Az Est, 1922. október (13. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

2. oldal törvényhozástól sok­ százmilliós hitelt kér a keleti fegyverkezésre. Már a költségvetés indokolásában megtalálhatta a figyelmes szemlé­lő, hogy Poincaré lehetőséget tar­tott nyitva a maga számára, hogy 200 millió frankot kérjen hadiké­szülődésekre. Mielőtt aztán a­­ ka­mara megkezdte nyári szünetét, a miniszterelnök törvényjavaslatot dolgoztatott ki, a­melyben ezt a 200 millió frankot tetemesen fel akarta emeltetni, de a törvényho­zás már nem tárgyalhatta a javas­latot. Néhány nap előtt arról érte­sítette Poincaré a pénzügyi bizott­ságot, hogy talán szüksége fog mutatkozni a pénzügyi támogatás '■'növelésének, föltéve, hogy támadás fenyegeti Szovjet-Oroszország ré­széről a társult hatalmakat s eb­ben az esetben . Franciaország 189 millió fran­kot kíván juttatni Romániá­nak, 108 milliót Len­gyel­ország­nak és ugyanannyit Csehor­­szágnak. Mikor a kis-entente kormányai ezt a pénzügyi segítséget kérték, Poincaré a következőképpen vála­szolt : — A pénzen beszerzendő hadi­anyag nem arra való, hogy a törö­kök éh­en használják föl, hanem arra szolgál, hogy Románia, Cseh­ország és Len­gyelország elháríthassa Szov­jet-Oroszor­szág vagy Bulgária esetleges támadását. Franciaország érdekében való, hogy eszközt nyújtson erre. U. PIb exm&xtf f1ScrgrafZan wsssmtuSs­­j pisSsrt HeffcrFevxSvtyia ei f2«26«*r­ £* elten London, szeptember 30 Az angol független Munkáspárt nemzeti tanácsa kiáltványt tett közzé, a­melyben tiltakozik a kor­mány keleti­ politikája ellen. Ez a politika — mondja a kiáltvány — alkalmas ama nagytőkések érde­keinek védelmére, a­kik a közel Kelet petróleum terül­eteit és egyéb nagy kincseit akarják kiaknázni. Az értekezleten, a­melyre meg kell hívni Oroszország, Georgia, Ukrajna és Bulgária képviselőit is, el kell ismerni Törökország jo­gait. A kiáltvány végül követeli a parlament haladéktalan egybehí­­vását és ezekkel a szavakkal vég­ződik : Nem akarunk több hábo­rút! Le a kormány nyal! 2üz aenegafart sztora».'St?.:m R&midzsaia k&r.-3*etK&&8*2ex via London, szeptember 10 A Daily Telegraph figyelmezteti Romániát, hogy a tengerszorosok szabadsága Romániára nézve letkérdés. A román államférfiaknak számot kell o fel vetniük és meg kell gon­­dolniok azt is, hogy a mikor Ang­lia a tengerszorosokat védi, ak­kor nemcsak a brit, hanem a ro­mán érdekeket is szolgálja. A Boszporus most veszedelemben fo­rog. A­ román kormánynak habo­zás nélkül döntenie kell és közte­­ kell működnie, mert nem fog enve­­l­dül állni. Göp&gowszapintm még nem. alakult meg az uj tizormány ■ öt volt gflet*&g­­nSm&snct&rt Sk«seXZt&z»nénysaéSt etM dMfS­tarra ft Fáris, szeptember 30 (Az 'Est rendes tudósítóp­ál) ’Athénből távir&toczzák: A polgárokból és katonákból ala­kult kormányzótanács, a­mely­ a forradalom nevében az ország ügyeit ideiglenesen intézi, még nem volt képes megalaki­­í­tani az új korm­­ányt . Nem igaz, hogy Konstantin ki­rály a forradalmárok foglya, ellen­ben tény, hogy öt volt minisztert, nevezetesen Gunagisat, Sirat­ost, Protopoda­kiszt, Kudast és Treeotokist­e­­tartóztatták.