Az Est, 1923. április (14. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-01 / 74. szám
Budapest, 1923 * UoLSCLffldp * április I. Előfizetési áruk: Egy hónapra . . * tfOO.— JC Három, hónapra . 1700.— 7* külföldön a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 3® korona Ausztriában /OOO o. K Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Á '• ''t'-'-V'*' ,v. n&i-'ffZ“ * Hf? Ai’Wtmie^*,^ 'tfQB $&&& '&*^4 j&uSmiORtorona XIV. évfolyam 74. szám. Szerkesztőség Oil■ kerület, Erzsébet körút 1• Kiadóhivatal: OilErzsébet körút 13—20.SB. Fiók-kiadó hivatalok: O., Vilmos császár út 14. szám és lll. Váci ucca 12. Szerkesztőség Bécsben: Kohlmarkt 7. Feltámadás ünnepén a magyar feltámadás hatalmas hite ujjong minden magyar lélekben. Nincs a gyásznak és nincs ma a feltámadásnak kifejezőbb, mélyebb hangszere, mint a magyar nyelv siráma és hallelulája. Mert a feltámadás hitében él ez az árva kis magyar világ, hisz lent vagyunk a mélyben, ahová ellenségeink dobtak és Ázsia homokba temetett városainak holt álma, pezsgőbb és virulóbb élet, mint az, amelyet a trianoni békében nekünk szántak. Lent vagyunk a mélyben, országunk véres csonk, de ahelyett hogy egy szívvel munkálkodnánk a felemelkedés imrakáján, egymással csatázunk és valami olyan végtelen labirintusai futnak szét mindenütt a politikai és társadalmi hadállásoknak, hogy szinte minden ember egy külön bástya, külön párt és külön cél. Azt szokták mondani, hogy az újkori npita története a megtakarítót forradalmak története, — hát a mostani magyar közélet története ii meg nem takarított izgalmak története, a fölösleges izgalmaké. Egetvívó problémák merednek ránk mindenütt, a kor gigantikus magyar problémái, amelyeknek megoldásán vagy megoldatlanságán talán egy történelmi öröklét van kockán, — ezekkel azonban nem törődünk, viszont könnyedén hajtanak öreget és fiatalt mondvacsinált problémák, mondvacsinált ellentétek csatatereire. Most a feltámadás ünnepén a béke és megnyugvás igézete borul le a küzdelmeiben meghajszolt lélekre. De a magyar feltámadás hite nem pillanatnyi fegyvernyugvást követel. Nem, a feltámadás magasztos ünnepe nem kalendáriuma határ, amely a szeretetnek és békének csak néhány órára ad menedéket a lélekben, nem kalendáriumhatár, amelynek sorompója lezárul a hétköznap első óraütésével. Nekünk magyaroknak, akik a feltámadás hitében élünk, a feltámadás hangulatát át kell vinni mindennapok küzdelmes életébe is, vissza kell varázsolni a magyar társadalom békéjét, rendjét és egységét, mert ezen át vezet az itt a feltámadáshoz. Hiteles részletek az új lakásrendelet tervezetéből 1925 novemberétől 1925 novemberéig fokozatosan felmondható minden lakás Az irodák, raktárak és üzlethelyiségek már az idén felmondhatók A béremelés alapja nem az 1914, hanem az 1917 novemberi házbér — Az Est tudósítójától — Vass József népjóléti miniszter legutóbb a sajtó előtt ismertette a legközelebb megjelenő új lakásrendeletet. Az új rendelkezések, melyekről a népjóléti miniszter beszámol, mindenfelé nagy izgalmat keltettek ; az ellenzéki pártszövetség el is határozta, hogy Rassay Károly és Farkas István útján részletes felvilágosításokat kér a pénteki napon a népjóléti minisztertől és felkéri, hogy a rendeletét megjelenése előtt terjessze a nemzetgyűlés drágasági bizottsága elé. A tegnapi napon azonban a bizottság tagjai megkapták a rendelő teljes szövegét, amelyet a népjóléti miniszter kinyomtatás és szétosztás végett megküldöt a nemezgyűlés elnökségének. Ennek, folytán az ellenzéki vezérek nem keresték föl a népjóléti minisztert, hanem ma délelet megbeszélést tartanak a rendelet felől és teljes erővel készülnek a drágasági bizottságban meginduló vitára. Amennyiben itt nem kapnénak kielégítő felvilágosításokat és a miniszter nem mutatna hajlandóságot a rendelet megváltoztatására, az ellenzék sürgősen összehivatja a nemzetgyűlést A rendelet ugyanis a Vass József miniszter által a nyilvánosság elé hozott alapvető intézkedésein kívül részleteiben is