Az Est, 1923. január (14. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-03 / 1. szám
d. oldat Szerda, 1923. január 3. Harangzúgással, ágyúdörgéssel, kivilágítással ünnepeltük Petőfit Százezrek zarándokoltak Szilveszter éjszakáján Petőfi szobrához Rákosi Jenő ünnepi beszédei — rAs Est tudósítójától — Soha olyan spontán lelkesedéssel Elég nem ünnepeltek, mint Szilveszter napján és Szilveszter éjszakatáján Budapest népe Petőfi Sándort. Nem hivatalosan megrendezett ünnepség volt ez, nem szónoklatok és szavalások adták meg a tényét ennek a napnak.. Száz és százezer ember őszinte, lelkes kréme olvadt össze impozáns ünnepséggé. Az ucca képét sem a hivatalos kivilágítás, az épületekre kitűzött lászló és az este felgyűló ívlámpák ténye, adta meg, hanem az a rengetg ember, aki szürkülettájt elttdult és végeláthatatlan sorban, tízezrekre dagadó tömegben járult a Dunaparton lévő, kivilágított szoborhoz. Megmozdult az egész város. Ezen a napon netán, kávéházban, a belvárosban és a Ferencvárosban, akárhol kapott el az ember egy-egy szót a mellette járók beszédéből, az a szó az ő neve volt: Petőfi. Rákosi Jenő ünnepi beszéde a Petőfi Társaság díszülésén Vasárnap (délelőtt féltizenegykor )tartotta a Petőfi Társaság diszüléséis a Zeneakadémián, amelyet a százados évforduló megünneplésének szentelt. Az ünnepélyen megjelent, Horthy Miklós kormányzó családjával, József főherceg családjával, ott volt gróf Apponyi Albert is. A budai dalárda éneke után Pekár Gyula üdvözölte a közönséget. Móra szerepe szavalta el ez alkalomra h írt költeményét , utána Rákosi Jenő feumnilta el ünnepi beszédét, htjét hagy misztérium övezi Petőfit, születésének és kalájának miszté- riuma. Mint, egy tünemény szállott 1® ' közénk, anyja tót cselédlány, apja szerb mészáros volt, így dolgozik a gondviselés: tót anya és szerb apa gyermekében tündöklik legdicsőségesebben, a nemzeti géniusz. Amikor egy gyermek megszületik, érintetlen a£ra napról-napra új benyomásokat vesz fel, új szavakat és így alakítja ki a ryéle az embert. Az ember gondolkodásmódja a fajtípus megjelölője. Az ember faj különbözősége nem egyéb, mint a nyelv fajkülönbözősége. Aki valamely nyelv hatása alá kerül, az annak a nyelvnek faji tulajdonságait veszi fel. A becsületes tót cselédleány és a szerb mészáros gyermeke volt az a Petőfi, akinél szebben senki sem tudta, a magyar nyelvet és nem fogja tudni talán biriteiss sem. A magyar géniusz inkarnációja volt , és minden nagy költő csak a saját nemzetének talajából nőhet. Az idegen hatásokon élősködők nagyokká soha sem lehetnek. — Most az anyákhoz szülök. A leg-nagyobb hazaárulás és a legnagyobb fajárulás: az, ha gyermekeinket kitülömböző idegen nyelvekkel tömjük,'a mi előtt a magyar nyelvet tökéletesen elsajátították volna. Ez a másik nagy misztérium Petőfihalála. Igen sokan kérdezik, hogy milett volna Petőfiből, ha nem halt volna meg olyan fiatalon és olyan szerencsések lehettünk volna, hogy kiélhette volna magát, mint annyi sok más nagy ember és alkotásainak kincseit tovább is közénk szórta volnal* * Ezeknél a szavaknál óriási tapsviharrúgott fel, a közönség percekig lelkesen éltette Rákosi Jenőt, aki így folytatja beszédei: : — Petőfi hordozott