Az Est, 1923. március (14. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

4. oldal Csütörtök, 1923 március 1. súfsára vonatkoznak. A Magyar Országos Tudósító hétfőn délutáni számában egy je­lentést közöl, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a jelentés szó szerinti szöve­ge a hivatalos szakértői véle­ménynek. És ez az állítólagos hivatalos szakértői vélemény szóról-szóra a következőképen hangzik: »...megállapítást nyert, hogy a kérdéses két bomba a világháború elején használatban volt csőkézigrá­­nátb­ól áll (Rohrhandgranate). A pléh­­eteboz a robbanás hatására nem bírt volna semmi befolyással. A kézi­gránát robbantása úgy történik, h­ogy a papírnyélben elhelyezett c­­­sinó-zsineget a nyélből egy erős rán­tással kihúzzák, miáltal a zsineg vé­gén levő gyújtófejszerű rész egy kö­réje csavart impregnált rongyot meg­­gyújt, ez meggyújtja az ott kezdődő és 1 másodpercig égő Bickford-gyúj­­tózsinórt, mely a robbanóanyagba helyezett 2 gramos robbantógyutacsot robbantja fel. A dinamónak, amivel a bomba töltve volt, főalkatrésze az ammonsalétrom, mely a­ levegőben levő nedvességet magába szívja és így idővel vagy beáztatás alkalmá­val teljesen szétmállik, miáltal el­veszti robbanóképességét. Az egyik kézigránát burkolatát sikerült gyenge robbanással szétfeszíteni és a benne lévő robbanóanyagot, gyutacsot és dörzsgyújtót teljesen épnek találta a bizottság. A gyújtózsinór azonban nem égett.­­ A másik kézigránátot nem sikerült felrobbantani. A csőkézigránát saját­sága az, hogy elejtés, földrevágás következtében nem robban. Tehát a két bomba bármely végénél fogva saját súlyánál nem gyű­tt volna meg. Tekintettel arra, hogy a­­széthúzó­erőnek, a fentebb leírt, okból legalább 15—20 kilogram súlynak megfelelő­nek kellett volna lennie, a bomba­csomag szétszedésénél vagy kíván­csiságból történt fölbontásánál alkal­mazott erő a robbanás előidézésére elegendő nem lett volna.« Hihetetlennek tartottuk, hogy egy szakértői vélemény ilyen cson­ka, és tendenciózus lehessen,­ezért utánajártunk és megszereztük a szakértői vélemény csepe­­­tjét. Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy Loch Péter százados vélemé­nye komoly, objektív vizsgálat, eredménye, amelynek „nyilvá­­nosságrahozatala végül tisz­tázta azt, hogy hamis, illetve csonka jelentésekkel hogyan le­het olyan szint adni súlyos dolgoknak, minthogyha azok­ pusztán játékszert», események lettek volna. • ‘Komoly szakértői véleményből a Magyar Országos Tudósító Csek ■, a következő jelentéktelenségeket­­hagyta ki: — A másik kézigránátot megkísérel­tük eredeti állapotában saját gyújtójá­val felrobbantani, ami nem sikerült. A kézigránát nem működött, felbontva megállapítottuk, hogy ennél is a gyújtózsinór nem égett nedves volta miatt. Hogy a kézi­gránátok a­ csomag­­ felbontása­kor felrobbantak volna-e, megálla­pítani nem lehet, mivel az kétséges, hogy a kézigránátok már akkor is hasznavehetetlenek vol­tak-e, vagy később, a beáztatás folytán romlottak-e el. Ha a rob­banás sikerül, az öntött­vasból ké­szült gránáttest repeszdarabjai még tízméteres körzetben is halálos se­besülést okozhattak volna. A­ szétrepesztett kézigránát bomba­anyaga papirosba csomagolva, saját gyutacsával és új gyújtózsinórral fel­szerelve hatásosan felrobbant. ■Felesleges megemlíteni, h­ogy a rendőrségi kőnyomatos az ezután következő szöveget is olyan kihagyásokkal adja köz­re, amelyek a szövegnek telje­sen ellentétes értelmet adnak. A MOT azzal védekezik, hogy ..Mint félhivatalos rendőrségi kő­nyomatos a robbanási szakértői véleményt hivatalosan kapta a főkapi­tányságon és ezen a szövegen neki nem volt sem joga, sem­ módja változtatni. Miután a kőnyomatos ilyenfor­mán a rendőrségre igyekszik bán­tani a csonkítást, első kötelessé­günknek tartottuk, hogy megkér­dezzük Marinovich Jenő főkapitányt, váljon tényleg a rendőrség fele­­lős-e, vagy pedig a MOT adta ki elferdítve a tudósítást ? A főkapitány kérdésünkre a következőket mon­dotta : — Most ismertem meg az eltéréseket a hivatalos