­­ A forradalmi bizottság a nép re­jeszndesítése céljából val­amennyi őket haditörvény­szék elé fogja állítani A forradalmi kormányzótanács értésére gáta a királynak, hogy legjobban tenné, hs a királynéval és a két­ herceggel azonnal elhagy­ná Görögországot. Ez csütörtökön este meg is történt. Kon&faMf­tv* ft­rdíi/ .\ziSzr£f£&~ gesefiei a fáért jer táC/’r¡Sryrri›sxi›2c? katOSXis*ef&i& árt i Párté, szeptember 39 (Az Est rendes tudósítójánál, telefonjelentése Berlinen át) A Matin tudósítója táv­­talozza Londonból, hogy Konstantin ki­rály így nyilatkozott a Reuter-ügy­­nöksé­g képviselője előtt: — Hát m­ég mindig nem látja a Világ, hogy tulajdonképpen a szö­vetséges nagyhatalmak állanak harcban a törökkel ? Még mindig nem érti a világ, hogy mi görögök azért folytatták a háborút, mert a szövetségesek szövetségesei va­gyunk . Magunkra vettük a há­ború gyötrelmeit a nagyhatalmak akaratából. Hős hadseregünk a le­hető legrosszabb és legkevésbé biztató körülmények között volt kénytelen tovább harcolni, ámbár meggyőződtünk róla, hogy Franciaország ágyúkat, muní­ciót, teherautomobilokat szállít ellenségeinknek.­­ Természetes­ hogy ilyen hatalmas­­pártfogással, és támogatással nem­ tudtunk megbirkózni. U. Venirelosx rr? ég í'dfe’fs San rom Párt*, szeptember 30 (As Eri rendes tudósítójának telefonjelentése Berlinen át) Tegnap este mintegy hatvan fran­cia és minden nemzetiségben hírlap­író erőnek erejével be akart jutni Venizeloszhoz, de ő senkit sem fo­gadott. A Matin, szerint Venizeloszt talán már ma fogadni fogja Poin­caré, mert azután Londonba és on­nan Rómába akar utazni. Ti. fi szejszinnczi mesfen­tiieh szót mára Szmirna, szeptember 30 A sémiméi menekültek elszállítása rendben folyik. Szeptember 26-án 13.000, szeptember 27-én pedig 30 0­00 menekültet szálltottak­­ Szairvá­­ból görög és angol hajókon. •FaPdöMiffttö F ftPdekának Csöveik víz-, gáz-, légszesz- és fűt­ési szerelvények Horváth és Vágó Király-rhref. 408.Telefon 13SI—*89 Helyi ügynök és utazó műszaki és szerszámszakmából, csakis kimutatta­­tóan nagy vevők­k­el­­ rendeltetik, keresietnek. Ajánlatok »Szerszám* s diarére a kiadóba küldendők Gyógyszertár reáljogra!­nary forfiatommal.duaforftirí nagy városban bár-­­ zal együtt oladó. Cím­: Rákosi ó© Kömény­­ gyógyszerészi iroda, VIII., Mária-u­tca 30. szám­­ I alkalmas házat vagy conch megfelelő telepet a fő­város te­­­rületén keresünk megvételre" Vasárnap, 1922. október 1. A főváros megegyezés nélkül veszi át­ a Közútitól a villam­os vasutat A forgalmi adóból 400 milliót fordítanak a forgótőkére A részvények sorsa. Ki lesz az újvárosi üzem igazgatója? —­­Az Est tudósítójától — Még mind 1667« három hónap vá­laszt el bennünket attól, hogy a fő­város átveszi az Egyesített Városi Villamos vasutakat. Az átvitel körül a fő nehézség a Közúti Vllamos­­vasut 11. v.