Az Est, 1922. szeptember (13. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-01 / 198. szám
0. oldal ltjainak módosításáról nem lesz szó, mivel az Anglo-Osztrák Bank igazgató tanácsosai, dr. Rosenbaum és dr. Simon olyan feltételekhez kötötték a jegybank alapításában való részvételüket, amelyeket a kormány nem fogadhatott el s ezért megkérte Simon főtanácsost, hogy utazzék ismét Londonba és eszközölje ki a az Anglo- Banknál a feltételek módosítását. Simon már tegnap Londonba utazott, így: Mit kap Ausztria az olaszoktól, a franciáktól és az angoloktól? Róma, augusztus 31 Az olasz kormány elhatározta, hogy kiadja Ausztriának azt a 70 millió líra kölcsönt, melyet az olaszképviselőház már megszavazott. Ez az összeg azzal az 50 millió frankkal, amit Franciaország nyújt, képessé fogja tenni, Ausztriát arra, hogy egy ideig egyensúlyban tartsa állami háztartását. Mind nyilvánvalóbb lesz az a kötelesség, hogy a hatalmak összefogjanak abból a célból, hogy Ausztriátmegmentsék, mivel az osztrák kérdés Európa békéjére nézve a legnagyobb veszedelmet rejti magában. Ennek megoldása tehát még sürgősebb, mint a francia-német válság, tekintettel Ausztria szomszédainak magatartására. Az angol kormány jótállást vállalt francia és olasz bankárokkal szemben 15 millió angol font erejéig, mely kölcsön vámbevételekből lenne törlesztendő. Az angol kormány is annak a véleménynek ad kifejezést, hogy minden áron, meg kell akadályozni Ausztria feldarabolását, valamint minden nem is üt dunamenti kalandot. Kevés áru a piacokon —Az Est tudósítójától —• A piacon még mindig nincs elegendő paradicsom. A főváros kiküldötte megbízottait vásárolni, de a konzervgyárosok az irányárak aránylagos olcsósága miatt mindinkább gyakrabban keresik fel a termelőt, sőt előfordult már az is, hogy útközben állítják meg a kocsikat. Ma mindössze huszonöt kocsi paradicsom volt a fővámtéren és a többi piacra is jutott egynéhány kocsi. A főváros erélyes intézkedésekre készül s várja, hogy néhány nap múlva elegendő áru álljon rendelkezésre. A burgonyatermés az eső következtében nagyon megjavult, de egyelőremég nincs elég áru a piacon., A burgonya ára feltétlenül olcsóbbodni fog, hacsak az ipari feldolgozás nem von el nagyobb mennyiségeket. Az már szinte bizonyos, hogy kivitelre egyelőre nem fog sor kerülni. Más áru is kevés van a piacon. Zöldpaprikát , csak a központi vásárcsarnokban, lehetett látni. Káposzta az eső hiánya, miatt csak későn fejlődött és még nincs elegendő belőle a piacokon. A hagyma kérdési megoldásával is most foglalkozunk. Egy mázsa hagyma után, mint megírtuk, 35 kiló kiviteli illetéket állapítottak meg, a makói kereskedők közbenjárására azonban minden valószínűség szerint a kiviteli illetéket 35 kilogramm szállítják le. Döntés csak a jövő héten lesz, a főváros azonban reméli, hogy a lakosság érdekeit meg tudja védeni és elegendő hagymát lehet télire felhalmozni. »Csodálattal nézem, hogy nem csügged ez a nemzet.. Frsakssel Vilmos hazajött Buda!»«s4í.e — rAz Est tudósítójától — Braknál Vilmos, a nagy magyar történettudós, aki az utóbbi években állandóan Bécsben élt és dolgozott, néhány nappal ezelőtt hazajött Budapestre. Bécsben a nyáron súlyos operációt végeztek a 80 éves öreg úron. Az operáció nagyszerűen sikerült, de Éráknál Vilmosnak még egy ideig állandó orvosi kezelésre van szüksége. Olyan helyen kellett tehát lakást keresnie, ahol állandó orvosi felügyelet alatt lehet. Ezért, amint az egyetem rektora, Timon Ákos értesült arról, hogy a nagy tudós Budapestre költözik, azonnal felajánlott veri lakást az egyik egyetemi klinikán s így Kraknói Vilmos a Kuzmikklinika egyik szobáját foglalta