számtalan oly rendelkezést tart a már, amelyek a legmélyebbrehatóan érintik az egész ország polgárságát. A rendelet, amely 85 szakaszból áll, részletesen intézkedik a lakásügy minden kérdésének rendezése felől. A rendelet címe : 2222/1323 M. E. számú rendelet alakó, egy ideiglenes rendezések és az e téren fennálló korlátozások fokozatos megszüntetése tárgyában. Az első szakasz kifejti, hogy bár a korlátozások a lakásínség megszűnéséig is 1rem oldhatók, a tervbevett intézkedések folytán a lakásínség megbüntetése remélhető. Az első rész a lakásügyi közigazgatásról szó. Eszerint a 4890 lélekszámot meg nem haladó községekben 1923 május 1-én a lakások forgalma teljesen szabaddá válik. Ennél nagyobb községekben a szabad forgalom 1328 november elsei hatállyal is szintén visszaállíttatik. A negyedik szakasz szerint az üzleti célra szolgáló és nem lakás céljaira épült helyiségeket a háztulajdonos bejelentés és lakásigazolvány nélkül szabadon bérbeadhatja. Átruházás vagy csere ilyen helyiségeknél csak a tulajdonos hozzájárulásával érvényes, hatósági engedély nem szükséges. A következő szakaszok fentartják azokat az intézkedéseket, hogy csak helybenlakásra jogosult igényjogosult egyének kaphatnak lakást, az üres lakások a hatóságnak bejelentendők. Ha a tulajdonos egy üres lakást magának vagy egy közeli rokonának akar bérbeadni, igénybevételi eljárás nélkül kiadhatja. Albérlet, lakásátruházás, lakáscsere, igénybevétel A kilencedik szakasz szerint albérletbe adni bármely lakásrészt bejelentés, és lakásigazolvány nélkül lehet. Albérletbe lehet adni egész lakást is, ha a megjelölt albérlő igény jogosult. _ A tizedik szakasz szerint lakást átruházni csak a háztulajdonos beleegyezésével lehet, viszont, hogyha a háztulajdonos beleegyezését adja, a lakásügyi hóságnak szintén hozzá kell járulnia. A háztulajdonos hozzájáruása nélkül csak közszolgálati államazottak vagy a régi lakó közeli rokonai számára lehet lakást átruházni. Lakáscserét ugyancsak köteles a lakáshivatal engedélyezni, ha a háztulajdonos hozzájárul. A 11., ‘17. szakaszok a ható, ** intézkedéssel való lakáshozjutásról szólnak. Eszerint nem lehet igénybevenni egyes lakrészeket, nyári lakásokat, amelyek fürdőhelyeken vagy a város külső részein épültek és amelyeket a tulajdonos a nyári időszakban maga használ. Igénybe venni csupán olyan üres lakásokat lehet, melyekre a tlajdonos bérlőtnem jelölt ki, vagy jogosulatlan egyént jelölt ki. Igénybe lehet venni oly lakásokat is, amelyek üzleti vagy irodai célokra használtatnak, továbbá oly lakásokat, amelyekkel üzérkedést folytatnak, vagy amelyeknek főbérlője lakásigazolvány nélkül töltözött be 1922 május elseje előtt. Kivételt képeznek a dohányárudák és a mozihelyiségek, amelyekben az üzemi engedély változása esetén csak az új engedélyest lehet bérlőként kijelölni. A 30., 31. szakaszok a lakások mentesítéséről szólnak. A 32—38. szakaszok üres telkeknek építkezési célokra való igénybevételéről intézkednek. Eszerint igénybe lehet venni minden telket, ha a tulajdonos nem hajlandó azon maga építkezni. _ Az igénybevétel legfeljebb tíz évre szólhat megfelelő bérösszeg ellenében. A tíz év elmúltával az építkező köteles a telkeket régi állapainkban visszaadni a tulajdonnosnak. A telek tulajdonosának joga van a telekre emelt épületeiket bármikor megváltani. A 37. 44. szakaszok a lakásügyi hatóságok tervezetéről szólnak, ezek nagyjában fentartják az eddigi állapotot. vi béremelés mértéke és időpontja A 45., 59. szakaszok szabályozzák a béremelés kérdését. A 48. szakasz szerint 1923 május 1-én az 1917. évi november 1-én érvényben volt lakbérek harmincszorosa, 1823. augusztus 1-én pedig az 1817 november elseji bérösszegek ötvenszerese fizetendő. A rendelet tehát nem az 1914. évi béreket veszi alapul amint azt az eddigi híradások téve sem jelentették, hanem, az 1917 november elsejei bérösszegeket. Üzlethelyiségekért május 5-én az 1917. évi november elsejei béröszszegek ötvenszeresét, 1923 augusztus 1-én százszorosát, november