Az Est, 1923. május (14. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-06 / 102. szám
Vasárnap, 1923. május 6. 6. oldal Kis autótaxikat hoznak forgalomba Harminc-negyven százalékkal olcsóbb lesz, mint a mostani autótaxi viteldíja — Az Est tudósítójától . Már régen szó van róla, hogy a főváros új közlekedési eszközzel fog gazdagodni. Az autótaxi vállalat egészen kis, kétüléses autókat akar forgalomba hozni, amelyek lényegesen olcsóbbak lesznek az autótaxinál és körülbelül annyiba fognak kerülni, mint a kétfogatú bérkocsi. A gazdasági viszonyok bonyolultsága eddig nem engedte végrehajtani ezeket a terveket, hétfőn azonban a közlekedési bizottság már meg fogja tekinteni az első mintakocsit és azután a kis autókat rövidesen, forgalomba fogják helyezni. Az autótaxi vállalat részéről erről a dologról a következőket mondották nekünk : Ötven ilyen kis autót akarunk forgalomba hozni. Az első mintakocsi elkészült, az alvázat a Máv gépgyára készítette, a karószériát pedig mi szereltük fel rá. Kis csukott kocsik ezek, amelyeket azonban nyáron ki lehet nyitni. A kocsik nagyon csinosak és nagyon fogják emelni a főváros forgalmának külső képét Hétfőn már a főváros közlekekedési bizottságának be fogjuk mutatni az első kocsit és ha megnyeri a bizottság tetszését, akkor hamarosan mind az ötvenet el fogjuk készíttetni. Azt még nem lehet tudni, hogy pontosan mennyi lesz a viteldíj, hiszen az árak ma naprólnapra változnak, de mindenesetre legalább 39—30 százalékkal olcsóbban tudnak majd közlekedni a kiskocsik, mint a nagy autótaxik. „A borotválkozás luxus“ A borbélyok leszállították a felemelt kiszolgálási díjakat — Az Est tudósítójától —A budapesti borbély mesterekegy hét előtt, emelték fel a borotválkozás árát 120—150 koronára, a többi kiszolgálási díjat szintén ebben az arányban. Noha a borbélyipar már régen felszabadult az Országos Árvizsgáló Bizottság ármegállapító hatásköre alól, a borbélymesterek mégis már hetek óta előre kérték az Árvizsgáló Bizottságnak az új árakhoz való hozzájárulását. Néhány hónap előtt ugyanis amikor az árakat emelték, az Árvizsgáló Bizottság feljelentésére több előkelő belvárosi forgrássmestert az uzsorás bíróság elítélt. Két-három hete jártak-mátd föl a borbélymesterek a bizottsághoz, azonban eredményt nem tudtak elérni, mivel először mereven elutasítoták őket, később pedig egyáltalán nem is fogadták a borbélymesterek megbízottait. Minden alkalommal azt a választ kapták, hogy akihez az ügy elintézése tartozik, az nincs hivatalában. Közben a drágaság állandó emelkedésére való hivatkozással néhány belvárosi borbélyüzlet tovább emelte az árakat. Ekkor azonban megjelentek az üzletekben az Országos Árvizsgáló Bizottság emberei és az új árjegyzéket magukkal vitték. Ez nagyon megdöbbentette a mestereket, mivel attól tartottak, hogy ismét uzsorabíróság elé viszik az ügyet, s egyik napról a másikra visszaállították az előbbi árakat, sőt megtörtént az is, hogy a razziák hírére néhány borbély még az egy hét előtt emelt árakat is elejtette. A borbély- és fodrászmesterek között nagy az elkeseredés. Érthetetlennek tartják, hogy az Országos Árvizsgáló Bizottság a borbélyipar kívánságait nem akarja honorálni. Hivatkoznak arra, hogy a borotválkozás