kiadás és a hivatalos szak­értői vélemény között, de miután még nem tudom, h­ogy a MOT-nak ki adta ki így a hivatalos szakértői véleményt, forduljanak az urak Andréka Károly főkapitányhelyettes úrhoz, aki részle­tesebben ismeri ezt a kérdést és így felvilágosítást fog tudni adni. Az Est munkatársa Andréka Károly főkapitány­­helyettest, a detektívfőnököt kérdezte meg a ferdítés történetéről. — Nekem, bemutatta a MOT — mon­dotta a főkapitányhelyettes —­ a hiva­talos szakértői véleményről szóló tudó­sítást és igy én ezt approbáltam. Mi­után akkor még a hivatalos szakértői véleményt nem olvastam, csak a lé­nyeget tudtam, hittem és azt hiszem ma is, h­ogy a MOT által kiadott szö­veg és a robbantási szakértők vélemé­nye lényegileg megegyezik. Ezért app­robáltam a tudósítást. — Hogy van az, hogy a lenyomaton a rendőrségre hárítja a csonkítást és a felelősséget az ilyen kínos ügyben ? — kérdeztük a főkapitányhelyettestől. — Mi kénytelen­ek vagyunk a felelős­séget vállalni, mert a MOT kiadását approbáltuk és abban benne volt tudo­másom szerint mindaz, azai a szakértői véleményből­ is benne volt. — Hogy történhetett meg mégis az, — kérdeztük a főkapitány h­ely­e­tte :m­i a­­ — hogy a leglényegesebb részek, amik a robbantási lehetőségekre vonatkoz-­­ nak, kimaradtak a MOT hivatalos 'je­lentéséből ! " — Én igenis úgy tudom, hogy a robbanásra és a veszélyességre vo­natkozó részletek benne voltak a MOT tudósításában. A főkapitány helyettes nyilatko­zatával szemben itt adjuk a MOT tudósítását, ugyancsak itt adjuk a hiányzó részeket a hivatalos szakértői véleményből. Ebből bárki megállapíthatja, hogy éppen a lényeges részletek maradtak ki a rendőrség által a kőnyomatom út­ján kiadott hivatalos jelentésből. Mag szerdán nyítva vae®geí $ szőnyegek, függönyök, takarók jutányos árban. lí©írKS?eh­e 3s Rövessa Vilmos császár út 35 Pesti Kabaré (Royal Szálloda épületében) Március első napjaiban megnyílik­ ma Holnap délután szállítják át az ügyészségre a Wiener Kommerzial Hanti négy volt igazgatóját A rendőrség még mindig elrejtett vagyonokat keres — Az Est tudósítójától — Ismeretes az a rendőri intézke­dés, amelynek alapján a Wiener Kommerzial Bank volt négy igaz­gatóját, névszerint Márkus Sán­dort, Baror Ottót, Gál Lászlót és Pogány Miklóst a főkapitánysá­gon nemcsak őrizetbe vették, ha­nem előzetes letartóztatásba is he­lyezték. Mind a négy igazgató felfolyamodást jelentett be az előzetes letartóztatás ellen, azonban az eddig összegyűlt bizonyítékok alapján kénysze­rült e rendőrség a letartózta­­tásásokat elrendelni. A Wiener Kommerzial Bank bu­­­dapesti és bécsi igazgatósága olyan bizonyítási anyagot hordott össze, amiből a rendőrség kétséget kizá­rólag megállapította, hogy a hűt­­len kezelés és csalás esete minden körülmények között­ f­éntorog. Körülbelül 30 esetben kimutatták a rendőrségen, hogy az igazgatók­­ a milliós veszteségeket nem a saját, hanem a bank számlájá­ra írták. Ugyancsak kimutatta a szakér­tői vizsgálat azt is, hogy viszont azokon a napokon, amikor millió­kat lehetett keresni, a n­yereség nem a bank pénztárába került, ha­nem az igazgatók folyószámlájára. Nagyon súlyos az a része a bűn­­vádi eljárásnak, amely a vidéki dev­ka üszetek hátterét tárja fel és amelyben az irányítószerep a Már­kus Sándoré volt. Gál László és Pogány Miklós másfél esztendő alatt olyan horribilis vagyonra tett szert, hogy lefoglalt vagyonuk ma a követelésnek jelentős részét biztosítja.