Az Est, 1923. május (14. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-06 / 102. szám

Vasárnap, 1923. május 6. 6. oldal Kis autótaxikat hoznak forgalomba Harminc-negyven százalékkal olcsóbb lesz, mint a mostani autótaxi viteldíja — Az Est tudósítójától . Már régen szó van róla, hogy a főváros új közlekedési eszközzel fog gazdagodni. Az autótaxi válla­lat egészen kis, kétüléses autókat akar forgalomba hozni, amelyek lé­nyegesen olcsóbbak lesznek az autó­­taxinál és körülbelül annyiba fognak kerülni, mint a kétfogatú bérkocsi. A gazdasági viszonyok bonyolult­sága eddig nem engedte végrehaj­tani ezeket a terveket, hétfőn azon­ban a közlekedési bizottság már meg fogja tekinteni az első mintakocsit és azután a kis autókat rövidesen, forgalomba fogják helyezni. Az autótaxi vállalat részéről erről a dologról a következőket mondot­ták nekünk : Ötven ilyen kis autót akarunk forgalomba hozni. Az első minta­kocsi elkészült, az alvázat a Máv­ gépgyára készítette, a karószéri­át pedig mi szereltük fel rá. Kis csukott kocsik ezek, amelyeket azon­ban nyáron ki lehet nyitni. A kocsik nagyon csinosak és nagyon fogják emelni a­­ főváros forgalmának külső képét Hét­főn már a főváros közleke­­kedési bizottságának be fogjuk mu­tatni az első kocsit és ha megnyeri a bizottság tetszését, akkor hamaro­san mind az ötvenet el fogjuk ké­szíttetni. Azt még nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi lesz a viteldíj, hiszen az árak ma napról­­napra változnak, de mindenesetre legalább 39—30 százalékkal olcsób­ban tudnak majd közlekedni a kis­kocsik, mint a nagy autó­taxik. „A borotválkozás luxus“ A borbélyok leszállították a felemelt kiszolgálási díjakat — Az Est tudósítójától —­A budapesti borbély mesterek­­egy hét előtt, emelték fel a borot­­vá­l­kozás árát 120—150 koronára, a többi kiszolgálási díjat szintén eb­ben az arányban. Noha a borbély­ipar már­ régen felszabadult az Országos Árvizsgáló Bizottság ár­megállapító hatásköre alól, a bor­bélymesterek mégis már hetek óta előre kérték az­ Árvizsgáló Bizott­ságnak az új árakhoz való hozzá­járulását. Néhány hónap előtt ugyanis amikor az árakat emel­ték, az Árvizsgáló Bizottság felje­lentésére több előkelő belvárosi forgrássmestert az uzsorás b­íróság elítélt. Két­-három hete jártak-m­átd föl a borbélymesterek a bizottság­hoz, azonban eredményt nem tud­tak elérni, mivel először mereven elutasítoták őket, később pedig egyáltalán nem is fogadták a bor­­bélymesterek megbízottait. Min­den alkalommal azt a választ ka­p­ták, hogy akihez az ügy elintézé­se tartozik, az nincs hivatalában. Közben­­ a drágaság állandó emelkedésére való hivatkozással néhány belvárosi borbélyüzlet to­vább emelte az árakat. Ekkor azonban megjelentek az üzletek­ben az Országos Árvizsgáló Bi­zottság emberei és az új árjegyzé­ket magukkal vitték. Ez nagyon megdöbbentette a mestereket, mi­vel attól tartottak, hogy ismét uzsorabíróság elé viszik az ügyet, s egyik napról­ a másikra vissza­állították az előbbi árakat, sőt megtörtént az is, hogy a razziák hírére néhány borbély még az egy hét előtt emelt árakat is elejtette. A borbély- és fodrászmesterek között nagy az elkeseredés. Érthe­tetlennek tartják, hogy az Orszá­gos Árvizsgáló Bizottság a bor­bélyipar kívánságait nem akarja honorálni. Hivatkoznak arra, hogy a