tulajdonképpen luxus , amikor az elsőrendű szükségletek ára akadály nélkül, szökik fel napról-napra, akkor az ő megbízottaikat még csak fogadni sem akarják. SZÍNHÁZ * John Gabriel Borkman a Vígszínházban. Ezúttal teljes a harmónia a kritika rideg és dísztelen prózája és a színházi kommüniké tüzesnyelvű lírája közt : a .John Gabriel Borkman vígszínházi előadása, ünnepe az irodalomnak és a színművészetnek egyképpen. Az irodalomnak mindig van oka az ünneplésre, ha a színház Ibsen egy-egy drámai művét hozza és kitartó ostrom után meghódítja. Gazdag kincsesház az az öt kötet, az értelemmel kutató még nem egy igazgyöngyöt hozhatna belőle a színpad tündöklő napvilágára. E drágaságok között is a legbecsesebbek egyike a John Gábriel Borkman, indítékainak sokszerűségével, mélységeivel, művészi egybefonódásával, alakjai tömör plasztikájával , lélektana, elképesztő perspektívájával. És tegyük hozzá azt, ami legmeglepőbb benne: egész mivoltának modernségével. A John Gábriel Borkrmnnek korát éljük, a kíméletlen törtetőkét, akikben talán nincs annyi fantázia, mint Ibsen hősében, de ugyanolyan nagy az elszántság, a mindenre készség, a hirtelen meggazdagodás lebírhatatlan vágya. És a mi John Gábrieljeink is a börtönben végzik... De az Ibsen-dráma előadása eredeményévé lett a magyar színjátszó művészetnek is. Soha sem feledjük el azt a kvartettet, amely e tragédiát megszólaltatta nyelvünkön. Négy ilyen stílű és szabású színészegyéniséget alig találnánk együtt a világ bármely színpadán. Hegedűs Borkmanja nem volt, ércből öntve, mégis erő, méltóság, önérzet ragyogott le róla és a nagyság szólt belőle a halál küszöbén, az utolsó víziók pillanatában. Gombaszögi Frida Gunbildja sürgősen követeli Diderot híres színészi paradoxonénak revízióját. A francia mester azt tanította, hogy a színész ne érezze át, amit játszik, még ha a tulajdon indulatai rokon természetűek is az ábrázolására bízott szenvedélyekkel. A Vígszínház tragikus színésznője, aki a jóságnak, a részvétnek, a szenvedőkkel együtt szenvedésnek melegszívű, melegszívűs, meleghangú tolmácsa , tökéletesen belehelyezkedik a kemény Gunhild sivár lelkébe. Nem ismertünk rá arcára, testtartására, hanglejtésére. És ebben az új alakjában is hiteles volt, igaz, meggyőző, némaságában beszédes, kitöréseiben megrázó. Ikertestvérét, a csupa szív Ella Kentheimot Varsányi Irén játszotta. Ez a nagy művésznő minden készséget magával hozott szén szerepének hiánytalan betöltésére: a jóságot, bájt, az érzések feneketlen mélységét, a lélek nemességét, csak az öregséget nem. De mert mindent tud, amit akar, tudott fehérhajú matróna is lenni. Végül Szerémé, akire a Foldal szerepét bízták, adott egy gyönyörű megkönnyeztető képet az élet rokkant katonájáról, a nyomorúságos napidíjasról, aki tragédiát ír: a megcsúfolt, kiuzsorázott, lenézett apáról, aki boldog, hogy a lányának ezüstcsengős szánja, gázolta el. A rendezőnek, Jób Dánielnek, volt rá gondja, hogy a mellékszereplők, Lázár Mária, Bérczy, Székelyi Lujza, Sittkey Irén beleilleszkedjenek a nagy együttesbe és a színpad külső képe stílusos keretet adjon , a drámai történésnek. A Vígszínház a mai estét története legszebb napjainak egyikére fogja feljegyezhetni. (—n.) * A »Sári bíró« ú.i