valamit lelkében, amit űzte, sarkalta. A 48-as idők neki valók voltak. Petőfi egy volt Magyarországgal, lelkében, minden tettében és Petőfi,lel, el kellett buknia Magyarországgal. A sors űztes'/Ages korbácsosai a halálba. is mi kérjükii,hogy álljon ismét elénk e legkeservesebb időben, amely sokkal szomorúbb még, mint az ő ideje volt és szavalja el a múzeum lépcsőjéről. Talpra magyar, hi.a,haza!" Viharos éljenzés közt fejezte be beszédét Rákosi Jenő. Ihána Grill Lola és Várádi Aranka, szavait, I. A budai dalárda Liszt és Hubay szerzeményeit énekelte. Jakab Ödön saját költeményét, mondta el, Palló Inne,. Beltek Anna énekelt- Kis Ferenc és Jászai Mari Petőfi-költeményeket szavalt. Rákosi Jenő beszéde az Otthonos őrben. Vasárnap délután az Otthon Körben tartottak ünnepséget Petőfi születésének századik évfordulója alkalmából. Az Újságíró - Egyesület felkérésére Rákosi Jenő mondta itt is az ünnepi beszédet: • . . . Petőfi világító tűzomloja volt a felvilágosodásnak, mi újságírók, ha tűzoszlopai nem , is, de talán fáklyahordótól vagyunk. Nem tudom, illő-e, hogy én, aki főszerkesztő vagyok, ünnepeljek valakit, aki köztudomás szerint csak segédszerkesztő volt. (Derültség.) Petőfi a magyar lélek prototípusa, impulsív, merész, bátor, szemérmes és jó. Ha bejárjuk Petőfi költészetének pompázó birodalmát, abban nem találunk egyetlen hazugságot sele. Ez teszi ellentállhatatlanná minálunk ez vitte őt világkörtek útjára, és az oka annak, hogy ünnepli most az egész, világ. Petőfi ünneplése dicsősége ennek a népnél, amely nem maradhat hatástalan. Rövid huszonhat esztendő alatt Petőfi oly tüneményes pályát futott be, aminől keveset találunk a világirodalom történetében .Nemcsak költő, hanem hős is volt, nagy magyar is volt s mi büszkék lehetünk rá, hogy Petőfi újságíró is volt. A Központi Demokrata Körben Szilveszter estéjén ünnepelték Petőfit. A kör helyiségeit nemzeti színű zászlókkal derítették fel, Benedek János nemzetgyűlési képviselő méltatta Petőfi nagy magyarságát. Tatsáts Klára Petőfi-verseket szavalt, Gondáné, Székely Ilona. Serushdalokat értőkért és Pakots József felolvassa a Petőfiről szóló novelláját." Százezrek zarándoklóul Petőfi szobrához A délelőtt és délután folyamán rengeteg egyesületben emlékeztek, még Petőfi születésének századik évfordulójáról. De a leghatalmasabb ünneplés mégis a dunapart Petőfi-szobor előtt folyt le.. A szobor zászlódíszben állt már vasárnap reggel s kora reggel óta állandóan nagy tömegeiben kerestek fel ús emberek. Mindenki kezében kis nemzeti színű zászló, rajta Petőfi arcképe és néhány sor Petőfi verseiből. Délután itt óra tájban kigyúltak a lámpák a szobor talapzatán. A szobor körül hatalmas lobogással égtek a gázlángok, napszállta után is szinte nappali fényben úszott a Petőfi tér. E ekkor megindult ide Budapest népének zarándoklása. Öt órától kezdve állandóan tízesre fel álltak az emberek a szobor előtt. , Hat órakor az egyetemi ifjúság fáklyásmenettel vonult a szobor elé. A szabadságtéri irredenta szobrok előtt gyülekeztek s tomnán zárt, sorokban jöttek a Duna-parton. A szobornál beszédet mondtak, több Petőfi-verset szavaltak el. Az ifjúság megkoszorúzta Petőfi szobrát, intőid a Himnusz