borotválkozás tulajdonképpen luxus , amikor az elsőrendű szük­ségletek ára akadály nélkül, szö­kik fel napról-napra, akkor az ő megbízottaikat még csak fogadni sem akarják. SZÍNHÁZ * John Gabriel Borkman a Víg­színházban. Ezúttal teljes a har­mónia a kritika rideg és dísztelen prózája és a színházi kommüniké tüzesnyelvű lírája közt : a .John Gabriel Borkman vígszínházi elő­adása, ünnepe az irodalomnak és a színművészetnek egyképpen. Az irodalomnak mindig van oka az ünneplésre, ha a színház Ibsen egy-egy drámai művét hozza és ki­tartó ostrom után meghódítja. Gaz­dag kincsesház az az öt kötet, az ér­telemmel kutató még­ nem egy igaz­gyöngyöt hozhatna belőle a szín­pad tündöklő napvilágára. E drá­gaságok között is a legbecsesebbek egyike a John Gábriel Borkman, indítékainak sokszerűségével, mély­ségeivel, művészi egybefonódásá­­val, alakjai tömör plasztikájával , lélektana, elképesztő perspektívá­jával. És tegyük hozzá a­zt, ami legmeglepőbb benne: egész mivol­tának modernségével. A John Gáb­riel Borkrmnnek korát éljük, a kí­méletlen törtetőkét, akikben talán nincs annyi fantázia, mint Ibsen hősében, de ugyanolyan nagy az elszántság, a mindenre készség, a hirtelen meggazdagodás lebírha­­tatlan vágya. És a mi John Gáb­rieljeink is a börtönben végzik... De az Ibsen-dráma előadása eredeményévé lett a magyar szín­játszó művészetnek is. Soha sem feledjük el azt a kvartettet, amely e tragédiát megszólaltatta nyel­vünkön. Négy ilyen stílű és sza­bású színészegyéniséget alig talál­nánk együtt a világ bármely szín­padán. Hegedűs Borkmanja nem volt, ércből öntve, mégis erő, mél­tóság, önérzet ragyogott le róla és a nagyság szólt belőle a halál kü­szöbén, az utolsó víziók pillanatá­ban. Gombaszögi Frida Gunbildja sürgősen követeli Diderot híres színészi paradoxonénak revízióját. A francia mester azt tanította, hogy a színész ne érezze át, amit játszik, még ha a tulajdon indula­tai rokon term­észetűek is az ábrá­zolására bízott­ szenvedélyekkel. A Vígszínház tragikus színésznője, aki­ a jóságnak, a részvétnek, a szenvedőkkel együtt szenvedésnek melegszívű, melegszívűs, meleg­hangú tolmácsa , tökéletesen bele­helyezkedik a kemény Gunhild sivár lelkébe. Nem ismertünk rá arcára, testtartására, hanglejté­sére. És ebben az új alakjában is hiteles volt, igaz, meggyőző, néma­ságában beszédes, kitöréseiben megrázó. Ikertestvérét, a csupa szív Ella Kentheimot Varsányi Irén ját­szotta. Ez a­ nagy művésznő min­den készséget magával hozott szén szerepének hiánytalan betöl­tésére: a jóságot, bájt, az érzések feneketlen mélységét, a lélek ne­mességét, csak­­ az öregséget nem. De mert mindent tud, amit akar, tudott fehérhajú matróna is lenni. Végül Szerém­é, akire a Foldal szerepét bízták, adott egy gyönyörű m­egkönn­yeztető képet az élet rokkant katonájáról, a nyomorúságos napidíjasról, aki tragédiát ír: a megcsúfolt, ki­­uzsorázott, lenézett apáról, aki boldog, hogy a lányának ezü­st­­csengős szánja, gázolta el. A rendezőnek, Jób Dánielnek, volt rá gondja, hogy a melléksze­replők, Lázár Mária, Bérczy, Szé­kelyi Lujza, Sitt­key Irén beleil­leszkedjenek a nagy együttesbe és a­ színpad külső képe stílusos ke­retet adjon , a drámai történésnek. A Vígszínház a mai estét törté­nete legszebb napjainak egyikére fogja feljegyezhetni. (­—n.) * A »Sári bíró« ú.i rendezője. A