rendezője. A Belvárosi Színház szombaton mutatja be Móricz Zsigáimál pompás parasztvígjátékát, a Sári bíró-t, amelynek másfél évtizeddel ezelőtt volt a bemutatója a Nemzeti Színházban. A darabot most Hegedűs Tibor, az Andrássy úti Színház fiatal rendezője rendezi, akinek ez lesz az első szereplése egész őssit betöltő darabban. A Sári bíró híres főszerepeiben, amelyeket, annak idején Blaha Lujza és Újházi Ede játszottak, a Belvárosi Színházban Rákosi Szidi és Somlgy Artúr lépnek fel • * »A sárga kabát«. IBemutató a Király-színházban.) A magyar operettszínpadon hosszú idő óta eseményt jelent mindig egy Lehárpremier és nem meglepő, hogy színházi esemény lesz ma este is Lehár Ferenc új operettjének, A sárga kabát'-nak bemutatója. Ezúttal Léon Viktor szövegét zenésítette meg a kitűnő komponista, aki érdekes, ellentétekben és drámai hatásokban gazdag librettót kapott, a bécsi keringő kínai motívumokkal színesítheti és Keletmeg Nyugat ölelkezését olyan dallamokkal festheti meg, amilyeneket régen nem kevert zenekari palettáján. A bécsi szövegkönyv a magyar fordításban, lényeges, de alighanem jótékony átalakításon ment át. Az európai, szőke leánynak a szomorú kínai ifjú iránt fakadt szerelme, mely ott valósággá vált, itt csak spleen lesz és egy álomban bizonyítja irrealitását. Kubinyi Ernő fordította rutinosan, finoman csengő versekkel a szövegkönyvet, de az új szcenárium Beöthy László ötletes munkája, aki ha nevét nem is jelzi a színlap, a ma esti sikerben nemcsak mint a színház igazgatója veszi ki részét. Mert a sikert megállapíthatjuk már ma, a premier előtt, a tegnap esti, késő éjjeli órákba nyúlt főpróba után, amelynek közönsége nagy tetszéssel fogadta az újdonságot. Talán nem buzog mindenütt olyan frissen és bőségesen Lehár Ferenc dallamszövő invenciója, mint régebbi műveiben, de annak A sárga kabátnak zeneszámai, amelyek vetélkednek a régi, híres slágerekkel, az ökonómia biztonsága, a hangszerelés ezernyi ötlete, finomsága és az egész zenei anyag fölépítése pedig ismét hirdeti a kitűnő komponista igazi, nagy művészetét. A Király Színház pompás kiállításban, nagyon jó előadásban mutatja be az új Lehár-operettet. Péchy Erzsi a női főszerepben megjelenésének üdeségével és csillogó énekével hódolt, a másik prímadonna-szerepben pedig Honthy Hanna kedves kínai lánya finom, mulatságos és biztos hatású jelenség. _ A férfi szereplők között Isárkai Márton..viszi el a pálmát nagyszerű színészi alakításával, amely túlnő az operett-színpad keretein. A bonvivant szerepét Gray Tivadar adja kevés hanggal, de jókedvvel és mozgékonysággal. Latabár Árpád pedig gondoskodik arról, hogy a komikum se hiányozzék a darabból. A színpad pazar látványosságot nyújt mind a három felvonásban, amelyeknek díszleteit Básthy István és Ferenc Sándor tervezték, a festői cssoportozatok, nagyszabású felvonulások színes tarkaságát pedig Faragó Géza jelmezei teszik művészi hatásúvá. * Fali Leó Heltai Jenő szövegére ír operettet. Minapi hosszabb budapesti tartózkodása alatt Full Leó végleg megállapodott Heltai Jenővel arra nézve, hogy a kiváló magyar író szövegére írja legközelebbi ppemijét A népszerű bécsi zeneszerzőt évtizedes barátság fűzi Haltaihoz, akivel már többizben tárgyalt a múltban librettó