-gal rendezendő­ jogvi­szony miatt van és a megoldás ugy­­látszik még nagyon hosszú ideig fog elhúzódni. * _ A városházán mindezideig vártak valami különös meglepetésre, a­mely a problémát elintézné, így gondol­tak esetleges külföldi ajánlatra, sőt ilyesmiről beszél­tek is, de ennek csak annyi volt az alapja, hogy elég komoly formában puhatolódzások történtek. A főváros vezetősége most már leszámolt­­ezekkel a remények­kel és hozzálát az átvitel munkájá­hoz. A fővárosnak az az álláspontja, hogy a szerződés értelmében nincsen semmi szükség arra, hogy a Közúti Villamos Részvénytársa­sággal már most megegyezzen. A Közúti Villamosvasút ma ala­kí­tja meg ingatlanaiból és a tárcájá­ban levő egyéb értékekből az új­­ részvénytársaságot. Bár a törvények­­ értelmében egy részvénytársaságból­­ alakult új részvénytársaság anyagi-­­­lag felelős a régi részvénytársaság ■ dolgaiért, a főváros azt a kmaisa­'o­gát fejezte ki, hogy az új részvény­társaság alapszabályaiban ez külön ki legyen tüntetve. A főváros ezt­ a garanciát meg is kapta és így semm­­ntiféle nehézséget nem támaszt az új részvénytársaság alakulása elé. A főváros 1­921. január 1-én min­den további nélkül átveszi a vil­­lamosvasutakat és a közútivám csak birtokon belül fogja a tár­gyalásokat tovább folytatni. A főváros álláspontja szerint erre joga van, csupán az előírt kötete­­zettségeknek kell eleget tenni, így fizetni kell a részvényeseknek az osztalékot, valamint a kisorsolt rész­vények után kiadott élvezeti jegyek járulékait. Ezt a kötelezettséget a fő­város vállalja. Az osztalékot úgy fogják megállapítani, hog­y az utolsó hét esztendő legmagasabb öt oszta­lékát elosztják és kiszámítják a kö­­zéparányost. Az élvezeti jegyek után az elért osztalékszázalékból öt száza­lékot le fognak vonni s az így meg­maradt százalékot fogják fizetni. Az alapszabályok és a szerződések értelmében a fővárosnak joga van nemcsak a pontosan előírt részvény­mennyiségeket kisorsolni, hanem az­ egész részvénytőkét visszafizetni. Ebben ez ügyben még nem döntöt­tek, de a fővárosnál mindinkább az a meggyőződés erősödik meg, hogy rögtön az átvétel után az összes részvényesek visszakapják az an­nak idején befizetett részvény­tőkét, 489 koronát. Azonban az élvezeti jegyek után járó járulé­kot a főváros­ 1348 december vé­géig fizetni fogja. A főváros urainak véleménye szerint nem lehet arról beszélni, hogy a részvényeseket kár érné. Egyrészt talán már egyetlen egy részvény sincsen a tulajdonképeni első befizetők kezében, mert a rész­vények a tőzsdén már elhelyezettek a nagy játékban, másrészt pedig az élvezeti jegy mellett, a­melyet a fővárostól kapnak, megkapják az új részvénytársaság részvényeit,a­mely­hez azonban a fővárosnak semmi köze sincsen. Az Egyesített Városi Villa­mos­­yassztak jelenlegi vezetőségének irányítása december 31-én vég­­­­leg megszűnik. A mai igazgatóság átadja az üze­met, a vonalakat, vissza fog vonulni egy helyi bizottságba és a főváros­sal a likvidálást papíron fogja to­vább folytatni. A Közúti Villamosvasúttal a fő­­v­áros feltétlenül perre fog menni és ez a per évekig fog elhúzódni. A fővárosnál is számítanak arra, hogy legalább öt esztendeig fog elhúzódni. Természetesen meg vannak arról győződve, hogy