el. Itt lakik most és itt is fog lakni, de nem mint beteg ember, mert Kraknói Vilmos alaposan rácáfol0 évére és állítólagos betegségére. Reggeltől estitt dolgozik,felelőst a Nemzeti Múzeumban, délután pedig lakásán, ahova már egész kis könyvtárt szállitott és ahol még a késő este is a könyvei között találja. Tegnap délután meglátogattuk Kraknói Vilmost. A klinika második emeletén a 8. számú szobában lakik. Fiatal orvos jelent be. .Mikor belépünk a szobába, minthaLiszt Ferenc ülne a kis fehérterítős asztalnál, amely tele van ,könyvekkel, iratokkal. Kraknói Vilmos feltűnően hasonlít Liszt Ferenchez, hófehér haja hátra hull, az arcán erős, mély vonások, a szemöldöke erős és fekete. A kis szoba félig betegszobának látszik még, de már egyre jobban alakul a tudós dolgozószobájává. Két fehér ágy van benne, még alig több bútor, mint amennyi egy klinikai szobában szokott lenni, de a könyvek már egészen más benyomást tesznek s egészen más hangulatot teremt Fraknói Vilmos,aki mosolyogva ültet le az asztalához. Először nem akar semmit mondani. Sokáig kell kérni, hogy beszéljen a munkáiról, mit dolgozik most, mik a tervei. S mikor beszélni kezd, akkor is csak erről beszél, csak a munkájáról, amit fiatalos erővel folytat, csodálatos hittel, csodálatos lelkes energiával. — Politikáról nem beszélek.. — mondja -- az itteni állapotokról, a közügyekről nem nyilatkozom. Visszajöttem, hogy részt vegyek abban az óriási ,kultúr munkában, amit ez az összetört nemzet végez. Csodálattal nézem, hogy nem csügged ez a nemzet, hogy dolgozik s ebben a munkában én magam is részt akarok venni. Itthon akarok dolgozni. — Felfogásomszerint ma, Magyarország szerencsétlenhelyzetében a történetíró kötelessége, hogy csak oly témákkal foglalkozzon, melyek alkalmat adnak annak a kimutatására, hogy voltak olyan korszakok, amikor Magyarország nemcsak együtt haladt az európai kulturnemzetekkel, hanem azok között vezérszerepet vitt. És a másik kötelessége a történetírónak, hogy ébren tartsa a magyar nemzet önbizalmát, a feltámadás reményét. Ebből indultam ki, amikor nagy munkatervet dolgoztam ki. Három nagy munkára toborzok most munkatársakat. Meg akarom írni a magyar diplomácia történetét, azután a renaissance tudomány és művészet történetét a Hunyadiak alatt és meg akarom írni a jezsuiták működését Magyarországon. A magyar diplomácia történetén a külügyi társasággal együtt dolgozom és dr. Horváth Jenőben nagyszerű segítőtárst találtam. A másik két munka még nincs megszervezve, most folynak a tárgyalások. Óriási munka ez is, de Fraknói Vilmos munkakedve, energiája nem elégszik meg vele, mert kiderül, hogy most egy negyedik munkán dolgozik. Jövő évben lesz a bécsi Pázmáneum alapításának háromszázados évfordulója. Ezt az intézetet 1623-ban alapította Pázmány Péter és jövőre nagy ünnepet rendeznek az évfordulón. Erre az alkalomra írja, most Fraknói Vilmos az alapítás történetét s munkájában ismertetni fogja Pázmány Péter kultúrpolitikáját is nagy vonásokban. Ezt még elmondja, de aztán semmi másról nem akar beszélni, ami nem tartozik a munkájához. Végre hosszas kérésreelővesz egy írást és a kezembe adja. — Nem bánom, írja meg ezt, írja meg, hogy a kormánynak ilyen Irányban kellene Lloyd Georgenál interveniálni. Az írás szövege a következő: »Nem először fordul ma a magyar nemzet az elnyomatás ellen vívott küzdelmében a nemes angol nemzethez. 1710 augusztus 30-án, szabadságharcának vezére, Rákóczi Ferenc követelt tőlekeresztényi könyörületességet, Melynek isteni és ■emberi törvények szerint szivünkben kell lenni mindazok iránt, a kiket egy felsőbb hatalom becsvágya, kegyetlensége és kapzsisága üldöz . Szava meghallgatásra talált. Az angolkövetek Bécsben kijelentették: I.