Az Est, 1923. május (14. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-08 / 103. szám
Budapest, 1923 *\Eiedd * május 8, hónapra . 2800.— i’C IV ü. földőn a fenti árak kétszerese Egyes szám ára 30$ korona Vasárnapi szám kor. Ausztriában, hétköznap 1200 a. k., vasárnap 1500 a. k. Politikai napilap FŐSZERKESZTŐ: MIKLÓS JINDOR 'tu Apa SO f XI. F. évfolyam 105. szám. Szerkesztőség: IIH. kerület, Erzsébet körút 7* kiadóhivatal: Vll. Erzsébet körút IS—29. sx* Fiókakiadó hivatalok: V., Vilmos császár út 14, szám és IV., Váci ucca Ill. Szerkesztőség Hécsbeni I.,Cohlmarkt 7. Más dolga is van ím Magyarország miniszterelnökének, mint a pártjabeli aknaharcok napóleoni taktikusainak leverése — és ha messziről szemléljük a párizsi történelmi csoportképet, amint a létsport. Magyarország képviselői a kontinens uraival tárgyalnak, szinte nem is ismerjük , fel Bethlent, aki itthon mindenféle szélsőjobboldali hercehurcák ,katlanában küszködik, nent ismerjük fel Kállayt, akinek itt a »nem adózunk. ősi virtuspolitikája szór tőröket nehéz útjába és alig ismerjük fel Korányiban azt a férfiút, akit itt a kurzus első nehzetgyűlésen csúfosan leszávazott. Milyen más a magyar államférfi alakja -odakinn, ahol nem húzza le a pártpolitika veszett tímárja, milyen más ott, ahol nem nehezedik reá a hecepolitika árnya, milyen más #1., ahol egységes frontban érzi maga mögött az egész országot, milyen más ott, ahol nem a »belül és kívül támogató« klikkvezérekkel tárgyal, hanem a kontinens uraival, Poinearéval, Millerand-nal, Barthouval, Cambonnial, Paleologue-gal, Loucheurrel. A mai Franciaország politikai és gazdasági életének legnagyobbjai zsúfolódnak fel Bethlenek körül azokon a látképes levelezőlapokon, amelyek a párizsi tudósításokban ideérkeznek, — emberek, akik magukban is nagyon valakik, egy olyan szerencsés politikus gárda, aminőt még nem nevelt rá harmadik köztársaság. De valami latum borong a magyarság igaz reprezentatív képviselői fölött, lám Apportjától is elvártuk, hogy akülföld bizalmát hozza meg nekünk, de arról aztán,beszélni sem lehetett, hogy ugyanazt az Apponyit itthon is "kövessék. Nem tudjuk, hogy odakint- egész mélységükben, minden következményében felismerik-eBethlen , előterjesztéseinek súlyos igazságait ; de azt tudjuk, hogy idehaza most már mindenkinek fel kell ismerni és, ha fontos volt, hogy Bethlen egy új Párizst találjon maga előtt, és olyan fontos, hogy visszatértével a" politikában új Budapestet találjon itt. — legalább is és legfőkép is : a saját pártjában. Párizs, május / (Az Est rendes tudósítójának telefonjelentése Berlinen át) Vasárnap este hét órakor nyújtották át a. külügyminisztériumban Hoesch nagykövetségi tanácsosnak, fs német, diplomáciai ügyvivőnek afrancia -párist, a német ja sas-iátokra. A jegyzéke szövegét a Májas-s térülte még közvetlenül., »állónak. Így kezdődik a nevezetes Vdlplumfisiai okirat : — Van szerencsém ímájus 2-án keltezett jegyzékének átvételét igazolni és a francia kormány nevében arra a következőkben válaszaim. A belga és a francia kormány súlyt helyez arra, Isoka r’áhratasson a német kormány jegyzékében foglalt megjegyzések egész sorára, amelyeket nem hagyhat' szó nélkül s kénytelen ' azokat feg-adásba ren- Egyrészt nem áll meg az, hogy Belgium és Franciaország a fopanatosított rendűl kezesek kibocsátásakor nem volt tekintettel a versailleni békeszerződésre, másrészt előre kell bocsátania, hogy a német kormány részéről megszövegezett, javaslatok több pontban homlokegyenest ellenkeznek ezzel a szerződéssel. A versaillesi békeszerződés megjelöli azokat a feltételeket, amelyek mellett Németország tartozását előbb meg kell határozni, azután meg kell űzetni. • A tartozás megállapítása 1921. április végével megtörtént, a fizetési feltételeket pedig 1921 május 5-én szabták meg a szövetségesek.