Az Est, 1922. december (13. évfolyam, 274-295. szám)

1922-12-07 / 279. szám

ÚT' b n . * ^ A Budapest, 1922 * Csütörtök * december 7. KISfizetési árak: ■Egy hónapra 200.— korona Két hónapra 370.—korona Külföldön a fenti árak kétszerese iEgyes szám áralOkorona Ausztriában JOOO o. K .tó va S»\ 19.:' DEG. m ' j 7 Politikai napilap «*• FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS JáNDOR­­ X777 évfolyam 279. szám? I Szerkeszt­őségi d­l. kerület. Erzsébet körút 9. * Kiadóhivatal: VII., Erzsébet körút té—20.39* Fiókókiad­ó hivatalok: V.­ Vilmos császár út 14. szám és IV., Váci ucca 72. Szerkesztőség Bécsben # 1., Kohlmarkt 7. A mélabús dán királyfi felsorolja híres mo­nológjában mind a világi bajo­kat, amelyek az életet elviselhe­tetlenné teszik : a kor gúnycsa­­pásit, a zsarnok gőgjét, utált szerelme kínját, pörhalasztást. És köztük el nem felejti azt a bajt sem, amellyel neki magá­nak királyfi létére aligha volt baja: a hivatalnak padkázá­sait. Fogadni mernénk, hogy erre a nyomorúságra nem Ham­let, még csak nem is Shakes­peare, a drámaíró, hanem Shakespeare, a színházigazgató jött rá kínos-keserves londoni tapasztalásai révén, mikor a Globe dolgaiba lordmayor és al­derman, rendőrség és közigaz­­gatás beleütötte az orrát"... Nem merő véletlenség, hogy ez a drámatörténeti érdekesség éppen most jutott eszünkbe. A hivatalnak packázásai nálunk sohasem voltak, egészen isme­retlenek, de sohasem virágzot­tak oly buján, mint mostanság. Csak gondoljunk a legfiatalabb operettszínház alapításának, va­júdásainak, küzdelmeinek hosz­­szú és épületes históriájára. A Közmunkatanács, amelyet fö­lösleges volta, ügykezelésének bürokratikus nehézkessége ha­lálra ítélt, a fővárossal együtt hónapokig meg tudta akadá­lyozni ennek a színháznak a megnyitását. Végre a belügy­miniszter döntött a színház ja­vára. De mily óvatosan s mily diplomatikus formaságok szer­tartásszerű tiszteletével! Udva­rias átiratban értesítik a Köz­munkatanácsot, hogy az ő leg­felső beleegyezése nélkül is megadják a színháznyitásra az engedelmet s nem veszik el két­száz embertől a kenyeret, egy magyar művésztársaságtól a hajlékot. Kedveljük és méltá­nyoljuk a finomságot és tapin­tatot, még túlzásaiban is. De miért ez a válogatás? Miért bán­nak el kurtán-furcsán más, köz­rendű halandókkal? Miért tesz­nek lakatot a szatirikus szájá­ra, miért némítják el az ártat­lan kuplét ? És ha elnézik azt, hogy intelligens, jobbhoz szo­kott tisztviselők immár évek óta a vagont lakják, miért üt­köznek meg azon, ha a művé­szet pincében húzódik meg ? Miért? És ha már olyan szerfö­lött kényesek, miért nem építe­nek ? Mindez azonban csupa szónoki kérdés, amelyre nem várunk feleletet. M­akox a szövetségesek nyilatkozatát a tengerszorosok kérdésében Meg kell nyitni a T­ardanellákat mitteten kereskedelmi hat­­ó előtt. Az ellenörzö bizottság elnökségét a tarofiSitneft afanl­­jfüst /Sz ovoszok köveseit fa ar telegen fitaséikajék kizúrását Olasz-a­ngol ellentétek. M VsUUsdn dele aj-f.tjisa a hosTSzemtinopolyi henesztész­ek has­­zisztpofális helyzetéről Lausanne, december 6 iAi Est kiküldött tudósítójától) A békekonferencián tegnap álta­lános szóbeszéd tárgya volt az a jegyzék, amelyet a Vatik­á­n bé­k­e d­eleg­á­t­us­a a szentszék államtitkári hivatalának utasítá­sára a konferencia elnökségéhez intézett s amelyben jelentette, hogy Kom­sitisztil Mi­pao€5-ban nagy veszedelem lényeg­ei és keresztényeket, az idegen lakosság ezrével menekül és szorong­altatásában a szent­széktől kért segítséget. A Szövetséges főhatalmak meg fog­ják nyugtatni a pápa követét, hogy a keresztényeket nem ér­heti veszedelem, mert a nagy­hatalmaknak 8 hatalmas cirkáló hadihajójuk, 32 torpedórombolójuk és tengeralattjáró naszádjuk van Konstantinápoly előtt és és szövetségközi gr.at­evő is minden eshetőségre íté­szen áll ez török főváros­­i tásra.