Az Est, 1923. január (14. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
Előfizetési árak: Mjg hónapra • • • 400.— JC Stárom hónapra ttOO. *8“ is alföldön a fenti árak hétszereite Egyes szám ára 20 korona Itusztriában IOOO o. K Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR KerkmsitStégt ott. kora Úri, Mtmtibet kSrOt ». Kiadóhivatals Brcmibet kSráttS—Zc.n. Flík.klmdíhlmaltmk: Vilmám mmémmdr at rema dm éa IP" Ddel aeca II. Jécrkésztőség Bécsiem I" Keltmarkt t. Nem túlzás az az állítás, hogy a szó szoros értelmében az egész nemzet hajtott előtte fejet-térdet A szociáldemokrata és az ébredő magyar, a radikális és konzervatív, a földhöz ragadt szegényes a palotában lakó multimilliomos, a betűt alig ismergető analfabéta és a tudomány égbenyúló szírtjén álló tudós, az engedelmeskedő szolga és a parancsoló úr, polgár és katona, férfi és asszony, gyermek és felnőtt, pap és hivő, mind-mind, akit valamilyen formában a magyar föld megérintett, hódolt előtte, aki száz esztendővel ezelőtt, éppen újév hajnalán mint kicsiny csillag ragyogni kezdett ezen a mi magyar égboltozatunkon, hogy azután 26 esztendővel később, mint lángoló nap visszaszakadjon oda, ahonnan jött. Amit se Isten, se ember nem tudott összeteremteni, a költő megtette. A széthúzó, egymással nyelvelő és egymás szemét kikaparni akaró osztályokat, rétegeket, felekezeteket és foglalkozásokat egyetlenegy egésszé tömörítette és géniusza elé térdeltette. Ezt az egységet az újesztendő küszöbén a karjainkba fogjuk és mint a legértékesebb ajándékot, amellyel az egek e nemzetet meglephették, keblünkre szorítjuk és vele indulunk el az ismeretlenségbe kanyargó útra. S bármit tartogat számunkra ez az út, a karjaink között pihenő ajándékra fogunk pillantani, erőt ad a küzdelemre, a kétségbeesést elhessegeti és a hitet feltámasztja. Ez mindig arra fog emlékeztetni, hogy a magyar nemzet igenis össze tud olvadni egyetlenegy gondolatban, millió és millió szív képes ugyanabban a pillanatban ugyanazt a Viteluját dobogni s van valami, mi a gyűlöletet a sarokba pancsolja és a viszály párducait ’■'ékesség bárányaivá változat. A gond és nyomorúság gomolyognak 1923 an 1 kligieknél még nagyobb ést rejteget ménében v etek meg, magyarok arra az ajándékra, erre az angyalok ka'k s' akkor leptetek náthán megacélojátok magatokat száz százfejű udnátok tépni. 7M sz0W»*f$aiós4*fl és a Jóvátétel szigorú teljesítése a béke záloga JUillerano válasza az ötévi üdvözlésekre. Németország egy emberöltőre szóló bért -ajánlatát nem fogadta el Franciaország Párizs, január 2 (Az Est rendes tudósítójának telefonjelentése Berlinen át) Hagyományos szokás szerint újévkor délben az Elyséebe gyűltek a külföldi diplomaták tisztelegni a köztársaság elnökénél. Mint a diplomáciai kar doyenje Ceretti tolmácsolta a jókívánságokat s az egész világ vágyódását a teljes és igazi béke után. Malerand így válaszolt : — Engem is az a vágy tölt el, hogy bárcsak elérhetnők ebben az évben a tökéletes békét, melyben az ige végre-valabára testet öltsön. Ez a béke csak a szerződések tiszteletének elvén épülhet föl. Meg vagyok győződve, hogy szövetségeseink, akikkel a világháború eggyé forrasztott bennünket, nem fognak engem abban meghazudtolni, hogy ez ő legjobb szándékaiknak is tolmácsa vagyok, mikor azt mondom, hogy ragaszkodnunk kell azokhoz a szerződésekhez, amelyekkel véget vetettünk az elenségeskedésnek és hogy valamennyiünknek békevágya meddő maradna, ha eddigi ellenségeinket meg nem győzitek és nem szorítanék arra, hogy becsületesen kell teljesítentiök a kötelezettségeket, melyeket i megpecsételt szerződésekben aláírtak. Nem zárkózhatom el az elől a gondolat elől, hogy azok, akik aláírásukkal kötelezettségeket vállaltak, ígéreteiktől szabadulni akarnak s minden igyekezetük az, hogy a felelősség alól kivonák magukat. Mindenkinek be kell látnia, hogy a háborúból eredő nagy problémákat igazságosan