Bel­városi Színház szombaton mutatja be­ Móricz Zsigáimál pompás parasztvígjá­­tékát, a Sári bíró­-t, amelynek másfél évtizeddel ezelőtt volt a bemutatója a Nemzeti Színházban. A darabot most Hegedűs Tibor, az Andrássy úti Szín­ház fiatal rendezője rendezi, akinek ez lesz az első szereplése egész őssit be­töltő darabban. A Sári bíró híres fő­szerepeiben, amelyeket, annak idején Blaha Lujza és Újházi Ede játszottak, a Belvárosi Színházban Rákosi Szidi és Somlgy Artúr lépnek fel • * »A sárga kabát«. IBemutató a­ Király-színházban.) A magyar ope­rettszínpadon hosszú idő óta ese­ményt jelent mindig egy Leh­ár­­premier és nem meglepő, hogy színházi esemény lesz ma este is Lehár Ferenc új operettjének, A sárga kabát'-nak bemutatója. Ez­úttal Léon Viktor szövegét zenésí­­tette meg a kitűnő komponista, aki érdekes, ellentétekben és drámai hatásokban gazdag librettót ka­pott, a bécsi keringő­ kínai motí­vumokkal színesítheti és Kelet­­meg Nyugat ölelkezését olyan dal­lamokkal festheti meg, amilyene­ket régen nem kevert zenekari pa­lettáján. A bécsi szövegkönyv a magyar fordításban, lényeges, de alighanem jótékony átalakításon ment át. Az európai, szőke leánynak a szomorú kínai ifjú iránt fakadt szerelme, mely ott valósággá vált, itt csak spleen lesz és egy álom­ban bizonyítja irrealitását. Kubi­­nyi Ernő fordította rutinosan, finoman csengő versekkel a szö­­­vegk­önyvet, de az új szcenárium Beöthy László ötletes munkája, aki ha nevét nem is jelzi a szín­­lap, a ma esti sikerben nemcsak mint a színház igazgatója veszi ki részét. Mert a sikert megállapít­hatjuk már ma, a premier előtt, a tegnap esti, késő éjjeli órákba nyúlt főpróba után, amelynek kö­zönsége nagy tetszéssel fogadta az újdonságot. Talán nem buzog mindenütt olyan frissen és bőségesen Lehár Ferenc dallam­szövő invenciója, mint régebbi műveiben, de annak A sárga kabát­­nak zeneszámai, amelyek vetélkednek a régi, híres slágerekkel, az ökonómia bizton­sága, a hangszerelés ezernyi ötle­te, finomsága és az egész zenei anyag fölépítése pedig ismét hir­deti a kitűnő komponista igazi, nagy művészetét. A Király­ Szín­ház pompás kiállításban, nagyon jó előadásban­ mutatja be az új Lehár-operettet. Péchy Erzsi a női főszerepben megjelenésének üdeségével és csillogó énekével hódolt, a másik príma­don­na-sze­repben­ pedig Honthy Hanna ked­ves kínai lánya finom, mulatsá­gos és biztos hatású jelenség. _ A férfi szereplők között Is­árkai Márton..viszi el a pálmát nagysze­rű színészi alakításával, amely túl­nő az operett-színpad keretein. A bonvivant szerepét Gray Tivadar adja kevés hanggal, de jókedvvel és mozgékonysággal. Latabár Ár­pád pedig gondoskodik arról, hogy a komikum se hiányozzék a darab­ból. A színpad pazar látványossá­got nyújt mind a három felvonás­ban, amelyeknek díszleteit Básthy István és Ferenc Sándor tervezték, a festői cssoportoza­tok, nagyszabá­sú felvonulások színes tarkaságát pedig Faragó Géza jelmezei teszik művészi hatásúvá. * Fali Leó Heltai Jenő szövegére ír operettet. Minapi hosszabb budapesti tartózkodása alatt Full Leó végleg megállapodott Heltai Jenővel arra nézve, hogy a kiváló magyar író szö­vegére írja legközelebbi ppemijét A népszerű bécsi zeneszerzőt évtizedes barátság fűzi Haltaihoz, akivel már többizben tárgyalt a múltban librettó irányában. A