a bíróság a főváros álláspontját fogja elfoglalni s a város érdekeit meg fogja védeni. A város urai a legjobbnak­­ azt a megoldást szerették volna, ha idegen tőke kapcsolódott volna be a Villa­mosvasút életére, de olyan feltétele­ket szabtak, a­melyektől a konkoly ér­dekeltségek visszariadtak, így tehát nem marad más hátra, mint valóban a házi üzem bevezetése. A pertől nem fél a főváros, a Villamosvas­­utak felszereléseit január elején feltétlenül átveszi. Éppen ezért leg­nagyobb készséggel adta meg a Köz­úti Villamosvasútnak a válaszadási haladékot, a­melyet a Közúti azért kért, hogy a város írásbeli fel­tételeire alaposabban felelhessen. A legnagyobb neh­ézségnek a vá­rosházán a forgótőke megszerv­e­zését tartották. Erre a célra ki­­hasn­lanak e forgalmi adóból 498 millió koronát. Még októberben, de nem az első, se­nem a második közgyűlésen fogják be­terjeszteni az erről szóló javaslatot és egyúttal az eddigi­ tárgyalásokról szóló jelentést. A pénz már effektíve megvan, igaz, hogy most bizonyos kölcsönökbe fektettük, de szükség esetén azonnal mobilizálni lehet Ha­ ez a pénz kevésnek bizonyulna, úgy, újra a forgalmi adó igénybevételé­hez akar a főváros fordulni. Nagyon sokat­ beszélnek a város­házáit arról, hogy ki lesz a városi kezelésben lévői Egyesített Villa­mos va­it­ak ve­­zérigatója.­­ Már mint befejezet tényt emle­gették, hogy Breki Károly lemond fő bizottsági tagságáról és beül ebb­e az állásba. A városháza komolyabb elemei azt állítják, hogy ez csupán puszta kombináció volt. Ez a megoldás csak úgy lett volna lehetséges, ha sikerült volna Breid­nek egy olyan tranzakciót végre­hajtani, a­melyben a tőkések a beadott pénzük ellenében, mintegy garanciaképen Ereki sze­mélyéhez ragaszkodtak volna. Ez azonban nem történt meg, sőt az a pénzcsoport, a­mely legkomolyabban számbajöhetett volna, semmiféle közösségben nan mit, Erekivel. Maga a­ keresztény községi párt sem ragaszkodhatik Ereki Károlyhoz. Állítólag komolyabb pártja van Kényi Dezső alpolgármesternek, a­kit a törvényes szolgálati idő lejár­­tával csak , azért tartottak meg az alpolgármesteri székben, hogy a meg­­váltás esetén nűnt ilyen lépjen át a v­áros­ Villamosvasút teazsa­iói állásába. Rényi D­ezső ellen a többségi pártnak nincs k­ifogása, hiszen tel­jesen az ő emberük. Ereki és Rényi között a harcnak meg ebben az évben ki kell törnie és le kell bonyolódnia, a személyi haborúság tehát még ebben az évben megoldódik, viszont a dolog érdemi részére erek a tényleges átvétel után fog rátérni a főváros. kfu­ttk b­­loséfje Frsrafe K nr.5, pancsoval szüle­tésű, keresi sógora Amerikából. Címe men- tud­ható és átvehető a lap kiadóhivatalában legiMűMiapoh A. F.,t knnuvheresxedisibm,­V., Váci-utca 12. sz. Brilliáns í'-:azért és ezüstöt Polgárfez­erész.Tttír-könti 2 Arany- és platinabeváltás legrand­isbb áron vásárol Café-FlastarirantliSrlviss . (Víl., Erzsébet-kert. 27.) Délután 5-tól Iste­ll-ig a SsGsiyiii'ilőül­ör&cín­ /ei?#;har. este II órától záróráig flariroviss­i»!.?Ja, a »Royal Orfegpi* volt vtzi prímása muzsikál!

Next