Az Est, 1922. december (13. évfolyam, 274-295. szám)
1922-12-08 / 280. szám
Péntek, 1922. december 8. / Bűnös-e Károlyi a király lemondatásában és a köztársaság kikiáltásában? — Az Est tudósítójától — Károlyi Mihály vagyonelkobzási perénak mai tárgyalásán a felperes kincstár képviselője, dr. Horváth Dénes terjesztette elő vádjait arra vonatkozóan, hogy Károlyi Mihály az országgyűlést feloszlatta és a köztársaságot kikiáltotta. Ez a cselekedete egyrészt törvényellenes volt, másfelől pusztán a terror nyomása alatt oszlatták fel az országgyűlést és kiáltották ki a köztársaságot. A köztársaság kikiáltásának és az országgyűlés feloszlatásának ezt a kérdését — úgymond a kincstár képviselője — állandóan felszínen tartotta Károlyi, a kormánya és az általa, befolyásolt, sajtó. A köztársaság kikiáltásának első feltétele az országgyűlés feloszlatása volt. Kéri az országgyűlés mindkét háza elnökségének kihallgatását arra vonatkozóan, mi indította őket arra, hogy az országgyűlés feloszlatásához november 16-án hozzájáruljanak. Vallani fogják, hogy semmiesetre sem volt ez a megnyilatkozásuk önkéntes. Az elnökségek ugyanis meg akarták előzni az erőszakos tényeket és a polgárháborút. Becsatolja Hock Jánosnak a nemzeti tanács november 16-án tartott ülésén elmondott beszédét, amely szerint Hock kijelentette : — Feloszlott a régi parlament. Ha önként nem távozott volna, a forradalom ereje söpörte volna el. Károlyi Mihály a forradalomnak kirobbantásával, a nemzeti tanács megalakításával, a katonatanács segítségével fegyveres csapatokra támaszkodva magához ragadta ahatalmat, előkészítette és kikiáltotta a köztársaságot, a királyt uralkodói jogaitól és hatalmától megfosztotta és ezáltal Károlyi Mihály a felségsértés bűntettét követte el. A kincstár képviselőjének e kijelentésére Nagy Vince indulatosan szólt közbe: — Ugyan, ugyan, az már igazán köztudomású, hogy melyik kormányzat fosztotta meg a királyt uralkodói hatalmától. A kincstár képviselőjének előterjesztésére az alperesi védelem nevében elsőnek Ács Jenő válaszol, az országgyűlés feloszlatására vonatkozó vádakra. Azzal kezdi, hogy nagyon könynyedén siklott át ezen a kérdésen a kincstár képviselője, nemhogy a bizonyítást nem kísérelte meg, de még a tényállítás előterjesztését sem. Részletesen bizonyítja Ács Jenő, hogy Károlyi Mihálynak az országgyűlés feloszlatásában semmi része nem volt, az országgyűlés elnökségei maguk kérték, hogy feloszlathassák magukat és ennek ne legyen semmi akadálya. Szász Károly, a képviselőház elnöke a november 16-i képviselőházi ülést azzal nyitja meg, hogy megvalósult a kormány hazafias törekvése, a kormány minden magyar ember legmesszebbmenő támogatására számíthat. Kéri a jelen volt képviselők kihallgatását, hogy állottak-e valaminő erőszak, terror, vagy fenyegetés alatt ? Ugyanakkor Wlassics Gyula, a főrendiház elnöke, klasszikus szépségű beszéddel nyitja meg a főrendiház ülését, bejelenti, hogy Magyarország visszaéverte teljes függetlenségét, új államalakulatban élünk, meg kell kezdeni a berendezkedés óriási munkáját, kötelessége mindenkinek — mondotta Wlassics Gyula —• őszintén közreműködni az átalakulás e nagy korszakában. Tanú’ kéri kihallgatni Ács Jenő báró. Wlassics Gyulát, gróf Desselwffy Emilt, herceg Eszterházy Miklóst, gróf Zichy Rafaelt, báró Chorin Ferencet, Concha Győzőt, Baltazár Dezsőt, Juhász Andort, gróf Csekonics Endrét, hogy a főrendiház állott-e valaminő erőszak hatása alatt, amikor tanácskozásait berekesztette . A képviselőház elnöke, Szász Károly felkeresi Hock Jánost — folytatja Ács Jenő — és kéri Károlyit, hogy tegye lehetővé a képviselőház feloszlatását. Kéri erre vonatkozóan kihallgatni Szász Károlyt, gróf Klebelsberg Kunót és Teleszky Jánost, mint akik Károlyinál megjelentek és kérték, hogy tegye lehetővé Károlyi is a képviselőház feloszlatását és ne mellőzzék a képviselőház és a főrendiház tagjait a köztársaság kikiáltásánál. Tanúként kéri még kihallgatni Hock Jánost, Vámbéry Rusztemet, Kernstock Károlyt, Nagy Györgyöt, Nagyatádi Szabó Istvánt, Szterényi Józsefet és arra vonatkozóan, hogy