Az Est, 1922. szeptember (13. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-27 / 219. szám

Szerda, 1922. szeptember 27. B­áró Wlassics Gyula főigazgató nyilatkozik az állami színházak munkájáról és programjáról Elsimultak az Operánál és a Nemzeti Színháznál a szerződtetési válságok A Keresztény Behozatali holnap 6076-os egyezséget ajánl a Károsultaknak Van rá remény, hogy elkerülik a csődöt . Az Est tudósítójától — A Keresztény Behozatali Keres­kedelmi Társaság csődönkívüli egyezsége dolgában a budapesti törvényszéken ma tovább, folytat­ták a hitelezők megszavaztatását. Ma is nagy számmal jelentek meg a hitelezők. A déli órákban még mindig folyik a szavazás. Illetékes helyen arról értesülünk, hogy a szavazatok aránya 3:1. Három nemre esik egy igen. Már a délelőtti órákban a jelen­levő Román János és társai tudo­mást szereztek a szavazatok ilyen arányáról, azért megállapodtak abban, hogy holnap, a­mikor a bí­róság újból tárgyalást tart az ügy­ben, ők a Keresztény Behozatali nevében újabb egyezségi ajánlat­­­­tal jönnek. A múlt héten 20 száza-­­­lékos egyezségi ajánlatot tettek a­­ hitelezőknek, ezt tegnap 40 száza-­l­­ékra emelték fel, holnap pedig 60­­ százalékos egyezségi ajánlattal­­ lépnek a hitelezők elé. A 60 száza­lékból 20 százalékra azonnali ga­ranciát nyújtanak. Ma Román János, Huber József és Froniusz Károly Vilmos jelen­tek meg a tárgyaláson és izgatott hangon tárgyaltak hitelezőikkel az ügyről. Vitéz Balogh Gábor ügy­véd, vagyonfelügyelő kijelentése szerint a legnagyobb bajt az által követték el a Keresztény Behoza­tali cégvezetői, hogy annak elle­nére, hogy fél esztendő állott a ren­delkezésükre a pénzügyi zavarok rendbehozására, mégsem csináltak semmit. Beszéltünk Román Jánossal, a­ki még mindig tartja magát ahhoz, hogy feltétlenül sikerült volna a Keresztény Behozatalinak a zsidó kereskedőket letörni, ha a vállala­tot nem kontrakarírozta volna ál­landóan a magát kereszténynek ne­vező kormány. — Megtörtént az is, — jelentette ki Román János — hogy a­mikor életünk és minden vagyonunk ve­szélyeztetésével nagymennyiségű zsírt sikerült felhozni Jugoszláviá­ból, hogy azt a keresztény vásárló­­közönség rendelkezésére bocsássuk a napi árnak negyedrészén, akkor Breki Károly közélelmezési mi­niszter minden törekvése az volt, hogy a zsírt adjuk át a Sertésfor­galminak. Mi azután Brekinek ezt a tervét úgy tudtuk csak keresztül­húzni, hogy igénybe vettük az éb­redőket, a­kik meghiúsították Ereki tervét és a zsírt, mint a más alkalommal felhozott nagymennyi­ségű lisztet, sikerült olcsó áron a keresztény tömegek rendelkezésére bocsátani. Román János is a holnapi tár­gyaláson terjeszti elő egyezségi ajánlatát, ő is 60 százalékot ajánl fel. A Keresztény Behozatali és Román a 60 százalékos ajánlat el­fogadásában feltétlenül bizakod­nak, mert hiszen a­ hitelezők nagy­­része már tegnap kijelentette, hogy 60 százalékra hajlandó kiegyezni, így minden rem­ény­ük megvan a­r­ra, hogy a csődbejutástól meg­me­­­nekednek. Itt említjük meg, hogy a Keresz­tény Behozatali kényszeregyezségi ajánlatáról szóló első tudósításunk­ban többektől kapott téves infor­máció alapján azt írtuk, hogy a Keresztény Behozatali cégvezetői közül Román János előzetes