és Hiszekegy eléneklése után a fáklyásménet végigvonult a főváros utcáin. Hét órakor Budapest valamennyi templomának harangja megkoeüült a nagy magyar költő emlékére. A főbb útvonalakat fényesen kivilágították, valamennyi ívlámpa égett a körutakon, szákljczi úton, ■indráfsy nayn és Kw*Uik falv*. uccáji. A leszerelt gázláppák helyén hatalmas gázlángok égtek kékes fénnyel -s,.k házak ablakaiban itt is, ott is felnyúltak a gyertyák. A Petőfi téren mér kora szürkülettől egész éjfélig,mimen ablakban égett, néhány gyertyászál. De nemcsak itt és nemcsak a fővonalakon, hanem a külvárosi kis pecákban is felgyújtották a gyertyalángot a legnagyobb magyar költő emlékére. Pontban éjfélkor legalább HOMO főnyi, tömeg hallgatta levett ka-lappal a szobor mellett a görög templom harangjának kondulását A városban itt is, ott is megszólaltak a harangok, a Gellérthegyen pedig öt agyűdörgés jelölte Petőfi Sándor születésének percét. A tömegben egy zászló tört mát, a szobor elé ért*’s ott meghajtották a mélyen. Valaki felállt, a szobor talapzatára, harsány hangon kiáltotta bele az éjszakába.: — A, székely nemzetmeghaitja lobogóját Petőfi Sándor emléke előtt.' ‘ Aztán a gTalpfa magyar ! ,-t szavalták és a tizezrekre menő tömeg elénekelte a' Himnuszt és a Szózatot. -■ff színházak hódolata Petőfi emlékének ■ Est® valamennyi trip házban ünnepi előadás volt és vagy Petőfi életét tárgyaló darabbal, vagy szavalatokkal áldoztak Petőfi emlékének. Az Operahdaban a zenekar Erkel ünnepi nyitánya.- val kezdte már azünnepi mdMM-t. Utána Poitoy Erzsi szavalta el Vojnovich Géza ezalkalomra írt prológja . Majd az énekkar, Medék Anna, M. Némethi Eta, Bazilidesz Mária, Palló Imre, Székelyhídi Ferenc Petőfidalokat, énekelt. Ezek után a Básik bán első felvonását adták elő, melyben fellépett Környei is. AVemzei. Színházban. Herczeg Ferenc A kiütő és a halál című darabját adták elő, előtte Jászai Muri szavalt el két Petőfi -versét. A Vígszínházban Ócskát, brigadérest játszották az finnrtpi előadáson, előtte . G rántné Kertész Ella Szávait Petőfi- verseket A Krr.ótg- Szilikonban fél egy órakor kezdődő ünnepi díszelőadás karetében János vitézt adták elő. Az előadás előtt Fedné Sár flagyar ruhában egy Petőfi -verset. .-szavait el. Az előadáson előkelő közönség töltötte meg a színházat, amely mindvégig kitörő lelkesedéssel ünnepelte Petőfi Sándor emlékét. A Magyar Színházban, a Belvárosi Színházban, a Bliha Tvdjca Szinkásban ésaz Andrássy úti Sonkásban Entőd Tamásnak ez alkalomra írt költeményét szavalták az előadás előtt. A Városi Szitkákban aBolond ilstók«-ot adták elő, itt is alkalmi prológust szavaltak előtte. Szülővárosa ünnepli Petőfit Sz'Uverater éjszakáján Csonka-Magyarországban shlatenfélé ünnepelték Petőfi Sándort. Kiskúr, félegyháza lakossága, mint orbán jelentik, bensőségesen ünnepelte hogy fia születésinek évfordulóját. Süll Veczter éjszakítják, amikor a toronyóra elütötte az éjfélt, megkoruiul a nagy harang. A piactéren felállított Petőfi-szobor egy pilanat alatt ,villanyfényben úszott. Ezrekre mond himnsog hullámzott a téren. A szobor talapzatánál A' Petőfi- Daloskor a'Himnusszal kezdte meg az ünneplést, majd'. Kalmár Gyula szavalta el Petőfi S Jilföldem