a képviselők meg is jelentek a köztársaság kikiáltásánál, tanúként kéri kihallgatni Bolgár Ferencet, Szász Károlyt, Teleszky Jánost, Fényes Lászlót és gróf Sigray Antalt. Rátér ezután további fejtegetései során arra, hogy a diktatúra, bukása után, amikor visszaállíthatták volna, a régi országgyűlést, senkinek sem jutott eszébe a képviselőház és a főrendiház összehívása, hanem külön nemzetgyűlést hívtak egybe. Fejtegeti, hogy Károlyi Mihálynak nem is volt szüksége erőszakra, mert a Károlyi-kormányzatnak Habsburgi József főhercegtől kezdve lefelé mindenki a legszívesebben bocsátotta magát rendelkezésére. Ha fentartották volna az országgyűlést Károlyiék, akkor közjog- és alkotmányellenesen jártak volna el, mert hiszen akkor már a király nemcsak mint osztrák császár, de mint magyar király is lemondott. Ács Jenőtől egyórás előterjesztés után Nagy Vince veszi át a szót Anak fejtegetésével kezdi, hogy Károlyi nemcsak a nemzeti tanács plénumát kérdezte meg az akkori nagyon kritikus helyzet tekintetében, de másokat is. Az erdélyi helyzetre vonatkozóan az erdélyi származású magyar politikusokkal folytatott tanácskozást. Kéri tanúként kihallgatni gróf Bánffy Miklóst, Tolnay Lajost, Csizmazia Endrét, Ugrott Gábort és Barcsay Andort, hogy Károlyi őszintén feltárta-e előttük Magyarország akkori helyzetét, mik voltak a megbeszélések tárgyai, volt-e ezen politikusok részéről egyetlen felszólalás, amely elítélte volna a Károlyi-kormányzat ténykedéseit . Bizonyítási indítványt tesz Nagy Vince arra, hogy mikor már szinte lehetetlen volt a román előnyomulás miatt a kapcsolatot a székely földdel fentartani. Károlyi mégis megtette ezt, s még 1919 márciusában is erkölcsi és anyagi támogatásban részesítette az elszakított területeket, a közigazgatást utasításokkal és anyagiakkal látta el. Mikor 1918 novemberében már tisztán állhatott mindenki előtt, hogy hazaárulás volt-e Károlyi műve, avagy az erőszak miatt nem tehetett meg mindent a haza megmentésére, november 28-án a székelyföld Marosvásárhelyen székely nemzetgyűlést tart és egyhangú határozatot fogad el, melyben helyesli és hazafiasnak tartja azt a politikát, melyet Károlyi Mihály csinál a mű és helyesli, hogy az erdélyi részeskénti területi sérthetetlenségét Károlyi bárót mindenáron biztosítani igyekszik. A maroknyi kis hadseregnek, a székely hadosztálynak a lehető legmesszebbmenő támogatást adja Károlyi Mihály. A székely nemzeti tanácsot is támogatja. Mindezekre vonatkozóan kéri kihallgatni Ugrón Gábort, Király Aladárt, Kratochmil Károly és Vitéz Nagy Pál tábornokokat. Részletes fejtegetésébe bocsátkozikannak a kérdésnek, hogy Károlyinak és a köréje csoportosult politikusoknak eszük ágában sem volt az uralkodó eltávolítása. Bátér ezután Nagy Vince a főrendeknek Svájcban IV. Károlynál tett látogatására, amikor a királyt lemondásra bírták. Wlassics Gyula, herceg Esterházy Miklós és Dessewffy Aurél mennek el. Csernoch János hercegprímás megbetegszik, idehaza marad. A király november 13-án lemond a magyar trónról is. A budapesti tudományegyetem jogi fakultásának tanári testülete felkeresi Károlyi Mihályt Pickier Gyula, Kmetty Károly, Doleschal Alfréd, Kenéz Béla és Király János jönnek hozzá azzal, hogy tanárcsőt adjanak a köztársaság publikálásának módozataira. Átadott írásukban kijelentik, hogy az utolsó király, IV. Károly királyi hatalma is megszűnt, elesett a magyar királyi hatalomtól, mert a minisztériumot az eskü alól feloldotta. Ausztria császári trónjáról lemondott és lemondott a magyar állam területi integritásáról, az ország érintetlenségéről. A lemondás nélkül is megürült volna a trón — mondják a profeszszorok. — A magyar köztársaságkikiáltása teljesen alkotmányos és szabad dolog. Sőt kijelentik, hogy a nemzeti tanács a köztársasági államfőt is megválaszthatja, aki a királyi hatalmat és jogokat gyakorolhatja, a hadüzenet kivételével. Márpedig ezek — mondja, Nagy Vince. — nem Károlyi érdek-szekerét, toló politikusok voltak, de a legkülönbözőbb világfelfogású tudósok. Wlassics Gyula elmondotta, hogy nagyon nehezen bírta rá a királyt a