letar­tóztatásban van a Markó-utcai ügyészségi fogházban egyéb ellene folyamatban lévő büntető ügyek­ből kifolyólag. Készséggel helyes­bítjük ezt az állításunkat, a Ke­resztény Behozatalinak egyik cég­­v­eésitöje, csakugy,ím. figyesasési — Az Est tudósítójától — Magánszínházaink már javában megkezdték a munkát, a­mikor az állami színházaknál a legfonto­sabb tanok szerződései még min­dig nem voltak megkötve. Különö­sen az Operánál voltak nagy ne­hézségek, a­hol például a zenészek aranyparitásban kérték fizetésüket, mert a zenészek egy balkán-állam­ba kaptak előnyös szerződési aján­latot és azzal fenyegetőztek, hogy itt hagyják az Operát, ha nem kapják meg a kellő fizetésemelést. Magánénekeseink közül nagyon sok szerepelt külföldön, külföldi valutáért s igy elkényeztetve állot­tak elő sokszor túlzottnak mond­ható fizetési igényeikkel. A mun­kaprogramot mindez nem zavarta, mert a zenészekkel hamarosan megtörtént a megállapodás, ma­gánénekesek pedig felléptek a da­rabokban, mialatt báró Wlassics Gyula szerződtetési tárgyalásokat folytatott velük. Az állami színhá­zak ez idei megnyitásától kezdve egész mostanáig húzódott ez a szerződtetési válság, a­melyet ma fejeztek be véglegesen. Az Est munkatársa előtt báró Wlassics Gyula intendáns erre vonatkozó­an a következőket mo­ndotta : Az Operaház — A női szólisták kivétel nélkül mind aláírták szerződésüket. A fér­fiak közül azok, a­kik elsőrangú énekesek, szintén mind megálla­podtak velem, az egyetlen Székely­hídi, a­kivel nincs készen a megál­lapodás, nála sem fizetési külön­bö­­zetről van szó, hanem a fellépések számáról, úgy h­ogy az ő szerződte­tésénél sem lehet semmi komoly akadály. — Annyi bizonyos, hogy a fizeté­sek körül nagy bajaink voltak. Ezek azonban már elsimultak s joggal mondhatom, hogy az állami színházaknál úgy a tagok, mint a zenészek, mindnyájan nagyon jól vannak fizetve. Mi tintjük, lány az állam messzebb is elmehet, ha a kulturális célokra­­ áldozatot kell hozni, mint a magánvállalkozások, ez az elv vezetett bennünket min­den fizetésmeg­állapításnál. Az operai fizetésmozgolódások a zené­szekkel kezdődtek. Most a zené­szek fizetése úgy van megállapítva, hogy sokkal többet kapnak, mint a zenészszövetségnek bármelyik más színházban működő zenésztagjai. A Városi Színháznál például any­­nyi fizetésük van a zenekariaknak, a­mennyit a zenészszövetség meg­szabott, az Operánál azt vettem figyelembe, hogy itt a zenekar bi­zonyos mértékben nagyobb és ma­gasabb értékű munkát fejt ki, azért az operai zenészek fizetése ma több, mint a­mennyit a zenész­­szövetség követel. — Most hogy rendbe jöttünk a szerződtetésekkel, minden időt a munkaprogram, megvalósítása köt le. Az Operaházban ez évben folytatni fogjuk azt, a­mit tavaly a Dohnányi-operával elkezdtünk, a magyar opera kultiválását. Egész csomó új magyar opera van a fiókunkban, ezek közül első lesz a '■»Karenin Anna és nagy sikert várok Vajda Ernő »Farsangi lako­dalom« című könyvétől, melynek Poldini Ede szerezte a zenéjét. Pol­­dini magyar ember, Svájcban él, az opera a biedermeier-l­evegőben mozog s egész bizonyos, hogy kül­földön is el fogják, ismerni. Rad­­naynak is van nálunk kész ope­rája, még egy-két magyar szerző­nek és