című költeményét. A zenekarok Petőfi-dalokat játszottak és megkoszorúzták a szobrok Végül a daloskör a magyar Hiszekegyet énekelte el, amelynek hangjaiba belevegyült a terupleti búgó harangjának szava. ■ t’jév napján délelőtt 11 órakor folytatódott az ünnepség. A Pe’ tőfi»szö’vorbizettsok hát álmák kászoniját dr.Stérelpálhegyi Károly helyezte el. A koszorú forrása ez.: Nagy fia szülei éap századik . évfordulójának emlékére. : Szülővárosa. Js külföldi lapok ünnepük Petőfit A külföldi lapok, különösen a bécsi és németországi újságok is hódolnak Petőfi emlékének december 31-iki számaikban. A bécsi Neue Freie Presse szilveszteri számában mellékletét szenteli IV- tárrnak. Berieviccy Albert in.Hifralásit után közli Eulenberg Herbert tanulmányát Petőfiről.I NAPONTA ÚJDONSÁGOK SELYEnfiRUKBAN Ksiélyi és buli ruhákra nagy. Tálusztjék szinoU^ou • BEEVÁROSU SSSUYEWVAsAR ..IV., rerenciek tere l. $z: Irinyi ucca sarok ! TírsMláia^if issrehaz ninanszjirozási és szindikaUiM UiivTeleket lBhonvolit ssigorúan reál;» alapon Helios Kereskedelmi Részvénytársaság, V. ker., lyipót körút cíjv. Telefonszám : 163~tíl :BRILLANSI, . ÖT IS ÉKSZEREIT !?.» Fan és líliéeithcli; HARTEMSTSffit, Rákóczi út'® Horánszky-garézs Bérautók Telefon: József 138-49 Budapesti mintapince (budapest-Kőbánya, Telefonszim"; József 122-19) | Kiváló minőségű palack boras mindenütt | kaphattíttok! Ezúton közöljük rokonainkkal, jóbarátainkkal és ismerőseinkkel, hogy | | imádott, drága Ids gyermekünk Jankánk december 31-én, 4 hónapos korában | váratlanul itthagyott. Orován Mór és neje Heller Emma Tomy testvérkéje, megindultsággal tudatja, hogy Ujvári Zsigmond úr az intézet tisztviselője múlt hó 31-én elhunyt. A megboldogultban az intézet hű és odaadó tisztviselőt veszített el. Temetése folyó hó 2-án délután 3 órakor lesz a kerepesi úti temető halottasházából. Budapest, 1923 január 1. Emléksei mindenhor kegyelettel fogjuk megsrizni ő*v. Dr. Mann Márné, szül Vásírhelyi Wodianer Mstlid, úgy a trag.., mint fiai, Endre r. Radnay György és az egész rokonság nevébbieronwrödott szívvel jelenti, hogy Szeretett férje, a legjobb apa, fivér és rokon Bán Mann Mór orvos családi áraik és hiivatásának szenteltékk 63-ik éviben, f. hó 1-b*n hosszabb szenvedés után elhunyt. Praga I.alonjaikat f.. hóvin, szerdán d. e. I11 órakor kísérjük a rákoskeresztúri izr. temető "halétiasházából örök nyugov’óra. Mann «Jéstesi fivére. Mann Józsafné, özv. dr. Mann Adolfré, özv.Waltner Arnoldné, I Barba Miksa és neje. Vásárhelyt Wodiagner Hugóné, Steiner Ferenc és neje sógor- női és sógorai. Csendes részvétet kérünk özv. Spitzer Ignácné szül. Léderer Irén a maoíi.Gyermekei és 9 rokonban nevében fájdulás alólösszetörve közli, hogy szereteti férje Spitzer Ignác mészáros újév Hajiján hosszú szenvedés után jobbleire szemlerült. A leurobía férj, apa, após, testvér, rokon és a páratíria szívű ember száll vele sírba. Temetése f. hó 3áji, szerek* 11, délután :2 órakor lesz a ráko*keretiztúri izraelita lemetebolu tivermekei: Ferenc, Mariska férj Sándor Imréné, László. Veje: Sándor Imre. Istvére: Spitzer József. Sónora, sólyomói és tirtafiysifinyi rokonig. Külön vilámoskocsi d. u. 2 órakor indul a Rókus-kórháztól