régi terv most végre megvalósulás előtt áll : Heltai Jenő egyik derűs, kedves novellájából ope­­rettszövegeet ír Fali Leó számára. SZÍNHÁZAK, KABARÉK ÉS MOZIK KÖZLEMÉNYEI: * »A diadalmas asszony*, a Városi Színház nagysikerű újdonsága kedd és szombat kivételével a jövő hét min­den estéjén, szín­rekerül Kosáry Em­my­vel és Király Ernővel, a színház ünnepelt vendégeivel, továbbá Tissa Karola, Sziklai, ff­or­ti és Sík Rezsővel a főbb szerepekben. Az előadások hét órakor kezdődnek. i »PMfi Haipiüssalágisár« XIX-afc Kiállítása május 6-án (vasár­nap) délelőtt 10 órakor nyílik meg az Állam­i Árv­erési Csarnok­. IX., Kinizsy utca 2. Sz. alatti helyiségeiben. A kiállítás május hó 0 .7. és 8-án marad nyitva és megtekinthető vasárnap délelőtt 16 órától P­ 6 óráig­, hétköznapon délután 3'­ órától 7­1 óráig. A kiállított művészeti tárgyak, arany- és ezü­stn­eműek, szőnyegek, fehérnem­űek, hangszerek, bútorok és egyéb használati cikkek árverése május hó . 9-én­ délután 30 órakor veszi kezdetét­ ­ ■—1..........................y *?*'.■ B"! Imperial Grill VII.,Rákóczi út 90.sz. Szenzációs májusi műsort1 ~ Noldi éneke! és zongorázik. Előadás után a közönségtáncol Mielőtt I I® szükségletét he­lte: «äff E íz« zi, teki­tse "i;iJELEKTRÄ CSea.LÄR-es kiállítását Dob­uccu ÄSf. A házszám­ra kéretik ügyelni dSvoltos fő­psnttrái ■a!:ik­ít, diszlít és átfest szakszem­jén és gyorsan WoniásPorgesz kalapgyár, Budapest, ■ Bethlen ucca 2! —23. sz. Telefon : József 44—83 K. M. A. C. motorkeré­k­pár ver­sen­yén második lett emdre három lice­ns szórja vin­orkerékiyár. Vezérképviselet: Kr Dandy’ Automobil Részvénytársaság B­uda­­pest, Vill., Rökk Szilárd­ ucci 30 import tűzifát, aprított hasábokban és azonnal házhoz szállít minden mennyiségben a mindenkori napi áron Urbán Szénkereskedelmi Részvénytársaság V. ker., Nádor ucca 17. Telefon: 53—40,53—41, 53—42, József 11—55 ©t­ísssSszote»* Bate»!.® keresek (legalább 4 uceai) l. v. II. emeleten IV-V-VI. kenterben. Cserébe olcsó lTin.díszokba,ki akik imádott édesapánk !­o Hiány fa alkalmával W‘«zvt­ tt5k­kel fel- t i kerestek, ezúton mondunk köszönetet ! Herczka Ernő­­ éS S!7E5jStI|B A Wisner Lipót papírnagy­­i kereskedő cég cégtagjai,tiszt­viselői és alkalmazottai mélyen­­ megrendülve tudatják, hogy szeretett­e és napra becsült cégtársak, illetve i­s főnökük Pállak Henrist ár­­ munkában eltöltött nemes életének­ 58-ik évében f. hó 3-án elm­unyt.­­ Munkatársaival szemben minden­kor tanúsított odaadó jósága és szere- I I tere örökké emlékezetünkben marad.­­ Budapest, 1923 május 3-án. Pollak Henriknész, Honig Klára és fia­­ I Hermann megtört szívvel tudatják,­­ hogy a legjobb férj és legodaad­óbb apai Pollak Henri­k­­ a Wiener Lipót cég társtagja f. hó 3-án,életének 58-ik és boldog hár­­zasságának 32-ik évében rövid szen­vedés u­tán kilehelte nemes lelkét. Drága halottunkat f. hó 6-án d.e.7.11­ órakor fogjuk a rákoskeresztúri izr.te-­­mető halottasházából nyugvó helyére.8 kísérni. Budapest, 1923 május 3.­­ Emlékét örökké sz m­­inkbe zárjuk! ! Koszorúk mellőzését kérjük, azok i­j megváltását a boldogolt szellemében adjuk jótékony célra. Özv. Hónig Hermanne anyósa, Stern I Berta, Pollak Lina, Sonn Julia és Neu­stadl Mahiid nővérei; Stern Sándor, Sonn Zsigmond, Weininger Lajos, Meu­­stadi Tivadar és Hónig Ödön sógorai

Next