szövegírónak, szeretnénk, ha minél előbb sor kerülne mind­egyikre. — Burján már nem haragszik, élénk levelezésben vagyunk vele. Utolsó levelében azt írmi, hogy jön s íay nem lesz hiány Wagner-éne­kesben sem. Novemmberre hazaérttés­zik Környei is, éppen ma kaptam ezt az örvendetes hírt. Az Est munkatársa itt megkér­dezte a kormánybiztost, hogy van-e szó Rózsa Lajos hazahívásáról, a­kinek hiányát feltétlenül meg le­het érezni az Operaháznál. Báró Wlassics Gyula kijelentette, hogy Rózsa Lajos visszahívása nem ak­tuális. Majd így folytatta a felvi­lágosításokat : — A szezon végén jön Jeritza Mária, a­kivel modern ciklust ter­vezek. Strauss- és Korngold-operák­­ban fog énekelni. A Rózsalovag, Ariadne, Violanta és Salome sze­repel e ciklusban, csupa olyan sze­repe, a­melyet itt még nem énekelt. Természetesen Jeritza és a közön­ség kedvéért nem lehet és nem sza­bad majd kihagyni a Toscát. A Nemzeti Színház • A Nemzeti Színház munkájáról így nyilatkozott az intendáns : — A Nemzetinél teljesen rendben vagyunk, Hevesi Sándorral, az itt igazgatóval nam­y szerencse ért bennünket és nagyon meg va­gyunk elégedve. Itt a műsorterve­­zet olyan, a­mely pótolja a pesti magánszínházak hiányosságait, a tanokban pedig olyan komplett a színház, hogy legutóbb például el­határoztuk, hogy öt esztendeig nem veszünk fel új tagot a Nemze­tibe, mert nincs semmilyen szerep­körben szükség a pótlásra. Ez azért is van, mert az állami szín­házaknál megszűnt a protekciós rendszer. Az ú­j kultusz­miniszter cébben a tekintetben nem ismer tré­fát és így is kell ennek lenni. Egyik fő programpontunk itt is, hogy a­­ fiatal erőket engedjük szóhoz jutni és érvényesülni. A Városi Színház — A Városi Színházban az Ope­rától egészen különálló új reper­toárt, tervezünk. Teljesen függet­len lesz minden műsordarabja az Operaháztól, mert azt vettük észre, hogy a Városinál egész külön kö­zönség alakult ki és pedig az a kö­zönség, a­mely az operától elma­radt. Eleinte nem lehet ugyan ki­kerülni, hogy itt is, ott is játsz­mák ugyanazt a darabot, de ké­sőbb egészen más lesz itt a műsor, mint az Operaházban. — Úgy gondolkoztam, hogy ha már fizetésemelést kapnak az Opera elsőrangú szólistái, akkor több fellépésre kötelezem őket, hogy felléphessenek a Városi Szín­házban is. A ■ Városi új reper­toárja valamivel könnyebb lesz, mint az Operaházé, azonkívül he­lyet kap ebben a színházban az operett is. A deficit Elmondotta báró Wlassics Gyula Az Est munkatársának azt is, hogy az állami színházak deficitje a­mely a múlt esztendőben is csap­pant, ebben az évben még kisebb lesz. Tavaly példá­ul az Operaház bevétele egyharmadát fedezte a ki­adásoknak, az idén már a felét teszi ki. A Vámosi Színház fen­­tartja önmagát, a­ Nemzeti Színház pedig kétharmadát hozza be a ki­adásoknak. ■— Természetesen, ha a régi szub­venciót aranyparitásban kapnám, akkor szó sem lehetne ráfizetésről — mondotta az intendáns. — 375.000 forintban volt megszabva ez a szubvenció, tessék ezt arany­­paritásban elképzelni, sok száz milliót tesz ki, azt se tudnám mit csináljak vele. Végül kijelentette, hogy a közön­ség az állami színházakban meg­szokta a hely­áremeléseket. Az Ope­rában például a múlt esztendei esti bevételnek több mint háromszoro­sát, vesgk­­et.