-1 királynő véleménye szerint puszta erőszakkal lehetetlen véget vetni a magyarországi zavaros állapotoknak. A magyarság szabadsághoz szokott nép, erőszak és elnyomás sohasem fogja elérni, hogy osztrák kormányzat alatt nyugodt, maradjon.« Ma még nagyobb joggal várhatja a magyar nemzet Anglia erkölcsi támogatását, mert Anglia szava volt döntő az 1915 áprilisi konferencián, mely 4 millió magyart vetett alá az osztrák elnyomásnál zordabb és kérlelhetetlen cseh, román és jugoszláv zsarnokságnak, bizonyára nem is sejtve, hogy megállapodásainak ez lesz a következménye. Rákóczi szavait ismételve »Nem leélünk sem fegyvert, sem csapatokat és nem kívánjuk a háború meghoszszabbítását sem.. Talán elégséges, hogy az angol kormány elnöklete alatt tartandó konferencián a cseh, román és jugoszláv államok képviselőivel a magyar állam képviselői bizonyos évek sorára egy modus vivendi megállapítása érdekében tegyenek kísérletet. "Aláírva Kraknói Vilmos, ő dolgozta ki ezt a tervezetet, a nagy magyar történettudós, aki mindent erejét, minden tudását akarja áldozni 1ója a magyar nemzetért. A kormány megfogadhatná tanácsát, hátha megjönne a válasz, amit Rákóczi Ferenc kapott: Tudjuk, a magyarság szabadsághoz szokott nép... Elmondta még Fraknói Vilmos, hogy Bécsben befejezte kutatásait, most egyelőre itt fog maradni Budapesten, még nem tudja meddig, de bizonyos, hogy egész tél ért át. Itt fog dolgozni miközöttünk a munkája, hite segítség lesz, hogy el ne csüggedjen ez a nemzet. Péntek, 1922. szeptember 3. n Október 1-ig megválasztják az evangélikus egyház negyedik püspökét —Az Est tudósítójától — Nagy-Magyarország evangélikus egyháza az erdélyi rész kivételével négy kerületbe oszlott. Magyarország szétdarabolása legsúlyosabban a dunáninneni egyházkerületet érintette, amelynek a legnagyobb részét, a Felvidéket a csehek szállták meg. A kerület püspöke, dr. Babtik Frigyes a forradalom alatt halt meg s utódjáról mindeddig nem történt gondoskodás. Az egyház ugyanis nem akarta elismerni kettészakítását, ragaszkodott a felvidéki egyházak-hoz s nem akart ezekről lemondani azáltal,, hogy püspököt választ a kerület Magyarországon maradt része számára. Közben azonban a Felvidéken, a dunáninneni, kerület megszállt részén önálló egyházkerület alakult s a cseh-szlovák fenhatóság alá került egyházak püspököt isválasztottak a maguk részére." Ilyen körülmények között nem volt értelme többé, hogy Csonka.. Magyarországon fentartsák az eddigi átmeneti állapotot s ezért a csonka egyházkerület gyűlése, amelyet augusztus 24-én tartottak Balassagyarmaton, elhatározta a püspöki szék betöltését. A szavazatokat október 1-ig kell az egyházaknak beküldeniök és ekkor fogja ezt egy e célra kiküldött bizottság felbontani. A csonka egyházkerülethez, amely most püspököt választ, mindössze harminc egynéhány egyházközségtartozik, amelynek egy része Nógrád- és Hontmegyében, a kisebb része pedig Fehér megyében fekszik. A püspökválasztás eredményét, október első felében ki is fogják, hirdetni és így az evangélikus egy“ ház egyetemes gyűlésén, amelyet valószínűleg november hónapban fognak tartaniBudapesten, már négy evangélikus püspök fog részt venni. MEG SZEPTEMBER 1-ÉTŐL IS LUVRNN HAVAYI GITÁROS a NEW-YORK művészszobájában Parashátpet. cive! együtt legújabb szakszerrel s radikálisan jótállásául kiirtja Norma vállalat, Thököly ut.Telefon : József 121-31 .Takács heretic Ringat koronáig”hwisligate brilliánst, ezüstöt óriási majas árban veszek. Régi pénzeket magas árban beváltok. Aranyműves, IV. bér, Kossuth Lajos utca 1.szám, félemelet 5. ajtó