irányában. A régi terv most végre megvalósulás előtt áll : Heltai Jenő egyik derűs, kedves novellájából operettszövegeet ír Fali Leó számára. SZÍNHÁZAK, KABARÉK ÉS MOZIK KÖZLEMÉNYEI: * »A diadalmas asszony*, a Városi Színház nagysikerű újdonsága kedd és szombat kivételével a jövő hét minden estéjén, színrekerül Kosáry Emmyvel és Király Ernővel, a színház ünnepelt vendégeivel, továbbá Tissa Karola, Sziklai, fforti és Sík Rezsővel a főbb szerepekben. Az előadások hét órakor kezdődnek. i »PMfi Haipiüssalágisár« XIX-afc Kiállítása május 6-án (vasárnap) délelőtt 10 órakor nyílik meg az Állami Árverési Csarnok. IX., Kinizsy utca 2. Sz. alatti helyiségeiben. A kiállítás május hó 0 .7. és 8-án marad nyitva és megtekinthető vasárnap délelőtt 16 órától P 6 óráig, hétköznapon délután 3' órától 71 óráig. A kiállított művészeti tárgyak, arany- és ezüstneműek, szőnyegek, fehérneműek, hangszerek, bútorok és egyéb használati cikkek árverése május hó . 9-én délután 30 órakor veszi kezdetét ■—1..........................y *?*'.■ B"! Imperial Grill VII.,Rákóczi út 90.sz. Szenzációs májusi műsort1 ~ Noldi éneke! és zongorázik. Előadás után a közönségtáncol Mielőtt I I® szükségletét helte: «äff E íz« zi, tekitse "i;iJELEKTRÄ CSea.LÄR-es kiállítását Dobuccu ÄSf. A házszámra kéretik ügyelni dSvoltos főpsnttrái ■a!:ikít, diszlít és átfest szakszemjén és gyorsan WoniásPorgesz kalapgyár, Budapest, ■ Bethlen ucca 2! —23. sz. Telefon : József 44—83 K. M. A. C. motorkerékpár versenyén második lett emdre három licens szórja vinorkerékiyár. Vezérképviselet: Kr Dandy’ Automobil Részvénytársaság Budapest, Vill., Rökk Szilárd ucci 30 import tűzifát, aprított hasábokban és azonnal házhoz szállít minden mennyiségben a mindenkori napi áron Urbán Szénkereskedelmi Részvénytársaság V. ker., Nádor ucca 17. Telefon: 53—40,53—41, 53—42, József 11—55 ©tísssSszote»* Bate»!.® keresek (legalább 4 uceai) l. v. II. emeleten IV-V-VI. kenterben. Cserébe olcsó lTin.díszokba,ki akik imádott édesapánk !o Hiány fa alkalmával W‘«zvt tt5kkel fel- t i kerestek, ezúton mondunk köszönetet ! Herczka Ernő éS S!7E5jStI|B A Wisner Lipót papírnagyi kereskedő cég cégtagjai,tisztviselői és alkalmazottai mélyen megrendülve tudatják, hogy szeretette és napra becsült cégtársak, illetve is főnökük Pállak Henrist ár munkában eltöltött nemes életének 58-ik évében f. hó 3-án elmunyt. Munkatársaival szemben mindenkor tanúsított odaadó jósága és szere- I I tere örökké emlékezetünkben marad. Budapest, 1923 május 3-án. Pollak Henriknész, Honig Klára és fia I Hermann megtört szívvel tudatják, hogy a legjobb férj és legodaadóbb apai Pollak Henrik a Wiener Lipót cég társtagja f. hó 3-án,életének 58-ik és boldog hárzasságának 32-ik évében rövid szenvedés után kilehelte nemes lelkét. Drága halottunkat f. hó 6-án d.e.7.11 órakor fogjuk a rákoskeresztúri izr.te-mető halottasházából nyugvó helyére.8 kísérni. Budapest, 1923 május 3. Emlékét örökké sz minkbe zárjuk! ! Koszorúk mellőzését kérjük, azok ij megváltását a boldogolt szellemében adjuk jótékony célra. Özv. Hónig Hermanne anyósa, Stern I Berta, Pollak Lina, Sonn Julia és Neustadl Mahiid nővérei; Stern Sándor, Sonn Zsigmond, Weininger Lajos, Meustadi Tivadar és Hónig Ödön sógorai