Újítás g vébkészt a*. fogház foglya, ez azonban nem Ro­mán János, hanem a nemrégiben nagy feltűnést keltett Pasteiner­­ügyben letartóztatott Lee Péter ke­reskedő. A Keresztény Behozatali hitele­zőinek tegnapi tárgyalásáról írott tudósításunkban részletesen ismer­tettük Huber előadását. Huber ma megjelent a szerkesztőségünkben­ és annak megállapítását­ kérte, hogy ő nem mint a tudósítás írta, Huber József, hanem Huber Ist­ván. Nevezett annak megállapítá­sát is kéri, hogy ő nem a zsidó uzsora, hanem általában a keres­kedelemben űzött uzsora ellen be­szélt. állami színházak vezetésében az is, hogy ő mostantól kezdve együtt akar működni nagyon sok tekintet­ben a budapesti színházigazgatók szövetségével. A Városi Színház bent van ebben a szövetségben, az Operaház és a Nemzeti Színház nincs, nem is lép be, de oly gyak­ran fordul elő a kölcsönös együtt­működés szükségessége, hogy ez az állami színházaknak csak elő­nyére válhatik. 3. oldal Az uzsorabiróság ma ülnökök nélkül tárgyalt Megint zavar volt egy irányár körül — Az Est tudósítójától — Az uzsorabiróságon ma Riegner elnök tanácsa tárgyalt s a délelőtt megtartott három ügyben nem al­kalmaztak szakértő-ülnököt. A bí­róság ugyanis arra az álláspontra helyezkedett, hogy sohasem a vád­lott üzlete, hanem mindig a vád tárgyává tett árucikk állapítja meg azt hogy milyen szakmabéli ülnök alkalmazható, s mivel ma zöldségügyek voltak, tehát a meg­jelent fű­­szerszakértő nem bírás­kodhatott, a zöldség-szakértő pedig nem jelent meg. Elsőnek Adler Jakabné árdrágí­­tási ügyét tárgyalták, a­ki a rózsa­burgonya kilójáért 32 koronát kért, noha az Árvizsgáló Bizottság tájé­koztató ára a nyílt piacon 22 K, a csarnokban pedig 25 K. Az Árvizs­gáló Bizottság osztályvezetője azonban a bíróság előtt kijelentet­te, hogy ezen tájékoztató árak nem vonatkoznak az üzletekre, mert ott az OKAB ennél magasabb árat is jogosnak tart. Riegner elnök indu­latosan jegyezte meg erre, hogy akkor miért nincs ez a rendeletben kitüntetve. ■ A­míg a bíróság határozathoza­talra vonult vissza, az ügyész és a nyomozásokat vezető rendőrtaná­­csos is kijelentette, hogy az Ár­vizsgáló Bizottságnak ilyen visel­kedése nagyon megnehezíti, sőt szinte lehetetlenné teszi működésü­ket. A bíróság Adler Jakabnét 1000 korona fő- és 100 korona mellék­büntetésre ítélte. Utána Dobronov Illés bolgár zöldségkereskedőt ítélte el a bíró­ság 90 koronás vöröshagymáért kétheti fogházra és 4000 K pénz­­büntetésre, végül Welvárd Sándor került a bíróság elé, a­kit 28 koro­nás burgonyáért 1000 K fő- és 600 K mellékbüntetésre ítéltek. A Fű­­­szertkereskedők Egyesülete ínegfi­­­zásából dr. Adler, az egyesület ügyésze jelent ma meg a tárgyalá­son, hogy ellássa a bíróság elé ke­rülő fűszeresek védelmét, a­mint értesülünk a védelem kérdését a többi szakmában is hasonlóan akarják megoldani. VWWWWWWVAWVVWVA/WV ELVESZETT pénteken 6--7 óra között a K­ristóf-tértől Városház­, Kossuth Lajos-utcán át az Urv­lác-utcárp enn fske?cnofc:Scrii­6?cS38 férfi aTanyóra.kasszakulcsok, fénykép. íratok és fiOo­l korona tartalommal Préstiletes megtaláló szíveskedjen az órát, mely elhalt férjem­től egyetlen emlékem és a kulcsokat megfelelő jutalom eltebben áldva,a hatvan­ótas

Next