*Németország forma szerint elfogadta a fizetendő összeg és a fizetési módozatok meghatározását, azonban sem tartotta meg a vállalt kötelezettségeket, jóllehet részleges utoradókamot kapott, azonban még ezeket a mérsékelt kötelezettségeket sem teljesítette. A jóvá tétett bizottság ezután megállapította azokat a vánlasztásokat, a melyeket Németország többizben elkövetett s ezek folyományképpen Belgium és Vran ésaomzáva, szerződés végrehajtása ,értjeiből megfelelő zálogokat vett. ■ A netpetkormány állításával szemben a belga és a francia kormány nagy súlyt helyez annak leszögezésére, hogy ez a zálogolás Franciaország és Belgium részéről a legcsekélyebb erőszak alkalmazása nélkül történik .Ha, csupán.e. két.hatalomtól függött volna, akkor a Ruhr-területen nyomban lehetővé vált volna, hogya német iparosok, mérnökök és munkások a francia iparosokkal, mérnökökkel és munkásokkal vállvetve dolgozzanak, azonban a parancsok.-' air.uiyek Berlin« - ből jöttek, meghiúsították ezt az együttes munkát. . lié&fit- 'ilörmány, hogy a lakosság a megszállásra passzív dien»massal válaszolt, holott ez a legtávolabbról sem felel meg a valóságnak. Nem a lakosság, hanem a kormmány volt az, amely az ellenállástakarta és megszervezte, hiszen maga a német kormányelismerte utóbb erre irányuló" erőkifejtését, mikor kijelentette, hogy amennyiben jelenlegi javaslatai meghallés állás véget, fog érni. Ha tehát az ellenállást nem a német kormány szervezte, akkor hogy lehetne módjában azt megrövidíteni vagy meghosszabbítani ? Az ellenállás azonban nem passzív, hanem atkív. ■ A versnittesi szerződés kötelezőleg rendeli, hogy Németországnak nincsjoga valamilyen r.pokciós illenséges ranenedtnek nyilvánítani, ha az a jóvátételi bizottság által teámdék másnak elismerthuzavona miatt következett be, a német kormány mégis sztrájkra biztatta a német köztisztviselőket, általános és rendszeres konfliktusokat idézett elő, támadásokat, szabotálásokat és egyéb vétségeket. Belgium és Francziaország kormányai ilyen körülmények között kijelentik, hogy semmiféle német javaslatot nem vehetnek addig fontolóra, míg Németország ezt a rasszív ellenállást folytatja. Tagnap este nyújtották át a német iBwashafra © bol jga*francia választ Nincs tárgysjel&Lia pásssí¥ en@naliastart ■ ^ ssém©f kormány a ^ükr®@lie«aSia$f 19i$ MOM~% A Híée*® @§f®gadÉtatailaita német Javaslat ? Maguk a német javaslatok több sen pont miatt elfogadhatatlanok. A felajánlott, jóvátétett összesek negyedrészét sem veszik annak, amit a jóvátételi bizottság megállapított és teljességgel elégtelenek ahoz, hogy Belgium és Franciaország fölépítse a háborúban elpusztított területeket. A német kormány nem áruljael, 'milyen módon kívánja, a valutát megszilárdítani, nem szól arról, hogy' 'milyen rendszabályokat akar ésetbezléptetni és milyen eszközökkel gondolja a kölcsönöket biztosíthatóknak, ami pedig Franciország és Belgium területének biztonságát illeti, e részben a német jáslatok ingadozók és illuzórizusak, e tekintetben Belgiumról nem ■in tesz említést a német kormány. Sem Belgium, sem Franciaország nem értjen be újabb ígéretekkel : amire szükségük vart, az a föltétlen bizonyosság. És mindezzel szemben Németország a status quo helyreállítását kívánja a Ruhrlehueien és a Rajna balpartján. Belgium és Franciaország négy és fél évig türelmetlen várt, most tehát nincs abban a helyzetben,hogy zálogok és biztosítékok nélkül tovább várjon, míg a német kormánynak tetszeni fog olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyek neki alkalmasaknak látszanak, hogy a majd ezután megjelölendő jelentéktelen összeget felajánlja. Franciaország és Belgium semmi szín alatt sem hajlandó megváltoztatni azt az elhatározását, hogy a megszállott területeket csak a fizetések tényleges teljesítésének aránya és mértéke szerint fogja kiüríteni. A német jegyzék elejétől végig hamisan értelmezi és szándékosan félremagyarázza aversaillesi szerződést s ha ennek a szövetségesek gátat nemvetnének, akkor ez az állapot Németország részéről erkölcsi, politikai, gazdasági és katonai revansra vezetne. A továbbiakban kiemeli a jegyzék, hogy a semmitmondó német javaslatok egyáltalában nem nyújtanak garanciákat, a német kormány mindazonáltal nem utalja a szövetségközi Rajna-bizottság megszüntetését követelni, legtöbb kedvezményes függeléket kíván Németország számára, ami odavezetne, hogy a háborúban elpusztított belga és francia területeken a német ipar túlsúlyba kerülne és kiváltságos helyzetbe jutna a hazai vállalkozás rovására s mindezeknek tetejébe anémet jegyzék a zálogok feloldását sürgeti, sőt vannak egyéb követelései is, Franciaországnak és Belgiuminak pedig be kellene érnie puszta ígéretekkel, amelyek