lemondásra. Horvát Dénes közbeszól valamit. Nagy Vince feléje fordul és így szól: , — Ez Wlassics és Csernoch dolga. Tesék a vagyont tőlük is elkobozni. Tessék a lázadás tényét mindezekből a dolgokból kihámozni. Részletesen bizonyítja ezután Nagy Vince, hogy a nemzeti tanácsköztársaságot kikiáltó ülésén a régi pillérek mind megjelentek, amint ezt az akkor felvett filmmel bizonyítani lehet. Egyetlen vétó nem hangzott el, hogy a nemzeti tanács nem törvényes szerv, csupa lelkesedés, hangos taps volt mindenütt. Egyes képviselő urak kis érdekeik érdekében jöttek sietve hozzánk. Múzsa Gyula képviselő úrnak például az ablakmélyedésben az volt a legfőbb gondja, hogy hosszabbítsuk meg a vasúti szabadjegyét. Hol van a legcsekélyebb nüansza annak, hogy Károlyi a királyt az ellenség hatalmába adta, uralkodói jogaitól megfosztotta és személyes szabadságában korlátozta volna ? Mások követték ezt el. Hogy kik tették meg egy évvel ezelőtt mindezt, azt nem hozom ide. De ha 1921- ben lehetett és szabad volt ezt büntetlenül megcselekedni, akkor miért volt ez tilos Károlyinak ? Az elnök figyelmezteti Nagy Vincét, hogy ne folytassa ezt a témát, mert nem tartozik ide. Nagy Vince ezután megkezdi e tárgyra vonatkozólag tanúinak bejelentését arra vonatkozólag, hogy Károlyi azoknak, akiknek fontos megbízást adott, nem adott-e hazaáruló megbízásokat és kényszerítette-e őket e megbízások teljesítésére ? Középnagyságú gyár vagy megfelelő telek I ' irka 500 rt öl. karecSótik egy lakatanárugyér, cMjaira Lehetőleg a város területén belül. Aján-Ialatok »Lakatos'vt.gyár« jelige alatt r. kiadóhivatalba! | 3. oldal. Karácsonyi occasio az Összes gyermakruházati cikkekben Tulipán Gyermek otthon Darvas Jenő cégnél Koronaherceg uccas/a Helybeli előkelő elektrotechnikai r.-t. azonnali belépésre karos detail-fziete részére egy jól számoló, megbízható m Ajánlatok »Jól számoló 8889« jeligére Blockner J. hirdetési irodájába,IV. ker., Semmelweis utca 4. szám alá kéretnek Gesmay Vilmosná szül. Quittner Róza, Quittner Leó, Quittner Imre, dr. Rottenberg Henrikné szül Quittner Ilona, Quittner Ernő, Quittner Károly és Neumann Lászlóné szül Quittner Erzsébet úgy a maguk, valamint gyászoló testvérei és rokonai nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy imádott anyjuk, a legjobb testvér és rokon őre, Qsáfusz Anniimé szül. Feschle Jeanette f. hó 6-án öt éves korában hosszú, gyötrelmes szenvedések után elhunyt. „ Drága halottunkat e hó 6án délután 2 órakor fogjuk az óbudai izr. temető halottasházából örök nyugalomrahelyezni. Edináim kutan értesítés melyett Özv. Virány Sámuelné Leitersdorfer | | Irma saját és az alulírottak nevében | || a fájdalomtól lesújtva adja tudtul, | hogy szeretett jó férje Virány Sámuel úr 1922 december 5-én, életének 67. évé-ben, 36 évi boldog házasság után csendesen elhunyt. Drága halottunk földi maradványait utolsó kívánságához képest tegnap, a szűk családi körben, kísértük utolsó útján a rákoskeresztúri szr. temetőben levő családi sírboltba. Dr. Virány Egon, Virány Alfréd, dr. Vadász Sándorné Virány Renkó, Virány Guido, Virány Pál, Virány László, Virány Andrea Virány Magda, gyer-mekei. Dr. Virány Egonné Etele Ella, a menye. Dr. Vadász Sándor, veje. Vadász Éviké, Virány Jucika, unokái. részvétlátogatások mellőzését kérjük ! Szófián gyásszal és néma megdöbbenéssel közli az óbudai izr. hitköz-1 | ség és chevra kadisa azt a vészes ! j szerencsétlenséget, amely szeretve I I tisztelt lelkipásztorát Főtisztelendö főrabbi urat ! a tragikum megrázó hirtelenségével!s ragadta ki hívei köréből. Könny és siralom a mi osztály- is részünk, hogy el kellett vesztenünk ! I és így kele elvesztenünk ezt a tudós elmével és fenkölt szívvel meg-j áldott, nagyjövőjü lelkivezérünket. A sorscsapástól megtörtén, vérzőj szívvel hajtjuk meg fejünket a Min- jdenható akarata előtt. A megboldogultnak vasárnap, f. hó 10-én, tr. e./10 órakor adjuk meg a !j végtisztességet az óbudai szr. tempomban (HL, Lajos ucca 163. sz.), s ahonnan földi maradványait a HL, i törökkedői új temetőbe kísérliki és ott örök nyugalomra helyezzük