha­ a győzelem kivívásá­nak sikeréből részt juttat a meg­gyilkolt Wilsonnak. Reméljük,, hogy Franciaország, a­mely eddig fő-­­ fészke volt a­ sinnfein-mozga­lomnak és menedéket adott a propagandának, a véres cselekedet után át fogja ér­teni ennek a gyilkosságnak politi­kai jelentőségét. II. A merénylők az ír köztársasági hadsereg tagjai London, június 33 (Wolff-ügynökség) A lordkancellár a felsőházban jelentést olvasott fel, melyben a következőket mondotta: Délután 2 óra 20 perckor meg­figyelték a foglalkozás nélküli IVannes O'ffrient (24 éves) és a szintén foglalkozás nélküli Otto Connollyt, a­­mint az Eaton­place ltd. számú házból sietve menekül­tek. Bejelentett hivatása és lakó­helye egyiknek sincs. Egy rendőr­­tisztviselő üldözőbe vette őket, de alsótestébe lövést kapott és súlyo­san megsebesült. Egy másik tiszt­viselőt, a­ki folytatta az üldözést, a lábán sebesítettek meg. Mindket­tőjüket kórházba szállították, egy polgári egyénnel együtt, a­ki, úgy látszik, szintén részt vett az üldö­zésben. Több más rendőrtisztvise­lőnek azu­tán sikerült a két mene­külőt elérni és elfogni. A letartóz­tatottak heves ellenállást tanúsí­­tottak a rendőrökkel szemben. Pa­pírokat találtak náluk, a­melyek­ből kitűnt, hogy az ír köztársasági hadsereghez tartoznak. Wilson tábornagyot három lövés érte: egyik a lába, szárába f­úró­dott, másik a karjába, harmadik a­­hasába. Egy munkás, a­ki szemtanúja volt a merényletnek, kijelenti, hogy a két tettes három lövést adott tea tábornagyra, abban a pillanatban, mikor autójából kiszállva lakásá­ba akart lépni. A két első lövésre a tábornagy a ház kapuja felé sie­tett és azt ki akarta nyitni. Ekkor történt a harmadik lövés, melyre a tábornagy hátratántorodott és ösz­­szeesett. Elmarad a holnapi udvari diszebéd London, június 33 (Wolff-ügynökség) A király Wilson tábornagy meg­gyilkolása miatt lemondatta a walesi herceg születésenapja alkal­mából holnapra tervezett disz­­ebédet. AzA^S^VWVVAVAVVVA^VVN Három-négyszobás lakást átvennék bútorral vagy anélkül. Levelek »Igény­­jogosult bankfőtisztviselő« jeligére a kiadóhivatalba. Tátra-autógarage V. ker., Tátra-utca 10. (Vígszínház mellett). Műtő-, motor­ javítás, , kárpitozás és fényezés.

Next