és jogosan csak a megkötött szerződések alapján lehlhet megoldani, csak így fog helyreállani az igazi és tartós béke. U. Gy.no beszéde a németek megsttvort békeajánlatáról ’■amhnrgjanuár ? (Wolff Ügynökség) Cuno kancellár A becsületes kereskedő« egyesületben ma hoszszabb beszédet mondott, amelyben os egész jóvátételiproblémát és Németország teljesítőképességét taglalta. Kifejtette, hogy a végleges megoldás nem lehet, egyéb, mint szakítás mindennemű szankcióval, retorzióval vagy erőszakos intézkedéssel. Franciaországban a rajnai terület megszállásának szükségességét azzal is okolják meg, hogy tartani lehet Németország háborús szándékaitól. Hogy ennek alaptalanságát bizonyítsuk, a francia kormányt egy harmadik hatalom közvetítésével tudattuk, hogy Németország hajlandó Franciaországgal egy emberöltőre ünnepélyesen kötelezettséget vállalni, hogy népszavazásból eredő külön felhatalmazás nélkül ne vezessenek háborút egymás ellen. Sajnálatomra, Franciaország ezt az ajánlatot visszautasította. A kancellár végül kifejezte azt a reményt, hogy a régi esztendő az erőszak politikájának temetőjét jelenti. Ma délután két órakor kezdődik a párizsi konferencia Nincs végleges francia és angol terv. Elejtik a katonai megszállás gondolatát. Franciaország kétéves moratóriumra hajlandó, a német pénzügyek szifjorű ellenőrzésével Párizs, január 3 (Az Est rendes tudósítójának lekfonjelentése Berlinen áll .Ma délelőtt, még a szövetségközi miniszterelnöki konferenciát megelőzőleg minisztertanács lesz az Élyséeben, a szövetségesek miniszterelnökei pedig délután két órakor ülnek össze a hinni d’Orsay-n. A belga delegáció, amely Theurnis miniszterelnökből, Jaspin külügyminiszterből, továbbá Guti miniszterelnöki kabinetfőnökből és Conte D’Avignon külügyminiszteri osztályfőnökből áll, ijév reggelén tíz óra 45 perckor érkezt Párizsba. Akkor már együtt is a francia minisztertanács. Berns?*» "*s államtitkár nyújtjj. étt újj német javaslatokat Dr. Mayer német nagykövet reggel megjelent Perdfidelis Itocca külügyminisztériumi politikai osztályvezetőnél és közölte, hogy Bergmann államtitkár, aki január 2-án érkezik Párizsba. Poincaré miniszterelnöknek, mint a szövetségközi konferencia elnökének át fogja nyújni a német kormány új javaslatait. A Havas-ügynökség hivatalos jelentésben közli Brüsszelből, hogy Landsberg ottani német követ szintén tudatta Jaspar külügyminiszterrel ezt és hozzátette, hogy a német jóvátételi tervet a birodalmi kormány német kereskedelem, ipar és bankvitát közreműködésével dolgozta ki és hogy a német kormány a kölcsönadóknak komoly kezességet kíván nyújtani. Bonar Law és Fock tábornok a katonai megszállásról A Matin ma reggel számának közlés szerint Bonar Law elvileg többé nem ellenzi a »produktív zálogok megragadását« feltéve, hogy ezt, a lépést semmiféle olyan katonai rendzabály nem kíséri, amelyet ő veszedelmesnek tart. Ugyanez a lap tudni véli, hogy Focsi tábornagy azokon a konferenciákon, amelyeken Franciaország követeléseit vitatták meg, olyan irányban érvényesítette, befolyását, hogy nem szabad a megszállott területen túlságosan csekély katonai erőkkel fellépni, mert a rajnai terület sűrűn népesített iparvidék s az apró őrjáratokkal könnyen olyan összeütközések támadhatnának, amelyek aztán megtorlásravezetnének ésmagát a célt, a produktív zálogok lefoglalását kockára tehetnék. A kormány a Matin szerint arra a véleményre jutott, hogy nem szükséges a Ruhr területet katonai erőkkel megszállni a vámbevételek beszedése végett, elég a nagyobb városokban szövetségközi irodákat létesíteni, amelyek egy központból kapnák az irányítást és ellenőrizhetnék a vámbevételek pontos befizetését. X • . • A- Németország mulasztásának megállapítása meglepetés volt Németország mulasztása a Petit Parisien értesülése szerint már a miniszterelnöki konferenciámat első ülésén szóba fog kerülni. Az angol kormány rá akar mutatni.