­ ­Dr. Bariba, Gyula rendőrtaná­­­csos eddig összesen 17 cégnél fog­lalt le részvényeket, értékpapíro­kat, külföldi valutákat — csaknem egy milliárd korona értékben ás ugyancsak nagyon sok cégnél a könyveket is lefoglalták, mert a rendőrségnek az a gyanúja, hogy egyes cégeknél a letartóztatott igazgatók nemcsak mint ügyfelek, hanem mint üzlet­részesek is szerepel­nek. Ezek között gyamiba vett cégek között a fővárosi gazdasági és bankólét ismertebb nevei szerepel­nek. A bűnügyi zárlatok egész sorát hajtották végre ma déli 1 óráig az államrendőrség tisztviselői és de­fektí­vjei ,nemcsak az értékpapíro­kat és valutáris készleteket foglal­ták le, hanem az őrizetbe helyezett igazgatók sok millió értékű lakásait, au­tóit, képeit is. Nagy érdeklődéssel várták Se­bestyén Richard vezérigazgató ki­hallgatását. Sebestyén kihallgatása még min­dig tart dr. Bartha Gyula rend­őrtanácsosnál, ugyanebben az idő­ben dr. Pál Andor, dr. Öhl Antal és dr. Boronkay rendőrfogalma­­zókk­al a Wiener Kommerzial Banknak azokat a tisztviselőit hallgatják ki, akik Márkus, Baron, Gál László és Pogány Miklós veze­tése alatt dolgoztak. A tisztviselők hihetetlen részle­teket­ mondanak el a bank össze­omlásával kapcsolatosan, de mind­egyik vallomásnak az a refrénje, hogy ugyanakkor, amikor az igaz­gatók egytől-egyig százmilliomo­sok lettek, a tisztviselők 5—8000 koronás fizetésekért nézték, hogy mi történik szemük előtt a bank­ban. Miután ma délután­ még­ nagyon fontos szembesítésekre és újabb olyan kihallgatásokra kerül sor, amelyeknél a letartóztatott igaz­gatóknak is jelen kell lenniük, a négy letartóztatott igazgatót csak holnap délelőtt kísérik át az ügyész­ség fogházába. A rendőrség tulajdonképpeni ténykedése a kihallgatásokon kí­vül az, hogy e pillanatban is ha­mis neveken olyan elrejtett va­gyonokat keres, amelyeket ban­kokban helyeztek el a bankigaz­gatók.­­ • ■­­ Az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek tiltakozása az üzlethelyiségek és irodák felszabadítása ellen Ma délben nagygyűlés volt az iparkamarában — Az Est tudósitójától — Ma délelőtt fél 12 órakor a Ke­reskedelmi és Iparkamara gyűlés­­termében 116 ipari és kereskedelmi érdekképviselet megbízottai gyűltek össze, hogy a Lakók Szövetségének be­­vonásával, tiltakozzanak az üzlethelyi­ségek és irodák felszabadítása ellen. Az érdekképviseletek közt ott látjuk az OMKE, a Baross Szövetség, az Országos Iparegyesület, a Kereske­dők és Iparosok Országos Szövet­sége, a Fővárosi Kereskedők Egyesü­lete, s az Ipartestületek Országos Szö­vetsége,­­a Magyar Kereskedelmi Csarnok és az összes fontosabb szak­mák megbízottait. A gyűlés elnöke Marton Gyula kamarai alelnök, a Lakók Szövet­ségét dr. Bródy Ernő képviseli, a kereskedelemügyi minisztérium ré­széről megjelent dr. Morvay Jenő miniszteri tanácsos. A népjóléti mi­nisztérium is képviselve van Borsos Endrével. A gyűlés megnyitása után Marton Gyula elnök ismerteti az össze­jövetel célját, majd dr. Bertalan István kamarai titkár előadó fel­olvassa a határozati javaslatot. A határozati javaslat kiemeli, hogy a forgalom szabaddá tételét előbb meg kell, hogy előzze a lakások és üzlethelyiségek termelése és csak amikor a kereslet és kínálat piaci viszonya kiegyensúlyozódott, lehet szóó a­­ lakásforgalom szabaddá té­­teléről. _ A­­ gazdasági érdekeltség nem zárkózik el az elől, h­ogy bizonyos fokú béremelés foganato­­síttassék,­­ azonban nyomatékosan ragaszkodik ahhoz, hogy a béremelés mértéke a gazdasági helyzet összes alkotó elemeinek gondos figyelembe­vétele mellett h­atároztassék meg. Mindezek alapján az együttes érdekképviseletközi ülés egyhangúan tiltakozik az üzlethelyiségek és műhelyek, továbbá az egyéb gaz­dasági célokra, lefoglalva tartott helyiségek béremelésének és forgal­mának azonnali, még ez évben tör­ténő szabaddá tétele ellen, miután ez az adott gazdasági viszonyaink kö­zepette megvalósíthatatlan és vál­sággal járna. A jelenlévők általános helyeslés­sel fogadták a határozati javasla­tot, majd az elnök felszólítására megkezdődnek a hozzászólások. Az­ első szónok Vértes Emil, a­ Fővárosi Kereskedők Egyesületé­nek megbízottja. — A rendelet katasztrofális ha­tással van a kereskedelemre és az iparra — mondja többek között. — Az igazságos és méltányos béreme­lés elől a tisztességes magyar ipar és kereskedelem nem zárkózik el. Ezután az ipar és a kereskedelem nehézségeiről beszél és szavait foly­ton zúgó helyeslés kíséri. Az ülésen majdnem valamennyi érdekképviselet megbízottai felirat­koztak szólásra. Csempe- és padlóburkolást] szilál, vállal. Javít Balog Ferenc­ig Ica, De.il:fír".

Next