­­ Nagyjelentőségű lesz a területi és katonai bizottság szerda dél­előtti ülése. A szövetségesek ugyanis tegnap este egy közös nyilatkozatban állapodtak meg, amely válasz lesz Csic­se­­rin felszólalására és Izmed basa­­­h a 11 - a tusára. A nyi­latkozatot a szerda délelőtt 11 óra­kor tartandó ülésen minden való­színűség szerint maga lord Curzon fogja előterjesz­teni. Abból indul ki a szövetségesek egyhangú határozata, hogy a ten­gerszorosok kérdésében elfo­gadja Duca román delegá­tusnak az első ülésen ki­fejtett álláspontját s azt az angol felfogással teljesen megegyezőnek n­y­i­l­v­á­n­í­t­­j­a. Ennek értelmében a szövetsé­gesek ragaszkodnak ahoz a követelésükhöz, hogy ez Bt. volanellákat és ez Boszpoottst merheti nyitni minden kereskede­l­mi kafta számára, a ten­­­evszovo­­sofe­léét nézzefjein nem szér­­bad k­atonai helyőrsége­­ket tartani s enneks ellen­­őrzésére nemzetközi bi­zottságot kell létesíteni. Ez a tengerszorosok nemzet­közivé t­é­t­e­lé­t jelenti, ami kezdettől fogva angol pro­gram volt. A szövetséges katonai és tenge­részeti­­szakértők a programnak megfelelőleg részletes tervet dolgoztak ki, amelyet azonban — mint éjszaka értesülök — a szer­dai ülésen csak akkor fognak elő­terjeszteni, ha időközben egysé­ges felfogás alakul ki a tö­rök és az o­r­osz delegáció között, ami egyelőre nem valószínű. Az oroszok feltétle­nül követelik, hogy a cen-nevonamosok idegen Hadi fsajafe számúvá züvvez legyenek, amivel szemben a török állás­ P­o­n­t nem ilyen merev. Fölmerült az a terv a szövetsége­sek tegnapi bizalmas eszmecseré­jén, hogy a teng­erszorosok ellen­őrzésére kiküldendő nemzetkö­zi bizottság elnöki tisz­tét fel kell ajánlani a tö­rököknek, hogy ezzel is enge­dékenységre bírják Izmed ba­sát. Az eszme általános he­lyesléssel találkozott. Lord Curzon a katonai és te­rületi bizottság szerda délelőtti ülésén először is fel fogja szólítani a delegációkat, hogy v­a­l­a­m­e­n­y­­nyien fejtsék ki a tenger­szorosok szabadságának kérdésé­ben véleményüket s Izmed basá­hoz azt­ az egyenes felszólítást fog­ja intézni, hogy az első ülésen tett nyilatkozata értelmében most már terjessze elő ez török programot. Sok jel szól amellett, hogy ha Izmed basa nem is fog ennek a felhívásnak megfelelni, vagyis in­kább ha a török program nem is lesz a szövetségesek kedvére való, semmiesetre sem helyez­kedik olyan intranzigens álláspontra, mint Csicse­­r­i­n, hanem hátsó ajtókat fog nyitva hagyni, hogy be ne vágja véglegesen a további tárgyalások útját.­­ Nyílt titok, hogy az olasz dele­gáció­­ nem helyesli az engesz­telhetetlen angol állás­­pontot a tengerszorosok te­ki­ntetében s ennek az az oka, hogy az egy­kori osztrák Lloyd olasz kézre került és olasz­ érdekek szenvednek iránt, ha a kelta konferen­­cián az oroszokkal szakí­­tásra képül a dolog. A helyzet ura az, hogy ha nincs is sok remény a teljes megegye­zésre, a feszültség jelenté­ken­yen megenyhült, mert le­hetőség van a további tárgyalá­sokra, miután a törököknek egyet­len érdekük sem szól amellett, hogy a békekonferencia félbesza­kadjon, amit viszont az oroszok nagyon szívesen látnának. .. “Beszélget­és Kállay pénzügyminiszterrel Néhány napon belül beterjeszti a költségvetést — 11 földadót az első negyedévben 80 százalékban sikerült behajtani — Az Est tudósítójától — Az Est munkatársa felkereste Kállai­ Tibor pénzügyminisz­tert, aki a következőket mon­dotta az indemnitás benyújtásá­ról és a költségvetés beterjesz­tésének elhalasztásáról. — Az Indemnitást be kellett nyúj­tanom, mert december végéig nem lehetett volna a költségvetést el­készíttetni és letárgyaltatok Az in­­demnitásra azért volt szükség, hogy ennek a letárg­yalása rövid időn belül megtörténjék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a­ költségve­tés nem követi rövid időn belül az indemnitást. Minden igyekezetem­mel­­ azon vagyok, hogy a költségvetést lehetőleg egy-két napon belül beterjesszem, de karácsony előtt minden bi­zonnyal a nemzetgyűlés elé ke­rül. A tárgyalása természetesen hosszú időt vesz majd igénybe, de remélem, hogy eközben az­ in­demnitást letárgyaljuk a Házban. A költségvetés munkálatai olyan előhaladott, stádiumban vannak, hogy semmi gátló akadálya nem lesz annak, hogy rövidesen tárgya­lás alá kerüljön. Természetesen­ majd a tárgyalás alatt fog elválni, hogy milyen hosszú időt vesz igénybe ilyen költségvetésnek a megvitatása. Ismétlem, ezért volt szükség az indemnitás beterjeszté­sére és ezért nem előzte meg a költ­ségvetés az indemnitást. Arra a kérdésünkre, hogy milyen mérvben sikerült a földadót behajtani,­­ Kállay pénzügyminiszter a követke­zőket mondotta: - Nagyon meg vagyok elégedve a földadó eredményével. Bátran mondhatom, hogy nem is számítot­tam ilyen sikerre. Hiszen nagyon szép eredmény, ha egy új adónál már az első negyedévben az adók 80 százalékát sikeresen behajthat­tuk. Természetesen ezt elősegítette az is, hogy a kisebb kategóriák­ban kedvezményeket kaptak az adózók. Végeredményében mégis csak az a fontos, hogy a földadó meghozta a kívánt eredményt.

Next